1-500 | 501-504
Rész, Fejezet
1 2, II | Zsuzsit biztatni kezdem; mondja meg anyjának, elveszem,
2 3, I | cseréptálat, édes szülém! - mondja nagy röhögéssel a gyerek.~-
3 3, I | gyerek.~- Hol találtad? - mondja az anyja.~- A szomszédék
4 3, I | mégpedig hogyan? mikor azt mondja a fiának.~- Jól van fiam,
5 3, I | Micsoda vezér volnál te? mondja szelidebben az anyja.~-
6 3, II | fosztogatót.~- Azt gondolod, mondja a szomszéd Ferkó - mivel
7 3, II | No hát eleresztelek, - mondja a másik, kinek Péter a neve -
8 3, II | valamit.~- Én is láttam, mondja a másik, mit akarsz vele?~-
9 3, II | hogy az anyja neki is azt mondja: kedves fiam ezt jól cselekedted.~
10 3, III | a biró.~- Haza viszem - mondja Péter egész ártatlanul.~-
11 3, III | kinálgassa biró uram, - mondja Péternek az anyja, - az
12 3, III | Ez lesz a negyedik, - mondja rá amaz - legalább párosával
13 3, III | szabta volna.~- Gyere fiam - mondja az anyja a fiának - menjünk
14 3, IV | sajnálom komámasszony, - mondja Ferkónak az anyja, - más
15 3, IV | egyetmást?~- Én nem hoztam - mondja valamennyi, és nem is láttam
16 3, IV | és nem is láttam senkit - mondja Györkéné tisztába öltöztetvén
17 3, IV | mond.~- Készen vagyunk! - mondja Györkéné - végképp tisztába
18 3, IV | isten engem úgy segéljen, - mondja némi tréfával a biró, -
19 3, IV | Isten neki, fakereszt, - mondja a biró nevetve, - legyen
20 3, IV | többi gonosz helyett, jónak mondja, és mondjon rá egy áldást.~
21 3, V | virágszál, csakhogy nem igen mondja ilyenre az ember, hogy a
22 3, V | megnől. A kis lány is azt mondja a nótában:~Kicsiny vagyok
23 3, V | néztében.~- Tiz krajczárost, - mondja Péter.~- Husz krajczárost, -
24 3, V | veszteg, megférsz amúgy is, - mondja Péter neki.~- Nem férek
25 3, V | férsz meg egy födél alatt, - mondja Péter összemarkolván a hetvenkedőt, -
26 3, VI | Ki tudja, érjük-e azt? - mondja a lány.~- Meg hol leszünk
27 3, VI | legény.~- Ki itt, ki amott, - mondja az asszony.~- Hát ez a lány
28 3, VI | Már én csak itt maradok, - mondja a lány, - varrására ejtvén
29 3, VI | vagyok ezen a világon, - mondja az asszony, - hanem ha akarod,
30 3, VI | szólt a fiú, ... még is azt mondja anyám, hogy nem értett.~
31 3, VII | kifogni a többi közül, ugye? - mondja alispán úr.~- Mind a hegyek
32 3, VII | igen birunk ám.~- Se baj, - mondja alispán úr, a napokban küldjön
33 3, VII | Még valami jut eszembe, - mondja az alispán úr ... ezelőtt
34 3, VII | gondolom, a mint az irás mondja, biz már el is feledtem, ...
35 3, VII | Én levelet hoztam ide, - mondja Ferkó a katonáknak, - feleletet
36 3, VII | Tégedet keresünk éppen, - mondja a káplár kijöve az alispán
37 3, VII | szeretnék menni mindjárt, - mondja megint a gyerek.~- Majd
38 3, VII | hisz ha teins alispán úr mondja, hát elhiszem, meg kell
39 3, VII | biró fia, teins uram! - mondja Péter, elbeszélvén az egész
40 3, VII | alispán úr.~- Pedig hogy! - mondja a kérdezett, - azt is mondá,
41 3, VII | Kapott már feleletet, - mondja alispán úr, és a legényhez
42 3, VII | és a legényhez fordulván, mondja, - éppen a falutokból való,
43 3, VII | tekintetes uram?~- Azt mondja, hogy ő a biró fia, - szólt
44 3, VII | káplár.~- Az lehetetlen, - mondja az alispán, - az apja csak
45 3, VII | fia, a kit megfogtunk, - mondja a káplár.~- Az a biró-gyerek
46 3, VII | a biró.~- De én tudom, - mondja alispán úr, - azt is tudom,
47 3, VII | fizetni, mégpedig kamatostul, mondja kemény hangon az alispán.~
48 3, VII | adta ugyan biró uram, - mondja a bejövő Péter, - hanem
49 4, I | ég felé, míg a miatyánkot mondja, pedig midőn a kenyeret
50 4, I | már mozduljunk, amicze! - mondja ő; mert itthon még belénk
51 4, I | elválni nem akaró fiúnak mondja:~- Kérd a bácsit, kis fiam! -
52 4, I | milyen kuszált az ön haja, - mondja ő hirtelen egy fésüért szaladva,
53 4, I | borzasan lássanak.~- Ah, - mondja ő, - ne így viselje ön a
54 4, I | legyen olyan kis vad, - mondja az anya. De a kislány mégsem
55 4, I | No hát nem tartóztatom, - mondja a nő, s midőn az ajtónál
56 4, II | hónapos szobában, és nem mondja a czigányoknak: húzd el
57 4, II | megismerni közelebbről! - mondja ő nevemet is említve, mely
58 4, II | kapott szóba:~- Nagysád, - mondja ő, - barátom az egész éjjel
59 4, II | kárvallott ember kegyed? - mondja felém fordulva, mire aztán
60 4, II | pajtásom oldalba lökvén, mondja:~- Most nyisd föl a szádat.~-
61 4, II | délután öt és hat óra közt; mondja ő erősebb hangnyomattal,
62 4, II | halavány lett.~- És miért? - mondja ő.~- Elutazom!~- Na, de
63 4, II | könnyeimet!~- De az okát mondja meg!~- Jó! ... legyen, ...
