132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1035 8, I | ki, mig anyja ébren volt, beszivta magába a fájdalmat, s most
1036 9, III | igaz, a mit mondanak, hogy: beszokik hozzánk az anglius.~ ~
1037 19, IV | benyilóajtónál... azért még egyszer beszólok... nem hallja? nénémasszony!~-
1038 2, I | főzve, de az úr isten is beszólott a dologba.~Vakabi nagyokat
1039 19, IV | fel a fáját, hanem azért beszóltam az ablakon.~- Nénémasszony? ...
1040 9, III | meghagyott tág nyilásain beszoriták a vadat, aztán pedig egészen
1041 14 | kipróbálta a lovat, a fazekat betakará, előhívta az igazgatót,
1042 5, IV | kiteríttetem, ha aztán ráfekszel és betakaródzol, hogy egy porczikád se látszik
1043 2, I | Szájadynak. A határozat után betántorgott fonással vesződő feleségéhez.~-
1044 5, VI | helyett kalendáriumot esznek a betegek, Pesten meg grammatikával
1045 17 | semminek sem oka, mert ő a beteget először is szépen megnyirta
1046 19, II | szegény egy jó idő óta élő betegség volt!~- Mi lett a többiből?~-
1047 16 | alig várta, hogy a kaput betehesse, mikor az öreg nagy zajjal
1048 3, VII | adta a leányát.~- S ime, beteljesedett a koldusasszony mondása,
1049 16 | az asszony, - az ajtót is beteszem, hogy a szavát se halljam
1050 3, VII | a mint a vármegyeházánál beteszi a lábát, tüsténtiben fogják
1051 12, II | akkor elment, mikor kendnél betette a lábát.~4-er. Ha még ez
1052 17 | köpönyeg mikor én hatodszor betettem, és az a zálogos ezt a köpönyeget
1053 17 | jött ki talán, mint ahogy betettük; és ámbár azt mondám az
1054 9, III | rájuk nem szakadt, vagy a betóduló füst meg nem fojtá.~Az egész
1055 8, VIII | ablakot, hisz nincsen ez betörve.~Egy fájdalmas emlék ébredt
1056 11, III | termeitek függönyeit, - nem fog betolakodni hozzátok, ... ti természettagadók,
1057 19, IV | itt a nagy szekrényben.~Betoppant az öreg asszony, szinte
1058 5, I | az ökle alól kilátszik a betű.~- Mit csinál, szomszéduram? -
1059 11, VI | Ezen szavakat Budai egy betüig mind meghallotta, de nem
1060 5, VIII | tulajdonneveken, és a mondat kezdő betüjén kivül mindent kis betüvel.~-
1061 4, I | azokat az egyenesre vakart betüket, melyek közül nem mert volna
1062 8, VIII | ezer forintos kézirását egy betűig könnyen elolvashatta.~-
1063 5, I | kell valami nagyon apró betűket válogatni, - mennél öregebb,
1064 5, V | Munkáikra nyomassák ki olvasható betűkkel: Kéretik minden becsületes
1065 14 | csapat kálomista diák.~Sok beütött fej tette emlékezetessé
1066 17 | ördögök között.~Már késő, - bevágtuk a köpönyeget - hétszer egymásután,
1067 12, IV | kináltatta magát, végre is bevallá, hogy ő annál szivesebben
1068 7, III | napsugárnak, megnyilik a lélek, - bevallja magának a legelső boldogságot,
1069 15, I | mindent csak jó módjával kell bevárni.~Az emlitettem két szobámban
1070 5, IV | gyapjúzsákvarrótűvel gyorsan bevarrták a zsidót.~Mondják meg önök,
1071 7, II | megcsinálta, alázatosan bevárta a székkel való megkinálást,
1072 8, VIII | bejövőnek megvilágítsa az utat.~Bevergődött az ügyvéd, s megmondván,
1073 12, IV | garast, a mi bolondjába bevetődik hozzá, nem hordhatja korcsmáros
1074 3, V | fiatalság vasárnap délután, - bevetődött a faluba valami ágról szakadt
1075 9, VIII | közül már a dombóváriból is bevettek 800 000 váltó forintot,
1076 6, II | ezer holdas táblát mindjárt bevettetném vele; de lenne mit keresztelni,
1077 9, I | kigyelme varga!~E zilált bevezetés után egybeállítom azon adatokat,
1078 11, III | zsebet! a zsebet!~Elég a bevezetésre gondolnunk, hogy kitaláljuk,
1079 7, IV | mondja Sándor mintegy bevezetésül, hogy csakugyan ösmeri.~-
1080 19, V | előbukkant, láttam ám a bevezetett ökröt, a melyik Örzsével
1081 4, II | kapaszkodván az utczán, - bevezetlek egy háznál itt a váczi-utczában.~-
1082 13 | egészséges falusi leánykát bevisznek a nagyvárosi nevelőbe, hol
1083 9, III | elütve az alkut, és délután bevitte Ozorára, hol a háromszáz
1084 8, V | anyjával az elsőházban volt, bevivén a vacsorát a békételen öregnek.~
1085 8, VII | kocsin hagyván, mig Imre bevontatná a kocsit, - maga beballagott.~
1086 14 | a vár a francziák által bezároltatott.~Természetes dolog, hogy
1087 14 | ment a zugba, hova Simonyi bezárta őket anélkül, hogy a szobalány
1088 15, I | pulykapásztorod leszek koporsóm bezártáig?~- Lizi gondját viseli mindennek.~-
1089 17 | barátunk sétáltatta meg.~Bezörgetett az öreg úr ajtaján.~- Mit
1090 15, I | Hasonnemü dolgokkal nem bibelődtem; s a nőkkel való találkozás
1091 1 | füled elég hosszu lesz e vén bibliára kapocsnak. - Pajzánkodék
1092 1 | beközelitvén a tisztelendőt, bibliás kezére nagyot czuppantott,
1093 2, I | Zsuzsi te, apád neki bicsakolta magát, aligha kaplak meg!~-
1094 19, I | maga.~- A sánta Kata is ott biczeg a kaszás után! - mutatám
1095 14 | franczia tiszt Magyarországba Biharmegyébe került éppen Nagy-Váradra,
1096 19, I | már az orgonát is tudtam billegetni; de a mint apám kiveszett
1097 17 | akart, annyit a fejével billentett.~- Megful öreg uram!~- Az
1098 15, I | lövelének; - feselt mint bimbó, melyre ha harmat csepje
1099 7, III | erre éppen annyi érdemmel bír, mint a többi, - daczoskodék
1100 6, IV | tisztelendő urat, s éppen a falu birája is beérkezvén, szegény fejét
1101 9, II | szüntelen vadlopást mérsékelni birják, s éppen ezért, miképen
1102 8, I | valamelyik gyermek utána ne birjon mászkálni, ha talán a szag
1103 2, I | rovás megtellett, a zsidót birkabőrre magához csalta, kifizette
1104 5, VII | vajon Magyarországban a birkán terem-e a gyapju, vagy a
1105 2, I | kiáltanak rám a nyájas - azaz birkanyájas olvasók, a czimből rókabőrt
1106 8, VI | VI.~Hasztalan birkózik az ember az Istennel, -
1107 1 | kivel a lelkiismeret keveset birkózott, nézdelé testének széles
1108 14 | óhajtottam én egy ilyent bírni; hanem mivel a sors megint
1109 5, VII | hogy nem elég e kincseket birnunk; szükség azt megőrzenünk,
1110 3, VII | mondja a káplár.~- Az a biró-gyerek jóformán engem akart galibába
1111 8, VIII | egyszer annyit ér.~- Ej, ej, birógazda, - mondja az ügyvéd, ...
