Rész,  Fejezet

 1     3,  III|        jótéteményekről beszél, valamennyi lehajtja a fejét, szinte
 2     3,  IV |         Én nem hoztam - mondja valamennyi, és nem is láttam senkit -
 3     3,  V  | jóságos képpel mondá ezt, hogy valamennyi majd nem azt kiáltá, hogy
 4     4,  I  |       mellett növekedett volna valamennyi.~A ki tehát ért hozzá, könnyen
 5     6,  IV |        hajolt le.~Ezt hallotta valamennyi, ... de csak egy sem hitte.~
 6     8,  IV |      olyanképpen vetve, mintha valamennyi rugós volna, azonkivül pedig
 7    11,  III|   benne mindenféle gondolat, s valamennyi arra menvén ki, hogy az
 8    14      |   tiszt is leszállt a lóról, s valamennyi kantárt a hetediknek a kezébe
 9    18,  3  |       a legvidámabb ember volt valamennyi között, s minthogy azon
10    19,  I  |      Szen ahol van, ni, megvan valamennyi! - mondá erre maga.~- A
11    19,  II |  szólhatott akkor az orgonának valamennyi sipja, meg ott lehetett