132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1535 16 | a kisasszony órahosszat cseveg a kanapén, csakhogy olyan
1536 13 | alatt voltak; mint a tyuk csibéi fölött, ugy őrködött szeretteinek
1537 9, V | legtakarékosabb nemeseinek egyike, a csibráki Jeszenszky is tűzbe jött,
1538 12, III | egyedül, s oly boldogan csicsergett a magasban, hogy szinte
1539 2, I | fiának látására magától is csiklandik. Szépségéről hihetőleg maga
1540 1 | ránthatá ki dereka alól csiklandó baját, mely nyugtalan éjszakáinak
1541 19, IV | meg az ablak alatt a padon csikorogtam, nem is azért a maroknyi
1542 14 | nyakába esik a pányva, és csikósmódra megcsipik, mielőtt a harmadik
1543 9, IV | mellényes, pörge kalapu csikósok várták, és szokatlan látványul
1544 19, I | minden embernek van egy csillaga, és minden csillagnak egy
1545 19, I | egy csillaga, és minden csillagnak egy embere, ennyi idő óta
1546 19, III | néztem ám meg pénzért a csillagos eget.~ ~
1547 19, I | Én egykedvüen folytatám a csillagvizsgálást, és közben egy pompás meteor
1548 7, I | egyiket sem gondolom tehát, - csillapítá Ágnes asszony, - hát mondja
1549 6, IV | mondja hát, szépen kérem, csillapodék le valamelyest a gazda.~-
1550 12, III | kinek szemében a könyük csillogának.~- No hát, édes fiam, édes
1551 5, III | mondja az orvos.~- Szemei csillognak.~- Hisz az izgatottság volna! -
1552 15, I | az idegen elem függőként csimpaszkodott.~Hallgattam az országos
1553 11, III | reá biznák azt a "makfa" csinálást, hamarább kilegelné ő szemmel
1554 5, I | Kérdezem, mert nem tudom, mit csinálhat?~- Mit-e? ... búsulok.~ ~
1555 18, 3 | kisasszonynak ezzel örömet csinálhatnék.~- Hadnagy ur, valóban nem
1556 9, VI | mellett, nehogy nyilást csináljanak a vadak.~A prefektus megindult,
1557 8, IV | nézzünk haza Tamásiékhoz, mit csinálnak ott?~ ~
1558 6, II | Ferkó felé nézett.~- Mit csinálnál, ha gróf volnál? - kérdé
1559 6, II | kiváncsi.~- Majd tudnám én, mit csinálnék! - mondja, s megint Ferkó
1560 19, IV | öcsém, - hanem azt, a mit te csináltál másnak.~- Bátyám! ... az
1561 19, III | Nénémasszony pedig egy lóczát csináltat az ablak alá, hogy azon
1562 11, III | ez nem elég, lovaidnak is csináltattál egy pár kabátot, hogy ott
1563 14 | közibük nyargal Simonyi.~- Mit csináltok tele bogrács mellett? kérdi
1564 1 | végkimenetelét.~* * *~Nagy csinnal rendezett szobában Szikszóit
1565 9, II | nem sokára meglelének, s a csintalan vadászok jóizüt nevettek,
1566 14 | fiunak folyton elkövetett csintalanságai számtalanszor megkeseriték
1567 17 | kárhozott.~A mi diákkori csinyeinket az a jó úristen legfölebb
1568 17 | emlékszünk vissza diákkori csinyeinkre, mert a mint mondám, a többek
1569 17 | ilyeneket tenne, - de a maga csinyét aztán minden ember szivesen
1570 3, VII | utasítást, mindjárt nyakon csipetem itt.~- Biz igy legjobb lesz
1571 13 | Jaj, de drágában van ez a csipetnyi tudomány! - nyög egyet Schnellerné,
1572 8, VI | fújta ki pipájából a füstöt; csipheti, rughatja ő kelmét most
1573 19, I | Ha pedig valakit lopáson csiphetnék, abból kapnék egy forintra
1574 12, VII | hogy a legény úgy is nyakon csipi, azért várta az időt, hogy
1575 5, II | az ember, mindjárt nyakon csipik.~- Hát már adott valamire?~-
1576 11, III | tudja az ember, hogy a dér csipte-e meg, vagy mikor szárogatni
1577 17 | hát a köpönyegedet hogy csipted ki ismét?~- Mondám - felele
1578 18, 6 | megtalálom, honnét kelt csirája ennyi mély panasznak, s
1579 14 | az anyányi verebek vigan csiripolnak bennük.~Diák és verébfészek!
1580 14 | egyenkint rakván be ingébe a csiripoló madarakat.~- Adsz-e nekünk?