64 5, I | által.~- Mit csinálok? - mondja, - búsulok.~- Nohát ne búsuljon,
65 5, I | csinál inkább?~- Búsulok! - mondja haza ballagtában.~Együtt
66 5, I | hozzám, - s nagy lármával mondja:~- Szomszéduram! (megurazzuk
67 5, I | hallottam.~- A flotta! - mondja tovább.~- Jaj, - de melyik
68 5, I | már azt csak hallotta? - mondja egy hét mulva.~- Egyetlen
69 5, I | Reguly volt ott.~- Csitt! ... mondja a szomszéd, - ne olyan hangosan,
70 5, II | Lázárról.~- Odább, odább! - mondja a szomszéd, - mióta a sájn
71 5, II | esedezem.~- Kend csaló, - mondja amaz - a nagyságos titulus
72 5, II | Magam is azt hiszem! - mondja önérzettel... ahol agár,
73 5, II | rossz magyar...~- Azt ne mondja szomszéduram! ... kiált
74 5, II | szomszéduram kárty...~- Ne mondja, ne mondja! kiabál a szomszéd
75 5, II | kárty...~- Ne mondja, ne mondja! kiabál a szomszéd és számat
76 5, III | fölhajtásra.~- Itt tévedés van! - mondja az orvos fölugorva a "pagát
77 5, III | leszünk mindjárt, - csak azt mondja meg, hogy mi hatása lehet
78 5, III | orvosság.~- Nem hinném! - mondja az orvos.~- Szemei csillognak.~-
79 5, III | kurjongat, minden szónak felét mondja ki, orvos úr, ... nem fél,
80 5, III | kiált, és egy szóval sem mondja, hogy búsul, hanem még a
81 5, III | tesz.~- Egy lábra állj! - mondja a szomszéd a czigányoknak.~-
82 5, III | használ az itt semmit, - mondja az orvos nevetve.~- Szegény
83 5, III | ilyen hipokhondria!~- Ugy! - mondja az orvos, - hát ön még most
84 5, IV | vásárálláson.~- Nem hallom! - mondja amaz fülére tartván kezét.~-
85 5, IV | napot kivánok.~- Tessék! - mondja ismét, közelebb tartván
86 5, IV | kérdem.~- Most jöttem! - mondja, el akarván találni a dolgot.~-
87 5, IV | hát nem hall?~- De nem ám, mondja bosszúsan; - és úgy helyezkedék,
88 5, IV | miképp történt?~- Lefogtak! - mondja, még fejével is bólogatván.~-
89 5, IV | Ki lett volna egyéb, mondja, - az a drágalátos szomszédúr,
90 5, IV | Semmi sincs, Mózes! - mondja a szomszéd, vendégeivel
91 5, IV | nyers bűr.~- Az sem eladó, - mondja a szomszéd.~- Megadom az
92 5, IV | majd megeszi a penész! - mondja Mózes.~- Hadd egye, az enyimet
93 5, IV | egye, az enyimet eszi.~- Mondja meg a thens úr, hogy mi
94 5, IV | tudod, hanem vigyázz rám! - mondja a szomszéd, - én azt a nyers
95 5, VI | Mitől lett ily rosszul? - mondja meg ön?~- Jaj! uram, keserves
96 5, VI | nézni!~- Meghiszem, hanem mondja ön, hogy meghült? vagy megterhelte
97 5, VI | élnek?~- Nincs különben! - mondja a tudóstársaság egyik szolgája.~-
98 5, VI | máshoz megyek, csak azt mondja meg József, hogy miképp
99 5, VII | már a szakosztályi elnök mondja.) Én idegen szagot érzek.~-
100 5, VII | Idegen szagot érzek! - mondja ismét a szakosztály elnök.~-
101 5, VII | szakosztály elnök.~- Jól érzed! - mondja a titoknok, - jól érzed
102 5, VII | Hát te tatárszemű kópé, - mondja neki az egyik, van-e pénz
103 5, VII | a kasszában?~- Nincs! - mondja.~- Nincs-e? - lármázik az
104 5, VIII| dolgot.~- Készüljön ön, mondja egy tudóstársasági tag ujdonsült
105 6, I | dobálja kend, úgy-e? mert azt mondja kend, maradjon a szomszéd
106 6, I | formán panaszos lesz, - mondja az öreg, - mert a maradék
107 6, I | lányt meglátná. Sokszor mondja ugyan most az öreg, hogy
108 6, I | dörmögvén.~- Összeraktam, - mondja, - mindent, a mi nem az
109 6, I | is szeretni, édes apám? mondja meg inkább, csak ne kiáltson
110 6, II | tudnám én, mit csinálnék! - mondja, s megint Ferkó felé nézett.~-
111 6, II | pap.~- Kell is az ember, - mondja a gróf, - a háború óta megfogyott
112 6, II | tisztelendő egyet.~- Papom! - mondja a gróf, megállván szó közben, -
113 6, II | idén, tisztelendő uram, - mondja a gróf neki melegedve, ...
114 6, II | tisztelendő uram, fogja, - mondja tovább, - ebből kerül elég.~-
115 6, III | voltán.~- A kútfelé megy, - mondja most egy másik, - látom
116 6, III | helyben hagyná; mert a mint mondja, kitelik ám tőle.~Nevettek
117 6, III | mit szól apád? ha már azt mondja, hogy tudja.~- Hadd tudja! -
118 6, III | hogy tudja.~- Hadd tudja! - mondja a lány fölemelvén a korsót.~-
119 6, IV | embernek nyelvét?~- Hiába! mondja az ifjú gróf, úgy van az
120 6, IV | nem mászott a zsebemből, - mondja odább, és olyan halavány
121 6, IV | órája üldögélek itt kinn, - mondja az öreg, - mivel hogy a
122 6, IV | is meglesz, biró uram, - mondja a gróf - várjuk el a jó
123 6, IV | köznyelven forog a lány, - mondja a tisztelendő úr, pedig
124 6, IV | Nem, nem, az nem lehet, - mondja a gróf, - inkább vesszen
125 6, IV | méltóságos úrnak.~- Biró uram! - mondja a pap - leszállok és megyek
126 6, IV | még egymásba bolondulnak - mondja a feleségének - szolgának
127 6, IV | De végeztem én már - mondja rá a gazda - a mely ember
128 6, IV | késő, a mint tisztelendő úr mondja.~- Késő, mert az egész világ
129 6, IV | hallá.~- Jaj Istenem, - mondja az öreg, - megérem-e a beszédnek
130 6, IV | mit el akartam beszélni, - mondja a pap, de kelmed addig kapkod
131 6, IV | el sem tudom mondani.~- Mondja hát a tisztelendő úr...