1112 6, IV | aló, mars valamennyien a birólakhoz, ha olyan jó kedvetek van
1113 3, VII | Teins uram! vette a mi birónk levelét?~- Itt van! - mutatá
1114 6, IV | mellé nyújtóztatnám ezt a birópálczát, ... isten úgy segéljen
1115 3, VII | alispán úr nagyot nézvén a biróra, kit majd hogy ki nem lelt
1116 12, II | midőn megéreztük, kendet a biróságból ki is csöppentettük.~2-or.
1117 1 | köszöni szépen a pákozdi biróságot; - adják másnak, vagy ő -
1118 8, VII | Tamásinén, Keresztes azonban biróságra kapván, egy reggelen bekiáltja
1119 6, IV | is készen várta a kocsi s biróstól mind a hárman kifelé hajtattak,
1120 19, V | annak tituláltak, a kiket én biróstul együtt egy szálig de soha
1121 19, III | magam ne legyek a vendég, a birót hitta el vacsorára, meg
1122 3, VII | hogy ide, meg ide.~- A bírótok tegnap itt volt, attól kérdeztem
1123 3, VII | eleresztik.~- Péter! - kiálta be biróuram maga a szomszéd ablakon,
1124 19, II | kikoptak a jóból! alig várták biróuramék, hogy anyámat is elénekelhessék,
1125 12, V | megjött a pöcsétes levél biróuramhoz, s az otthon nem lévén,
1126 4, II | volt pappá nem lenni!~Nem birtam kiállni tovább barátim kalandregéit,
1127 9, III | Fürgédre, herczeg Batthyányi birtokára, hol atyám akkor gazdatiszt
1128 7, IV | irományokat, melyek egy tetemes birtokba vezeték őt; kezdődött a
1129 9, I | megyünk, vizzel borított birtokok tulajdonosai, hajdan hanyagságról
1130 9, IV | az Eszterházy herczegféle birtokon utazik az ember, megérintvén
1131 18 | kegyelmét, Zalamegyében Sümegen birtokos tekintetes Kisfaludy Mihály
1132 9, VII | figyelemmel volt a vidékbeli birtokosok iránt, s őket a vadászatra
1133 9, VIII | herczeg a büszke magyar birtokost nem akarván pénzbeli ajándékokkal
1134 2, I | fejéskor a kis borjúkkal nem birván, Peti derekába kapaszkodott,
1135 3, V | akkor sem járt-kelt úgy bitangjában mint a két garasos.~- Úgy
1136 17 | bivalyok közt a legnagyobb bivalynak hínak.~Nem vagyunk annyira
1137 17 | nagy elefántnak, és minden bivalyok közt a legnagyobb bivalynak
1138 9, VI | közlő, s annak atyja, ezekre bizá a prefektus a további kémlést,
1139 3, V | fölnőtt, s az apja jó módjában bizakodván, már csak azért is a gyalogúton
1140 9, IV | Számolva tisztelt olvasóink bizalmára, csak annyit mondok, hogy
1141 18, 3 | ült Kisfaludy s még néhány bizalmasabb ember, közöttük Szegedy
1142 7, V | Sándor, - mondja a lány bizalmasan, - úgy kisértsük meg, és
1143 7, III | megkedvesfiamozta;" csak egy volt, ki a bizalmasság határaihoz nem ért el: Róza,
1144 18, 4 | No hát majd segitek én, bizalmatlan és engedetlen leány, - látom,
1145 15, I | észrevétlen elvitt a néma bizalomig; ennek értelmezhetlen kéjét
1146 13 | olyan gömbölyü és piros, ne bizd el magadat, egyszer megkap
1147 11, III | jusson semmi? mert ha ő reá biznák azt a "makfa" csinálást,
1148 9, I | annak ügyességében hinni, bizni nem tudott.~Valamikor Bécsben
1149 15, I | és tanulási szorgalmát bizonyára nem az öröklés reményeért,
1150 19, III | s ugyanakkor mindig azt bizonyitgatta, hogy az az igaz, a mit
1151 9, VIII | a fogásnak módja eléggé bizonyítja, hogy hasonló ajándékot
1152 19, VI | becsületet valljak, azt bizonyitottam, hogy a két lopónak a csapáján
1153 7, III | ugyan nem az igazság irott bizonyítványában van, hanem azon fölfogásban,
1154 19, III | tudja hová lett? ... én meg bizonykodtam, hogy de én sem tudom.~Ez
1155 6, IV | Örzse, és kezdék esküvel bizonykolni, hogy más nem is vihette
1156 19, VI | sütött-főzött volna, az bizonykolta legjobban, hogy én rólam
1157 7, III | hallgatva nézi; de annál bizonyosabb vagyok, hogy mélyen érez;
1158 9, IV | vissza az egészet, s olvasóim bizonyosak lehetnek, hogy e hazai képet
1159 17 | önök, még mindannyian élő bizonyságok vagyunk; szétmentünk ugyan,
1160 16 | zugott odább a másik, bizonyságomul, hogy Pál István még az
1161 19, IV | megles, és hogy meghallotta, bizonyságul még meg is kiáltja; és a
1162 17 | maga lehetne a legjobb bizonyságunk; de hisz szerencsénkre akkor
1163 1 | perczek közelebb vitték a bizonytalan végzetig.~Szikszói sem ránthatá
1164 18, 6 | Kisfaludyt annál inkább zaklatá a bizonytalanság, Rózáról idáig mit sem tudott,
1165 3, VII | bujni tudott, elbujt, s a ki bizott erejében, a sok pandurt
1166 2, II | szólongatott, mindent rám bízott; mikor aztán kétsorosan
1167 17 | ennek a mesterségnek, reám bizta, hogy az illetőkkel végezzek