1581 6, I | enyim.~- Mit durrogsz? - csititá a gazda, - tőlem ugyan nem
1582 6, IV | pénz, gróf úr!~- Se baj, - csitítá a gróf úr a reszkető tisztelendő
1583 16 | megrohanván, szerszámon elkapta.~Csititani kezdék a lovakat, s még
1584 19, II | mert a plébánosunk mindig csititotta édes apámat, mert maga a
1585 13 | kiszakadjon a nyakából; hanem csititsd a legszebb szóval. Furcsa
1586 19, IV | kétszer kihirdették; - egy csizmadia vetődött a tájra, a sok
1587 17 | beh kár! most már minden csizmadiának ilyen van!~- No márpedig
1588 16 | lelkiismerete.~- Kinálja meg vele a csizmadiát, ha varrna érte neki egy
1589 8, VII | belefogódzott az ügyvéd csizmájába, hogy utóbb, kivált a falu
1590 13 | módjával rakta sarkantyus csizmáját, sőt még a figurájából is
1591 8, IV | az ezer forintért, öreg csizmájával meghagyogatván a nyomot,
1592 8, V | asszony.~- Nojsz, jaj annak a csizmának, a melyik apád lábára kerül,
1593 5, II | becsületére! pedig úgy-e, csizmára mennyit költ, lelkére pedig
1594 11, II | ablak alatt azt az egypár csizmás lelket, hanem jaj neki,
1595 5, II | mert maga rugdalta ki a csizmát, midőn a mult vásárkor egész
1596 16 | ott, ahova azelőtt csak csizmatalpát tette...~- Mondta kend Vincze
1597 19, III | féljen, nem ér a viz tovább a csizmatorkánál.~Vagymi gondolt is a biró
1598 10 | föltett szándokkal, hogy a csodaállatnak minden mozdulatát meglesi,
1599 5, III | orvosságot vett be, melynek az a csodálatos hatása van, hogy szomszéduramat
1600 19, III | kert alatt hagytuk a sok csodálkozót, mi pedig az öreg anyóval
1601 1 | jött ki az egyesült pár, csodálkozva állván meg a nagy király
1602 8, VIII | előtt a harangszó után nem csődültek volna úgy a szentegyházba
1603 13 | ha a töltött káposztától csömört kap egy párszor, majd tudom
1604 18, 4 | dolgot örökre abban hagyni.~- Csöndesedjél meg édes leányom! - békiti
1605 11, III | hogy sokáig ne tartson a csöndesség, Budai lovai közé csapott,
1606 4, I | helyett, - és vérem hirtelen csöndesülni kezdett, és nyugalmam annyira
1607 9, VI | mulatság zajos lőn a poharak csöngése közben.~A csapszékeket ostromolták
1608 4, I | tőlem!~A hölgy a dajkát csöngeté be, s neki adá a gyermeket,
1609 18, 7 | Zsigmond, s minthogy ebédre csöngettek, félbeszakadt a tárgy.~Horváth
1610 3, IV | hátha még az ilyen égből csöppent elorditja magát?~- Jó az
1611 12, II | kendet a biróságból ki is csöppentettük.~2-or. Kend olyan félprókátor,
1612 4, II | minthogy az esőnek néhány csöppje permetezett, a találkozás
1613 1 | bökvén oldalon. A bolondnak csörgő sapkája alatt a semmivel
1614 15, I | sem valék ellensége, ha csörömpölésig nem tévedett. Történt egyszer:
1615 4, I | éppen megmosdatott volna a csók helyett, - és vérem hirtelen
1616 1 | vezetlek én, természetesen egy csókért az uj menyecskétől.~- Csak
1617 4, I | hivogattam.~- Kis lányom, csókolja meg a bácsit!~A kis lány
1618 13 | szivesen lennék gyermek, és csókolnám Schnellerné asszonynéném
1619 2, I | a másik is, s ha már nem csókolódzhatának, legalább jól esett a korsó
1620 18, 6 | megnyerhettelek?~ Itt csókolom földedet.~Oh, Húnnia, sinylettelek,~
1621 12, IV | már az majdnem kezet csókolt neki.~Szja, Holló Péter
1622 13 | szorgalmasabb leszek, és kezet csókoltam, mely munka közben asszonynéném
1623 14 | s egy lepedőbe burkolt csomagot vitt.~Az igazgató készen
1624 9, VI | vad szorittatott össze egy csomóba, a vadász nem kénytelenítteték
1625 2, I | irgalmatlan ostort, melynek csomói csupa tréfát űznek gyenge
1626 5, V | könyvtárát, s ime egy halmaz csonkapéldányt látok szóról-szóra, mint
1627 9, V | illesztve volt egy kis fekete csontból készült egyenes trombita;
1628 18, 3 | testőrtisztet úgy átkarolta, hogy a csontja is ropogott.~- Nem búsulok! -
1629 13 | egy fiatal lányt, ki vén csontjaidnak meleg levest főzzön, s agyongyötörd
1630 17 | jól belegöngyölte reszkető csontjait.~- Vékony kis jószág ez...
1631 19, V | azt, hol vette ezt a jó csontu ökröt?~Arra sem szólt.~Ekkor
1632 6, IV | hogy valamit talált.~A csoport megállt az urakkal, s az
1633 9, V | emelvényen bengáli tűz égett, a csoportokat zene vidámítá alant, fönn
1634 14 | vasasok másnap hozzák helyre a csorbát.~Hasztalan, a másik nap
1635 9, II | vadat - nagylelküségből.~Csordaszámra volt a vad a tamási vadászkerületben.
1636 13 | szeretet nem; mert azelőtt még csősz is kevesebb kellett és szőlőpásztor;
1637 3, V | szegényebbet pedig, mint a csőszkévét, csak úgy ujjmutatva kiczégérezte
1638 9, IV | beosztva mentek a vadászok és csőszök, naponként pedig hatezer
1639 19, II | s egész egykedvüséggel csóválgatván a szikrát kapott taplót,
1640 14 | megkapaszkodott, s igy isten csudájából sértetlenül megmenekült,
1641 8, VIII | mondja a biró a közönségnek csudájára; de az ügyvéd jó kedvet
1642 12, VII | helység ládája kerül elő isten csudájával azon kapával, melyet Holló
1643 5, VII | természetes, valamint az sem lenne csudálatraméltó, ha véletlenül e tudós gyülekezetben
1644 18, 3 | csudálkozást apjának kellemes csudálkozásaképen fogadván, minthogy valaki
1645 12, VII | Addig feszegeti, mig nagy csudálkozásra a helység ládája kerül elő
