132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
3544 8, IV | meg a földet; s ezután jól fölgazdagodott. Megvolt a hitele, s ha
3545 9, I | szemrehányások- és korholásokkal is fölhagy, világos jeléül annak, hogy
3546 5, III | levesmerő kanálnyit iszik egy fölhajtásra.~- Itt tévedés van! - mondja
3547 9, I | divatos szemrehányásul akarnám fölhasználni, - arra már alig lesz maholnap
3548 18, 3 | hogy a zene mellett is fölhevül ugyan a fiatalság, de e
3549 4, I | bácsit, kis fiam! - az majd fölhoz!~Egykedvüen fölvezetém a
3550 3, III | azt vélné az ember, hogy a fölhozott jó példákat fontolgatják;
3551 14 | ellenkezni.~Este midőn az ételt fölhozták, Simonyinak éppen ugy, mint
3552 4, II | fogunk kopogtatni.~Ezzel fölhurczolt az emeletbe, s én azon félelemből,
3553 9, VIII | Nyolczadnapra a kötélháló is fölhuzatott a sürüben.~A ponyva és kötélháló
3554 9, VIII | csak hetednapra lehetett fölhúzni.~Négyszáz darabnál több
3555 9, VIII | mellett legyen, s az újra fölhúzott ajtón a vadat hosszú póznákkal
3556 7, IV | parancsolá az ügyvéd fölindulva, mire Varjas ijedten kapkodta
3557 5, III | czédulácska van, rajt pedig ilyen fölírat: minden két órában egy kávés
3558 9, VI | kétszáz lépésnyire, keserves följajdulást hallanak, melynek rémületessége
3559 18, 2 | utánuk a többi, s a mint a följárat elejéhez értek, a még mindig
3560 8, VII | kivált a falu végén jobban följárt sárban, alig birt az utolsó
3561 8, VI | rendre, darabról darabra följegyzett mindent; aztán pedig ugyanaz
3562 14 | nyergéből, s ugyanazon lóra fölkapván, még öt lónak összecsomózott
3563 5, VII | a tudós urak közül egy fölkel.~- Uraim!~- Halljuk!~- Még
3564 18, 2 | mikor a czigány elhagyta, és fölkeltek, mikor a czigány elkezdte;
3565 7, III | mondja diadallal a lány fölkelve üléséből, hallván, hogy
3566 18, 1 | ráfért akkora posztóra, fölkenték és a köpönyeget nem annyira
3567 8, VIII | Odament a biró, s a mint a fölkerekedett nap sugarait az ablakra
3568 5, I | azt hitte, hogy majd azok fölkerekednek vagy tiz millioman, azon
3569 18, 5 | magán; szemei mégis csak fölkeresék az uj vendéget; de midőn
3570 4, II | kalandregéit, az utczára sietek, fölkeresem a legzajongóbb embertömeget,
3571 7, III | szólt a másik.~- És ezután? fölkereshetem önt?~- Ritkán.~- De gondolhatok
3572 18, 6 | már Francziaországban kell fölkeresnünk, kit a fájdalom oly messzire
3573 14 | árasztani.~Néhány biztos emberét fölkérte, hogy egy tervében legyenek
3574 4, II | kalandomat végig elbeszéltem, fölkiálta:~- Jaj! ... de nagy szamár
3575 9, V | lovagcsizmákkal, melyeken fölkötő ezüst sarkantyu volt, paszománton
3576 16 | bolondot meghallott, mind fölkomendálta.~- Néném asszony, - mondá
3577 9, VIII | görbelábu kopókkal szokták fölkutatni.~A delelő sürüben erős tölgyfakarókból
3578 12, II | tizenöt holdat, de kend föllármázta a falut, hogy az nem elég;
3579 9, II | ingerlékeny szenvedélyét föllármázza a kihivó állás, és dicső
3580 6, I | nénémasszonyért a tüskekerítésre is fölmászott: hisz meg is változott ám
