Rész, Fejezet
1 1 | helyzetben volt Szikszói, mert az anya, férje nélkül, ki
2 2, I | ösztöke körül forgolódtam, mert a mit itt-ott elmondok,
3 2, I | esztendeig ez is uram volt, mert ha eldült, száz torok kiálta
4 2, I | józanul; torkig itta magát, mert a borban - állitása szerint, -
5 2, I | reped is meg oly könnyen, mert az isten két oldalról jól
6 2, I | házat. A falu zsidaja nem mert Vakabira rovásolni, mert
7 2, I | mert Vakabira rovásolni, mert az asszony elejét vette
8 2, I | elejét vette a veszedelemnek, mert a mint az első rovás megtellett,
9 2, I | minden durvasága mellett sem mert pénzért zörgölődni.~A szomszéd
10 2, I | járja.~- Én parancsolok, ... mert én keresek...~- Pinczekulcsot, -
11 2, I | mégis legutoljára marad; mert hogyan húzhatnám le előbb
12 2, II | volt az én kedves kocsisom, mert ha egyet a lovak közé legyintett,
13 2, II | azaz illetőleg velünk jött, mert szüntelen a nyakunk közé
14 2, II | két csikót én neveltem, mert az anyjukat is három esztendeig
15 2, II | törődnék a gazdasággal, mert ha lát is, kétszer lát a
16 2, II | a fű, inkább iparkodtam, mert hátha magam venném valaha
17 2, II | hordtam a városba eladni, mert - tudja, nemzetes uram -
18 2, II | de hátra volt még a java, mert Vakabi gazd'uram volt az
19 2, II | mondjam el, nemzetes uram, mert még nincs gomb a végén a
20 2, II | legegyenesebben léphetett, mert a boros fej később gondolja
21 3, I | lánya hagyta kinn ételestől; mert be ment inni, ... őkelme
22 3, I | siránkozék a gyerek... mert... a gyerekek is tudják, ...
23 3, I | fenyegetődzött az anyja - mert mindjárt agyonütlek.~- Galambom
24 3, I | csak meg ne verjen, ... mert...~- Mi az a mert? tudni
25 3, I | verjen, ... mert...~- Mi az a mert? tudni akarom.~- Mert...
26 3, I | a mert? tudni akarom.~- Mert... ha megtudják a gyerekek,
27 3, I | Azzá tettek édesanyám; mert legerősebb vagyok; aztán
28 3, I | ne fogj senkire semmit; mert az árulkodás a leggyalázatosabb
29 3, II | francziák országunkban jártak; mert hiába, az ember a legveszekedőbb
30 3, II | de ez még csak hagyján, mert legtöbb ugyancsak tréfából
31 3, II | Ezt mind az ember teszi; mert még az eb is röstellene
32 3, II | kocsi, szekér a faluban, mert az ellenség éppen a falut
33 3, II | a megrémült lakosság nem mert előbujni; kivévén egy pár
34 3, II | meg; de igy nem bántlak; mert agyon-hazudnád magad otthon;
35 3, III | volna, tüstént adja vissza, mert annak bizonyosan akad gazdája,
36 3, III | szűcs mondva csinálta volna, mert akkor nem ilyen szükre szabta
37 3, IV | fölneveli, leszen baja; mert a mai időben még az embernek
38 3, V | félszemmel az arany után néztek; mert a másik a pad alatt is a
39 3, V | hogy hol vette azt a pénzt? mert az arany akkor sem járt-kelt
40 3, V | fölemliteni a többinek példájára; mert a mint ezt tette volna,
41 3, V | ház gondja, rá is fért, mert olyan markos legény vált
42 3, V | folytatta a tánczot.~Szólni nem mert, jól tudta, hogy a patvarkodás
43 3, VI | Boldogok, a kik szeretnek; mert viszont szerettetnek.~ ~
44 3, VII | apja, ki most szakadt haza; mert a háború alatt franczia
45 3, VII | el ne veszítsd a levelet, mert ha elveszted, jobb ám ha
46 3, VII | No csak jól vigyázz, mert az volna ám veszedelem,
47 3, VII | Ferkó előre is gyanithatott, mert tudta, hogy nemigen issza
48 3, VII | mi tartottuk teins uram, mert a gyereket én találtam.~-
49 3, VII | ideje, hogy hallgattam; mert anyám az árulkodást nagy
50 3, VII | levéllel küldé be a biró, mert másképp nem tudtuk katonának
51 3, VII | ért, mint én, teins uram, mert azt nekem kellett volna