1646 18, 3 | köpönyegből; de a fiu ezt a csudálkozást apjának kellemes csudálkozásaképen
1647 18, 5 | Ezt a hangot nem értem! - csudálkozik a másik.~- Ugy soha sem
1648 9, II | angolok nem igen szeretnek csudálkozni, s ha egyben ki nem tudnak
1649 8, VIII | bemenvén az utczáról, a csudálkozó népet magát hagyván ott
1650 18, 5 | Róza is megtudta; ugy nem csudálkozom azon, hogy megvet; s itt
1651 6, IV | aztán meg visszament, szinte csudálkoztam, ha elindult, mért nem jön
1652 12, V | lelkét, hogy bizony nem lehet csudálni, ha elfárad bele. A megszomorodott
1653 18, 3 | de most már csakugyan nem csudálom ám, hogy Kisfaludy kitalálta,
1654 6, V | ritkán vesződik az Isten a csudatételekkel! - fejezé be beszédjét,
1655 8, V | ablakot rögtön beragasztá.~- Csúfnak ragasztja kend oda azt a
1656 3, I | megvert édesanyám, ... agyon csúfolnak, ... meg a vezérségből is
1657 3, VII | türte, hogy a fián olyan csúfot tett Györke Péter, ... nem
1658 15, I | vonszoltattam: balkarom csuklójából kifordult. A veszedelemből
1659 1 | vastag könyvnek kapcsai csuklottak egybe, jobbjáról erős kőrisfagyökér
1660 1 | kámzsája botlott ki, ábrázatja csuklyájába mélyedvén; bal hóna alatt
1661 6, I | is nyöszörögsz, de a szád csukva marad úgy-e? mert itt voltam.~-
1662 9, VIII | s 1816-dik esztendőben csupán zabot többet mértek be 120
1663 9, VII | huszárhadnagy lévén, nem igen csűrte-csavarta a dolgot, vevő nincs; tehát
1664 16 | meg a gazdát, s ekképpen csuszott hason olyan formán, hogy
1665 7, III | a férfiak millió alakban csúsztatják elénk a szót, mely biztató
1666 5, VI | eredménynyel jöttek ki, nekem is csúsztattak valamit a markomba, - s
1667 7, VI | Ágnes asszony kosarába csúsztatva a gombolyagot, - egy kis
1668 13 | kukoriczaföldre, megül a csutás kukoriczán is; - azt sem
1669 9, I | mindenütt látjuk a "mea culpát", s igy ha nem ártott volna
1670 19, II | és a falu apraját a, b, cz-ére fogtam. Igy nőttem fel tizennyolcz
1671 5, III | az orvosságos üvegen egy czédulácska van, rajt pedig ilyen fölírat:
1672 17 | legfölebb is valami kis apró czédulára plajbászszal irja fel, a
1673 3, VII | a gyerek ilyen meg ilyen czégéres korhely és czivakodó, azért
1674 9, I | mint a vad után; de a vég s czél mégis el van érve, mozgást
1675 15, I | táblabiró.~Következésképpen czélomat nem érhetem el; - majd meglássuk,
1676 1 | együtt, egy uton haladva, egy czélon elmélkedve, különböző érzelem-vegyülettel.~* * *~
1677 9, V | élvezet volt a kitörő vadra czélozni, és a szép lövést a szomszéd
1678 9, II | sokszor épen a legalkalmasabb czélpontnak álltak ki, nem annyira vétkes
1679 9, VII | léha vadászok bámultára czélszerü rendet hozott be, és hogy
1680 15, I | estebédemet elköltvén, czéltalan jártam át a még mindig élénk
1681 15, I | bizonyos faja volt a házi czélzásoknak, melyekkel boldogult édes
1682 7, III | anélkül azonban, hogy rá czélzott volna Petőfi, midőn azt
1683 4, II | adósságot csinált és letette a czenzurát, hazament s elmondta, hogy
1684 3, V | Tanító úr! - szólt egy czérnahangu gyerek, - ez a Sánta Ferkó
1685 8, III | tudta, hogy a mennyit a czifráját, ugyanannyit őt magát is
1686 16 | itt a falun nem szorultak czifránál-czifrább hazugságra a legények, valamint
1687 16 | van... mondom ebből a sok czifraságból azt sem hiszi az ember,
1688 8, III | lányát, egy kis szemrevaló czifraságot jó pénzért is megvett, s
1689 7, II | végződjék el.~Midőn ezen czifrát megcsinálta, alázatosan
1690 5, VIII | Hallották már önök azt a czigány-eszthetikát, midőn a czigány tekintetes
1691 8, III | vágta volna; mert ha már a czigányasszony is szépnek tartja saját
1692 5, II | nincsen is ám több olyan czigánybanda, mint az a győri Miska!~-
1693 9, VI | teremben Bihary, alant szintén czigánybandák fogadák, s a mulatság zajos
1694 5, I | hoznak magukkal egy olyan czigánybandát, melyben százezer czigány
1695 6, V | gróf, - ha csak addig is czigánynyá, vagy valami pogánynyá változnék,
1696 5, III | a vendégeken keresztül a czigányokhoz értünk.~Sajátszerű látvány,
1697 18, 3 | házalni ment a keszthelyi czigányokkal, a szent-györgyi banda pedig
1698 15, I | urambátyám!~- Nem úgy verik a czigányt, házasodnod kell még ebben
1699 2, I | rókabőrt igérve maguknak czikkem kezdetén.~- Jó, hogy szóltak,
1700 18, 2 | nem azért hozza a hegedűt, czimbalmot és bőgőt, hogy arra támaszkodjék.~
1701 2, I | azaz birkanyájas olvasók, a czimből rókabőrt igérve maguknak
1702 17 | Mi nem vágyakodunk magas czimek után, mert úgy járhatnánk,
1703 9, VI | leteríti a golyó, hatalmas czimerét hátára vetve, három-négy
1704 17 | minthogy más nem adott nekik czimet, maguk gondoltak ki egyet,
1705 8, I | félszemmel néznék azt a néhány czintányért, mely az elejére került
1706 9, II | nem csekély veszélylyel czipeljék el az elejtett vadat, melynek
1707 19, V | gyenge lábbal voltam, csak czipelt ám galléromnál fogva a biró
1708 10 | termet, s minthogy már idáig czipeltem olvasóimat, nézzünk körül
1709 17 | megmondhatná maga, mennyiszer czipeltük mi őt ide s tova, mert míg
1710 9, I | győri asszonyoknak bécsi czipő gyanánt.~A mi gazdag honfitársunk
1711 9, I | országos vásárt, hogy ott bécsi czipőt vegyen, pedig a bécsiek