3581 7, IV | ismételteték, így nemsokára újra fölmelegedék benne a vér; mert már a
3582 9, VIII | évben a gabonának ára nagyon fölment, Kiss Ignácz adott szavát
3583 18, 2 | századunk bánata feküdnék, s azt fölneszezni nem akarná. A hangulathoz
3584 9, V | is lassan nyomult előre, fölneszezvén a vadat, melyre a kéjsóvár
3585 3, IV | biró, - míg ezt a lányt fölneveli, leszen baja; mert a mai
3586 7, III | a vért az arczba; - s ha fölnéz, - kicsattan arczából a
3587 12, II | mennyország felé nézni, mert a fölnézéskor megfájdul a nyaka.~Holló
3588 10 | hogy az álarczos megint fölnyargal a lépcsőzeten, hol időkiméletből
3589 6, IV | veszhetett el, s míg azok fölnyergeltek, nem győzte vigasztalni
3590 3, VII | jelentvén, hogy a legényt fölöltöztették már.~- Lármázott-e? - kérdé
3591 9, VII | hogy a lelőtt vadaknak fölöslegére nem találkozván vevő, a
3592 18, 7 | Zsigmond ur ő nagysága.~Fölösleges volna elmondanom, hogy Horváth
3593 8, V | hol Imrének arczát tüstént fölösmerte.~Nem kellett több neki, ...
3594 19, II | mutatja is magát az idő, fölöstökömkor néha esik, csak ugy szakad, -
3595 18, 5 | kényelmessé tette magát, és fölöttem rendelkezni akar.~- Ezt
3596 8, I | megállitani a szokatlan helyen; fölöttük lógnak barnára föstött fogasról
3597 18, 1 | lesz a legutolsó mosás.~A fölöttünk uralkodó mennyei bölcsesség
3598 7, II | ezenkivül hátra s úgy kelle fölosztania a mondókát, hogy a "rég
3599 10 | néhány percz mulva újra fölpattan az ajtókilincs, s a domino
3600 12, V | legderekabb gyerek, ki legelőször fölpörköli a falut.~A jó isten úgy
3601 3, IV | kezdé meg az első.~- Mire ez fölserdül, Györkéné majd a koldusbotot
3602 4, II | mennek el mellettem; s én fölsóhajték: kár volt pappá nem lenni!~
3603 8, VI | pénzes ládát vették elő, - fölszámláltak minden krajczárt, a kötelezvényeket
3604 13 | körül napról napra látta fölszaporodni azok számát, kik atyafiság,
3605 4, I | hogy a mi lehull, majd fölszedem és kidobom, de a hölgy kezében
3606 5, VII | nincsen?~- A magadét tudom fölszedted, te fösvény ördög, - hanem
3607 9, VII | kiséretben levő mészárosok fölszelvén, Veszprém, Fehérvár, Pápa,
3608 7, IV | elfekszenek! s ő a csendes fölszint fényporával behintheti, -
3609 11, IV | midőn a becsületet igy föltaksálták neki, eszébe sem jutván,
3610 13 | együgyüségig, mely magyar nőben föltalálhatlan; mert előbb találunk egy
3611 12, VII | az embernek emlékezetében föltámad az elmult idők története,
3612 14 | verébfiukat. - Az irigység föltámadt a diákpajtásokban, s eszük
3613 10 | hanem e szokatlan látványt föltárni eltökélte magát.~A domino
3614 12, II | félreterelhesse a beszédet, föltárta balkezét, s annak hüvelykén
3615 6, I | ugrott föl a gazda, majdnem föltaszítván az asztalt, - tudom úgy
3616 4, II | észrevettem, hogy fölülről jött, föltekintek, s a hölgyet látom mosolyogva
3617 4, II | elmennem, nem volt bátorságom föltekinteni.~Igy tartott ez jó darabig,
3618 7, V | kezét nyujtva, - de egy föltételt kötök ki.~- Mi volna az?~-
3619 10 | megparancsolt ételért, de már azon föltett szándokkal, hogy a csodaállatnak