1168 2, I | mind a kettőt...~- Kendre bizták!~- De én akarom, ... leányunkat
1169 13 | urad után; ne tereld, ne biztasd ok nélkül, az asszony keveset
1170 6, I | nénémasszony, - de csak biztassa az öreget, hogy hallgassa,
1171 19, III | világért ki nem fogytak a sok biztatásból.~Nem mondhatnám, hogy a
1172 11, III | mintha viszont az öreget arra biztatnák, hogy erszényének mondjon
1173 8, III | keresett, ki az ifiasszonyt biztatóképp kézzel is elérte.~Ilyenképpen
1174 8, IV | kifér-e... okoskodék amaz biztatólag, hadd hallom.~- De majd
1175 7, I | mi lelte? Húsz esztendeje biztatom, hogy térjen a jó útra;
1176 18, 7 | tartva.~- Aztán mégis te biztatsz, hogy vegyek helyette mást, -
1177 14 | ki merne menni. - Addig biztatták egymást a kimenésre, hogy
1178 18, 5 | mondja Kisfaludy önmagát biztatva, s a mint azt föltünés nélkül
1179 18, 3 | boldogságnak tetőpontján ujra biztositá Rózát, hogy bevárja az órát,
1180 18, 4 | az ő boldogságát akarta biztositani.~- Nem, nem tágitok, - jegyzi
1181 5, V | nincs pénze.~- Ez legjobb biztositás.~- Mindenesetre, - és iróinknak
1182 15, I | boldogság a jelenben, és biztositása a jövő reményeinek.~Karom
1183 15, I | magyaros esetben istenre bizza magát.~Néha felülemelkedtem
1184 2, I | magát, aligha kaplak meg!~- Bizzál istenben, összehoz az minket
1185 9, IV | méneken nyereg nélkül lovagló, bő inges-gatyás, vörös mellényes,
1186 6, IV | úgy tapasztaltam azt.~- Bocsássunk meg annak a rossznak is
1187 9, II | vétkét mégis legalább a bocsátandók közé ne sorolná.~Ezen eszmével
1188 18, 3 | hogy a titokszegést meg nem bocsátandom.~Meglőn az egyezség, a bizalom
1189 18, 6 | megjött, a két fogoly haza bocsáttaték, s a mint mehettek, ugy
1190 13 | lányom, apád is azt mondja: bocskorban keresni, csizmában költeni,
1191 7, V | mámort idézzen elő az a bódító illat, melyet a fodrász
1192 4, I | ezerjófű, - meghülés ellen bodzalé; hurut ellen szamártej!~-
1193 8, VI | ötvent is kiállja.~A jegyző böcsületes ember létére, jobban megijedt
1194 3, VII | lesz az én Ferkómnak, - böffenté ki a szót, s utóbb Péterre
1195 7, I | minthogy a negyvennapi böjt bejött, annak emlékezetére,
1196 17 | lesz, ha a negyvennapos böjtben főtt ételt nem eszik, de
1197 19, II | Szent Mihály nap táján böjti kosztot adott a legelő,
1198 7, I | megváltónk szintén negyven napig böjtölt, ... édes Ágnes asszony...~(
1199 5, IV | olyan embernek, ki másnak böjtöt prédikál, de maga sunkát
1200 1 | akaratod...~- Komám, itt a bökkenő, itt bizonyosan elakadunk,
1201 1 | derekához támaszkodó bolondot bökvén oldalon. A bolondnak csörgő
1202 18, 1 | fölöttünk uralkodó mennyei bölcsesség Kisfaludy uramnak házánál
1203 3, III | ember, attól félek, hogy a bölcsességből rád is ragadna valami. Ezzel
1204 9, I | közt tanulják meg azt a bölcsességet, mit a jó időben nem értek
1205 15, I | ép tüdejü fiu rikogatott bölcsőjéből, s a fiu nemcsak névvel,
1206 17 | az ember még csak a mesét böngészi, ... az eltünt jobb napokra
1207 8, IV | a kötelezvényt, lévén a bötűk olyanképpen vetve, mintha
1208 3, I | összekotorgatja, de míg a kis bogár lassan kitotyogott, addig
1209 19, I | melyiknek hiányzik egy bogara is! és ha már minden embernek
1210 2, I | keveset látszék törődni Vakabi bogaraival.~- Meguntam a parasztságot,
1211 6, III | vissza, hogy az egyik ökör bogaras nyakával bele dörgölőzött
1212 2, I | megkérés.~- Meglesz minden - bőgé Vakabi az utczaajtó sarkánál
1213 8, V | szerencséje, hogy nem eleven, mert bőghetne kínjában, haragvék az öregasszony,
1214 18, 2 | a hegedűt, czimbalmot és bőgőt, hogy arra támaszkodjék.~
1215 14 | Simonyi.~- Mit csináltok tele bogrács mellett? kérdi Simonyi,
1216 14 | javában busúltak érte, s még a bográcsban levő húshoz is elment minden
1217 7, III | voltak saját fogalmaik: Jákob bojtárnak szegődött hét esztendőre,
1218 9, V | szalagon balról jobbra lógott bokán fölül majdnem tányérnagyságu
1219 15, I | csepje szállt, vagy árnyadó bokra felett a fülmile csattogott;
1220 15, I | Maga idejében urambátyámnak bokros feje ez által kijózanul,
1221 15, I | bennem helyezett reményei nem bokrosulának.~Pozsonyba érkeztem; a város,
1222 15, I | féléves itt-tartózkodásom óta boldogabb számvetést tehetek.~Mi tagadás
1223 18, 3 | kitárult a két sziv, s minél boldogabbak valának e két órában, annál
1224 12, III | levegőben egyedül, s oly boldogan csicsergett a magasban,
1225 1 | szépnek találta. Ő határozott, boldogitani akarván a szende gyermeket.
