Rész,  Fejezet

 1     3,  VII|        helyre is adom én.~Ezzel elment... Nem sokára utána indult
 2     5,  II |     ámító, takarodjék.~A koldus elment, látván, hogy szomszéduram
 3     7,  VI |           mire Sándor csakugyan elment, előbb módba hagyva az asszonyt,
 4     8,  VII|           parancsolá Keresztes.~Elment a gyerek, befogott, délre
 5     9,  I  |         egy gazdag budai polgár elment Párizsba, hogy az ottani
 6     9,  III|     Tisinger, s a mint az angol elment, hirtelen lóra ült és kinyargalt
 7    10      | visszafordulnánk, már az étkező elment, de néhány percz mulva újra
 8    10      |      fáczán elfogyott, a domino elment, csak a borzadó inas maradt
 9    10      |     Fáczánt és pezsgőt!~Az inas elment a fáczánért, mit ugyan meghozott,
10    12,  II |       tudja meg, hogy már akkor elment, mikor kendnél betette a
11    12,  IV |       pedig a másik utczaszeren elment a leány után, - s csak úgy
12    12,  VII|        hogy földre nem rogyott.~Elment ugyan Örzséékhez, hanem
13    14      |       bográcsban levő húshoz is elment minden kedvük, s ime közibük
14    15,  I  |       fel: gyermeke is volna?~- Elment az eszed?~- És az apa én
15    17      |  patikában egy czédulát kötnek.~Elment... oda, ahová a barát.~-
16    19,  II |     Egyszer az én szegény anyám elment az édes apám után, - magam
17    19,  V  |         vagy rosszban jár, vagy elment az esze.~- No hát nem kell