132 6, IV | hát a tisztelendő úr... mondja hát, szépen kérem, csillapodék
133 6, IV | a mint a sok fecsegő nép mondja, látták a lányt lehajolni,
134 6, IV | kelmed volt szolgája, azt mondja, sőt még esküdözik is, hogy
135 6, IV | hajoltam le; aztán még ő mondja, hogy én találtam meg a
136 6, IV | merészségből, nem tudom fiam, de mondja; mégpedig ezen szóval: hogy
137 6, IV | utánam?~- Elég annyi fiam! - mondja a pap, holnap vasárnap van,
138 6, V | Megsegít, megsegít! - mondja a gróf, - édes papom - még
139 6, V | gyanúból.~- Kedves papom - mondja a gróf - nagyon szeretem,
140 6, V | én az embert gróf úr! - mondja a pap.~- Csak már magyar
141 6, V | ölelte.~- Harangoznak! - mondja a pap, - a harang hívja
142 6, V | tisztelendő úr.~- Megyek én is! - mondja a gróf, - azt tartom, van,
143 6, V | kenyér morzsa van a fején! - mondja hirtelen, mire Jancsi a
144 6, V | kapott.~- Te vagy az! - mondja Ferkó rászólva Jancsira.~-
145 6, VI | mellett Ferkó.~- István, - mondja a gróf, - ritkán tesz az
146 6, VI | tudjuk is, az mindegy! - mondja a gróf, - de minthogy az
147 6, VI | Ha az Isten úgy akarja, - mondja az öreg, - én nem bánom, -
148 6, VI | gróf.~- Szólj leányom, - mondja az apja, - köztök van-e
149 6, VI | áldjon meg benneteket! - mondja a pap.~- Itt küldi a foglalót, -
150 6, VI | Itt küldi a foglalót, - mondja a gróf, a megtalált erszényből
151 7, I | tudnék.~- Mi lesz belőlünk? mondja rókaképpel amaz, kit Ágnes
152 7, I | Hallgassa meg az úr isten, - mondja Ágnes asszony fejcsóválva, -
153 7, I | fejcsóválva, - hanem előbb mondja meg nekem Varjas úr, mi
154 7, I | táltja föl száját, - ugyan mondja meg, hány kötelezv...~-
155 7, I | a jóra, - hát mit akar? mondja el.~- Valahára! - mondja
156 7, I | mondja el.~- Valahára! - mondja Varjas, - hát a mint mondám
157 7, I | csillapítá Ágnes asszony, - hát mondja meg, hogy mit fogadott meg?
158 7, I | tetszik.~- Ágnes asszony! ... mondja áhitatos hangon az elcsipett
159 7, I | elcsipett róka.~- Mi kell? - mondja a másik.~- El tudna engem
160 7, I | hagyni?~- Ebben az órában, - mondja Ágnes - de nem is várom,
161 7, I | Ágnes, nem tartóztatom: ... Mondja, hogy itt marad!~- Miért
162 7, I | marad!~- Miért maradnék? mondja szelidebben az asszony.~-
163 7, I | napot, - aztán megigérem, mondja Varjas az ajtó felé menve, -
164 7, II | Alázatos szolgája, - mondja az első meghajlásnál, minthogy
165 7, II | Mivel szolgálhatok? - mondja a háziasszony.~- Csekélység
166 7, II | Csekélység az egész, - mondja nyájas hangon Varjas, -
167 7, II | kellemetlen ujságot hoztam, - mondja Varjas, - inkább most nem
168 7, II | a dolgot.~- Ám legyen! - mondja kettős köhögéssel Varjas, -
169 7, II | vitte.~- Tökéletesen igaz, - mondja a nő, - azon néhány pör
170 7, II | Hála légyen az istennek, - mondja Varjas, - nem is voltam
171 7, II | forintot, teins asszonyom, - mondja nagyot köhintve Varjas, -
172 7, II | hiába tettem az utat? - mondja Varjas.~- Hiába nem! uram,
173 7, II | irása volt.~- Varjas úr! - mondja az asszony rimánkodva, -
174 7, II | talán csak tréfa akar lenni, mondja meg, - nagyon hihető, hogy
175 7, II | Csak velem!~- Azt ne mondja uram! - mondja a nő, - önnek
176 7, II | Azt ne mondja uram! - mondja a nő, - önnek néhány pörét
177 7, II | kivánok, teins asszony! - mondja Varjas.~- Meg akar ön ölni?