1226 3, VI | anyám, hogy nem értett.~Boldogok, a kik szeretnek; mert viszont
1227 15, I | mennyének vágytársnélküli boldogságába.~Hasztalan volt minden ábránd;
1228 15, I | Ninát, ha az öreg, gyermeke boldogságáért osztrákországi javait eladni
1229 18, 3 | úgyszólván, megszenvedni a boldogságért, mit a szerelem adhat; és
1230 18, 3 | hozta meg? Sándor pedig a boldogságnak tetőpontján ujra biztositá
1231 19, III | névre, becsületre, szentre, boldogságra, de ugyanazok annak idejében
1232 18, 7 | meg; - tehát legyen tanuja boldogságunknak is.~Uraim, egy köpönyegből
1233 5, III | igaz, legalább én magamat boldogtalannak találnám ilyen nyavalyával.~-
1234 18, 3 | e két órában, annál több boldogtalanság következett rá a fájdalmas
1235 2, I | nagyobb filkó mégsem vala.~Nem boldogulhatván a tudományokkal, hazament
1236 19, IV | a néni aludtában oldalra bólintott.~Igy tartott ez egész álló
1237 5, IV | mondja, még fejével is bólogatván.~- Aztán a karjába oltottak?~-
1238 1 | kiáltván:~- Urfi, vigyázzon a bolond-gombára, még nyakát törhetné menyegzője
1239 5, I | szomszéduram, - engem ugyan bolonddá nem tesznek, - hanem hát
1240 12, III | is, hogy itt a gyalogúton bolonditja más szegény ember gyerekét.~-
1241 5, IV | melynek ne volna egy bevallott bolondja, - az ilyen ember mindent
1242 12, IV | az egy pár garast, a mi bolondjába bevetődik hozzá, nem hordhatja
1243 15, I | azt gondolod, én holtig bolondod leszek idehaza? - vén gazdaasszonyom
1244 12, II | félprókátor, s ahol valamely bolondra akad, megigéri neki, hogy
1245 16 | esztendős korában nemhogy uj bolondságon törné a jóravaló ember az
1246 6, IV | háznál, bizony még egymásba bolondulnak - mondja a feleségének -
1247 13 | gondolná valaki, hogy tacskóba bolondultam késő vénségemre, azért ülsz
1248 4, II | öt órát ütne, hölgyem egy boltból jő ki, s minthogy az esőnek
1249 19, II | gömbölyünek látszott az ég boltja, körülnéztem s azt gondoltam,
1250 15, I | egy özvegyasszony vitte. Boltjában sűrűen találkozánk; ilyenkor
1251 17 | tietekben gonoszkodó, az égnek boltjára lánggal van felirva.~Komolykodni
1252 13 | magyarság, mint a pesti boltokban "tokaji" néven árult lőrében
1253 9, III | megtarták, és a tűz ellen erős boltozatok védik a belsőt, kivül pedig
1254 12, V | hidakat mindenfelől el kell bontogatni, - Holló uram a kurrensből
1255 7, VII | mondja Varjas, mohón bontva ki a papirt, melyen egy
1256 19, III | elő egy bérkocsist, ki a bonyolódás kedveért a legnehezebb pillanatban
1257 19, III | mit a borzas fejü kritikus bonyolódásnak mond, a melyen az én emberem,
1258 19, III | utczaajtón, vagy a korcsmaszeren bonyolódik, városon a szőnyegek és
1259 19, IV | illik, kinálgattuk egymás borát, és a kortyolgatás, beszélgetés
1260 2, I | torkig itta magát, mert a borban - állitása szerint, - nem
1261 5, IV | nyomorult házalót nyers bőrbe varrnak.~De édes barátim, -
1262 9, IV | cziprusi, madeirai, xeresi, bordói és más mindenfélét, mig
1263 11, I | kapzsi képpel, mintha a bőrére alkudnék valaki.~- Miért
1264 9, VI | csapszékeket ostromolták a hajtok borért, s minthogy az ivás annyira
1265 2, I | hogyan húzhatnám le előbb a bőrét, mielőtt megfognám; - mit
1266 19, IV | s be a korcsmán, s ahány borhordó gyerek jött, mindannyi rám
1267 9, I | akár merre megyünk, vizzel borított birtokok tulajdonosai, hajdan
1268 14 | szegény baka keservesen néz borjujára, melyből a megenni való
1269 2, I | esett, ha fejéskor a kis borjúkkal nem birván, Peti derekába
1270 12, II | elöljáróba egy esztendős borjut már elvezet amannak udvaráról, -
1271 9, VI | megparancsoltatott, hogy a bornak árát emeljék föl.~Mégis
1272 17 | hogy a tehén bizonyosan a bornyura ráehült, érezte a szagát! ...
1273 17 | az is, hogy a hátán levő bornyut egy tehén megnyalta, és
1274 15, I | házasodni sem akarsz; talán a bőrödet is a fiskusnak hagyod?~S
1275 7, I | még az istennek is az én bőrömmel akar beszámolni? ... hát
1276 2, II | nemzetes uram, ámbár drága bőrön kaptam!~- Ugy, igaz, ...
