Rész, Fejezet
1 2, I | szándékát.~- Mit akarok? ... hát... hát semmit sem akarok...
2 2, I | Mit akarok? ... hát... hát semmit sem akarok... lefeküdni
3 2, I | Az isten? csak lesd, hát mire rendelt maga helyett
4 2, II | ittam, de nem is iszom soha; hát elhiheti, hogy félelmemnek
5 2, II | de van is becsületem... Hát aztán, hogy el ne térjek
6 2, II | annak eszében a futás.~- Hát mit látott?~- Azt látta,
7 2, II | most jön még csak a java, hát nemzetes uram, gondolja
8 3, I | láttam.~- Miért mondtad hát most? - vallatá tovább is
9 3, I | fognom.~- Most az egyszer hát bocsánat - engesztelődék
10 3, II | hogy én félek tőled?~- No hát eleresztelek, - mondja a
11 3, II | agyon-hazudnád magad otthon; azért hát azt is megmondom, hogy én
12 3, II | megholt asszony mellett; hát te mit látsz?~- Semmit, -
13 3, III | akad gazdája, ha más nem, hát az ország.~Egy drága szó
14 3, III | azt a kis gyermeket.~- No hát, szóljon valaki, ... kinek
15 3, III | lármázott a hosszú embersoron.~- Hát senkinek sem kell ez a gyerek?~-
16 3, IV | áldást.~Az átok is fog néha, hát az áldást mért nem hallaná
17 3, V | hogy igaz.~- Hol vetted hát? - rivalt rá a tanító újra.~-
18 3, VI | mondja az asszony.~- Hát ez a lány nem marad nálunk
19 3, VI | így... meg úgy... hogy... hát... nohát.~- Az úristen,
20 3, VI | szólt megint a fiú, ... hát én nem beszélek, jer lányom,
21 3, VI | siránkozóhoz... ilyen ám a fiú...~- Hát Pétert ki szereti, ha kend
22 3, VII | van a faluban az a lány... hát keresi valaki, tekintetes
23 3, VII | korhely és czivakodó, azért hát kéri egész alázatossággal
24 3, VII | hazaereszteni a faluba nyűgnek.~Ez hát szépen meg volt irva, be
25 3, VII | szólt az alispán úr.~- Hát, tekintetes uram, - bátorodott
26 3, VII | teins alispán úr mondja, hát elhiszem, meg kell mondanom.~-
27 3, VII | órával előbb ért ide.~- Az hát előbb ide ért, mint én,
28 3, VII | vontatá a szót a biró, - az hát az a pénz lehet, a mit az
29 3, VII | csakhogy igy megmenekült, hát erőlködve is megállt a lábán.~
30 4, I | letérdepelni szégyeltem, hát hogy mégis a jó isten is
31 4, I | lássa, hogy térdepelek, hát térdeimet az asztalfiókhoz
32 4, I | sóhajtok.~- De miért?~- Hát ha tudni akarja - szerelmes
33 4, I | már haza kell mennem!~- No hát nem tartóztatom, - mondja
34 4, II | Pesten?~- Láttam eleget.~- Hát nem tetszett neked egy is? -
35 4, II | hol nők nincsenek?~- De hát mondd meg, mit mondasz nekik?~-
36 4, II | Ugy? ... mosolyga a hölgy, hát kárvallott ember kegyed? -
37 4, II | valánk, akkor kérdem:~- Hát mondtam én azt, hogy vesztettem
38 4, II | lessem az alkalmat, - de hát minő az az alkalom? Hasonló
39 5, I | megkérnék az árát.~- De hát mégis mit csinál inkább?~-
40 5, I | szomszéduram.~- Jól van, jól, - hát nem hallotta azokat a finnyás
41 5, I | szomszéd, - mondám én, hát elfeledte már, hisz azokról
42 5, I | Ha nem érdeklenének, hát nem jöttem volna ide.~-
43 5, I | volna ide.~- Jól van, - hát elhozom könyveimet.~- Sohase
44 5, I | ember, - véle a szomszéd, - hát mit hozott!~- Három bundát
45 5, I | ajándékozta.1~- Ugy! ... hát mint szücs utazott, hogy
46 5, I | bölcsen szomszéduram, - hát mit mond róluk az a Reguly?~-
47 5, I | hogy atyafiak.~- Tyhü! ... hát várhatjuk őket.~- Halálos