178 7, II | Aprópénznek sok, - öregnek kevés! mondja a gonosztevő, s ezzel az
179 7, III | volna Petőfi, midőn azt mondja: megy a juhász szamáron -
180 7, III | fonódnak az ön gondolatai is? - mondja Sándor félbeszakasztva a
181 7, III | Több, mint kiváncsiság, - mondja elfátyolozott hangon a hölgy.~-
182 7, III | Szelidül a zsarnok, - mondja fölnézve Róza, - azért,
183 7, III | férfiakra?~- Legyen szives és mondja meg a többieknek is.~- Hátha
184 7, III | volna alkalmatlankodnom, - mondja Sándor.~- Ime, megint a
185 7, III | elfeledtek neki hizelegni, - mondja ránézve Róza.~- Én ki nem
186 7, III | nem okosodom a nőkkel, - mondja ismét a másik.~- Tehát leczkepéldánynak
187 7, III | ellentmondás! ösztön! - mondja meg Róza kisasszony, minden
188 7, III | ilyen?~- Felelet helyett, - mondja Róza, - minden férfi ilyen
189 7, III | sajnálom, hogy fel nem néztem, mondja a lány némi kegyetlenséggel.~-
190 7, III | Gyűlöl?~- Erre nem felelek! - mondja engeszteltebben a kérdett.~-
191 7, III | Miért? ... kérdi ön? ... mondja magasztaltan a leány - a
192 7, III | Arra még nincs felelet, - mondja diadallal a lány fölkelve
193 7, III | borulni.~- Apjának leánya! - mondja Sándor, s az irodába ment
194 7, III | apám, magát szeretem! - mondja a lány atyjához.~- Hát másnak
195 7, IV | négylábu állat.~- Itt vagyok, - mondja.~- De látom, - feleli Sándor.~-
196 7, IV | Most sem hívta senki, - mondja amaz, meg sem mozdulván
197 7, IV | Talán nem ösmer az úrfi? - mondja, - én Varjas vagyok.~- Szerencséje,
198 7, IV | volna valaki a fáról, - mondja Sándor mintegy bevezetésül,
199 7, IV | megüti a guta, ha szólok! - mondja Sándor szemközt fordulva.~-
200 7, IV | Tüstént jóvá teszem a hibát, - mondja Varjas folyvást remegve.~-
201 7, IV | haragszik rám?~- Nem, nem! - mondja Sándor, el nem tudván gondolni,
202 7, IV | pört megnyeri?~- Jaj! ... mondja nagyot huzódva Varjas, -
203 7, IV | hírt akar mondani nekem? - mondja Varjas végképp elhagyatva
204 7, IV | Itt van a nyugtató! - mondja Varjas, kiteritvén az irományt,
205 7, IV | összesen...~- Az is itt van! - mondja Varjas, egy újabb bankjegyet
206 7, IV | öt forint is elég lesz? - mondja alázatosan Varjas.~- Varjas
207 7, V | öreghez, munkájától fölnézve mondja a lány:~- Nem szabad, atyám
208 7, V | alszik?~- Egy órája már, mondja a lány, - s nem lehet tudni,
209 7, V | mehetsz.~- Tehát még várok, mondja Sándor, mire Róza széket
210 7, V | lesz.~- Furcsa aggodalom - mondja Sándor, kivált ha várja
211 7, V | ha várja valaki.~- Senki! mondja határozott hangon Róza,
212 7, V | felel amaz.~- Nem értem, - mondja magyarázatot várva Róza.~-
213 7, V | Lehetetlen volt elfelednem, mondja Sándor.~- Ugy tanácsolom,
214 7, V | kényelmessé teszem a feleletet, mondja a fiú, - a kérdés igen egyszerü
215 7, V | Hiúság gyötri önt Sándor, - mondja a lány bizalmasan, - úgy
216 7, V | Tehát ez vallomás? - mondja elpirulva a lány.~- Szóról
217 7, V | Előbb egy viszont-kérdést! - mondja Róza.~- Parancsoljon!~-
218 7, V | azzal szivesen osztozunk, - mondja Sándor éppen azon pillanatban,
219 7, VI | hallgatózni.~- Isten hozta, - mondja a ravasz róka, - mi jóval
220 7, VI | esze mindig a pénzen, - mondja Sándor, - hanem emlékezzék
221 7, VI | koldusbotra jusson az asszony.~- Mondja meg hát neki, hogy támaszkodjék
222 7, VI | Varjas uram az asszonyt? - mondja félig mosolyogva Sándor.~-
223 7, VI | jól hallok Varjas úr, - mondja Sándor ügyetlen arczczal, -
224 7, VI | Sándor ügyetlen arczczal, - mondja csak még egyszer?~- Az özvegy
225 7, VI | Majd elmegyek postának, - mondja Ágnes asszony bejőve, -
226 7, VI | Kérem a teins ifiurat, - mondja Ágnes, - hagyjon csak engemet
227 7, VI | lélegzetet vennem!~- Meglesz, ... mondja Ágnes... egy órát hagyok,
228 7, VI | alá.~- Ágnes asszony! - mondja Varjas nyájasan, - ma születése
229 7, VI | nem lesz panasza rám, - mondja Varjas, Ágnes asszony kosarába
230 7, VI | majd meglátom, mi az? - mondja engeszteltebb hangon Ágnes.~-
231 7, VI | ki veled az ablakon, - mondja; s a mint tőle tellett,
232 7, VII | Egy gombolyag fonal! - mondja Róza a bejövő Sándorhoz, -
233 7, VII | ennek titka van.~- Jó! ... mondja Róza... de bűnhődni fog
234 7, VII | Arra is készen vagyok! mondja Sándor gombolyítni segítvén
235 7, VII | Csakugyan valami papir, mondja az öregasszony.~Róza elpirult,
236 7, VII | Nézze meg csak jobban, - mondja Varjas.~- De láttam én,
237 7, VII | magának édes Ágnesem ... mondja Varjas szelidíteni akarván
238 7, VII | Varjas úr, - minthogy maga mondja, hogy tizezer forinttal
239 7, VII | Ágnes asszony dobta! - mondja nagyot kiáltva Varjas, hogy
240 7, VII | Meglátom, mi van benne? - mondja Ágnes.~- Tizezer forint,
241 7, VII | mindjárt.~- Majd meglátom! - mondja Ágnes a fonalat összegyűrve, -
242 7, VII | munkáját?~- Itt a papir! - mondja Varjas, mohón bontva ki