1712 9, IV | rusztit, pezsgőt, malagái, cziprusi, madeirai, xeresi, bordói
1713 13 | gyógyitanak. Ügyvédeink czivakodást kivánnak az emberek között,
1714 9, II | faluhelyen lármát ütni, czivakodni nagyon röstellették volna
1715 3, VII | ilyen czégéres korhely és czivakodó, azért hát kéri egész alázatossággal
1716 6, I | ajtó mellől hallgatta a czivakodókat; Jancsi pedig újra szóhoz
1717 16 | Mig ezek igy egymással czivódtak, Pál Istvánnal tettek a
1718 9, VII | halmokat vettessenek föl, miket czövekekkel maga kijelölt.~- Tiszttartó
1719 19, I | szerteszéjjel mentünk, - a mi kis czókmókom maradt, a nyakam között
1720 5, VI | tudnak, hanem tisztelendő Czuczor úr tanítja őket, kivált
1721 1 | tisztelendőt, bibliás kezére nagyot czuppantott, kimért óvatossággal tekintvén
1722 3, II | vezér.~- Nem mondom én - dacoskodék Ferkó - szemeivel szüntelen
1723 7, V | hiúság, - hisz a multkori dacz akárkinek el lett volna
1724 16 | megfájdul a nyakad?~Talán daczolni akarnál? mert összehordtál
1725 7, III | érdemmel bír, mint a többi, - daczoskodék a leány.~- Tehát semmi különbség
1726 13 | hát még a kinek fogfájása, daganatja, tyukszeme volt, mennyi
1727 3, III | Nem vagyok én szoptatós dajka - pattogott a biró, hogy
1728 1 | szörnyeteg?~- Beatrixnek egykori dajkája, a vén Margit, a visegrádi
1729 18, 6 | mondja a IX-ik ének két dalában:~Nincs nyugtom, nincs békességem,~
1730 2, I | egy darab, mint akármely dámának; - s ha nem reped is meg
1731 9, VIII | tamási vadaskertben csak dámvadak voltak, a szarvasok és vaddisznók
1732 9, VII | egymásra süssék el a fegyvert.~Dámvadakra mentünk ki harmadnapon,
1733 2, II | beszéddel, a mint a nyelv birta, danolt is, igy a nyulat is fellármázta,
1734 9, II | herczegnek egy három ezer darabból álló juhnyájat, mint csudát;
1735 9, I | és csak később látja ruha darabjain, hogy itt is járt, amott
1736 9, VIII | lehetett fölhúzni.~Négyszáz darabnál több szoríttatott bele,
1737 8, VI | jegyző pedig rendről rendre, darabról darabra följegyzett mindent;
1738 9, V | Szarvas és dámvad volt darabszám a vaddisznókkal 1800, ezeken
1739 5, IV | szoktak.~Hanem fogunk még darazsat, ne féljenek önök.~ ~
1740 5 | DARÁZSFÉSZEK.~
1741 5, VIII | nincsen kalodánk, hanem van darázsfészkünk, - legyen isten irgalmas
1742 19, V | Bakter vagyok, ... itt a dárda, ha másként nem hiszi...~-
1743 19, V | akart gyújtani az egyik.~Dárdám mellettem feküdt, azzal
1744 19, IV | köténynyel törölte.~Estére kelve, dárdámmal kezemben, dolgom után láttam,
1745 1 | törődésnek töretlen arcza volt, dátumával a konyha-számvetésnek, mely
1746 4, II | a nagy és hatalmas szent Dávid?~Nekem is akadtak pajtásaim,
1747 15, I | az embert; - de ni, ni! Deák, Wesselényi arczképeik vannak
1748 11, IV | a jó példa, szomszéd.~- Debiz itt vigan vannak, - mondja
1749 5, I | professzor azt mondta, hogy Debreczen környéke egy homoktenger.~
1750 10 | várost, és ha az véletlenül Debreczenhez hasonlit, legalább meglesz
1751 10 | nagy becsületben, mint a debreczeniek, hol a civis rendesen megemeli
1752 10 | megint valaki, hát Milánót Debreczennek nézi, hogy sötét éjszakáról
1753 10 | kiált e szóba valaki, tán Debreczenről akar beszélni, hol a hatrőfös
1754 7, I | hogy magából mi lesz?~- Debz' édes Ágnes asszony, ha
1755 12, IV | nélkül is megmondja, hogy debzon nem úgy lesz!~ ~
1756 15, I | áldásával tervembe egyezvén, deczember végére javait eladá, gépeit
1757 5, VII | úr nem fog szerepelni?~- Dehogynem, neki van legtöbb szerepe,
1758 18, 2 | véli Horváth Zsigmond.~- Dejszen, nagyságos uram, a mint
1759 19, IV | beszélgetés között ott kapott a dél is.~Reggel óta, mintha megelevenedett
1760 13 | keresni, csizmában költeni, délbe egy kis valami, estére meg
1761 8, II | hisz olyan, mint a makk; délben este velünk eszik, - nem
1762 9, VIII | kopókkal szokták fölkutatni.~A delelő sürüben erős tölgyfakarókból
1763 6, II | húsz vagy harmincz legény delelőn volt az ökrökkel, az üres
1764 6, V | mindjárt.~- Mit mond a biró?~- Délelőtt mindenesetre nem tesz lépést -
1765 7, IV | behintheti, - megmutatja azt a délibábot, melyben nem a való, hanem
1766 4, I | hogy hátha a leczkémet délig elfeledem.~Körülnéztem a
1767 8, VII | Elment a gyerek, befogott, délre a városban volt, s még aznap,
1768 11, III | nagyvilág!!! ... ti és a denevérek! ti és a baglyok! ... tietek
1769 11, III | Kópé maga édes Budaim, ... denique csak ügyes ember, még alkuba
1770 11, III | nem tudja az ember, hogy a dér csipte-e meg, vagy mikor
1771 1 | Szikszói sem ránthatá ki dereka alól csiklandó baját, mely
1772 2, I | borjúkkal nem birván, Peti derekába kapaszkodott, mit ez szó
1773 3 | BELE.~Míg valakinek ennél derekabb jutna az eszébe, hadd mondom
1774 1 | sugaraival a fák egyikének derekához támaszkodó bolondot bökvén
1775 15, I | valának, remegő jobbom karcsu derekára fonódott, - megindulánk:
1776 11, II | hozott tele vizzel a falu derekáról, ki úgy látszék, hogy -
1777 13 | csillag az égről, körutját derekasan futotta meg; asszony, igen
1778 6, IV | volna... majd leütném a derekát, ha...!~- Bár csak lett
1779 3, V | a mint ezt meglátta, már derékon kapta a lányt, és folytatta