52 3, VII | akart galibába keverni; mert hallotta, mikor az apja
53 4, I | betüket, melyek közül nem mert volna oldalt dülni egyik
54 4, I | Mihály tisztelendő urat, mert az már rég meghalt; hanem
55 4, I | lesz!~Nagyot sóhajték; - mert hisz egy elkárhozott lelket
56 4, I | mozduljunk, amicze! - mondja ő; mert itthon még belénk esik a
57 4, I | Imádságom félbeszakadt, mert láttam, hogy laktársam nem
58 4, I | tudtam nyugodtan aludni, mert laktársam iszonyúkat sóhajtott, -
59 4, I | teins úrnak adta; tehát nem mert a padra kiülni, csak otthon
60 4, I | volt magát fárasztania; mert én csak olykor néztem föl, -
61 4, I | csak olykor néztem föl, - mert különben folyvást a - leczkémet
62 4, I | nem is mondom ezt odább; mert 15 év mulva is végig melegszem,
63 4, I | bizonyosan mégsem tintás, - mert különben kiszidott, vagy
64 4, II | homoktelepet ültetnének be; mert hisz a mit elbeszélnek,
65 4, II | menjünk föl a lépcsőkön, mert az első emeleten a legelső
66 4, II | hanyatt vágtam magamat, mert most már csakugyan mindent
67 5, I | hogy mit csinálna inkább; mert hátha megkérnék az árát.~-
68 5, I | hanem ujságot mondjon róluk; mert azt hallom jó helyről, hogy
69 5, I | kérdezheti?~- Kérdezem, mert nem tudom, mit csinálhat?~-
70 5, II | fizesse ki szomszéduram maga, mert maga rugdalta ki a csizmát,
71 5, II | Lehetetlen!~- De nem lehetetlen; mert a gerendát verte a fejem,
72 5, II | komát kártyán megkopozni; mert...~- No, ugyan mért? - kérdi
73 5, II | szomszéd.~- Pusztán azon okból; mert Buksi koma is magyar ember,
74 5, II | szomszéduram -~1-ször korhely; mert egész éjszakán hegedülteti
75 5, II | magát.~2-or szinte korhely; mert addig kártyázik, hogy Buksi
76 5, II | el.~3-or szivtelen ember; mert sem a koldusnak nem ad,
77 5, II | kiált közbe.~- De mondom; mert, hogy el akarja magával
78 5, III | elvétették az üveget?~Meglehet, mert az orvosságos üvegen egy
79 5, III | ki és mi volt az az a ki? mert ez gyengédtelenség volna,
80 5, III | szomszéd, - azt azért teszi, mert hipokhondrikus?~- Tehát
81 5, III | hanem számtalanszor; mert nálunk ilyen hazafiak is
82 5, IV | leöntik valami becsinálttal, mert már az inas is rákap, és
83 5, IV | ekkor jött a hadd el hadd; mert három béres befogta a boldogtalant,
84 5, V | terheinek felét könyvek teszik; mert egyik azon kevés közül,
85 5, V | módon?~- Haza loptam őket; mert megismerem jegyemről, hogy
86 5, V | már nem fog igy tartani; mert könyvtáramat hatalmas zár
87 5, V | mellett sem vehet könyvet, mert nincs pénze.~- Ez legjobb
88 5, VI | befolyásom megösmertetik; mert, tekintetes úr, a makk hetes
89 5, VI | höbög, nyekeg; de én értem; mert finn nyelven beszél; aztán
90 5, VII | figyelmedet mi sem kerülheti ki; mert valamint a jó vizsla még
91 5, VII | Fogadd megösmerésünket; mert igaz, hogy én is mindenbe
92 6, I | mellé dobálja kend, úgy-e? mert azt mondja kend, maradjon
93 6, I | lesz, - mondja az öreg, - mert a maradék kenyérre, mielőtt
94 6, I | jobb lesz, ha nem kiabálsz, mert ha én elkezdek kiabálni,
95 6, I | kötekedjél, azt mondom; mert ha nem nyugszol: vacsorával
96 6, I | tudtad, hogy itt vagyok; nem mert mozdulni a nyelved én miattam,
97 6, I | szád csukva marad úgy-e? mert itt voltam.~- Álmomban mondtam...~-
98 6, I | Persze, hogy azt mondtam, mert hisz a milyen gyilkos volt
99 6, I | már nem szereted, tudom; mert ha szeretnéd, nem mondanád
100 6, II | azt hitte, hogy oda teszi; mert míg a gróf beszédje után
101 6, III | üres kézzel helyben hagyná; mert a mint mondja, kitelik ám
