Rész,  Fejezet

 1     1       |     megröviditendő a hosszura nyuló utat. Bartos figyelmezteté, hogy
 2     2,  I   |       legyintenek utánam szerencsés utat.~- Ugyan hol jár a maga
 3     7,  II  |        Ekképp tehát hiába tettem az utat? - mondja Varjas.~- Hiába
 4     8,  VII |      kocsikerekünk alig állja ki az utat.~- Fogd be a szádat, - láss
 5     8,  VIII|           bejövőnek megvilágítsa az utat.~Bevergődött az ügyvéd,
 6     9,  V   |          rohant, hogy a menekülésre utat találhasson.~Az urasági
 7     9,  VI  |            meg, s a merre biztosabb utat vél, rohan az üldözött társakat
 8     9,  VIII|       szarvas nem állta ki a hosszu utat; mert Kis-Marton körül megszünt
 9    10       |            s ha messzelli kegyed az utat, maradjon itthon.~Tehát
10    11,  I   |           jót kivánok.~- Szerencsés utat!~ ~
11    11,  III |            egészséget.~- Szerencsés utat.~Hazamentek az utasok, Budai
12    13       |            Mért nem adod ki neki az utat jó módjával, ... én legalább
13    18,  3   | fölemelkedének, megint folytaták az utat, s a két nyilatkozó a vallomás
14    18,  7   |            ügetésben kurtitá meg az utat Szent-György felé, jobbról
15    19,  IV  |            mellett kellett volna az utat megjárni. Hát mikor fagyott