1780 11, VI | mondhatja róluk az ember: Deres a fű, édes lovam ne egyél.~
1781 18, 2 | könyűk régen folydogálnak, deritésképen mondja neki: - Kedves hugom,
1782 7, III | néhány hóval vissza, tán derültebb képre is akadunk.~Még akkor
1783 5, III | ezen orvosszernek?~- Némi derültség.~- Na, az megvan, csak hogy
1784 9, VII | bekötött fővel és a legnagyobb derültséggel lépett a csöndesen mulatókhoz.~
1785 14 | Simonyi, ki leestében a deszkában megkapaszkodott, s igy isten
1786 14 | gyermek vakmerőn kilépett a deszkára, s a verebeket egyenkint
1787 14 | Nem adsz? kérdik megint a deszkatartók Simonyit.~- Nem én, - mondja
1788 15, I | multkor is szecskavágó helyett deszkavágót hozattam, pedig Jancsi mondá,
1789 5, VIII | extramus homunculusoknak van determinálva, azért domine fráter, úgy
1790 5, V | a pinczébe akart menni, detto új körmölés; - valami házaló
1791 19, IV | fele jövedelmét a lopók dézsmálták el.~Jó darab idő óta, ha
1792 7, III | nincs felelet, - mondja diadallal a lány fölkelve üléséből,
1793 17 | könyv is, a mi még körülem diákczimerképen valahogy megmaradt, a koromtól
1794 14 | visszamenve a földön heverő diákhoz; de bezzeg megijedtek, midőn
1795 13 | asszonyra, ki nekem kis diákkoromban egy-egy kézcsókért rendesen
1796 14 | éppen fölfelé jő, s a három diáknak nem marad annyi ideje, hogy
1797 14 | a mészáros, át akarván a diákokon törni, kik azonban ilyen
1798 14 | csakhogy a háború mégis a diákokra nézve ütött ki rosszul;
1799 14 | maga bement a fogságba.~A diákot végre eszére hozták, de
1800 14 | Az irigység föltámadt a diákpajtásokban, s eszük egészen a verébfogásra
1801 13 | magyar lett, mint én; nagy dicsekedéssel mondá asszonynéni férjére
1802 13 | faragtam belőle!~Ezen kis dicsekedést Schneller ur szivesen türte,
1803 17 | no az igaz, nem is igen dicsekedett vele, azt is megvallotta,
1804 11, III | melyet ágastól letörtél, hogy dicsekedhessél épen akkor, a midőn erdőkerülőd
1805 11, III | pénzedet, - szórd el, - dicsekedjél, hogy te az erényt megveszed!
1806 9, V | sor, s a vadászok szivesen dicsekedtek, ha egyet elcsiphettek a
1807 11, III | melynek árával pajtásaidnak dicsekszel. Minő költészet, ... előmutatni
1808 16 | a mint látom a tavalyi dicsérete nem sok hasznot hozott neki;
1809 1 | királynak nagy orra volt; dicséretére legyen mondva, annál jóval
1810 16 | szegénységében is az istent dicséri.~- No csak dicsérje tovább
1811 16 | istent dicséri.~- No csak dicsérje tovább is; a mint látom
1812 7, V | kisasszony nagyon szorgalmas!~- Dicsérni akar? kérdi Róza, - úgy
1813 15, I | urambátyám!~- Szabad!~- Dicsértessék az úr Jézus! köszönte be
1814 2, II | nyújtózkodám én, a nemzetes úr.~Dicsértessék-kel állitott be hozzám a hajdú.~-
1815 18, 2 | ki eleink hatalmáról és dicsőségéről beszél, ne hazudtolhassák
1816 16 | mennyországba verbuváló dicsőségét a vén üdvösségének...!~-
1817 18, 2 | Jaj, beh elvásik a mi dicsőségünk! - mondja mély bánattal,
1818 18, 3 | annak közelében az a hires diófa, mely Kisfaludyék szőlője
1819 15, I | Huszonnégy éves kor, csinos arcz, diploma, gazdag örökség, a számitó
1820 8, II | falut úgyszólván glédába dirigálta.~Jó móddal lévén, két izben
1821 5, V | mi lehet az?~- Itt vannak díszpéldányaim!~- Csinosak, - igen csinosak.~-
1822 9, V | paszománton lógott a gazdag diszü vadászkés, valamint arasznyi
1823 7, III | hogy feleséget kapjon; ez a divat már elmult, s mi kénytelenek
1824 5, II | helyett a pengő krajczár jött divatba, úgy elszaporodik a koldus,
1825 6, I | kenyérnek mindig az árok mellé dobálja kend, úgy-e? mert azt mondja
1826 3, IV | egyik asszony.~- Inkább dobálná ki párjával a maga gyerekét
1827 1 | kijegyzett hely oda három dobásnyira van. Az egész kiséret vágtatóban
1828 12, VII | fölelevenedik; tehát hogyan dobja el az ember azt a rongyot, -
1829 6, I | kenyérre, mielőtt a kutyának dobnád, koldus is kerül... föl
1830 17 | ördögnek egy rossz lelket dobnak.~Mi is mindenikünk jó formán
1831 8, VIII | harmadszor is, kiáltja a dobos.~- Biró uramé az ablak,
1832 7, VII | folytatá.~- Tizezer forintot dobott ki boldogtalan!~- Ennyit
1833 8, III | mint én voltam, földhöz dobtak, padlásra hánytak, mostak,
1834 4, II | összegöngyölitém, és az emeletbe dobtam.~Barátom fölugrott, nevetett,
1835 18, 5 | gondolni, mi lehetett az ok?~- Dölyfös lesz ő kigyelme! - mondja
1836 15, I | punktum!~Szerető bátyád~Kelmen Dömötör m. p. táblabiró.~Következésképpen
1837 19, V | ketreczből, a tyukászok dönögtek a szekér mellett és az egyik
1838 7, V | a fodrász az úrfi fejére döntött.~Az álom elnyomá az öreget,
1839 5, VI | rádöntse, - vagy inkább döntötte volna Hunfalvi úr a tintát
1840 10 | étvágygyal befalni bir.~Az inas dörgölni kezdi szemeit, mert már
1841 6, III | ökör bogaras nyakával bele dörgölőzött a legénybe, mintegy mondván:
1842 17 | kezeit sebesen egymáshoz dörgölte, s a mint látszott, a hidegtől
1843 8, I | s olyan tisztára vannak dörgölve, hogy egyik a másikban meglátszik.~
1844 8, II | nem szóltál nekem előbb? - dörgött a lángba gyult gazda.~-
1845 18, 7 | meg a bagoly a dolgát! - dörmög Kisfaludy Mihály uram, -
1846 17 | azonközben Lajost és más szavakat dörmöge; - a gaz fattyú!~- Ki? ...