1277 15, I | piritott vöröshagymával kell borogatni; nekem is azt rekomendálták
1278 2, II | Alkonyatra haza ballagtak; - borogattuk, kentük édes apámat, még
1279 9, VII | megsebesültet.~Szerencsére a borok behűtése miatt elég jégről
1280 9, IV | pinczemester pedig hozta a finom borokat, tokajit, ménesit, rusztit,
1281 9, III | mondá:~- Ha megint lesz borom, olcsóbbért is odaadom.~
1282 9, VII | zaj, a hajtók közé tele boroshordók hajtatának, fönn pedig Biharynak
1283 17 | szépen megnyirta és meg is borotválta, s mikor ez nem használt,
1284 19, III | kurta vacsorára, egy ital uj borra, és éjjeli szállásra bekvártélyozott.~
1285 17 | a ki azt mondja az eladó bőrről, hogy olyan mint a posztó;
1286 16 | falatot.~A mi belevaló, sava, borsa, - belefőzte az asszony,
1287 9, V | középen voltak lóháton, és Borsiczkynak vezénylete után rendezték
1288 7, I | is a jó cselekedetektől borsózott föl a háta hamvazó szerdán.~-
1289 2, II | feleségét, de még a jövendő bortermést is, csak édes apám ne adja
1290 2, II | ha lát is, kétszer lát a bortól; azért az asszony vigyáz
1291 7, III | jól esik az apa nyakába borulni.~- Apjának leánya! - mondja
1292 18, 7 | a leány, apjának nyakába borulva, mialatt Horváth Zsigmond
1293 9, IV | s a folyton üzött állat borzadálylyal látta a tüzrakásokat, melyek
1294 10 | a domino elment, csak a borzadó inas maradt egy helyben,
1295 9, III | nem fojtá.~Az egész vidék borzadva nézte az égen azt a nagy
1296 9, III | Szemtanuk előadása szerint borzalmas volt látni az egyes szárnyakból
1297 11, III | küzdjél! Eleven váz, rád nézni borzalom, ... menjünk odább.~Mérnök
1298 8, VII | gazduramnak, hogy így járunk, bosszankodék Imre, mire az ügyvéd még
1299 11, V | V.~Vámody hasztalan bosszankodott, hogy olyan kapzsi volt;
1300 19, IV | nagy ládája? Szinte meg is bosszankodtam, azért nem is igen válogattam
1301 5, V | van még egy, mi végtelenül bosszant!~- Ugyan mi lehet az?~-
1302 16 | hogy a falusi kutyákat bosszantani kivánná; de Pál István tul
1303 7, VII | Sándor! ... tréfa ez, vagy bosszantás? kérdi Róza.~- Becsületemre,
1304 5, V | elhiheted barátom, - s ez annál bosszantóbb, - hogy venni még csak a
1305 7, IV | szerelem, - sértett hiuság, bosszú, - égető fájdalom, panasz, -
1306 14 | sértetlenül megmenekült, s minden bosszuja ennyi volt, hogy a pajtásoknak
1307 2, II | fia-nyulat látott volna. Ekkor bosszuságában a zavarosból nyakig húzván
1308 5, V | el, úgy nem volna annyi bosszúságom, míg így egyik kötetből
1309 11, VI | itt?~- Mit ám? - mondja bosszusan a fogoly - magam is szeretném
1310 5, IV | hall?~- De nem ám, mondja bosszúsan; - és úgy helyezkedék, hogy
1311 6, III | pedig másképp nem állhatott bosszút, a többi előtt nevetgélni
1312 14 | ütött ki rosszul; mert a két bősz mészáros elkeseredetten
1313 8, II | ordítását.~- Hadd ordítsanak, boszankodék már az asszony.~- Asszony,
1314 19, IV | gyakran hija maradt. Mig a vén boszorkány a hugát én tőlem őrizte,
1315 8, V | több neki, ... fölugrott a bőszült apa, s mielőtt mást mondana,
1316 19, II | is azt leste már, hogy a boszuját tölthesse, - keresztül az
1317 9, II | bizonyosan nem fognak, nagy boszuságára a folyton leskelődő herczegi
1318 14 | olyan olcsó, hogy huszonöt botért osztogassák; mert akadna
1319 19, IV | nálunk szokás, a vendéghivó botjára kötötte.~- Örzse! - mondám
1320 16 | sarkában szokta tartani a - botját.~Alkonyat felé szüntelen
1321 16 | Istvánnak a keresztfánál maradt botjával hadonászni kezdett.~- Hő
1322 14 | a setétben néhány diákra botlottak.~- Ki vagy? kérdi az egyik
1323 9, III | vászonfal körül levő őrök nagy botokkal várták, ha a vászonfal kinyomatik,
1324 6, I | zsákokat, hogy valamiképp beléd botoljon; de tudtad, hogy itt vagyok;
1325 19, II | de készen álltam én is a botommal, mely a vállamon hevert
1326 19, III | tinót vezette, én meg a botomról lemaradt batyumért néztem
1327 15, I | csak keserü emléke volt egy botrányos multnak. Tanulókoromban
1328 6, V | elkényeztette a vármegye bottal a rabot, hogy most már szép
1329 13 | osztályozást, s odanyujtván neki bővebb megtekintés végett, s midőn
1330 9, VIII | Kapós folyó mentében levő bozótokbóli kikergethetése, s így a
1331 19, II | magam pedig megmaradtam a bubánat kosztján.~- Hisz egymaga
1332 6, IV | olyan kenyeres pajtásunk a búbánat, mint a hogy az asztalunkon
1333 15, I | néha meg ugy neki jön a bubánatnak, hogy az ember alig igazodik
1334 13 | szárogatott vargányát kináltak; bubostyukot, gatyásgalambot, gyöngytyukot,
1335 13 | anyám volna, eleresztett a bucsúba.~Lehetetlen, hogy eszébe
1336 5, IV | melynek nevével vásárokon és búcsuhelyeken dicsekedni szoktak.~Hanem
1337 13 | lelki atyafiság volt, a búcsúk, névnapok voltak azon nevezetes
1338 19, I | raktam, s a legközelebb eső bucsun jó pénzért hát el is énekeltem.