102 6, III | szeret téged?~- Tudja ám, mert akkorát kiáltott kend, mikor
103 6, IV | eshetik meg a beszélgetés; mert hiába, nekünk magyaroknak
104 6, IV | mondom méltóságos uram, mert pap vagyok, elégszer van
105 6, IV | Istene.~- Meghallgat, uram! - mert az Isten akkor van legközelebb
106 6, IV | országutat megkeressék; mert máshol nem veszhetett el,
107 6, IV | most egyik a másiktól nem mert visszamenni, a biró pedig
108 6, IV | mégis irtóztatóan félek, mert a mint látom, köznyelven
109 6, IV | méltóságos uram, - vélé a biró - mert csak akkor lesz ám meghurczolva
110 6, IV | tisztelendő úr mondja.~- Késő, mert az egész világ beszéli.~-
111 6, IV | bizonykolá Ferkó.~- Ne szólj; mert megöllek, - riadt föl a
112 6, V | Csak azért nem hiszem, mert úgy elkényeztette a vármegye
113 6, V | magyar ember becsületét, mert magam is az vagyok, az volt
114 6, V | apám, meg az a fiam is, - mert ha nem akarna lenni, hát
115 6, V | fiát, vagy hogy még jobban, mert egyik magyar a másikat ölelte.~-
116 7, I | Varjas uram megtérésének; mert mostanában nem halásztak
117 7, I | is fog rám panaszkodni; mert önt is befoglaltam a szent
118 7, II | goromba vonást tessék tenni, mert annyit mindenesetre eltűr
119 7, II | nem is voltam háladatlan; mert éppen azon fáradságokért
120 7, II | Varjas.~- Hiába nem! uram, mert e megriasztás elég egy napra
121 7, III | tudta Leát méltányolni; mert rövidlátó volt. - Boldogságos
122 7, IV | szent helyen födött fővel mert megállani; - ez oly kín,
123 7, IV | főnök nincsen az irodában; mert csak annyi udvarisággal
124 7, IV | miért? ha merem kérdezni?~- Mert eddig lelőtte volna valaki
125 7, IV | kiván valakinek jó napot, - mert ezt előre kigondolta maga,
126 7, IV | a mit mondok, Varjas úr? mert én tudom, hogy maga meg
127 7, IV | le ide a nagy székbe, - mert úgy is hanyatt vágja magát,
128 7, IV | fölmelegedék benne a vér; mert már a számadást is kérte.~
129 7, V | midőn az anya sírva jött ki; mert az álom fölébreszthetlenné
130 8, I | helyen vannak ott fenn, mert az apjuk hajdanában abban
131 8, II | megsüvegelte az egész falu; mert a kivel szemközt nézett,
132 8, II | minduntalan kérdezgessék; mert az elégszer megmondta, hogy
133 8, II | pénzt kell összeszámlálnom; mert a nyakamon nem hevertethetem,
134 8, II | a lángba gyult gazda.~- Mert soha sem kérdezte kend?
135 8, II | mondtam.~- No ne is mondd; mert ha én megtudom, hogy ki
136 8, III | meglátom a szarvadat, mint más; mert én majd leütöm, mielőtt
137 8, III | tükröt földhöz vágta volna; mert ha már a czigányasszony
138 8, III | Hogy szolgálni tudjak; mert a szolgának megvan a kialkudott
139 8, III | lányom, szeresd anyádat; mert én is nagyon szeretlek, -
140 8, IV | Hosszan tartott ez a dolog; mert Tamási nem akarta úgy odakinálni,
141 8, IV | Jól bele nézhet kelmed, mert... ezer forint kell ám! -
142 8, V | szerencséje, hogy nem eleven, mert bőghetne kínjában, haragvék
143 8, V | tartom, úgy is minálunk van; mert Keresztes gazdurammal tanakosznak
144 8, V | esze van, mint kendnek; mert nem kendet, hanem a lányt
145 8, V | utolsó, mikor valaki ellent mert mondani Tamásinak, kiből
146 8, VI | árvapénzből ő kölcsön vett volna; mert még ezután kellett volna
147 8, VI | feleli a jólelkü jegyző, - mert a falu könyve szerint, a
148 8, VI | sokkal tisztább, mint lelke, mert amazt minden harmadik hónapban
149 8, VII | hogy mennek, ahogy lehet; mert az út szakadékos, ekképpen
150 8, VII | igazat akart adni Imrének; mert egy vágányos helyen, ahány
151 8, VIII| mondja kivülről az ügyvéd; mert az volt, nem akarván kivül