3620 11, I | vontatá odább a szót - föltettem magamban, minthogy tréfás
3621 9, VIII | egy vadász leskelődik, s a föltolható ajtónak kötele a vadásznak
3622 18, 5 | önmagát biztatva, s a mint azt föltünés nélkül tehette, megközeliti
3623 4, II | mégis észrevettem, hogy fölülről jött, föltekintek, s a hölgyet
3624 18, 2 | eleinte lovakat próbálnának, fölültették Kisfaludy Mihály uramat,
3625 8, I | mászkálni, ha talán a szag fölütné az orrát.~Még annál is följebb,
3626 5, III | tévedés van! - mondja az orvos fölugorva a "pagát ultimótól".~- Ne
3627 8, III | szerzett, hogy a nyelvét fölvágta a bába; valamint a lusta
3628 8, I | istennek jóvoltát, s nem birja fölverni álmából lányának csöndes
3629 4, II | dolgot elbeszéltem, - tehát fölvetted a kendőt?~- Természetesen!~-
3630 4, I | majd fölhoz!~Egykedvüen fölvezetém a kis fiút, ki a teremből
3631 18, 3 | Nem búsulok! - mondja fölvidulva az öreg. - Látom, milyen
3632 10 | mire aztán a hadnagy azon fölvilágositást adá, hogy egy hadnagy barátja
3633 4, II | kendőt?~- Természetesen!~- És fölvitted?~- Ah... mit gondolsz? mondám
3634 7, VI | mivel az özvegy asszonyságot fölzaklatta.~- Közbenjárónak jött az
3635 9, III | a világnak ezredek óta fönnálló rut rágalmának megczáfolásául,
3636 12, I | hegyes orrú ember, nagy fönnen egy forinttal megtoldván
3637 8, VI | verik dobra! - mondja jó fönnhangon Keresztes s az előljárókkal
3638 18, 2 | azt a fiatal katonát még fönnkapjuk, aztán hogy ingyen ne menjünk
3639 8, V | lány.~- Miről ám! olyan fönnszóval mondták egyszer, hogy a
3640 18, 1 | mert jóllehet évről évre fönntartotta az asszony azt a jogát,
3641 12, III | III.~Fönt röpködött már a pacsirta
3642 8, I | fölöttük lógnak barnára föstött fogasról a kék tulipános
3643 17 | is fogadta, hogy felhagy fösvénykedésével.~- Lehetetlen, - mondánk
3644 16 | 50 esztendős ember, kit fösvénységből, kit mi, megsokalta, hogy
3645 11, III | lányra gondolt, kit apja fösvénysége nem birt lakat alá tenni.~
3646 7, I | esztendeig lúgban, mig azt a fösvénységet kieszi a hamu.~- Ágnes asszony!
3647 7, III | hirtelenében nem tudja, igazat fog-e mondani, vagy védszerül
3648 13 | a ki lassan issza, még a foga között is megsavanyodik.~
3649 12, II | buzája, kend már aratót is fogad reá; amaz pedig elmehet
3650 9, VI | alant szintén czigánybandák fogadák, s a mulatság zajos lőn
3651 18, 3 | közönyössé lenne a nagy fogadalom, melynek megtartására szavát
3652 9, V | ki fogadásra, ... s így a fogadás annyira ragadós lőn, hogy
3653 7, I | önt is befoglaltam a szent fogadásba, - csak hallja mit mondok.~-
3654 8, IV | oldalzsebébe, honnét ő "fogadásképpen" azt a darabot rántotta
3655 9, V | megelőzőleg már nagyban mentek a fogadások, sőt hogy ebben is változatosság
3656 9, VI | uraságok e hamis állatra nagy fogadásokat tőnek. Lovak, vadászfegyverek,
3657 7, I | azt kérdem: akar-e engem fogadásomban istápolni vagy nem?~- Akarom,
3658 9, V | nápolyi négy öszvérét tette ki fogadásra, ... s így a fogadás annyira
3659 5, VII | szaglásod az idegen tárgyat. Fogadd megösmerésünket; mert igaz,