48 5, I | világért sem.~- Jól van jól, - hát elfeledte, mit mondott előbb?~-
49 5, I | mindenre, - felelék neki.~- Hát nem mondta előbb, ... ej
50 5, I | előbb, ... ej maga kópé, ... hát nem mondta előbb, hogy ott
51 5, I | bolonddá nem tesznek, - hanem hát mit keresett ott az a Reguly?~-
52 5, I | gyötör, - szomszéduram.~- De hát mit csinál; - szomszéduram! -
53 5, II | vagyok én nagyságos úr.~- Hát tekintetes uram; javítá
54 5, II | hangjára, hogy megugassák.~- Hát ezeket az agarakat mikor
55 5, II | Kapni? ... ismétli ő, - hát hol van kilencz vármegyében
56 5, II | mindjárt nyakon csipik.~- Hát már adott valamire?~- Nem
57 5, II | pedig ha már ad az ember, hát az ő neve is oda fér, ahova
58 5, II | Micsoda? ... tót nóta? hát van különb magyar ember
59 5, II | adott?~- Az akkor volt.~- Hát tegnap, mikor kártyázott?~-
60 5, II | Ej, ej! szomszéduram, hát mit tanult rólam?~- Mit
61 5, II | Jó, tehát nem szólok.~- Hát mit csinál szomszéduram? -
62 5, III | Miből? - ismétli az orvos - hát nem hallja ön, hogy minden
63 5, III | szomszéd a czigányoknak.~- Hát aztán? - kérdi a czigány.~-
64 5, III | Ugy! - mondja az orvos, - hát ön még most is azt hiszi,
65 5, III | Tehát nem az?~- De nem ám?~- Hát mi volna?~- Részeg!~Sajnálom,
66 5, IV | el! - kiáltám a fülébe, - hát nem hall?~- De nem ám, mondja
67 5, IV | Bizony nagy bolond maga, - hát vénségére jutott eszibe,
68 5, IV | tettem volna a bolondot.~- Hát miképp történt?~- Lefogtak! -
69 5, IV | bárányhimlőt.~- És most?~- Hát nem hallja, hogy nem hallok.~-
70 5, IV | erejével el akarod vinni, - hát tudod, mit?~- Nem thodom.~-
71 5, IV | Mózes.~- No, ha mondom, hát elhiheted.~- Ugy, ugy! zsidó, -
72 5, V | Lehetne? - mondom én, hát nincs meg?~- Éppen az a
73 5, V | vagy elkeseredem.~- De hát hova lesznek könyveid?~-
74 5, V | ha így vagyunk, - hanem hát ezek a mustrakönyvek a sarokban?~-
75 5, VI | keserves kín azt elmondani, - hát még végig nézni!~- Meghiszem,
76 5, VI | evett meg!~- Mi a manó, hát nem elég, hogy Debreczenben
77 5, VI | tudóstársaság egyik szolgája.~- Hát miféle grammatikát evett
78 5, VI | hetes is üt, mikor adutt.~- Hát adutt is volt már?~- Voltam
79 5, VI | mondám, miként lett a baj.~- Hát miként?~- Miként? hát megmondom,
80 5, VI | Hát miként?~- Miként? hát megmondom, mióta táblabiróság
81 5, VI | muzeummal?~- Miért nem?~- Hát ki érti, uram, azt a nyelvet?
82 5, VI | Sarkadiné"-t kiabált.~- Igy hát nem is gyógyul föl.~- Bajosan
83 5, VII | tárgyalás után szétoszlik.~- Hát Meczy úr nem fog szerepelni?~-
84 5, VII | mennyire megrohanják?~- Hát te tatárszemű kópé, - mondja
85 5, VII | nézz a ládába ha tetszik?~- Hát te goromba paraszt, minek
86 5, VIII| viszont kérdi az iródiák.~- Hát a tekintetes akademiát ön
87 6, I | szerelmem, de szép vagy!~Hát a nénémasszonynak az ura,
88 6, I | közöm hozzá.~- Te vagy itt, hát neked mondom, - válaszolt
89 6, I | volna.~- Jól van jól, ... hát mertél-e most is szólni
90 6, I | mondjak neki, s ha akarom, hát megmondom.~- Én előttem
91 6, I | de mondd én előttem.~- No hát... mondom... ha eddig nem
92 6, I | azt sem tudom, apjuk.~- Hát mért vagy anyja, ha nem
93 6, I | már hogyan tudnám én azt? hát mikor kelmed elszeretett
94 6, I | csakhogy te most hallod.~- Hát kend különb ember volt másnál? ...