152 8, VIII| Megvallom, nem tudom; mert a faluban nem igen vagyok
153 8, VIII| Abból, - mondja az ügyvéd; mert az ablakra van egy irás
154 8, VIII| Azt nem tudom uram, - ... mert nekem az uram dolgába nem
155 8, VIII| legény be ne nézhessen; mert ő eligérte a lányt! Erre
156 8, VIII| sem bántottuk teins uram; mert az uram midőn beragasztá,
157 8, VIII| legyetek vendégszeretők; mert nem tudjátok, hogy mi jót
158 9, I | nagy szükségünk is lenne; mert hiába, mi még nem igen hisszük,
159 9, I | messze útra kell vándorolnia; mert máshol a gyógyszert meg
160 9, I | egyéb közeli szolgálatra; mert némi elfogultságnál fogva
161 9, I | az állomást másnak adni; mert az állomásra főtisztem olyan
162 9, I | zivatar omlasztotta össze; mert ma már azon jeles honfiakat
163 9, I | hogy Angliában ez megjárja; mert ott enyhébb a lég, és nem
164 9, II | mindig tanácsos a megtámadás; mert, fájdalom, ezredek óta hirdetik
165 9, III | visszatartóztatá a kirohanástól; mert a vad keritést képzelvén,
166 9, III | pedig még kevésbé merte; mert a vászonfal körül levő őrök
167 9, IV | hitelesek már azért is, mert Szak úr, mint szemtanu jelen
168 9, IV | kipusztítani szükséges lenne; mert fára a vidéken szintén nagy
169 9, IV | volt mégis az elővigyázat; mert néha falkánként tért vissza
170 9, V | meglehetősen kikerülték a lövést, mert mindenki inkább a nagy vadra
171 9, VI | kénytelenítteték várakozni a vadra; mert ha kilőtte fegyverét, már
172 9, VI | támadás éppen hátulról ért; mert mindkét kezével hátul ápolja
173 9, VII | mindig meg legyen hiva, mert neki is volt vadaskertje.~
174 9, VII | haza, vágasson dohányt; mert mi két napon folyvást pipázunk,
175 9, VIII| nagy szerencsével váltá be; mert a négy alsó uradalom közül
176 9, VIII| mohóságának megadja árát; mert az ajtót ráereszti a vadász,
177 9, VIII| csak herczegek adhatnak; mert az összefogás és elküldés
178 9, VIII| gyorsan kelle megtörténni; mert a vad a szállitási idő alatt
179 9, VIII| állta ki a hosszu utat; mert Kis-Marton körül megszünt
180 10 | dörgölni kezdi szemeit, mert már az is eszébe jutott,
181 10 | ördög, hisz mi lehetne más; mert éppen megint benyit s megint
182 10 | elnevezik; annál inkább, mert az ördög a másik inasnak
183 10 | udvarmesternek tőn jelentést; mert már féltek, hogy az ördög
184 10 | szóval már elhallgattak, mert a fekete domino jött, s
185 10 | kibonyolitani a dolgot; mert a dominó a tizenkét gránátos
186 11 | hogy gazdagnak mondjuk? mert az, hogy egyik megirigyli
187 11 | félhelyes ugyan olyant gondolt; mert a mint a szomszéd egész
188 11, I | tudták, mennyit birnak; mert a világ azt gondolja, ha
189 11, I | szivesebben laknak nála; mert buzát rághatnak, míg nálam,
190 11, I | hogy szóról-szóra igaz, mert mit a fösvény és az irigy
191 11, II | én nem tudom elmondani; mert a milyen méregbe jött, a
192 11, II | kérdezte.~- Az még hála isten; mert tudom, hogy olyan keritést
193 11, II | tudom hazamenjek-e vagy nem? mert ha hazamegyek, édesapám
194 11, III | másnak ne jusson semmi? mert ha ő reá biznák azt a "makfa"
195 11, III | ülésből most huzódik előre; mert a két ember egymás közt
196 11, III | mind a hárman összenéztek; mert tudták ugyan, hogy mit akarnak;
197 11, III | bennülők közé durrantani; mert azokat álló egész nap csettegetheti,
198 11, III | ha nyitva lesz az ajtó; mert úgy is járhatnánk, hogy
199 11, III | helyen - mondja a másik - mert én odáig ki nem találom.~-
200 11, III | szegény ember orvosságához; - mert ha még azt is megrablod,
201 11, III | fogalomnak odaadta testét lelkét; mert egyebe nem volt. Ez is elég.