3660 18, 2 | a sümegi vendégfogadóban fogadják; mert ő nagyságának rendes
3661 14 | még három emberrel többet fogadjon a házhoz, azonban férjének
3662 5, VII | akarunk leereszkedni, inkább fogadjuk el az atyafiságot az emberekkel.~-
3663 19, III | szegődségért járok, talán fogadna meg a gondját viselni.~Odább
3664 6, I | nem hogy félnék tőled, de fogadom, hogy egy magam a zsákba
3665 17 | a mint lehetett, meg is fogadta, hogy felhagy fösvénykedésével.~-
3666 14 | kik a tervet nagy örömmel fogadták, ámbár később vették észre,
3667 18, 2 | látom, te elfeledted, mit fogadtál odalenn, hogy ennek a katonának
3668 4, I | megkérdeztem; azért meg is fogadtam, hogy többször nem kérdezősködöm,
3669 14 | igazgatót, és becsületére fogadtatá, hogy sem maga, sem emberei
3670 18, 3 | kellemes csudálkozásaképen fogadván, minthogy valaki közelgett,
3671 16 | asszony, - mondá az egyik, - a fogai is vérzenek... előbb azokat
3672 3, V | nekünk otthon több is - mondá fogait összetartva Sánta Ferkó,
3673 17 | mondá az öreg vaczogó fogakkal.~- Hallom, hallom, hogy
3674 11, III | mehessen; a haza szegény ember fogalma, s ezen fogalomnak odaadta
3675 7, III | mindig meg voltak saját fogalmaik: Jákob bojtárnak szegődött
3676 7, III | magasból, - kedélyében a fogalmak oly összebarátkozva élnek,
3677 7, III | szolgálatod bére. Jákob furcsa fogalmakkal volt megtömve, - nem tudta
3678 13 | előljáróban arról is legyen fogalmam, a mit akkor kapnék, ha
3679 5, III | megint elő, hogy legyen fogalmunk, miként mulatják magukat
3680 11, III | szegény ember fogalma, s ezen fogalomnak odaadta testét lelkét; mert
3681 15, I | eszméim rajongása könnyen foganatossá teheték előttem a mennykőcsapást.~
3682 16 | a kezéről, a lábáról, a fogáról... orczájáról, a nyakáról
3683 8, I | mely az elejére került a fogasnak, s olyan tisztára vannak
3684 9, VIII | csekélységnek látszik; hanem a fogásnak módja eléggé bizonyítja,
3685 9, IV | állomáson hat négylovas fogat várja a Kis-Martonból megérkező
3686 9, II | szám engedi magát a körbe fogatni; hanem üldöztetését megérezve,
3687 9, VIII | evett, nem ivott; azért a fogatokat minden állomáson 12 négylovas
3688 9, VIII | darab szarvasnak külön négy fogatos kocsit rendeltek, melyen
3689 17 | kinéztük, de még meg is fogattuk vele, - aztán pedig ott
3690 17 | sarkantyuját is összeveri a - fogával.~- Hozott ön valamit? -
3691 3, VII | VII.~Mindenütt fogdosták a katonának valót; nem kérdezték
3692 17 | öreg uram!~- Az az átkozott fogfájás, - mondá az öreg - majd
3693 13 | és adtak; hát még a kinek fogfájása, daganatja, tyukszeme volt,
3694 5, I | nélkül, - s ha mást nem foghat: megint átballag hozzám.~-
3695 19, IV | látja kend, - mondám ugy foghegyre - itt vagyok most szemközt,
3696 14 | mondja amaz, - ha kell veréb, fogjatok.~- Ha nem adsz, eleresztjük
3697 6, I | ha elvesz valamitek, ne fogjátok reám.~- Nekem ne mondogasd, -
3698 11, VI | csak maga az öreg nem.~- Fogjunk farkast, - gondolá magában,
3699 18, 3 | hajdanában, hogy vendéget foglak; a ki ennyit nem akar elhinni,
