Rész,  Fejezet

 1     3,  I  |        biztatja még odább is a gyereket, kinek a szeméből is látszik,
 2     3,  II |      előbujni; kivévén egy pár gyereket, ezek nem tudtak veszteg
 3     3,  II |   megmondom, hogy én azt a kis gyereket látom azon megholt asszony
 4     3,  II | látottakhoz szaladtak, egyik a gyereket kapta föl, a másik pedig
 5     3,  II |     okosan kézre vevén előbb a gyereket, minthogy az anyát elhagyta
 6     3,  III|  többet?~- Honnét hoztad ezt a gyereket? - kérdi most az anyja.~-
 7     3,  III|       a kezemhez adja.~- Ezt a gyereket is? szólt Péternek az anyja.~-
 8     3,  IV |     tisztába öltöztetvén a kis gyereket - hogy valamit elvitt volna.~
 9     3,  IV |      végképp tisztába rakván a gyereket.~- Fiú-e vagy leány? - kérdi
10     3,  V  |    Oskola után haza kisérték a gyereket, az apa anya pedig hogy
11     3,  V  |     rángatni, vagy húzogatni a gyereket, a mint az ideje megjön,
12     3,  VII|    csordultig állt borral, s a gyereket két esküdt is kinálgatta,
13     3,  VII|   tartottuk teins uram, mert a gyereket én találtam.~- Na annak
14     6,  I  |       a kenyér vágja földhöz a gyereket.~- János is mindig ekkorát
15     6,  IV |  feleségével, hogy ezt a Ferkó gyereket sem lesz jó sokáig tartogatni
16     8,  III|         csakhogy az ilyen árva gyereket, mint én voltam, földhöz
17    16      |    dolgod? cselédet, asszonyt, gyereket össze-vissza zavart, csakhogy