Rész,  Fejezet

 1     1       |    könnyen számot vetett, mit ők nehezen láttak meg, minthogy
 2     6,  IV  |   akartam terelni az ökröket, ők azt gondolták, hogy nem
 3     8,  VIII|       asztalnál feledtük.~Míg ők aludtak, ... kivülről megkopogtatta
 4     9,  II  |     mit más nagynak hitt, azt ők kicsinynek találták; mondom,
 5     9,  V   | eltelni a látványnyal, szinte ők is megérzék az izgalmat,
 6    10       |  bámulni az ördögöt, - a mint ők elnevezik; annál inkább,
 7    11,  III |       melegíti a hasát, addig ők tesznek egy fordulót.~Lassabban
 8    11,  III |      idősek, mint gyermekeik! ők oly komolyan veszik a dolgot,
 9    11,  III |     zsebekben vájkáljanak, de ők birnak annyi nyugalommal,
10    13       |       ösmerték meg őket, hogy ők minő tisztet viseltek menyegzőnkön,
11    13       |   után; ne tereld, ne biztasd ok nélkül, az asszony keveset
12    16       |       őket.~Nem adták, vették ők a szót, beszélt helyettük
13    16       |  összevalók vagytok.~Ilyenkor ők is összenéztek, szót sem
14    16       | mondani valamit.~Addig járták ők a gyalogutat, hogy a szomszéd,
15    17       | Megtagadnának benneteket; nem ők valának apáitok, - keressétek
16    18,  5   |      gondolni, mi lehetett az ok?~- Dölyfös lesz ő kigyelme! -