Rész,  Fejezet

1     3,  III|        hosszú embersoron.~- Hát senkinek sem kell ez a gyerek?~-
2     5,  V  |        továbbá nem adok olvasni senkinek; kivévén olyan szegény embert,
3     5,  VI |        volt.~- Itt van ni! most senkinek sem kell, - már látom, hogy
4     6,  I  |        azt is tudhatja, hogy én senkinek sem mondtam, hogy szeretem.~-
5     9,  I  |          a mit a vihar elszórt, senkinek sem jutott eszébe szomszédját
6    16      | kényelmesen turkálván a tálban, senkinek sem volt utjában, akár a
7    18,  3  |        tréfából sem engedném át senkinek.~- Róza! - mondja Kisfaludy, -
8    18,  5  |   Sándor? - találgatja az apa~- Senkinek, apámon kivül, - apámnak