95 6, I | az én édesanyámnál.~- Nem hát, ... lármázott a férfi, -
96 6, I | ablakon behallgatózni.~- De hát kit szeretsz?~- Édes apámat,
97 6, I | Édes apámat, meg...~- Hát még kit? - szakadt a szóba
98 6, I | kit szeretsz mást?~- Hát muszáj még valaki mást is
99 6, III | kit? - mondá rá a leány.~- Hát meg kellett mondanod, hogy
100 6, III | ablakra járt?~- Meg ám, hát... mért járt oda, ki hítta?~-
101 6, III | állt.~- Miért nem mondtad hát meg apádnak?~- Azért! -
102 6, III | felelt kurtán a leány.~- Hát azt mért nem mondtad meg
103 6, III | gondolta.~- Ha haragszol, hát nem mondom többször, - mondá
104 6, III | engesztelé a lány, - de hát muszáj akkorát kiáltani,
105 6, IV | dolog időben?~- Ne búsuljon hát, kedves papom, - vigasztalá
106 6, IV | nekem is elég ez a baj, hát még ez nem elegendő?~- Ne
107 6, IV | volt az a lány délután?~- Hát kivel is lett volna... majd
108 6, IV | neki rohanván Ferkónak.~- Hát én vádoljam magamra, hogy
109 6, IV | tudom mondani.~- Mondja hát a tisztelendő úr... mondja
110 6, IV | tisztelendő úr... mondja hát, szépen kérem, csillapodék
111 6, IV | vette föl az erszényt.~- Hát mit vettél föl szerencsétlen? -
112 6, IV | hogy leselkedni akart, de hát előbb én is köztük voltam,
113 6, V | fecsegi, a mi nem igaz, - hát még mikor igazat is mondhat,
114 6, V | mert ha nem akarna lenni, hát kitekerném a nyakát, - mondom
115 7, I | szól) födél alatt vagyunk, hát én az ön lelkéért is mintegy
116 7, I | engem méregbe hoz.~- No hát folytassa ott, ahol elhagyta;
117 7, I | Talán még tagadni akarja? - hát még most is hazudni akar,
118 7, I | térjen meg egyszer a jóra, - hát mit akar? mondja el.~- Valahára! -
119 7, I | Valahára! - mondja Varjas, - hát a mint mondám előbb is,
120 7, I | nem nézek valami után.~- Hát holta után?~- Mit akar Ágnes
121 7, I | asszony? - dühönge Varjas, - hát fejbe akarom én magamat
122 7, I | csillapítá Ágnes asszony, - hát mondja meg, hogy mit fogadott
123 7, I | mondok.~- Alig várom.~- Hát, édes lelkem Ágnes asszony,
124 7, I | bőrömmel akar beszámolni? ... hát engem olyan bolondnak néz,
125 7, II | gyámoltalanná teszen?~- Hát én irgalmas barát vagyok?
