Rész,  Fejezet

 1     3,  V   |            kis gyerek olyan jóságos képpel mondá ezt, hogy valamennyi
 2     4,  I   |          Nincs! - válaszolék ostoba képpel, még mindig azon töprenkedve,
 3     6,  II  |  házasodnának többen, mosolygott jó képpel a tisztelendő úr, folytatván
 4     8,  III |              édes fiam! - mondja jó képpel az öreg.~- Ne kérdezze nénémasszony,
 5     8,  V   |                kérdi Imre kételkedő képpel, amire őszinte hangon szólva:~-
 6     8,  VIII|          biztatá az ügyvéd kiderült képpel, - a többi az én gondom,
 7     8,  VIII| özvegyházhoz, hol az asszony derült képpel várta őket, bizván az ügyvéd
 8     9,  II  |        kinek atyafiságából egy nagy képpel mutatott Pál herczegnek
 9     9,  IV  |           beszélnének róla oly nagy képpel, ha a dolog azt meg nem
10    11,  I   |            kapva Budai olyan kapzsi képpel, mintha a bőrére alkudnék
11    17       |          vágott közbe az öreg sóvár képpel, két kézzel is nyulván kuszi