202 11, III | küzdött egyetlen gondolatért; mert hogy egy indulatot rezzentsen
203 11, III | mint az apa tallérait; mert ő ezt bizonyosan a legtisztább
204 11, III | lányt, - mondja sietve, - mert utóbb a nyakamra töri a
205 11, V | hogy olyan kapzsi volt; mert az esküt nem lehetett visszaesküdtetni;
206 11, V | azt?~- Kelmed édesapám! Mert, ha én azzal a lánynyal
207 11, VI | korabeliekre ráillik, - mert ha egy megszürkült fejü
208 11, VI | átballagott a cselédablak alá; mert a vén varju hizott a látástól,
209 11, VI | meghálhat itt, akár itt lakjék; mert én ide egy lelket sem eresztek,
210 11, VI | nem esküszik a lánynyal; mert ha Budainak hire támad,
211 12, I | szolgabirónak igaza van, de nem mert kikötni senki azon emberrel,
212 12, I | ki elől visszahúzódának; mert a ki még eddig útjába állt, -
213 12, II | mélységes pokolnak fenekén; mert hiába, némely ember már
214 12, II | mennyország felé nézni, mert a fölnézéskor megfájdul
215 12, II | kuszálta meg úgy senki, mint ő; mert ha neki bolondult, mindegyre
216 12, II | hogy nem vallotta kárát, mert a fél falu benn ült erszényében,
217 12, II | őket Holló uram körmeitől; mert Galamb István, ha találkozott
218 12, II | mindig gyorsan lépegetve; mert ugy látszik, nem igen kivánta
219 12, II | siet, Holló szomszéd, - mert én hazáig el nem szalasztom,
220 12, II | pedig elmehet az esze után, mert még csak most tudja meg,
221 12, III | leánynak hajába van fonva; mert hisz hej, nem feledte ám
222 12, III | Péter fehérre szapulva, mert a képében nem látszik egy
223 12, III | fiam, - kezdi rá az apa, mert a fiú Galamb István fia
224 12, IV | mindenféle gonoszságon, mert az ilyen ember nem azon
225 12, IV | még nagyobbon töri fejét, mert azt gondolja, ha ennyit
226 12, IV | soron levőkhöz átmehessenek; mert a falu úgy épült, hogy két
227 12, IV | mikor kezdjen a munkához; mert a gondolat már megvolt.~
228 12, IV | szivesebben megköszöni a kinálást, mert azt az egy pár garast, a
229 12, IV | hordhatja korcsmáros kézre; mert a fia váltságáért, kit katonának
230 12, IV | is elhuzkodja a földön, mert ha mindjárt kirántaná, keveselné
231 12, IV | ficzkó kapja el az orra elől; mert abban nem is kételkedett,
232 12, IV | Szeretem, ha megértjük egymást, mert a mint mondám, leányt hármat
233 12, IV | mondom, hogy egy garast sem; mert az apró elfogyott, öreg
234 12, V | takarodjék mindenki, a merre tud; mert ugyan az ágyugolyót katonákért
235 12, V | egy biztos ember tudja; mert veszendő az ember, pedig
236 12, V | megeresztették a gátot; mert a viz erősen tódult, azért
237 12, V | ahogy úgy is esett ki; mert Galamb István alig lépett
238 12, V | kevesebb van már a földön, mert az öregember nem birt megbirkózni
239 12, V | legyen, jött utána a másik; mert hisz a baj kéretlenül eljő,
240 12, VI | mondani: ő az igaz biró; mert csak ő tud mindent.~Mi nem
241 12, VII | szivvel veti el az ember, mert rágondol a jobb időre, mikor
242 12, VII | kérdi újra a legény, - mert látom nagyon erős munkába
243 12, VII | elkezdvén az ásást.~Holló nem mert megmozdulni, mert tudta,
244 12, VII | Holló nem mert megmozdulni, mert tudta, hogy a legény úgy
245 12, VII | kocsonya, s nem akart rálépni; mert a lelkiismeret besugta neki
246 13 | azt a csikót a tavaszig; mert hogy az én boldogult uram
247 13 | nem talál gáncsolni valót; mert a szokásos kétgarasos igen
248 13 | óta, csak a szeretet nem; mert azelőtt még csősz is kevesebb
249 13 | kellett és szőlőpásztor; mert minden ember sajnálta elnézni,
250 13 | minél előbb neki is legyen; mert ha Schnellerné asszonynéni
251 13 | asszonynéni eljön, pedig eljön, mert a mennyecskét is ő szerezte
252 13 | adhatsz mindig gombóczot; mert utóbb a vékonya is kidagad
253 13 | keljél, korábban feküdjél; mert a cseléd a fejed alatt levő
254 13 | legjobb szándék mellett is, mert a ménesmester egy drága