126 7, III | tréfáljon, az istenre kérem.~- Hát nem vagyok elég komoly? -
127 7, III | így is akar büntetni? - hát szabad nekem arra gondolnom,
128 7, III | mondja a lány atyjához.~- Hát másnak azt mondtad, hogy
129 7, IV | másiknak hatalmába adta.~De hát a remény?~Csábító gondolat,
130 7, IV | Varjas folyvást remegve.~- Hát mit akar?~- De aztán nem
131 7, IV | mivel akarná kibékíteni - hát mit akar?~- Szépen kimegyek
132 7, IV | Mondtam úgy-e? - azért hát csak üljön le ide a nagy
133 7, IV | maga sem hisz!~- Tehát... hát... vége a pörnek?~- Egészen
134 7, VI | az asszony.~- Mondja meg hát neki, hogy támaszkodjék
135 7, VI | riadt rá Sándor.~- Ha az, hát azt! még pedig ma akarom
136 7, VI | Ágnes asszony bejőve, - hát ezért kellettem én mai napig
137 7, VII | asszony megcsipte Varjast.~- Hát maga! bolondot űz én belőlem,
138 7, VII | tartozik Ágnes asszonynak, - hát én egyuttal bizonyság leszek,
139 7, VII | Varjas el akart szédülni.~- Hát hol itt a tizezer forint,
140 8, II | az asszony.~- Ha nem baj, hát nyeld le a szót, van nekem
141 8, II | nyughatatlankodék amaz, - de hát soha sem marad idő, hogy
142 8, II | hogy eluntad magadat? hát furulyát vegyek elő, úgy-e?~-
143 8, II | hallgatna meg egyszer.~- No hát mit akarsz, hadd hallom?~-
144 8, II | hogy a falatot nyögve enné, hát mi baja?~- Nem is a hidegleléséről
145 8, II | hanem?...~- Hanem, hogy... hát még többet is mondjak?~-
146 8, II | tudok.~- Ha nem tud kend, hát én többet nem szólok, -
147 8, II | kendnek, hogy megkérdezze?~- Hát mért nem szóltál nekem előbb? -
148 8, II | még ez is ilyen bolond, hát a többi férfi milyen lehet?~
149 8, II | toldalékul dörmögé el: - Hát ha őt is agyon csapták volna,
150 8, III | hogy míg egyszer elértem, hát kétszer is nyujtózkodtam
151 8, III | érte.~- Szegény pára te, hát mióta voltál árván?~- Három
152 8, III | Csakhogy agyon nem ütöttek!~- Hát aztán az elég volt nénémasszony?
153 8, III | meg hulladékon éltem.~- Hát enned sem volt elég?~- Azt
154 8, III | jókor megkaptam.~- Azóta hát nincsen bajod, úgy-e?~-
155 8, III | hogy ép kezem-lábam van.~- Hát mi az, a mit úgy megkivántál?
156 8, III | szereti kend a lányát.~- Hát mi van azon nézni való,
157 8, III | egyszer mondta volna!~- Hát senki sem mondta? - kérdi
158 8, IV | Tamásinak amaz, - ha én nem, hát a fiam, - veté hozzá nevetve
159 8, IV | hirtelenében azt nem kérdezte: hát a feleségem kell-e?~- Hanem
160 8, IV | rezzeget?~- No, jól van, hát mondom.~- Hála istennek,
161 8, IV | valamit, - mondja amaz.~- Hát aztán?~- Alig szóltam, rajtam
162 8, V | ki ember azt a napot.~- Hát mit csinálsz?~- Azt kérdi
163 8, V | Ezért maradjak én itthon?~- Hát nincsen itthon anyád, a
164 8, V | itthon anyád, a ki szeret?~- Hát kendet nem szereti?~- Mondta?
165 8, V | tudok itt benn maradni.~- Hát üljön ked az ablak alá a
166 8, V | Persze, hogy láttam.~- Hát az a gyönyörü madár leskelődik
167 8, V | el?~- Ha nem mondta kend, hát vitte volna ki a gyöpre,
168 8, V | kedves apám.~- Valld meg hát, szereted Imrét? - mire
169 8, V | szemedből.~- Ha látja kend, hát érje kend be vele! te meg
170 8, VI | ezt a néhány szót.~- De hát mondják meg kigyelmetek, -
171 8, VII | hivatalos eljárás igazságos; de hát beszéljen az ember, mikor
172 8, VIII| Keresztes András van aláirva; - hát nem az lakik itt?~- Dehogy
173 8, VIII| pocsék áron talál elkelni, hát mim marad özvegységemre?~-
174 8, VIII| halva találtam az uramat.~- Hát aztán?~- Aztán pedig teins
