Rész,  Fejezet

501    19,  IV  |            Igaz is volt, mert ezután már csak gondolatformán találgattam,
502    19,  IV  |             is menni a háznak, és ha már kiáltanom kellett, még a
503    19,  IV  |           mentem, mert a vén asszony már olyan hirt is költött, hogy
504    19,  IV  |      kányájának tudnám a fészkét. De már nem lesz maradásom a faluban,
505    19,  IV  |              Ne busuljon, János - ha már másként nem lesz, és a néném
506    19,  IV  |              nem az enyém áll ott.~- Már pedig haragszik valaki,
507    19,  IV  |              nem mentem én el.~A nap már a hegyek közé tévedt, szólt
508    19,  IV  |                  az igaz, hogy én ma már ittam, hanem ha kelmed még
509    19,  IV  |            volt elnyelni a nevét, ha már egyszer valakinek meghurczolta
510    19,  IV  |              sok, az sok. Nem izlett már a bor, sőt minden italnál
511    19,  IV  |         kimentem a tornáczszélig, de már a fejemet kézzel is emeltem.
512    19,  V   |            kiáltottam.~Elfeledtem én már a tegnapi napot, és akármint
513    19,  V   |        hallom ujra: éjfél után három már az óra!~- Nem is ugy kiált
514    19,  V   |           kiáltják: éjfél után három már az óra.~- Csak be vele, ...
515    19,  V   |          messziről: éjfél után három már az óra!~Kinyujtóztatták-e
516    19,  V   |             én eszem; a holdvilág is már jobban világitott, de a
517    19,  V   |             korcsmájában ittam.~- Az már más! - mondá a biró is,
518    19,  V   |             is, bakter is, - no most már hát tudjuk.~Pedig én magam
519    19,  V   |           hát tudjuk.~Pedig én magam már majd azt sem tudtam, hogy
520    19,  VI  |      szelidülve - az öregnek szokása már, többet morog, mint a mennyi
521    19,  VI  |            kérdem kocsisomat.~- Most már nem én, - uram - hanem egy
522    19,  VI  |         esztendős fiam hál ott, a ki már javában legelteti a kert