255 13 | meg nem tanulom a nyelvét; mert utoljára is ő csak egymaga
256 13 | mi annál inkább példa; mert Schneller úrnak addig nem
257 13 | megvégy a feleségednek; mert ma már nagyon sokféle csecsebecsét
258 13 | ünneplőruhára is kerüljön; mert ebből a nagy tajtpipából,
259 13 | Rettegtek, tisztelt olvasóim; mert a mit mondott:~1-ször: Tiszta
260 13 | tisztelendő ur, éppen rád illik; mert azokról beszél, kik a jó
261 13 | többször ebben a ruhában; mert majd többet is meghallasz!~
262 13 | más nem is, nagyasszonyom; mert a fészerbe raktam a kendert
263 13 | másik csak olyan féltalpu; mert a gonosz jószág aratás óta
264 13 | kifogott rajta a nagyasszony, mert tréfaképen mondá, hogy ő
265 13 | mindenkinek ujja fekete volt, mert a tálba megtette a huzást;
266 13 | mondja Schnellerné, ... mert ha belehuztál volna, a te
267 13 | orvost szegődtethet a házhoz, mert a legjava növési időben
268 13 | életében jó gazdasszony volt; mert csak azt tanultatták meg
269 13 | hogy jó későn érjünk odáig; mert mégis undoritó, mikor egy
270 13 | ember, csapj a markába; mert otthon maradsz a magad ijedségére!~
271 13 | magyar nőben föltalálhatlan; mert előbb találunk egy nemes
272 13 | az parancsol a háznál; mert ha kiürül a láda fia, megint
273 13 | pedig ugyan használgatták; mert Schnellernétől igen gyakran
274 13 | valamit a nagy lányos anyára; mert majd megnő az ő lánya is,
275 14 | lefutni, azonban már késő; mert valaki éppen fölfelé jő,
276 14 | nézve ütött ki rosszul; mert a két bősz mészáros elkeseredetten
277 14 | mészárosnak lakolnia kellett; mert Simonyira másnap huszonötöt
278 14 | huszonöt botért osztogassák; mert akadna elég kemény legény,
279 14 | kedvesebb lőn Simonyinak, mert ez a jó mód neki sok kényelmet
280 14 | hasznunkat vehetnék, uram; mert ezeknek asszony kell, a
281 14 | mint a szóból értettem; mert hogy én a szabad ég alatt
282 14 | főzzenek.~Az asszony nem mert ellenszólni, ámbár alkalmatlan
283 14 | megkapni?~- Bajosan hiszem; mert ezek nem katonák.~- Tehát
284 14 | ezt meg?~- Semmivel uram; mert tudja meg, hogy a huszárnak
285 14 | még csak élhet valahogy; mert a maga lovából még is csak
286 14 | megyek le, hanem tehénen, mert ha már gyalog kell kimennem
287 14 | uram, - felel az igazgató, mert ha én nem birok azzal a
288 14 | kudarczot hozott rájuk; mert Simonyi addig verte őket
289 14 | kérdi még a herczeg, - mert uraim egy ilyen nevezetes
290 14 | tisztet kézrekeríthesse; mert gróf Csáky Sándor nem rég
291 14 | el. Ez kemény dolog volt; mert a ki már egyszer ilyent
292 15, I | tévedtem azon egyszerü okból, mert ő jámbusban, én trochaeusban
293 15, I | itt az ideje, házasodjál; mert én szent háromság úgy segéljen,
294 15, I | nagyobb gyakorlatot nyer; mert ha urambátyámat németül
295 15, I | később látám csalódásomat: mert ember, ki reggelenkint fél
296 15, I | megmondani, hányadán vagyunk? mert az öreg ur valami galibába
297 15, I | hiszi, hogy nem soká él; mert a mint elgondolkodik, tudja
298 16 | Talán daczolni akarnál? mert összehordtál egy rakásnyi
299 16 | ugyan a kanalának dolga, mert hisz gondját viseli a szája
300 16 | elkésett az asszony a konyhán, mert a nyersfa mellett lassan
301 16 | fogj be, ... a ki vizet mert, rárivallt: nincs más dolgod?
302 16 | mondja, hogy a válla márvány; mert még hála istennek faluban
303 16 | nyakáról mondván el valamit; mert elhihetik nekem, hogy a
304 16 | istenáldás hiányzott belőle; mert azt nem fazékban főzik.~
305 16 | mennyit az uristen rovására mert csak elmondani.~- Mit kiabál?~-
306 16 | érte neki egy uj sarut, mert a mostaniból kilátszik a
307 16 | ha találok.~- Találj is, mert akkor én keresek egyet,
308 16 | hallhassa.~Hallotta is, mert Örzse a láb alá keveredett
309 16 | van, - folytatá Vincze, mert máskor hamarább kijöttél...