1339 13 | viszonyát, azután az ireghi bucsún és vásáron néha előkapta
1340 4, II | Isten veletek fiuk! - bucsuzám pajtásaimtól, - podgyászom
1341 18, 5 | gondoltam, hogy el akar jőni bucsuzás nélkül, azért siettem utána,
1342 18, 5 | katonának eresztették, annak a bucsuzóját tárták meg.~Együtt voltak
1343 6, IV | tisztelendő úr a kapunál bucsuzóra vette le kalapját, el akarván
1344 9, II | szarvast is leoldatá, s még bucsuzóul jó éjszakát is kivánt az
1345 4, I | újra megsimogatá arczom, búcsuzóul ennyit mondván: "csak siessen
1346 1 | kereseted van itt?~- Apródodat bucsuztatom el a nőtlen élettől.~- Mindkettőtöket
1347 11, II | egy verset mondjon, mely bucsúztatónak is beillik.~Hadd nyomkodja
1348 11, I | szolga hozott a mérnöktől.~Budaiban öklözködött a méreg, hogy
1349 11, VI | ezen kifejezésért, mely Budaira és a korabeliekre ráillik, -
1350 9, I | elmegyen Magyarországba, Budára, a császárfürdőbe.~- Tréfálni
1351 2, I | jajgat; valamint némely ember büdösnek hiszi a parasztot, de zsirját
1352 9, I | nem egy példáját látom a bünbánásnak, s úgy látszik, mintha az
1353 9, I | az egész nemzet egy nagy bünbánó volna s akár merre megyünk,
1354 6, V | esett a helye, s mintha a büne miatt nem fért volna meg,
1355 13 | bizony, ha megbánod eddigi büneidet, megkérsz egy jóravaló lányt,
1356 4, I | hogy az elkárhozottnak büneiért én szenvedjek, anélkül,
1357 6, V | ritka ember vallja meg a bünét.~- Ez pedig bot nélkül történik
1358 6, V | mondom meg nektek, ki itten a bünös!~Még a szusz is elakadt
1359 12, VII | rettenetes gyanú támadt; s a bünösre nézve mondja kérdőleg.~-
1360 12, VII | az az igaz biró!~Midőn a bünöst a törvény holtig tartó fogságra
1361 5, IV | a drágalátos szomszédúr, büntesse meg az isten.~Ugy-e milyen
1362 7, VII | több ezen izgatottságban?~- Büntetésemért jöttem! - mondja Sándor.~-
1363 18, 5 | is érdemlem, és kiállom büntetésemet.~- Meddig tart e vezeklés,
1364 8, VIII | jelelt ki, hogy ezer forintos büntetéssel verjen meg, - s holnap ebből
1365 18, 3 | Hanem hallgatni fog ön büntetésül, mig én azt meg nem engedem,
1366 16 | okáért egy kisebbet raknál.~Büszkén állsz! ne hidd, hogy birkózni
1367 6, II | csak elvesztené egyszer a bugyellárisát, aztán hadd találnám én
1368 6, I | egy kenyeret, melyet rossz bugylijával éppen középen akart megszegni,
1369 9, VII | Rhédéről esik hanyatt, fejéből bugyog a vér, mire a vadászok összeszaladtak,
1370 9, II | velük vegyesen mások is, kik buja élvet találtak azon regényes
1371 1 | kaszája.~Nyugtalan volt, búja szerteszét kergeté; éhen,
1372 17 | állapotban volt, hogy a búját szegre akasztotta, csakhogy
1373 19, IV | Eleget szólongattak, hogy mit bujdosom ki s be? miért nem állok
1374 5, II | kapott a szóba - ha nem bujná mindig azt a ménkü sok könyvet,
1375 12, VII | megérkezett apa kisfiával bujóst játszott, s a kisdedet sarokról
1376 11, II | gondolom, hogy a föld alól bujt ki.~- Csak a föld alá ne
1377 5, II | nyugodja ki magát valami bukfenczhányó!~- De a nemzeti szinház! -
1378 2, II | húzta, csak olykor-olykor bukkantott ki az erdőre; persze hogy
1379 1 | szomjan, lépten, fekten búnak áldozata volt. Magányos
1380 7, I | most is hazudni akar, mikor bűnbánatra táltja föl száját, - ugyan
1381 3, III | hogy szinte kidagadtak a bunda alól; nem is hiszem, hogy
1382 3, III | látjuk, hogy abban a jó meleg bundában egyik jobban alszik, mint
1383 5, VII | Finnia, van már három juhász bundád, ne félj, nem fagysz meg!~ ~
1384 18, 2 | saját köpönyegeikkel és bundáikkal takaróztak; lefeküdtek akkor,
1385 3, III | sok embernek melegebb a bundája, mint a szive, ... ki meri
1386 5, I | mondtam, hogy szücs.~- De bundákat küldött?~- Igen, igen! ...
1387 2, II | oldalát; öt percz alatt kérges bundaközből kérdem a bámészkodó hajdút.~-
1388 2, II | lobbot nem vetett.~Puskámmal bundám alatt, a vendégoldalok közé
1389 3, III | suttogott egy pár czifra bundás ember, kiken annyira meglátszott
1390 5, VII | jóllakunk azzal a három bundával, mit akármelyik szücsnél
1391 7, VII | Jó! ... mondja Róza... de bűnhődni fog Sándor.~- Arra is készen
1392 18, 3 | kergetett.~- Ejnye, hogy a bűnöd verjen meg! - Hát már mivel
1393 8, VIII | tekintetes uram! höbögött a bűnös.~- Senki többet, először
1394 5, IV | kheritésen lugg egy nyers bűr.~- Az sem eladó, - mondja
1395 1 | kedvesnek kötényéből a sült burgonya is királyi eledel, és a
1396 13 | haszon kárba megy; azért a burgonyalopót a szomszédjáén is megfogta,
1397 18, 5 | s édes apám köpönyegébe burkolózva sietett ki! Még azt gondoltam,
1398 14 | ballagott, s egy lepedőbe burkolt csomagot vitt.~Az igazgató
1399 18, 2 | hegedüt, s elkezdett egy bús magyart a legalsóbb hangon,
1400 19, IV | dolgára, én meg mentem nagy busan a falu korcsmájára.~Egypár
1401 8, V | Nekem sem szólsz, Örzse? - buslakodék a legény.~- Kendnek? ...