175 8, VIII| Keresztesre nézvén.~- No hát megadom az ablakért az ezer
176 8, VIII| mondja az asszony.~- De hát a második ezer mért van,
177 9, II | egyszer megtörtént. Gyere hát ide, anglius, aztán ha háromszáz
178 9, VII | Nyugtatja meg az orvos.~- De hát siessen, hogy a golyót minél
179 10 | kiált megint valaki, hát Milánót Debreczennek nézi,
180 10 | ismeri az ember.~Na, de hát ne irjuk le a várost, hanem
181 10 | hallom az újabb kérdést - hát ezt a párbeszédet olasz
182 11 | falatnak megnyalja a száját; de hát kérek mindenkit, mondja
183 11, I | enyémet megsegiti enni, hát annak leszen-e annyija,
184 11, I | bámult el Budai - no hát én meg tudom, hogy az én
185 11, I | semmi koldus maradék.~- De hát a fiú mit mond, öreg? -
186 11, II | zsákjainak is kapjon feleséget.~- Hát mit mondott, nagyságos uram?~-
187 11, II | megtudná, hogy utánad megyek.~- Hát még most sem szólt vele
188 11, II | azt elhallgassam ugye?~- Hát mit akar kend mondani?~-
189 11, II | miért megesketnek.~- De hát a kend apja mit mond majd?~-
190 11, II | kendet. - mosolyga a lány.~- Hát mért áldjon meg? - kérdi
191 11, II | árvát szeretni tudja.~- Hát kit, vagy mit szerethessek
192 11, II | leszek - dörmögött Budai.~- Hát én nem tudnék akkor is keresni
193 11, III | a szomszéd.~- Jól van, - hát én megyek be elől, kendtek
194 11, III | már bementünk a mérnökhöz, hát aztán?~Itt mind a hárman
195 11, III | mikor Budai azt mondta: Hát aztán? mint mikor a kereket
196 11, III | megint ott kezdi Budai:~- Hát aztán?~- Mit kérdez engem
197 11, III | mondja a legközelebb ülő - hát én mondjam meg? hisz kend
198 11, III | nyelve alá szólni.~- No hát majd jut eszembe valami! -
199 11, III | nagyságos szomszéduram.~- Hát mennyit ér az a mérnök?~-
200 11, III | ember, még alkuba áll vele. Hát ugyan mire tartja a mérnök
201 11, IV | mosolyga ravaszul Budai.~- Hát mit csináljon az ember?
202 11, V | Én már néztem egyet.~- Hát édesapám akar házasodni? -
203 11, V | muszáj! - lármázott Budai.~- Hát hazudni is muszáj, édes
204 11, V | szereted-e azt a lányt, hát azt mondjam, hogy szeretem?~-
205 11, V | hazudom ám édes apám.~- Hát nem veszed el?~- Kelmed
206 11, V | édes apámat.~- Jól van, hát nem házasodol?~- Ha azt
207 11, VI | nagyságos uram, ha tudná...!~- Hát nem vesz észre, mikor átjössz
208 11, VI | ment.~Benéz az ablakon, hát saját fiát látja ott benn,
209 11, VI | szénapajtában alszik vagy búsul.~- Hát ezt szereti? - gondolja
210 11, VI | hangosabban amaz.~- Ki volna? - hát én vagyok nagyságos szomszéduram.~-
211 11, VI | szomszéd! - ösmeré föl Vámody - hát mit keres itt?~- Mit ám? -
212 11, VI | tudom én mit akart.~- Mit hát?~- Nem várhatta meg, hogy
213 11, VI | meg, hogy mi mondjuk meg, hát menyét akarta meglátni,
214 11, VI | az a rés a keritésen.~- Hát már ezt is tudja! nagyságos
215 11, VI | udvaromon.~- Nyujtsa le hát a kezét nagyságos uram,
216 11, VI | azért az igéretet.~- No hát vegye el a fiú a lányt,
217 12, II | kend, hogy nem. No, jó, - hát ha eltörött kendnek a tükre
218 12, III | legény közelebb érve, - hát mit is mondtam reggel, mikor
219 12, III | megváltsa a kend lelkét.~- Hát szóljak, Örzse? - kérdi
220 12, III | vesződjél, édes hugom.~- Hát miért ne, hisz kend nem
221 12, III | is jókor van.~- Istenem, hát mi baja lehet kendnek? -
222 12, III | megmondom.~- Itt a kezem, hát nem futok el. Mire csakugyan
