Rész,  Fejezet

 1     5,  VII|       az öröm, hogy tudós utazó barátunk ily nevezetes ritkasággal
 2     7,  III|      után volt kedvencze Sándor barátunk, kit az öreg megszokott
 3    11,  III|     menjünk a mérnökhöz.~Mérnök barátunk azon eleven vérü fiatalemberek
 4    11,  III|           menjünk odább.~Mérnök barátunk papirosai közt ült, segédei
 5    13      |         tudjuk mit gondol orvos barátunk, mikor velünk találkozik.~
 6    17      |         adott rajta. Szegény jó barátunk azon rögeszmével ment be
 7    17      |     kiváltottuk volna.~Negyedik barátunk elhiresült huszár, mert
 8    17      |       érezte a szagát! ... Ez a barátunk ebből is jámborabbnak látszik,
 9    17      |         és egy hét mulva mérnök barátunk sétáltatta meg.~Bezörgetett
10    17      |        darab rezet, melyről egy barátunk azt mondá valaha, hogy azt
11    17      |       embert! - mondá a zálogos barátunk felé közeledve.~- Hála istennek, -
12    17      | zálogossággal! - felelt hetedik barátunk.~- Vajon miért?~- Tegnap
13    17      |          ne busuljatok.~Hetedik barátunk megtartá szavát, - korhelykedtünk