Rész,  Fejezet

 1     4,  II| mindenütt megfordultak, és mint egykor az én jogászbarátom, arról
 2     9,  I |      világos jeléül annak, hogy egykor pártemberek voltunk, kik
 3    14     |       szerzett.~* * *~Mantuában egykor nem a legmulatságosabb ideje
 4    15,  I |  nézheték magam körül, midőn az egykor terebélyes ágon, kivülem,
 5    15,  I |         másik és legnagyobb, ha egykor ennek gyermekét láthatnám.~-
 6    17     |        egyet, és mivel az apjuk egykor kegyes ember volt, magukat
 7    17     |    beszélt ám, mert ha lehetett egykor a "fátyolnak titka", még
 8    18,  1 |  beszélgetvén, nehogy a gyermek egykor vagyon nélkül maradjon,
 9    18,  3 |     hihetné, ha nem tudnám, mit egykor még találkozásunk előtt
10    18,  4 |         Természetesen! Legalább egykor nem fogod szememre hányni,
11    19,  I |       visszagondolni arra, a mi egykor rossz is volt, de jó is!~-
12    19,  V |        pad jutott eszembe, mely egykor Örzséék ablaka alatt volt,