223 12, III | eleresztetted a kezemet, hát még csak most tudom, hogy
224 12, III | ha már engem szeret.~- Hát ne vigyen el az ördög?~-
225 12, III | könyük csillogának.~- No hát, édes fiam, édes leányom, -
226 12, IV | ha valamiben megszorulna, hát ő körömközé kapja; s ha
227 12, IV | meg az anyja is, hanem hát a fiatalok maguk?~- Későn
228 12, IV | szóltam, hanem a leányának; hát ezek is úgy tettek.~- Itt
229 12, VII | fiókban még egyszer eldugja.~Hát az apai ház küszöbétől,
230 12, VII | tőle az Örzsének apja.~- Hát most mi tévők leszünk?~-
231 13 | kedves asszonynéném.~- Hát ha kezembe találom venni
232 13 | pézsmaréczét kértek és adtak; hát még a kinek fogfájása, daganatja,
233 13 | hány anyányi libád van? hát a káposztapalántád van-e
234 13 | ujsághirdetések között.~Hát máskor?~Máskor a leány rátartósabb
235 13 | adta férjhez a lányt.~- Hát, te, vén kamasz! szólitja
236 13 | annak pedig volt felesége, hát te mit félsz? az kellene,
237 13 | is elértem a nyolczvanat, hát te hány esztendős vagy már?~-
238 14 | a szabad ég alatt hálok, hát a szobalány nem is gyanította,
239 15, I | Tapogasd körül a világot; hát neked se szived, se tüdőd,
240 15, I | asszony nélkül nem hagyhatok! Hát te miért nem irsz gyakrabban? -
241 15, I | hagyom a teins úrfit.~- Hát ha Lizi is veled menne?~-
242 15, I | milyen közel van hozzá... hát még ha látná ifju teins
243 15, I | jössz, istenadta rossz fia, hát eljövök én, gondolám, -
244 15, I | gondját viseli mindennek.~- Hát te remete akarsz maradni,
245 15, I | megkértem...~- Megkérte?~- Meg hát! mit remegsz? gondolod,
246 15, I | Tudtam én, hogy megleplek; hát még ha meglátod!~A redoutenak
247 15, I | alatti lesz Rákfay leánya.~- Hát ipád?~- Az a gyáros, a kinél
248 15, I | urambátyám vásárlást tett!~- Hát mégis jól hallottam, mikor
249 16 | ráfogod, hogy örökre fennáll!~Hát nem ösmered azt a nagy hatalmat,
250 16 | tölgyerdőt is gyökeréig hajtja: hát a te munkádat?~* * *~Ott
251 16 | eleibe nem teszi a tálat.~- Hát az a lány hol van, nem tudja
252 16 | magyarázkodék az apa.~- Hát mit csináljak azzal a piszkavassal?
253 16 | kigyelmének.)~- Ha ezen nem, hát a másvilágon, - folytatá
254 16 | szomját az öreg, ... de hát mért nem megyen a korcsmába?~-
255 16 | beszélé egy harmadik.~- Hát reszelt torma nem volna
256 17 | rókatuszlijába eleven rákot dugtam; - hát mikor a "Jó illatú rózsás
257 17 | komédiát tettem én egymagam, hát még a többi! Most ugyan
258 17 | az a szegény köpenyeg hát hétszer egymásután került
259 17 | tenyere és talpa.~Bizonyos, mi hát úgy maradtunk, mint az ujjam,
260 17 | száján ki ne menjen.~- No hát mit ad rá? - ... kérdezkedék
261 17 | zál... akarom mondani, ... hát zálogba adja ön?~- Igen,
262 17 | öreg a köpönyegből.~- No hát csak adja ide, ... mert
263 17 | mondja az ifiúr! Mert ha kék, hát ingyen sem, - akarom mondani,
264 17 | Ez lesz a negyedik!~- Jaj hát kék ez is!~- Dehogy kék,
265 17 | sül, meg nem is szól.~- Hát mi járatban van maga? -
266 17 | ide, ... be...!~- Nos, ... hát valami dolga van velem? -
267 17 | ebben a szegletházban!~- Itt hát, ... mi van még mondani
268 17 | féljen, tudom mit akar, hát kap rá hat pengőt... elég
269 17 | köpönyegeket ellopták.~- Hát nem vették észre?~- De észrevették,
270 17 | orvos, hogy ha igy tesz, hát a lelke majd itt hagyja
271 17 | Lehetetlen, - mondánk mi - hát a köpönyegedet hogy csipted
272 18, 1 | hatalmas váron is megmutatta, hát még egy posztódarabon!~Az