3700 9, III | mindig a legbensőbb kört foglalá el, s eleinte meghagyott
3701 4, I | hanem a kávéház előtti padon foglalánk helyet, s itt végig nézők
3702 13 | akarná, hogy ezt rendes foglalatosságképen tegyem meg, Schneller uramat
3703 13 | Ireghen, hol a ménesmester foglalkozásánál fogva lakott, valóban igen
3704 7, V | míg Róza az első szobában foglalkozék, hogy minden neszt tovatartson
3705 15, I | kellemesebb ölelkezéssel foglalkozhatott keze.~Bátortalanságomat
3706 7, V | férjhez menő, - a házban foglalkozik egy csinos fiatalember, -
3707 8, IV | hanem ötszáz forint volt a foglaló, a mit tüstént letett ugyan,
3708 6, VI | mondja a pap.~- Itt küldi a foglalót, - mondja a gróf, a megtalált
3709 18, 2 | hölgygyel, s ez elegendő volt foglalóul a jövendőnek, melynek folytatása
3710 11, III | lassabban, Irma ott közelben foglalván helyet.~- Kópé maga édes
3711 18, 6 | századbeli franczia hadjáratnak foglya lőn Kisfaludy, kit most
3712 14 | tartani, kik még azon kivül foglyok is.~- A szállásrendelvényt,
3713 14 | vitte az ételt az éjjeli foglyoknak.~Alkonyat felé megérkezett
3714 1 | magyarázat. Sajnálnám, ha foglyomnak talpán lenne a füle.~- Szerelmét
3715 9, IV | fáczánt és néhány száz darab foglyot hoztak magukkal, melyeknek
3716 12, II | cselekedeteinek egyszer mértéket fognának venni, ugy bele illik a
3717 8, VII | hasonló eladásokhoz kellett fognia, olyan megvonódott formán
3718 3, I | a kisebbeknek pártjukat fognom.~- Most az egyszer hát bocsánat -
3719 1 | ujra kikérdezlek.~- Meg fogsz elégedni velem, koma! jó
3720 9, VIII | Negyednapra már a telepkészitéshez fogtak, s a haszon meglepő volt
3721 12, IV | hogy a borbély néha a fájós fogu embert két óráig is elhuzkodja
3722 11, I | hitvány zabban vásik el a foguk, - mondja a nagyságos.~-
3723 6, III | hogy még neked is jusson a fogyatékból; az a leány jó formán, hogy
3724 11, II | el, föl is mértem újra.~- Fogyott úgy-e?~- A mennyit az egerek
3725 19, III | hozzá! ... a világért ki nem fogytak a sok biztatásból.~Nem mondhatnám,
3726 19, IV | mert nem akartam becsület fogytával hagyni el a falut, de kivált
3727 17 | Az én kvártélyomon volt a főhadiszállás, - minden cselre onnét rontottunk
3728 18, 3 | fiu hazavezetvén Rózát a főhadiszállásra, midőn egyedül maradt, mindenütt
3729 11, II | Ha már azt mondja! ... fohászkodék a lány.~- Azt ám, ... aztán
3730 12, III | azt neked megmondanám - fohászkodik a legény - de miért is mondanám
3731 11 | jó négy ökröt, ... veséig fohászkodott: Uram s én istenem! - ha
3732 14 | valami mészáros.~Károly főherczeg látta a borzasztó munkát,
3733 9, III | a betóduló füst meg nem fojtá.~Az egész vidék borzadva
3734 12, III | hely, hogy egy gombostű foka eltérne; hanem ne is gondolja
3735 9, IV | Sopronmegyéből két aranycsipkés főkötőjü horvát asszony jött segitségül,
3736 9, IV | kellett rendes táplálékul. A főkomornyik butorokat hozott, a kismartoni
3737 9, VII | törődve, hogy a herczegi főkormányzó Szentgály úr jelen van,
3738 15, I | urambátyámnak: bátorságomnak fokozatait tekintve, gyenge lábon álltam;
