Rész,  Fejezet

 1     3,  IV |         éhes kölyköt vetnének ki kendnek.~- Uram s én istenem, -
 2     8,  II | beszéljek? pedig felesége vagyok kendnek.~- Ejnye, anyjuk! - mondja
 3     8,  II |          eszembe, hogy elmondjam kendnek.~- Itt van, ni! gondoltam
 4     8,  II |          után?~- Most jut eszébe kendnek, hogy megkérdezze?~- Hát
 5     8,  IV |   Elhiszem, hogy ki kell, de nem kendnek, hanem nekem; pedig kiforditottam
 6     8,  V  |             Megint megy kend is, kendnek is mehetnékje van már?~-
 7     8,  V  |           buslakodék a legény.~- Kendnek? ... kérdi a lány, - mit
 8     8,  V  |         hogy több esze van, mint kendnek; mert nem kendet, hanem
 9    11,  II |          az édes apja mondja azt kendnek.~- De azt mondja ám, hogy
10    11,  III|         én azt, - mondja Budai - kendnek én is megmondom mit akarok? -
11    12,  II |        No, jó, - hát ha eltörött kendnek a tükre otthon, majd megmondom
12    12,  II |     megkivánná, én meg nem adnám kendnek.~3-or. Kend azt mindig tudja,
13    12,  III|       Istenem, hát mi baja lehet kendnek? - mondja a leány, rimánkodó
14    12,  VII|         Az isten legyen irgalmas kendnek, az az igaz biró!~Midőn
15    16      |       talán.~- De van neki, a mi kendnek nincs... nyugodt lelkiismerete.~-
16    16      |         hogy a szavát se halljam kendnek, - toldá végről, sürü könyhullatások
17    19,  III|         azt mondja,~Tűzre legyen kendnek gondja.~Jó az isten, ott