243 7, VII | tartozik.~- Ki tartozik? - mondja Varjas.~- Varjas uram tartozik, -
244 7, VII | Büntetésemért jöttem! - mondja Sándor.~- Az öné vagyok,
245 8, II | kendnek.~- Ejnye, anyjuk! - mondja szelidebben a gazda, - hogy
246 8, II | én többet nem szólok, - mondja az asszony, és siránkozva
247 8, II | tudom, mi lelte anyádat? - mondja a gazda bejövő lányának, -
248 8, II | anyja.~- Nem is szólok, - mondja újra a bejövő asszony, lányát
249 8, II | értetted.~- Értettem! - mondja az asszony kimenvén a konyhába,
250 8, III | minden héten kétszer, - mondja a fiúnak, - mielőtt a kezem
251 8, III | könnyebben hiszi, kinek más is mondja.~Jól esett az anyának, ha
252 8, III | a falu házánál van, azt mondja: megvárom.~Az öregasszony
253 8, III | talán a földből ástak ki, - mondja rá Tamásiné.~- Magam sem
254 8, III | megkivántál? édes fiam! - mondja jó képpel az öreg.~- Ne
255 8, III | Kedves édes anyám! - mondja a lány.~- Ugy, úgy lányom,
256 8, III | én is nagyon szeretlek, - mondja az asszony, mire a fiú is
257 8, III | a lány, mire tele hangon mondja a fiú.~- Nekem? ... soha!~
258 8, IV | valóm van, Pál gazda! - mondja Keresztes.~- Csak ki vele,
259 8, IV | apraját is hadd hallom, - mondja Tamási.~- Nem tom' biz én,
260 8, IV | komám.~- Vettem valamit, - mondja amaz.~- Hát aztán?~- Alig
261 8, IV | ezer forint kell ám! - mondja nagy szuszszal Keresztes.~-
262 8, IV | ültetnék.~- Itt a pénz! - mondja Tamási.~- Ez meg az irás, -
263 8, V | V.~- Édes lányom! - mondja Tamásiné Örzséjéhez, - már
264 8, V | úgy ott feledi magát, - mondja tovább az asszony.~- Nojsz,
265 8, V | Nohát nem megyek el! - mondja vidámabban amaz.~- Akkor
266 8, V | ételt.~- Hol jár az eszed? - mondja az öreg, hirtelen az ablakba
267 8, V | itt leczkéztesse kend? ... mondja tovább az asszony.~- Azt
268 8, V | Jól van, maradjon ott, - mondja amaz, - hanem most azt kérdem,
269 8, V | gyermekemet meg nem hagyom ölni, mondja az asszony, a gazdát a faképnél
270 8, VI | az Istennek, s ime alig mondja ki a szót, - örökre elnémul,
271 8, VI | ő kigyelme bárányképpel mondja az asszonynak, hogy az irásokat
272 8, VI | nézni.~- A mi van itt van! - mondja az asszony urának dolmányait
273 8, VI | előljárók, mi van itt? - mondja az asszony, - én nem értek
274 8, VI | összegezték, s végtére azt mondja a jegyző.~- Van-e még valahol
275 8, VI | hiányzik, jegyző uram, - mondja az asszony, - ott lesz az
276 8, VI | sem szedem le gunyámat, - mondja Keresztes, - magam is azért
277 8, VI | Keresztes.~- Ha volna pénzünk! - mondja a leány egész együgyüséggel.~-
278 8, VI | Majd a házat verik dobra! - mondja jó fönnhangon Keresztes
279 8, VI | tudná tán miképpen, azt mondja vissza.~- Ne sirjon, kedves
280 8, VII | bekiáltja Imrét.~- Befogsz, - mondja neki, - kihozod az uradalmi
281 8, VIII| öregasszony.~- Egy utas! - mondja kivülről az ügyvéd; mert
282 8, VIII| Ha tudnám, édes öregem, mondja amaz, - nem kérdezném.~-
283 8, VIII| Elhiszem teins uram, ha mondja, - siránkozék a jámbor, -
284 8, VIII| kérdi az asszony.~- Abból, - mondja az ügyvéd; mert az ablakra
285 8, VIII| kaptunk össze. Eredj ki Örzse, mondja közbe a lánynak, s mikor
286 8, VIII| is jobban megnézvén, azt mondja az asszonynak:~- Édes öregem, ...
287 8, VIII| mennyit fizetni kell, - mondja rekedt torokkal a gonosz.~
288 8, VIII| Ej, ej, birógazda, - mondja az ügyvéd, ... hisz ennek
289 8, VIII| ablakért az ezer forintot, - mondja a biró a közönségnek csudájára;
290 8, VIII| Biró uramé az ablak, mondja az ügyvéd bemenvén az utczáról,
291 8, VIII| uram! az isten áldja meg, - mondja az asszony, - én nem tudom
292 8, VIII| tudom mi történt itt, kérem, mondja meg nekem is?~Elmondá az
293 8, VIII| Elmondá az ügyvéd, mire ismét mondja az asszony.~- De hát a második
294 8, VIII| Eztán te lesz gondviselőnk, mondja Imrének az asszony, - lányára
295 8, VIII| adván.~- Én is azt mondom, - mondja az ügyvéd, - hogy áldjon
296 9, I | kerül.~- Mindegy, uram, - mondja a budai ember, van nekem
297 9, I | én, uram, akárhova, csak mondja meg, hova.~- Igy már rendén
298 9, I | legkomolyabban beszélek, - mondja az orvos... és én nem tehetek
299 9, I | magyarul tudna.~- Sajnálom! - mondja németül a kedves szolgának,
300 9, I | megvallom, méltóságos uram, - mondja a fiú urának nagy meglepetésére
301 9, II | II.~- Jön az ánglius! - mondja minden tolnai ember egymásnak,
302 9, II | szarvasa van.~- Ma nem felelek, mondja a herczeg; hanem nekem is
303 9, II | dolgot.~- Az Istenért, - mondja a vadászlegény, - mily gondatlanok
304 9, III | palaczkért, ha száz lesz is, - mondja az angol, - s én nagyon
305 9, III | megkapom.~- Majd utána nézek! - mondja Tisinger, s a mint az angol
306 9, III | Tudja mit, szomszéd, - mondja Tisinger, én megadok minden
307 9, III | forintért!~- Kész az alku! - mondja apám elütve az alkut, és
308 9, VII | Egy tollkés is megteszi mondja az orvos, elővévén egy kis