310 16 | jobban készült, mint lánya, mert minduntalan körülnézett,
311 16 | lehetett két ember keze után; mert a lány is segitett.~- Be
312 17 | vágyakodunk magas czimek után, mert úgy járhatnánk, mint a bagdadi
313 17 | vissza diákkori csinyeinkre, mert a mint mondám, a többek
314 17 | megehette volna az ő barátfülét, mert a gvárdián úr odább adott
315 17 | mérnökké lett - éppen odavaló, mert ha minden tekintetes úrnak
316 17 | úgy is szokott mestersége, mert diákkorunkban, a ki köztünk
317 17 | tudománya semminek sem oka, mert ő a beteget először is szépen
318 17 | barátunk elhiresült huszár, mert a mint ő maga elbeszéli,
319 17 | czipeltük mi őt ide s tova, mert míg Pontius Pilátus csak
320 17 | szerencsénkre akkor sem beszélt ám, mert ha lehetett egykor a "fátyolnak
321 17 | forgattuk a kalendáriumot, mert a farsang kilencz hétig
322 17 | No hát csak adja ide, ... mert fázom, - mondá a diák.~-
323 17 | belőle! Megyek feküdni, mert megfagyok! Várj te kölyök,
324 17 | már majd berakta az ajtót, mert az öreg épen feküdni akart
325 17 | márpedig ezt megnézheti, mert ilyen a hetvenedik unokájának
326 17 | kapnátok torokgyulladást! mert már az az átkozott kölyök
327 17 | akarom mondani: kitettem; - mert szüntelen füstölgött, majd
328 17 | fekete, mondja az ifiúr! Mert ha kék, hát ingyen sem, -
329 17 | mondani, hogy nem kell, mert már három lóg a raktárban.~-
330 17 | mozgóvá lett köpönyeget, mert biz az már négyszer került
331 17 | nem a hátára illesztette, mert az istenadta ilyen komoly
332 17 | sugá neki a huszár, - mert a kulcslyukon duglak be.~
333 17 | és ezt méltán gondolhatá, mert olyasmi nagy ritkán történt
334 17 | ágyunak nem teremtetett, mert ez bizonyosan el sem sül,
335 17 | nem vakarta meg a fejét, mert nem tudta, hogy hol van.~-
336 17 | ugyan, hanem a kié, az nem mert ide jönni!~- Mondja meg
337 17 | öreg, hanem végezzen hamar, mert itt fagyok meg mindjárt!~-
338 17 | csak a formáját tudom már, mert a köpönyegeket ellopták.~-
339 17 | jól mondja ön, a hidegen, mert ezek a gaz cselédek nem
340 17 | többit is elvitték volna, mert a mint fiam mondja, alig
341 17 | Na csak siessen öreg úr, mert ebben a jégveremben mind
342 17 | Öreg úr, ne okoskodjék, mert én mindjárt elalszom, -
343 17 | öreg szinte megfagyottan, mert a kályhasározásban még inkább
344 17 | egymásután tüstént kihoztam; mert mig ő az ablaktáblákat berakta,
345 18, 1 | évenkint keveset vásott; mert, ha már meg kell vallanom
346 18, 1 | esztendeig, de tovább nem; mert a fiatal nő élénken emlékezett
347 18, 1 | helyett csak nem került más; mert jóllehet évről évre fönntartotta
348 18, 2 | egészen jól a tudományokkal, mert a tintatartót számvetés
349 18, 2 | vendégfogadóban fogadják; mert ő nagyságának rendes szokása
350 18, 2 | szüretről el ne maradjanak; mert máskép negyvened magával
351 18, 2 | keservesebb, annál jobb; mert ha ő nagyságát megrikatta
352 18, 2 | az az ő szerencséje volt; mert a mint ő nagysága a kendő
353 18, 2 | ily széditő magaslatból mert a mélységbe lenézni.~Horváth
354 18, 2 | melyből csak a klarinét mert olykor élesebben eljajdulni,
355 18, 2 | már úgy siessünk a paphoz! mert én össze nem esküdtetlek
356 18, 2 | voltak, a testőrtiszt először mert egy pillantást váltani a
357 18, 3 | általában éppen nem olvastak, - mert a mit két-három ember irt,
358 18, 3 | vénségére Róza kisasszony elé mert kiállni egy-két fordulóra.~
359 18, 3 | hogy a hadnagy remélni mert, mintha a bizalmas igéretben
360 18, 3 | Kisfaludy szavát adá, csak egyet mert kérdezni.~- Saját atyámnak
361 18, 3 | az ág után, hogy megfogd; mert ha kisiklik kezeid közül:
362 18, 3 | öreget, sehol sem találhatta; mert kocsisa után ment; éjszakára
363 18, 3 | köpönyegébe szeressen valaki; mert itt annál különbeket kaphatott