273 18, 2 | szedték, s mivel az elhiszi: hát örömest mondják.~- No, úgy
274 18, 3 | próbáltam, nagyságos uram.~- No hát gondold, mintha az apádat
275 18, 3 | hogy a bűnöd verjen meg! - Hát már mivel szomorithatnálak
276 18, 3 | vevén tréfára a dolgot.~- No hát most huzd el azt a szomorut, -
277 18, 4 | engedelmeskedjél egy kicsit.~- De hát parancsolt már valamit,
278 18, 4 | tünődik a leány.~- No hát majd segitek én, bizalmatlan
279 18, 4 | volnék kedves apámnak.~- Hát többet mondjak?~- Vagy semmit! -
280 18, 4 | apám előtt nem fogok.~- No hát emlékszel Badacsonyra?~-
281 18, 5 | ellopta előlem; most értem hát, hogy az én köpönyegemnek
282 18, 6 | határához érve:~Végtére hát elértelek,~ Édes hazám
283 18, 7 | máskor, - felel rá Szegedy.~- Hát az én kis hugom mit mond? -
284 18, 7 | kinek szólt akkor.~- De hát nekem lett volna szabad
285 19, I | ott a levegőben?~- Hol-e? hát azt nem látta kend, hogy
286 19, I | tudom.~- No ha tudja kend, hát azt meg még könnyebben elhiheti
287 19, I | a csillagok közül esik, hát vette-e kelmed észre, hogy
288 19, I | Azt nem láttam, uram!~- Hát a kaszásból hiányzik-e?~- ...'
289 19, I | legközelebb eső bucsun jó pénzért hát el is énekeltem. Apám, az
290 19, II | mint a jó fajta malaczot.~- Hát maga hova került?~- Már
291 19, II | majd engemet sütnének.~- No hát, maradj csak parasztnak.~-
292 19, II | egy mészáros kutyának.~- Hát mi baj érte akkor?~- Baj
293 19, II | János gazdám!~- ... No... hát... bizony... nem tudom én,
294 19, III | milyen magának van.~Most hát menjünk odább.~* * *~Jánosom
295 19, III | is, mi történt azután?~- Hát aztán... kezdé rá ujra...
296 19, III | Néném az, a ki szólt.~- Hát az apád él-e...? - kérdem
297 19, III | akadok a jobb emberekre.~- Hát hol akarja keresni azokat? -
298 19, III | tudtunk baktert fogadni, hát orditsunk most sorban!~-
299 19, III | nagy locspocsban... eredj hát, csak mondd el majd, a mit
300 19, III | Andrásnak nevezték!~- No hát... én csak azt mondom, hogy
301 19, III | már beszegődtem hugom...~- Hát a többi szegődséget nem
302 19, IV | volna az utat megjárni. Hát mikor fagyott is az idő?
303 19, IV | megmondom neki, ha kellek? hát kellek! s ha nem kellek?
304 19, IV | kellek! s ha nem kellek? hát odább is van falu!~Pedig
305 19, IV | kiáltja nagy mérgesen.~- Na hát ha hallja, hát hová lett
306 19, IV | mérgesen.~- Na hát ha hallja, hát hová lett innét az ablak
307 19, IV | mire a lakziból megmentek, hát... elveszett a pénzes láda!~-
308 19, IV | ha kelmed még nem ivott, hát jól megrágja, mit mond,
309 19, IV | pletykabeszédképen, - azért hát ki vele, kit mond kend tolvajnak?~-
310 19, V | kiáltánk egyszerre.~- Mi kell hát? beszéljen az egyik - mondá
311 19, V | vagy elment az esze.~- No hát nem kell sokat lármázni -
312 19, V | vajon hol vagyok most?~- Hát kelmed kicsoda? - szólit
313 19, V | sem láttam.~- Ki vagyok, - hát én bakter vagyok!~- De hol? -
314 19, V | bakter is, - no most már hát tudjuk.~Pedig én magam már
315 19, V | faluba?~- Hogyan-e? ... hát a magunk szekerén.~- Ugy...
316 19, V | szekerén.~- Ugy... most értem hát, ... hisz én is azon jöttem!~-
317 19, V | csodálkozék a tyukász.~- Azon hát, ... mert a mint tudja,
318 19, VI | napjaimban legyen meg a nyugtom, hát ha isten is akarja, - légy
319 19, VI | örömemben szóhoz sem találtam.~- Hát most a belső padon alszik
320 19, VI | tinókorában a faluba kerültem.~- Hát az öreg anyjuk?~- Megvan
|