1402 11 | nem teszen senkit.~- Mit busúl János? - kérdi a házas zsellér
1403 6, V | magyar ne lenne ez az ember - búsula a gróf, - ha csak addig
1404 19, IV | Tulajdonképen busulni akartam, de busulás közben meglepett az álom.~
1405 19, V | mészáros, és az emberei busulásnak estek, én meg pedig azon
1406 6, IV | gróf hazamenet tréfáltak és búsulgattak, mint az magyar módra megvan,
1407 18, 2 | rákiált az egyikre: - Búsulj, gazember! Nem látod, hogy
1408 17 | lesz, nektek is lesz, ne busuljatok.~Hetedik barátunk megtartá
1409 6, III | segíti a maga legényeit, ne búsuljunk, elhozza azt is mindjárt,
1410 19, IV | kunyhómba.~Tulajdonképen busulni akartam, de busulás közben
1411 5, IV | gyászintések.~Itt teremnek meg a búsuló hazafiak, kik hazafiui hipokhondriából~
1412 18, 3 | czigányoknak, kik a milyen nagyot busultak a vörös nadrágért, mikor
1413 14 | mikor pajtásai már javában busúltak érte, s még a bográcsban
1414 18, 3 | Hallod-e, te, Ferkó, búsultál-e már valaha?~- Még nem próbáltam,
1415 19, IV | egy mákszemnyit is; nem is busultam én sokat a nénémasszonynak
1416 14 | busúltunk.~- Na csakhogy busúltatok, különben semmit sem hagytatok
1417 14 | a párolgó husra.~- Érted busúltunk.~- Na csakhogy busúltatok,
1418 15, I | tüze, szőke fürtös fejének bútlan homlokáról szerte lövelének; -
1419 8, I | van a rég mindenféle házi butor; mely úgy megszokott velük
1420 9, IV | táplálékul. A főkomornyik butorokat hozott, a kismartoni pinczemester
1421 12, V | azt sem kérdik a gazdától, buza van a földjében vagy árpa?
1422 6, IV | hogy a mint a gróffal a búza között az országúton mentünk,
1423 12, II | mire amannak megérnék a buzája, kend már aratót is fogad
1424 6, III | ördög.~Ferkó meglátván a buzakalászokon túl az országuton menni
1425 11, II | hanem marad ökre, lova, búzás verme, keresse azoknak párját,
1426 11, III | bebizonyitják, hogy notre chér papa, Ádám, ... méltóságos
1427 10 | mint a debreczeniek, hol a civis rendesen megemeli a kalapot,
1428 10 | Milánonak hivják, hol nincsenek civisek, mint vannak Debreczenben,
1429 13 | laczifikácziót" (értsd: classificatio) elől keresselek benne,
1430 2, I | val együtt megelégedett a computussal; Vakabi számára többé nem
1431 4, II | ülővé lettem, és tanultam a corpus jurist, hogy minél előbb
1432 7, IV | hatalmába adta.~De hát a remény?~Csábító gondolat, mely nem mer még
1433 18, 4 | nem szalasztalak, te kis csacska feleselő! Magad engedtél
1434 19, III | egyedül van?~- Vagy mi talán csaknem magam vagyok.~- Felesége
1435 15, I | iparmükiállitás, ezereit csalá fel hazánkfiainak. Ez időtájban
1436 11, III | háboritatlan ül, hogy berontson egy család életébe, szétszaggatni talán
1437 2, I | fejni. Szájady Tamásnak családfáján volt egy fiatal ág, mely
1438 15, I | Érett a remény, közös volt a családöröm, közeledtével a pillanatnak,
1439 15, I | meg nem üti! Ide járul az: családunk tagjainak évszámait tekintve,
1440 15, I | hiszi; ez is az öregségnek csalhatatlan jele.~- Ne aggódjék urambátyám!
1441 12, I | után, mintha hegedűszóval csalnák ki az embert az utczára,
1442 18, 4 | lélekóriásnak hitt, s e csalódásában számot vetett az egész fajjal,
1443 15, I | volt épitve; később látám csalódásomat: mert ember, ki reggelenkint
1444 2, I | zsidót birkabőrre magához csalta, kifizette az adósságot,
1445 18, 3 | egy-két fordulóra.~A zene csalta-e a többit vissza, vagy már
1446 2, I | Látlak, vén hordó! tudom csap alatt laktad a napot.~-
1447 2, I | nyaka körül, s az asztalra csapá.~- Látlak, vén hordó! tudom
1448 19, VI | bizonyitottam, hogy a két lopónak a csapáján jöttem, mig az orgazdáig
1449 9, III | rohanó lovászok karikásainak csapásával mit sem törődve, reszketegen
1450 9, VI | kénytelen volt eltürni a kemény csapást, mely annál sajgóbb fájást
1451 9, V | mint mikor az űzött vad csapatokba verődve, a vezető után rohant,
1452 14 | elronthassák, s e czélból csapatosan járkáltak az utczákon.~A
1453 18, 2 | Kisfaludy Mihály uram elérte a csapatot, s az ismerősöket üdvözölvén,
1454 15, I | hölgyet, de magam a kőpadhoz csapatván, eszméletemet vesztve kapu
1455 8, IV | meghagyogatván a nyomot, hogy utána csapázhatott volna az ember, s míg Keresztes
1456 2, II | egymás után. Az erdőszélig csapázott a nyul után; a ritkuló fák
1457 19, II | faluban, ha még odaérnék!~- Csapd agyon öcsém mind a kettőt,
1458 11, VI | földet hányt, s készen volt a csapda.~Budai aludni hajszolta
1459 13 | ördög), becsületes ember, csapj a markába; mert otthon maradsz
1460 8, III | veheti el, tudom mégsem csapna agyon egyet is, ha egyszerre
1461 9, VII | Andersonnak golyója fához csapódván, a tőle harmadiknak álló
1462 2, I | kezeim nagyon hozzá szoktak a csapófához.~Mintha most is ott látnám
1463 18, 7 | hallani, olyan szüretet csapok Badacsonyban, hogy hét országra
1464 6, III | nyúljon-e, vagy hogy az alsó csapon igyék? ... Jancsi sem tudta
1465 9, VI | poharak csöngése közben.~A csapszékeket ostromolták a hajtok borért,
1466 8, II | el: - Hát ha őt is agyon csapták volna, mikor én utánam jött,
1467 17 | köpönyeget és az öreg nyakába csapván!~- Jaj, ... megint egy köpönyeg!~-
1468 14 | mentek vele egy útmelletti csárdáig, még pedig úgy, hogy Simonyinak