364 18, 4 | ellen nem lesz kifogásod; mert lásd, emberek közé is kell
365 18, 4 | vagy ezt is engedje el; mert nekem ugy tetszik mégis,
366 18, 5 | Sándor is, elég szomorúan; mert a testőrségtől hatod magával
367 18, 5 | persze, könnyen történhetett; mert éppen akkor este kerestem
368 18, 5 | köpönyegemet, de nem találtam; mert a mint észrevettem, Horváth
369 18, 6 | mi már azért is kinos; mert egy ember sorsához országok
370 18, 7 | akaratja ellen.~- Aztán nem mert bosszankodni, - teszi hozzá
371 18, 7 | köpönyeget a mostani helyett; mert ugyan régen volt már fehér.~-
372 19, I | de nem a csillagok közül; mert ha a csillagok közül esik,
373 19, I | mintha ott fenn laktam volna, mert három esztendeig minden
374 19, I | tulajdonképen nem is telett volna, mert a mit a tisztségemből kaptam,
375 19, I | volt ki a két sárga csikó? Mert ha az a mindenféle sok segitett
376 19, II | kérdem a megszakadt szónál, mert szinte látszott, hogy megvárta,
377 19, II | is ösmerhettem legjobban, mert én fia voltam, - de ösmerték
378 19, II | meghallja szegény apám hirét, - mert olyan énekes nem volt, mint
379 19, II | lábát. De ez még hagyján, mert a plébánosunk mindig csititotta
380 19, II | csititotta édes apámat, mert maga a pap gyönge egy ember
381 19, II | leste az édes apám hangját, mert a kalendáriomcsináló mesterség
382 19, II | sem tudnak úgy a népek, mert ha napköltekor szépen mutatja
383 19, II | talán az maradt most miránk? mert a szegény egy jó idő óta
384 19, II | emberek széjjelhordták, mert tudták, hogy jó ember volt
385 19, II | nem is kerültem sehova, mert a faluban maradtam édes
386 19, II | eltartottam szegényt, - mert az uj tanitó mellé lógósnak
387 19, II | is már megszokott a falu, mert a mit szegény apám vastagon
388 19, II | gondoltam, meg kéne már állni; mert utóbb még neki megyek az
389 19, II | jönnél el mészáros inasnak? Mert a mint én látom, régen volt
390 19, II | azt a képéről láttam; - mert a kutyájára, a mely a beszélgetés
391 19, II | kosztot adott a legelő, mert nem láttam rajt többet egy
392 19, II | talán ingyent akart fogni; mert az eb nem a falu, hanem
393 19, III | fárad?~- Csak egy azért, mert a kinek magának nincs, a
394 19, III | mondja.~- Azért mondom, mert talán még nem hagyott el.~-
395 19, III | szándék későn talált volna, mert az utban nem vásott a fogam, -
396 19, III | többi magától is elhitte, mert csak annyi csepp józan eszük
397 19, III | Mind azt kelmed maga teszi,~Mert az isten keze-lába,~Ott
398 19, III | hallgathassa majd az óraütést; mert a faluban csak neki van
399 19, IV | csak fél fülével alszik, mert a másikat óráról órára mindig
400 19, IV | esztendeig az udvarból, mert a házat minduntalan kerülgettem;
401 19, IV | állithasson.~Tudtam én, mit akar? mert nem is hinné az ur, hogy
402 19, IV | voltam is, bezzeg kimaradtam; mert a mint egy estve gyertyagyujtás
403 19, IV | ablakot is az hagyta nyitva; mert a mint jobban láttam, az
404 19, IV | hallottam az órát. Igaz is volt, mert ezután már csak gondolatformán
405 19, IV | Jobb is, hogy nem mentem, mert a vén asszony már olyan
406 19, IV | hivom lakodalmas házhoz, mert az isten talán ettől a falutól
407 19, IV | szive a vén duzzogónak, mert egy korsót vett le a szegről,
408 19, IV | kend tőlünk!~- Elmegyek, mert utjában vagyok a nénédnek!~-
409 19, IV | ott - mint láttam az időt, mert a tengelyük eltörvén, a
410 19, IV | jól megrágja, mit mond, mert aztán - kevesen maradunk
411 19, IV | vajmi meghökkent az öreg, mert gondolkodóba esett, s aztán
412 19, IV | megrághatnád, a mi nyelvedre jön; mert talán magad is emlékszel,
413 19, IV | volna, de most nem mehettem, mert nem akartam becsület fogytával
414 19, V | közbe - magamét fölemelve, mert az egyik kezemmel a földön
415 19, V | tyukász.~- Azon hát, ... mert a mint tudja, kelmed, kimentem
|