1847 19, V | lehet az a más? - A mint ezt dörmögném, kinyilik az ablak, és ugy
1848 11, II | utána lesek! - igéri Ferkó s dörmögő apjához hazament.~- Megjöttél? -
1849 12, IV | kitörnétek a nyakatokat, - dörmögte magában, - s mintha a szót,
1850 6, I | jött vele Jancsi, nagyokat dörmögvén.~- Összeraktam, - mondja, -
1851 17 | volt a köpönyegének, mintha dohánylében mosták volna.~- Teremtettét,
1852 16 | azokat is ki kellene huzni.~- Dohánylevelet kell a szájába rakni, -
1853 17 | érzem a szagát, egy kis dohánynyal van megfüstölve.~- Pipafüst
1854 15, I | sem ért reá - szüntelen dohányozni. - Ez bizonyos faja volt
1855 17 | A világért sem, hanem a dohányszag üti fel az orrom, pedig
1856 17 | Sima, sima, hanem átkozott dohányszaga van, - pedig... az a veszekedett
1857 17 | selmának a köpönyege olyan dohányszagú, mintha az is pipára gyujtott
1858 15, I | kukoriczában nem volt vele a dohányvágó, mikor a francziák a kukoriczaszárt
1859 17 | hogyha rajtam állana, minden dohányzónak a szivar égő felét adnám
1860 17 | veszekedett kölyök megint dohányzott.~- Ki, én? - mordult rá
1861 17 | közel Pesthez valami faluban doktorképen bámultatja magát, hanem
1862 15, I | kérdezőnek.~- Tüstént hivok doktort a teins urfinak.~- Hagyd
1863 17 | átkozott pipaszag csak úgy dől ki belőle! Megyek feküdni,
1864 8, VIII | mert nekem az uram dolgába nem volt szólásom, - hanem
1865 19, I | elfért, azzal kezdtem a világ dolgához... jöttem mentem, mig a
1866 19, IV | szent igaz, hogy az Örzse dolgáig neki volt csak egyedül a
1867 15, I | egy hónap alatt végezheted dolgodat.~Ezt boldoggá tettem volna,
1868 6, I | hogy szeretem.~- Eredj a dolgodra, szólt neki az anyja, mire
1869 19, IV | czifra korsót, én mentem a dolgomra; - de a vén asszonynak nyelve
1870 8, III | nénémasszony.~- Tán, hogy jó dolgos vagy?~- Dolgoznom csak kell,
1871 11, VI | akarta meglátni, hogy jó dolgos-e? ... tudom én ezt édes Budai
1872 8, III | hogy jó dolgos vagy?~- Dolgoznom csak kell, nénémasszony,
1873 5, VI | mindent maga; - hisz szegény dolgozott ő eleget, kiirta az utolsó
1874 9, V | a hajtás egész erejével dolgozván, valóságos háboru fejlett
1875 5, II | kolduslevelet váltok; most legjobb dolguk van az ilyen égett, kárvallott
1876 9, VI | másnapi mulatság dugába dőljön, a vendéglősöknek megparancsoltatott,
1877 18, 3 | zaklatott lelke, hogy a szűk dolmány alatt könnyebben vegyen
1878 8, VI | mondja az asszony urának dolmányait leemelve a szegről, s a
1879 8, IV | megfülezett papiros közé dugott dolmányának oldalzsebébe, honnét ő "
1880 14 | a deszkát, aztán leveté dolmányát és mellényét, hogy a verebeket
1881 18, 3 | még pedig nem csak vörös dolmányával, hanem élénk lelkével és
1882 12, II | mintha Holló gazda az én dolmányomat megkivánná, én meg nem adnám
1883 19, IV | én odább, mintha csak a dolmányomhoz varrták volna a falut, ugy
1884 2, I | úr isten is beszólott a dologba.~Vakabi nagyokat hortyogott;
1885 19, I | Nappal napszámba is eljártam, dologközben nótákat gondoltam, s a ki
1886 1 | uj menyecskétől.~- Csak a dologra, bolond, aztán a bérről!~-
1887 11, IV | találkozás óta nem beszélt ezen dologról, és most azt kérdi.~- Mennyit
1888 9, VI | keresvén, a vászonfalhoz dőlt, nem gondolva, hogy a kinn
1889 6, IV | Én a mint a dülőútnak a dombosán mentem, azt láttam, hogy
1890 9, VII | Ezalatt érté: Ozora, Dombóvár, Sz.-Lőrincz és Kaposvárról
1891 9, VIII | alsó uradalom közül már a dombóváriból is bevettek 800 000 váltó
1892 5, VIII | van determinálva, azért domine fráter, úgy írja, ahogy
1893 10 | kibonyolitani a dolgot; mert a dominó a tizenkét gránátos közt
1894 10 | bekisérte az őrszobáig, hol a dominoból egy magyar gránátos húzta
1895 10 | lejövén a vendégségből, átadá dominóját, mit ő vacsorázásig használván,
1896 10 | valami, tehát neki adta a dominót, s minthogy az utasitást
1897 6, I | apjuknak pedig közelébe állván, dorgáló hangon mondá: rosszabb kelmed
1898 13 | ime következik:~- Jaj, de drágában van ez a csipetnyi tudomány! -
1899 9, I | kitünővel birunk. Minek is? drágább az, a mit kinn mutatnak;
1900 13 | és lábtörést, vagy a mit drágábbért gyógyitanak. Ügyvédeink
1901 9, V | kisebb vala; de már az övé drágakövekkel volt kirakva. Mindezt lóháton
1902 5, IV | volna egyéb, mondja, - az a drágalátos szomszédúr, büntesse meg
1903 11, IV | Budainak ő kelme is éppen ilyen drágára szabta föl.~Nincs mit tenni, ...
1904 15, I | azaz: ő "zwei"- és én "drei"-schrittben. - Belesültem
1905 6, V | nincsen is mit félni.~Mintha dróton huzták volna az embereket,
1906 15, I | kisértetve egy nyekegő dudának megkinzott accordjaitól.
