Rész,  Fejezet

 1     2,  I   |  fogva, hogy a parasztnak is jut a tüdőből és szivből egy
 2     3,  I   |   még valaha, ha most eszébe jut, hogy a mit megtalálunk,
 3     3,  VII | vesződünk vele.~- Még valami jut eszembe, - mondja az alispán
 4     4,  I   |      ostoba beszédem eszembe jut.~Csak ott folytatom, hogy
 5     4,  II  |  legkevesebb, - a mi eszembe jut.~- S megmondod valamelyiknek,
 6     5,  II  |  mondják.~- Jó, hogy eszembe jut, kedves szomszéduram, még
 7     5,  VI  |     úgy is halódik, - s most jut eszembe, hogy el sem mondám,
 8     8,  II  |   ezután a lány után?~- Most jut eszébe kendnek, hogy megkérdezze?~-
 9     8,  VIII|      hagytuk; talán eszünkbe jut, hogy a szegény asszonyt
10    11,  III |    alá szólni.~- No hát majd jut eszembe valami! - mondja
11    13       |   irás közben is, ha eszembe jut a temérdek eredetiség, melynek
12    15,  I   | segéld kimondani, bizony nem jut eszembe, olyan furcsa neve
13    16       |      is még? ... ugy... most jut eszembe az öreg Vincze,
14    17       |       Ilyenkor aztán eszembe jut, mikor a háziasszonyom macskájának
15    19,  III | megférsz benne hugom, - csak jut talán akkora hely, ahova