Rész,  Fejezet

 1    14   |     egyik azt találja mondani Simonyinak:~- Simonyi, nem mersz kimenni?~-
 2    14   |       fej tette emlékezetessé Simonyinak Kecskeméten töltött esztendejét;
 3    14   |   vőlegény mégis megijedt, és Simonyinak azt mondja:~- Na, nekem
 4    14   | csárdáig, még pedig úgy, hogy Simonyinak egyik keze a lóhoz volt
 5    14   |        mi annál kedvesebb lőn Simonyinak, mert ez a jó mód neki sok
 6    14   | németül is tudott, azt mondja Simonyinak.~- Strázsamester uram, jelentem
 7    14   |     midőn az ételt fölhozták, Simonyinak éppen ugy, mint legényének
 8    14   |      Ilyen sorsuk volt, ámbár Simonyinak annyiból jobb dolga volt,
 9    14   |      a katonai bátorságot, és Simonyinak elég alkalma nyílott a franczia
10    14   |  találkozni, főleg oldalt, mi Simonyinak kitünő szokása volt.~Nevezetes
11    14   |       csatározások alkalmával Simonyinak elég dolga akadt; midőn