1907 8, V | hirtelenében nem férvén ki a düh, ... kettőt, hármat lépett
1908 16 | asszony, szavába kapván a dühbe jött gazdának.~- De csak
1909 7, I | Mit akar Ágnes asszony? - dühönge Varjas, - hát fejbe akarom
1910 6, I | hihette el.~- Öcsém, ... szólt dühösen a másik is ... olyan legényt,
1911 7, VI | a mit igértem, csak ne dühösködjék!~- Én irást akarok... nem
1912 3, IV | kell neki, - szólt egész dühösséggel a másik.~- Biz én nem sajnálom
1913 19, IV | hogy a tornáczban le ne düljek, a félszerbe mentem, és
1914 3, VII | Biró uram szivesen a falhoz dülleszkedett volna, de csakhogy igy megmenekült,
1915 7, II | igénybe, nehogy a székhátnak dülleszkedjék.~Ezenkivül nádpálczájában
1916 11, III | kénytelenek legyenek az ő eszéhez dülleszkedni mind a ketten.~Hagyjuk őket,
1917 4, I | közül nem mert volna oldalt dülni egyik is, mintha karó mellett
1918 16 | pogánytól, - mérgében a dülőfélben levő keresztet az ut középre
1919 6, IV | vigyázattal a pap.~- Én a mint a dülőútnak a dombosán mentem, azt láttam,
1920 6, III | ökreit a kút felé terelte a dülőúton át.~- Megy ám már! - szólt
1921 12, IV | patak, a kertek a folyóra dültek.~Még a kertajtót be sem
1922 9, VI | nehogy a másnapi mulatság dugába dőljön, a vendéglősöknek
1923 1 | hogy a szőke Duna fodraiba dughassa sápadt képét.~Apródunknak
1924 10 | meglesi, tán nem is a szájába dugja a falatot, hanem a domino
1925 14 | nincsen.~- Hátha egy deszkát dugnánk ki az ablakon? mondja valamelyik
1926 8, I | hajdanában abban tartott minden dugnivalót, hogy valamelyik gyermek
1927 18, 6 | s érzéktelen,~ Most is dulja életem;~Kinaimban telhetetlen,~
1928 2, II | elunván várni, az árokpartra dűlt, nem akarván ott az erdősarkon
1929 12, IV | kevergette benne az epét, dúlt, fúlt mérgében, jártatta
1930 8, V | közbe az anya, mire a gazda dult-fult, majdnem szétpattant.~-
1931 4, II | alatt igen sok viz elfolyt a Dunán.~Pesten látjuk egymást.~-
1932 9, II | vármegyének alsó részén kezdődik a dunántuli alföld, és roppant térségen
1933 19, IV(2)| A dunántúli kerületet a sopronmegyei
1934 6, II | keresztelni, édes papom, inkább duplán fizetném a stólát.~- Csak
1935 11, III | lett volna a bennülők közé durrantani; mert azokat álló egész
1936 19, I | üléséből, menet közben belé durrantva az erdő mélyébe, mely jó
1937 6, I | megszolgálok, az az enyim.~- Mit durrogsz? - csititá a gazda, - tőlem
1938 2, I | ládán kotlott, és minden durvasága mellett sem mert pénzért
1939 2, I | tiszttartó - véghetetlen duskáskodó, ki az uraságéból többet
1940 14 | boldog órának emlékével és duzzadt erszénynyel ment Magyarországba,
1941 19, IV | meglágyult a szive a vén duzzogónak, mert egy korsót vett le
1942 19, V | Hogyan jött most kelmed ebbe a faluba?~- Hogyan-e? ...
1943 7, III | ifjú urakat zajgatni.~Az ebédek és vacsorák ideje alatt
1944 4, I | ennyit mondván: "csak siessen ebédelni, édes kis - szamaram!"~ ~
1945 18, 2 | Szegedy Rózát, s a mint az ebédlőterembe érkeznek a zenét hallgatni,
1946 18, 7 | Horváth Zsigmond, s minthogy ebédre csöngettek, félbeszakadt
1947 5, II | látván, hogy szomszéduram ebei, két agár és egy vizsla,
1948 16 | Örzse a láb alá keveredett ebeknek osztá ki a piszkafát, a
1949 7, II | vagy álmodik? Az ilyen ébredés irtóztató szokott lenni.~ ~
1950 19, IV | fülem is rághatnák, mégsem ébrednék rá; - de ez? ha csak egyszer
1951 17 | felébreszteni, azaz hogy az orvos ébresztett fel.~- Na csak siessen öreg
1952 13 | igérgettek el egymásnak; eczetágy alá málnát, epret ilyenkor
1953 19, III | sorban!~- Ne...em ki...áltok éd...es ö...csém az... öreg
1954 6, I | kenyeret, ha megéhültél, edd meg az egész kenyeret.~-
1955 7, II | inkább kérjük önöket, hogy az eddigieken kivül még egy pár goromba
1956 14 | szakácsné miként rakja össze az edényeket.~Simonyi a zöldségről is
1957 1 | ablak párkányzatánál az édesanya ült, komor arczát kezére
1958 6, I | hogy szinte nem jobb az én édesanyámnál.~- Nem hát, ... lármázott
1959 2, I | úgy is magától került oda; édesanyja nem lévén honn, Zsuzsika
1960 2, I | négy-kéz-lábon ment haza, hol az édesanyjuknak, ha lányuk, vagy a cselédek
1961 2, II | Megvesztél - mondám - a rókát is édesapádnak nézed? - a végszónál már
1962 9, III | ménesmester gyakran kijárt édesapámhoz Fürgédre, herczeg Batthyányi
1963 2, I | kérők.~- Zsuzsi, tudod mit; édesapámmal holnap megkéretlek. Gazd'
1964 6, I | hogy szeretik.~- Nem tudom, édesapjukom, talán kelmed tudja.~- Hogy
1965 9, III | bort kinálatlanul is már édesdeden nyelte.~- Van önnek e fajta
1966 2, I | között ott ne feledjen egy édesebb napot. Nincs gonoszabb kocsis
1967 17 | voltunk, vásott ficzkók, és édesen emlékszünk vissza diákkori
1968 19, III | köszöntek, aztán elmondtak édesnek, kedvesnek, jóravalónak,
1969 7, III | volt, - ha ezt tudom, most édességekkel kinálnám.~- Ne tréfáljon,
1970 1 | szerelem szárnyain a hetedik égbe, hol a rokonkebel mámoros
1971 3, IV | első - hátha még az ilyen égből csöppent elorditja magát?~-
1972 15, I | készen volt, de midőn az egereknek a macskára kellett volna
1973 9, III | palaczkot vett, s midőn az égés előtti nagy vadászat volt,
1974 9, III | melyet az ozorai Kulának égése vert föl, és a legtávolabb
1975 4, II | megmondtam volna, hogy az egészből éppen azt nem tudtam, hogy
1976 9, IV | előadásához híven adom vissza az egészet, s olvasóim bizonyosak lehetnek,
1977 15, I | eltagadni; de se baj, csak egészség legyen, öcsém Andris...