309 9, VII | rohant, s a beteg nevetve mondja a herczegnek:~- No, Miklós,
310 9, VII | minden tartózkodás nélkül mondja:~- Ha herczegségednek ezen
311 9, VII | teremtenék elő.~- Legyen! - mondja a herczeg örömmel.~- De
312 9, VII | Semmire, tekintetes uram, - mondja a tiszttartó, ki Laudon
313 9, VIII| költségvetés, tekintetes uram! - mondja a tiszttartó.~- Hadd hallom,
314 10 | adag fáczánt és pezsgőt! - mondja mély hangon az udvari cselédnek,
315 10 | de jó volt a fáczán! - mondja, nem is gondolván, hogy
316 11 | de hát kérek mindenkit, mondja meg nekem, körülbelül mennyie
317 11, I | zabban vásik el a foguk, - mondja a nagyságos.~- Jól van jól! -
318 11, I | felelt Budai - de nem mondja nagyságos uram, hogy a bankószámlálásban
319 11, I | nem talál magához valót, - mondja Budai.~- Azt tartom, talált
320 11, I | amaz nem egészen tréfával mondja.~- Tudom is, nem is! - mondja
321 11, I | mondja.~- Tudom is, nem is! - mondja Vámody úr.~- Gazdag-e? -
322 11, I | kölcsönt.~- Ez csak tréfa! - mondja aztán Vámody, másfelé kivánván
323 11, I | elszalasztjuk a kisasszonyt, - mondja Budai engeszteltebb hangon,
324 11, I | fogná ez ember a kötényt, - mondja Vámody egész komolysággal -
325 11, I | Budai.~- Itt van, ni! - mondja amaz, - szintén kikottyantottam
326 11, I | lát, mint más kettővel, - mondja Vámody úr a mérnök levelét
327 11, I | No csak elég legyen, - mondja Budai haza fordultában -
328 11, II | volt minden, édes fiam, - mondja Vámody, Ferkónak - apád
329 11, II | felszél sem mászna meg, - mondja Ferkó, s végül megköszönvén
330 11, II | mond, csak az édes apja mondja azt kendnek.~- De azt mondja
331 11, II | mondja azt kendnek.~- De azt mondja ám, hogy ne vegyelek el.~-
332 11, II | vegyelek el.~- Ha már azt mondja! ... fohászkodék a lány.~-
333 11, II | majd?~- Kitagad, ... azt mondja, ... akkor aztán nem lesz "
334 11, II | való, apámnak melyik ökre mondja vissza, hogy szereti? tán
335 11, II | a mennyi nekünk kell? - mondja a fiú.~- Tán részes aratónak
336 11, II | nem lehetne?~- Hüm! - azt mondja az öreg, - de készen áll
337 11, II | eszemben ilyenféle dolog, - mondja a fiú, - s ki tudja, mikor
338 11, III | Kend megy be elől, - mondja Budainak a szomszéd.~- Jól
339 11, III | utánam.~- Ott leszünk - mondja a harmadik; - ha már idáig
340 11, III | bemegyünk.~- Jól van! - mondja Budai - most már bementünk
341 11, III | engem Budai szomszéd? - mondja a legközelebb ülő - hát
342 11, III | akarunk?~- Értem én azt, - mondja Budai - kendnek én is megmondom
343 11, III | megetetünk ezen helyen - mondja a másik - mert én odáig
344 11, III | okosat gondolt, nekünk ne is mondja, miránk ne vigyázzon, mink
345 11, III | majd jut eszembe valami! - mondja Budai lovait meginditván, -
346 11, III | maga alkudott volna vele, - mondja Budai lassabban, Irma ott
347 11, III | mennyi?~- Biz uram, azt mondja, hogy százezer forintért
348 11, III | Neki is adom a lányt, - mondja sietve, - mert utóbb a nyakamra
349 11, IV | Debiz itt vigan vannak, - mondja Budai.~- Ha az isten így
350 11, IV | azt már én is mondhatom, - mondja komolyan Budai.~- Na, úgy-e?
351 11, IV | summa lenne készpénzben, - mondja Budai lelki örömére Vámodynak,
352 11, V | érezte magát, azért azt mondja:~- Édes apám! tetszik kelmednek
353 11, V | muszáj, édes apám?~- Ki mondja azt?~- Kelmed édesapám!
354 11, V | No lássa édesapám, - mondja Ferkó könnyebbült lélekkel -
355 11, V | mást, aki nekem tetszik, - mondja nagy méreggel az öreg, s
356 11, VI | kit neked akart adni, - mondja Vámody.~- Én is azt mondtam,
357 11, VI | nagyságos uram, - de azt mondja ám édes apám, hogy olyant
358 11, VI | mondom, még elmegy az esze! - mondja Vámody, míg utóbb, azt kérdi:
359 11, VI | mászkálnak ott.~- Az meglehet - mondja Vámody félben hagyván a
360 11, VI | mintha magában beszélne, mondja:~- Zörgést hallottam, itt
361 11, VI | mit keres itt?~- Mit ám? - mondja bosszusan a fogoly - magam
362 11, VI | a lakodalom megvolt, azt mondja Budainak: - Szomszéduram!~-
363 12, I | is hadd szólok hozzá! - mondja egy hegyes orrú ember, nagy
364 12, I | mire a szolgabiró is azt mondja:~- Atyafiak! ne húzódjunk
365 12, I | is! ... senki többet? ... mondja a kisbiró már majdnem riva
366 12, I | harmadszor is! ... mondja olyant ütve a dobra, hogy
367 12, I | kapa megmaradt neked, - mondja a hegyes orrú ember a nyulánk
368 12, II | Holló.~- Az Isten keze! - mondja a másik olyan hangon, mire
369 12, II | mondani, Galamb István uram? - mondja a másik, nem mervén megkendezni
370 12, II | kedves Galamb István uram? mondja gúnyolgatva amaz.~- Talán
371 12, II | én, milyen ember kend, - mondja Galamb István, még annyi
372 12, III | bizony kitalálja.~Hányszor mondja azt egyik-másik néném asszony,
373 12, III | kezdve a beszéd, hangosan mondja:~- Ejnye, ... majd elfelejtettem...