1469 2, II | nemzetes uram, - mikor ez a csás csikó meglett... - itt rásuhintott
1470 9, I | lakom negyedórányira a "Császárfürdő"-től, tehát hogy ne mennék?~
1471 9, I | Magyarországba, Budára, a császárfürdőbe.~- Tréfálni méltóztatik! -
1472 9, II | húztak.~Ez évekig tartó csata volt, háboruüzenés és békekötés
1473 14 | megkérte, hogy neki egyenesen a csatamezőről szerezzen egy franczia keresztet,
1474 9, II | vadászoknak, kik folytonos csatározásban éltek a vadlopókkal, kik
1475 14 | a csatatérre.~* * *~Ezen csatározások alkalmával Simonyinak elég
1476 14 | babérokat ment szedni a csatatérre.~* * *~Ezen csatározások
1477 3, II | Nemsokára tovább húzódott a csatavonal, de a megrémült lakosság
1478 14 | adták, Simonyi pedig a lóhoz csatolva busult.~Később azonban észrevette,
1479 15, I | árnyadó bokra felett a fülmile csattogott; szendén voná kelyhébe magát,
1480 3, V | Panaszkodhatott akárki, ráfogták, hogy csavargó vagy verekedő, - ezen rekomendáczióval
1481 13 | pirongatásra, s mindaddig csavargott a sátorok között, mig a
1482 9, III | vadászat volt, egy angol csavarogván a ménesnél, Tisinger megkinálta
1483 18, 3 | végre még jobban magára csavarta a köpönyeget, azt gondolván,
1484 4, I | tündérország volt, a nagy tükrök és csecsebecsék szokatlanul hatottak rám,
1485 13 | mert ma már nagyon sokféle csecsebecsét árulnak és bolond volnál,
1486 15, I | volt a keresztapja, meg a csegedi molnárné. Most már minden
1487 9, II | rengetegben, s néha nem csekély veszélylyel czipeljék el
1488 7, II | mondja a háziasszony.~- Csekélység az egész, - mondja nyájas
1489 9, VIII | párosodás előtt.~Ez magában csekélységnek látszik; hanem a fogásnak
1490 11, VI | kerítésen átballagott a cselédablak alá; mert a vén varju hizott
1491 11, VI | nagyságos úr kivásárolta a cselédből a munkát, jó későig még
1492 8, IV | ő akarja, valamint árva cselédei is szemmeresztve várták
1493 11, VI | nyomon menve, éppen Vámody úr cselédházának ablaka alá járt.~- Ez bizonyosan
1494 19, V | megismertem, hogy Örzséék cselédje.~- Talán lakziba viszel
1495 10 | mondja mély hangon az udvari cselédnek, ki meglehetős nagyot bámult
1496 18, 2 | magával, odaszámitván a házi cselédséget, valamint a konvencziós
1497 10 | előbbi teremben a lótófutó cselédtől fáczánt kér és pezsgőt.~
1498 7, I | úrnak pedig ilyen gonosz cselekedete...~- Én nem mondtam, hogy
1499 7, I | embernek eszébe jussanak azon cselekedetei, melyeket a más világra
1500 12, II | nem is gondolt, hogy ha cselekedeteinek egyszer mértéket fognának
1501 7, I | nem mondtam, hogy gonosz cselekedetek.~- Bizony nem is a jó cselekedetektől
1502 7, I | cselekedetek.~- Bizony nem is a jó cselekedetektől borsózott föl a háta hamvazó
1503 12, VI | titkát, mértéket veszünk a cselekedetnek, s azon szerint itélünk,
1504 3, IV | hajlékba, hogy a mit más jót cselekedett, legalább a többi gonosz
1505 3, II | mondja: kedves fiam ezt jól cselekedted.~De jó, hogy az isten szeme
1506 19, I | mondám féltréfálva.~- Azt nem cselekedtem, hanem az a jó úr isten
1507 12, VII | s mivel ő azt már régóta cselekszi, az újon vett teleknél a
1508 18, 4 | kézből, - a sors nem különben cselekszik, ha az ember boldogsága
1509 9, II | ő is a drága zsákmányt, cselhez folyamodott.~- Jó estét,
1510 17 | főhadiszállás, - minden cselre onnét rontottunk ki, - és
1511 19, III | em ki...áltok éd...es ö...csém az... öreg apádnak... sem!
1512 18, 2 | e néhány szó után tartós csend lőn körülte, észrevevén
1513 9, VII | beteg észrevette a szörnyü csendességet, mi az előbbi napokéhoz
1514 2, II | falut nyargalta be, - tehát csendesült időben tartottunk vissza
1515 7, III | félbeszakasztva a remegő csendet.~- Több, mint kiváncsiság, -
1516 15, I | bimbó, melyre ha harmat csepje szállt, vagy árnyadó bokra
1517 19, III | elhitte, mert csak annyi csepp józan eszük sem maradt,
1518 1 | folyamodványnyal kezében, hideg cseppekkel márványhomlokán.~A király
1519 19, I | bizony ha haszon is, csak cseppenkint jött az?~- Jól mondja az
1520 17 | ördögnek, nem is hagyott cserben. Pécsett történt velünk
1521 9, I | is élvezi aztán, mi meg cserében elmegyünk idegen országba.~
1522 12, III | fejtakaróját aligha el nem cserélné azért a kis piros pántlikáért,
1523 11 | meg egy egész helyem, nem cserélnék senkivel a földön!~És ezt
1524 7, II | férjem ezt a nyugtatványt nem cserélte vissza, - elég lehet ez
1525 13 | alá málnát, epret ilyenkor cseréltek; virágmagot, szárogatott
1526 19, II | se kémény, de csak egy cseréppel fedett ház sem vált ki a
1527 11, I | Elviheti, a mije van, egy cseréppipáját; majd meglátom annak a parazsánál
1528 11, I | posztóruhás úr volt, és cserépzsindelyes házban lakott, fölül reá
1529 9, V | ezüstrojtos három szegletü süveg cserfa-diszitvénynyel.~Borsiczky fővadász annyiban
1530 1 | is királyi eledel, és a csermelynek kristály vize egyedüli isteni
1531 14 | akadályozta, hogy olykor egy kis csetepatéban részt ne vegyen, szerencséjére
1532 16 | hogy már meginditsák.~- Csett né! hallék a biztató szó,
1533 11, III | mert azokat álló egész nap csettegetheti, most már egyik sem tud
1534 19, II | a kutyájának egy nagyot csettentett. Megállott a kutya - s a
|