1978 18, 3 | van mint polyvája, friss egészségü, mint a makk, étvágya a
1979 9, VII | nincs; tehát a mit el nem égetünk, itt rohad.~Kiss megparancsolta,
1980 17 | tietekben gonoszkodó, az égnek boltjára lánggal van felirva.~
1981 17 | minden dohányzónak a szivar égő felét adnám a szájába.~Elég
1982 13 | lehullott, mint a csillag az égről, körutját derekasan futotta
1983 15, I | arczképeihez értünk; fáztam, égtem, késsel sem lehetett volna
1984 1 | könyvnek kapcsai csuklottak egybe, jobbjáról erős kőrisfagyökér
1985 9, IV | mindent, s én az adatok egybeállításánál előadásához híven adom vissza
1986 9, I | E zilált bevezetés után egybeállítom azon adatokat, melyekből
1987 1 | végfeltétele volt, a leendő egybekelést még az atya előtt is titokban
1988 5, IV | mondja Mózes.~- Hadd egye, az enyimet eszi.~- Mondja
1989 11, III | odaadta testét lelkét; mert egyebe nem volt. Ez is elég. Azt
1990 12, IV | Meghallgatom!~- Csak leány kell?~- Egyebünk magunknak is van, s ha felesége
1991 9, II | vadaskertben a szarvasok le ne egyék a saraglyából a szénát,
1992 11, VI | Deres a fű, édes lovam ne egyél.~Vámodyban, mintha orvosságot
1993 19, IV | annyit, hogy a magaméból egyem? Nénéd pedig, mig ily koldusképen
1994 19, III | eldőlt házban láttam volna.~Egyemmásom az ajtó sarkára akasztám...
1995 12, IV | mondja amaz is jobban neki egyenesedve.~- Mink Örzséért jöttünk,
1996 9, IV | hires pusztákat, melyek egyenesek, mint a Tiszamellék; de
1997 11, II | fára verték volna, olyan egyeneseket lépett otthon az első házban,
1998 3, VII | mintha ő lenne a Péter, egyenest a város felé tartott.~Mire
1999 17 | is alig birta már szóra egyengetni.~- Nem vesz kályhát?~- A
2000 13 | harapnivalóval miként lehetne egyensulyba hozni.~Van aztán finomság,
2001 5, VIII | tiszteletből történik - és hogy egyensúlyba hozzam a dolgot, - önnek
2002 14 | volt arra, hogy Simonyi az egyensulyt elvesztette, s minthogy
2003 7, II | a lelki rajzhoz alkalmas egyént már elképzeltük, tehát világért
2004 5, II | frtot.~- Egy agárért?~- Egyért kétszázat, kettőért négyszázat,
2005 5, II | sajnáltam volna, nem adtam volna egyért-egyért kétszáz pengő frtot.~- Egy
2006 15, I | ez arczkép eredetijével egyesíteni?~- A mint mondtam, megmondtam;
2007 18, 7 | Horváth Zsigmond miképen egyesitette össze a szétszakadt dolgot;
2008 1 | lennie, kedvesével titokban egyesülendő, - mielőtt a remete reggeli
2009 1 | előbb egy óranegyeddel az egyesülendők elébe sietvén, zsebemben
2010 1 | engedelmet kedveseddel való egyesülhetésedre.~- Hátha nem sikerül?~-
2011 3, VI | volna egymást legelőször.~- Egyetek már, - szólt közibük az
2012 7, II | vitte el a halál, őt, az egyetlenegyet.~- Varjas úr jő, - szólt
2013 3, IV | hogy más vitt volna el egyetmást?~- Én nem hoztam - mondja
2014 15, I | atyus, áldásával tervembe egyezvén, deczember végére javait
2015 15, I | ifju teins uram, mink is egygyel megszaporodtunk ám; Lizinek
2016 11, III | néha szinte visszanézett egyik-egyik, megbámulván azt a fontos
2017 12, III | kitalálja.~Hányszor mondja azt egyik-másik néném asszony, hogy a fiatalság
2018 13 | elszégyellte magát, midőn egyik-másikat gyönge oldaláért megkorholta,
2019 15, I | Gondold: majd beleszerettem az egyikbe. Kérdezkedtem Barabás után;
2020 9, I | ottani legjelesebb orvosok egyikével tanácskozzék nyavalyájának
2021 12, II | kétféle egyszeregye volt, az egyikkel kiadta a pénzt, - a másikkal
2022 18, 2 | lépésnyire álltak, - rákiált az egyikre: - Búsulj, gazember! Nem
2023 1 | mégysz az apróddal.~- Hátha egyikünk megszökik, s az az egyik
2024 7, V | rövid időig, s e kifejezés egyiránt alkalmas arra, hogy maradhatsz,
2025 15, I | dohányzik! - mondá; mire én egykedvűen felelék:~- Hisz urambátyám
2026 17 | ilyen komédiát tettem én egymagam, hát még a többi! Most ugyan
2027 17 | Száraz kezeit sebesen egymáshoz dörgölte, s a mint látszott,
2028 2, I | számadását.~Mig az öregek egymásközt zsörtölődének, addig Peti
2029 9, V | hajtók közé voltak osztva, egynéhány lóháton vezetve a két szárnyat,
2030 17 | legszükségesebb ruhán kivül egynek-egynek nem maradt mása, mint tenyere
2031 10 | álarczos nincsen több ez egynél, s midőn visszafordulnánk,
2032 19, IV | feledtem a bút, - utóbb osztán egyre-másra hordattam a messzelyt.~A
2033 8, IV | is elfutott, most az óra egyremásra verte el a tizet, tizenegyet, -
2034 13 | már, itt-ott beszélnek még egyről, de napról-napra fogy belőle
2035 6, IV | országúton mentünk, beszélgettünk egyről-másról, az egész országúton nem
|