374 12, III | nem szólnál az embernek, - mondja a legény közelebb érve, -
375 12, III | Jézus, könyörülj rajta! - mondja a leány ijedten nézve a
376 12, III | kurtát majd csak tudok, mondja félvállról a legény, mire
377 12, III | legény, mire a leány azt mondja:~- Inkább majd én is imádkozom, -
378 12, III | soká.~- Aztán ezt csak most mondja meg kend?~- Azt tartom,
379 12, III | mi baja lehet kendnek? - mondja a leány, rimánkodó hangon.~-
380 12, III | legény... igen szeretlek! mondja aztán, mire a leány hirtelen
381 12, III | ördög.~- Az istenért! ... - mondja Örzse a legény kezét újra
382 12, III | Megtartom, édes apám! - mondja a fiú ünnepélyesen, - ránézve
383 12, IV | embernek, aztán fia van, - mondja Galamb uram, tréfálva a
384 12, IV | Olyan bajom nekem is van - mondja vissza nevetve amaz, - csakhogy
385 12, IV | úgy segéljen, magam se! - mondja amaz is jobban neki egyenesedve.~-
386 12, V | elszakad már, - nyugodtan mondja:~- Édes bátyám, azt csinálja,
387 12, VII | Jó munkát adjon isten! Mondja Hollónak, mire az egy szót
388 12, VII | Kendtek leskelődtek ugy-e? mondja gúnynyal amaz Örzse apjára
389 12, VII | velem?~- Az is megmondom, mondja a fiú - nem volt kendben
390 12, VII | meg igy kendet a falu, - mondja a fiú kapájával elkezdvén
391 12, VII | már látom, Holló gazda, - mondja a legény, - ért kend a jövendőmondáshoz,
392 12, VII | Ne fárassza kend magát! - mondja a fiú - annyi embert megrikatott
393 12, VII | támadt; s a bünösre nézve mondja kérdőleg.~- Én fürészeltem
394 13 | eladom, csak haszna legyen! - mondja az öreg asszony addig beszélve,
395 13 | Én hisz hozzá megyek, - mondja a leány a kérőnek; hanem
396 13 | a leány a kérőnek; hanem mondja meg annak az urnak, hogy
397 13 | ugy is rászánta magát, ... mondja a kérő.~- Azt is tessék
398 13 | édes lányom, módi? ... mondja Schnellerné meglebbentve
399 13 | volt ennyi?~- Nem, nem! mondja néhány régi ember, kiknek
400 13 | sem vallja meg?~- No, csak mondja meg, Sára, kire gyanakszik,
401 13 | van egy vályogvetőné, - mondja a kárvallott, ... az vitte
402 13 | reszkető nő.~- Nem igaz, ... mondja Schnellerné, ... mert ha
403 13 | édes lányom, apád is azt mondja: bocskorban keresni, csizmában
404 13 | eresztettek el engem, - mondja Schnellerné, - hanem én
405 13 | beszéltek egyet-mást.~- Nono, - mondja asszonynéném, - mindig hallottam:
406 13 | innét a férfiakhoz, ... mondja nevetgélve, még azt gondolná
407 14 | Simonyit csak óbesternek mondja, nem akarom zavarni a megszokott
408 14 | deszkát dugnánk ki az ablakon? mondja valamelyik végig nézve a
409 14 | pajtások.~- Nyolcz! ... mondja Simonyi egyenkint rakván
410 14 | deszkatartók Simonyit.~- Nem én, - mondja amaz, - ha kell veréb, fogjatok.~-
411 14 | megijedt, és Simonyinak azt mondja:~- Na, nekem végem van,
412 14 | meghal!~- Nézzük meg, - mondja Simonyi visszamenve a földön
413 14 | akart rohanni.~- Szaladj, - mondja Simonyi a vőlegénynek -
414 14 | fordult.~- Látod, pajtás, - mondja az egykori kenyerestársnak,
415 14 | ki németül is tudott, azt mondja Simonyinak.~- Strázsamester
416 14 | kendet már el nem lopták, - mondja Simonyi, - most meg már
417 14 | szorította.~- Egy szót sem! - mondja Simonyi, különben mindjárt
418 14 | látván a pecsenyét, azt mondja:~- Nagyságos asszony, a
419 14 | is visszajöttem volna! - mondja Simonyi és néhány napot
420 14 | Azon könnyü segítni! mondja Simonyi.~- Lehetetlen, uram, -
421 14 | megösmerné-e a keresztet?~- Igen! mondja a tiszt.~- De miről?~- A
422 14 | nem tarthatom meg tovább, mondja Csáky, - ime, visszaadom.~ ~
423 15, I | boltos, derék úri ember, azt mondja Pozsonyban lakott, gyára
424 16 | eszed a kenyeremet - azt mondja Pál István nagy mérgesen -
425 16 | mi talán igaz.~Soha sem mondja a paraszt legény, hogy az
426 16 | ám magát Örzse; azt sem mondja, hogy a válla márvány; mert
427 16 | módiból a nyakkendő! Azt sem mondja Pista, milyen a leány szeme,
428 16 | az ember, de majd máskor mondja, - akkor is csak ugy sugva.~
429 16 | kiabál?~- Hadd kiabáljon - mondja az asszony - a kend részét
430 16 | tagadtam én azt apám uramnak, - mondja a lány, elhagyván az édest,
431 16 | Mekkorát orditottam! - mondja a lánynak - hallhattad,
432 16 | Rossz hirnek elég lesz - mondja Vincze, - hanem azért ne
433 16 | mikor az öreg nagy zajjal mondja:~- Hohó, azaz, hogy megállj!
434 16 | megyen?~- Annak lesz, - mondja a kérdett - a ki gyalog
435 16 | valaki?~- Tudom én há - mondja az öreg - a keresztfához!
436 16 | hiszem.~- Én meg nem hiszem - mondja Pista, akkor támasztván
437 16 | körülállókat.~- Az öreg Vincze, - mondja rá az asszony.~- Meg Pista, -
438 16 | meg.~- Áldjon meg kend! - mondja a legény.~- Ha volna mivel!~-
439 17 | annyit, hogy a világ azt mondja máris rólunk: ezek valóságos
440 17 | vagyunk timár, a ki azt mondja az eladó bőrről, hogy olyan
441 17 | boltos, ki a posztójáról azt mondja: olyan, mint a bőr.~Mi nem
442 17 | szülöttére ösmert, hanem hátul mondja neki egy bámuló paraszt,
443 17 | Hüm hüm, ... fekete, mondja az ifiúr! Mert ha kék, hát
444 17 | az nem mert ide jönni!~- Mondja meg neki, hogy bátrabb legényt
445 17 | öreg úr?~- Azaz... jól mondja ön, a hidegen, mert ezek
446 17 | volna, mert a mint fiam mondja, alig tudtak felébreszteni,
447 18, 2 | karjába kapaszkodó hölgynek mondja: - No, kis hugom, ölbe vegyelek,
448 18, 2 | jönni?~- Én már megyek! - mondja a fiatal hölgy inditva a
449 18, 2 | üdvözölvén, tréfálódzva mondja:~- Verébfészket szedni mennek
450 18, 2 | hogy elég, ha én tudom, - mondja Horváth Zsigmond úr. Ha
451 18, 2 | kocsira.~- Jó, hogy tudom, - mondja Kisfaludy Mihály uram magában. -
452 18, 2 | elvásik a mi dicsőségünk! - mondja mély bánattal, s midőn e
453 18, 2 | huzd! Még jobban fáj! - mondja Horváth Zsigmond.~- Nagyságos
454 18, 2 | Zsigmond.~- Nagyságos uram, - mondja Kisfaludy Sándor, csak hadd
455 18, 2 | folydogálnak, deritésképen mondja neki: - Kedves hugom, a
456 18, 3 | czigányok elé állt, s azt mondja az első hegedüsnek:~- Hallod-e,
457 18, 3 | mindjárt ríva is fakadok! - mondja a czigány, nem vevén tréfára
458 18, 3 | megcsókolt mindenkit, hisz, azt mondja, mindannyian jó barátok,
459 18, 3 | ropogott.~- Nem búsulok! - mondja fölvidulva az öreg. - Látom,
460 18, 3 | emberek lépnek nyomainkba! - mondja a fiút át- meg átkarolva,
461 18, 3 | méltó.~- Szentül ugy lesz! - mondja a leány, visszavezettetve
462 18, 3 | ismerem.~- Az lesz legjobb, - mondja Horváth. - Te ugy is a szomszédban
463 18, 3 | helyzetet.~- Ez kinos állapot, - mondja a leány.~- Csak nyujtsa
464 18, 3 | engedném át senkinek.~- Róza! - mondja Kisfaludy, - egy pillanatunk
465 18, 3 | legérdemetlenebb lennék reá! mondja Kisfaludy, hozzátévén: -
466 18, 3 | leány odanyujtván kezét, mondja:~- Látom, ki nem kerülhetjük
467 18, 3 | sem szólhatok?~- Ám annak mondja meg; de azon meghagyással,
468 18, 3 | Van eszem, édes apám, - mondja a fiu, - egyébiránt azt
469 18, 3 | szóra, édes apám.~- No! - mondja Szegedy, megismervén a hadnagyot,
470 18, 3 | ember vagyok.~- No, no! - mondja Szegedy kurtán, mi helybenhagyás
471 18, 3 | leány szeret!~- Szerbusz! - mondja Szegedy, majdnem kifordulva
472 18, 3 | köpönyegest távozásra intve, mondja:~- Majd otthon többet! -
473 18, 4 | akar adni.~- Édes Rózám, - mondja az apa, nem sokára a badacsonyi
474 18, 4 | neked titkod van.~- Nekem? - mondja a leány teljes nyugalommal,
475 18, 4 | Éppen neked, édes Rózám, - mondja az apa, gyermekét magához
476 18, 4 | vallasson, kedves apám, - mondja a leány mindinkább zudulva, -
477 18, 4 | leány mindinkább zudulva, - mondja el, a mit tudni vél, s én
478 18, 4 | emlékszel Badacsonyra?~- Igen! - mondja Róza elhalaványulva.~- Kisfaludy
479 18, 4 | kedves szép kis leányom? - mondja Szegedy, a leggyöngédebben
480 18, 4 | Isten veled férfinép! - mondja az elkeseredett leány, -
481 18, 5 | Lássunk tisztában! - mondja Kisfaludy önmagát biztatva,
482 18, 5 | hála istennek, nem hiába! - mondja a hadnagy a legalkalmasabb
483 18, 5 | körül; hanem végbucsúul mondja:~- Tehát isten velünk!~Másnap
484 18, 5 | Dölyfös lesz ő kigyelme! - mondja Kisfaludy Mihály uram, -
485 18, 5 | talán grófot vár!~- Ne mondja ezt, kedves apám! Én őt
486 18, 5 | Megmagyarázom, fiam, - mondja az öreg, - aznap el akartam
487 18, 6 | ölé e fájdalom, hisz maga mondja a IX-ik ének két dalában:~
488 18, 6 | csomó megoldatni? ezért mondja tehát a hazának szent határához
489 18, 7 | Saját apjának nézett, - mondja Szegedy, - hanem a többit
490 18, 7 | Tehát én voltam igaztalan! - mondja a leány, apjának nyakába
491 18, 7 | Most már én is szólhatok, - mondja az öreg, a leánynak keze
492 18, 7 | ülésben.~- Édes apám, - mondja Sándor némi tréfával az
493 18, 7 | köpönyege minő szerepet vitt! - mondja Sándor Rózát karján tartva.~-
494 18, 7 | azt nem engedjük meg! - mondja Róza. Minket ez szomoritott
495 19, I | kérdem a bámulót.~- Csak ugy mondja a példaszó, - felele ő, -
496 19, I | cseppenkint jött az?~- Jól mondja az úr! - szóla közbe János
497 19, II | Legyek én mészáros? ... azt mondja kigyelmed, ... de azt mondja
498 19, II | mondja kigyelmed, ... de azt mondja meg előbb, hogy a font hust
499 19, II | én is.~- Hisz már kétszer mondja János gazda, hogy mind a
500 19, III | nincsen kelmed maga? a mint mondja.~- Azért mondom, mert talán
1-500 | 501-504 |