3739 9, III | hogy a hosszan tartó vörös folt az égen az ozorai ménesistállók
3740 13 | mintha mindenik nyelvnek foltjából férczelt volna össze egyet.~
3741 12, VII | apjának emlékét a gyanú foltjától megtisztitá, kérdi tőle
3742 18, 1 | fehéritették, mint inkább az eddigi foltokat jobban elsikálták. Kisfaludy
3743 9, VI | kitömték, s még a vadászat folyama alatt a bengáliai tüzoszlopzat
3744 4, II | azért az egyetlen módhoz folyamodám.~- Valahára! ... mondá barátom,
3745 1 | papirt, mely Szikszóinak folyamodása volt, s rajt a mondott szavak
3746 1 | válasza tagadó volt, s mig a folyamodást összegyurtan asztalára vetette,
3747 18, 1 | valami, megint a szappanhoz folyamodtak, s a köpönyeget másodszor
3748 1 | király olvasni kezdé Szikszói folyamodványát; az ifjuban remegni kezdett
3749 1 | üdvözlé reggelen a királyt, folyamodványnyal kezében, hideg cseppekkel
3750 9, VII | rendelkezheténk, így a vérnek folyása meg lőn akadályozva; de
3751 8, I | száritani, hanem szabadjára folydogál le végig mind a két orczáján.~
3752 18, 2 | szemeiből a könyűk régen folydogálnak, deritésképen mondja neki: -
3753 12, VI | csak az a hija, hogy ki is folyjon.~Most tehát azt lássuk meg,
3754 9, VIII | került a szarvasoknak a Kapós folyó mentében levő bozótokbóli
3755 12, VII | s édes apád igy esett a folyóba.~- Az isten legyen irgalmas
3756 12, VII | a kertbe ment ki egész a folyópartig, honnét az apai házat nézte,
3757 12, IV | esvén a patak, a kertek a folyóra dültek.~Még a kertajtót
3758 12, V | öregember nem birt megbirkózni a folyóval, sirját találá ott.~Azonban
3759 7, I | engem méregbe hoz.~- No hát folytassa ott, ahol elhagyta; éppen
3760 18, 3 | lépcsőknél fölemelkedének, megint folytaták az utat, s a két nyilatkozó
3761 18, 2 | foglalóul a jövendőnek, melynek folytatása mindjárt következett, midőn
3762 13 | mondom, a mit aztán ő mondott folytatásképen, hogy az ilyennek se hire,
3763 4, II | nem ránt, miközben aztán folytathatá:~- ... Ő, úgy látszik, a
3764 18, 3 | miatta a beszédet is lehetett folytatni.~- Beszéltem Rózával, nyilatkoztam;
3765 4, I | beszédem eszembe jut.~Csak ott folytatom, hogy a nő is közelembe
3766 3, V | derékon kapta a lányt, és folytatta a tánczot.~Szólni nem mert,
3767 6, II | képpel a tisztelendő úr, folytatván az ifjú gróf tréfáját, -
3768 13 | van téve, s midőn időnek folytával Schneller olyan magyar lett,
3769 7 | EGY GOMBOLYAG FONÁL.~
3770 7, VII | pedig az is a legdurvább fonalból.~- Hogy nehezebb legyen, -
3771 15, I | családunknak, korán volna e dicső fonalra csomót kötni; kedvem volna
3772 2, I | határozat után betántorgott fonással vesződő feleségéhez.~- Itthon
3773 7, III | látszik, hogy a szálak közé fonódnak az ön gondolatai is? - mondja
3774 15, I | remegő jobbom karcsu derekára fonódott, - megindulánk: a dolog
3775 5, VIII | nagy tisztelettől, melylyel főnöke az akademia iránt viseltetik,
3776 7, VII | Varjas.~- De láttam én, mikor fontam, ... vén csaló, hisz saját
3777 19, II | hogy szent Péter ur egy fontban elvenné?~- Mi közöd van
3778 19, II | font hust kigyelmednél egy fontnak mérik-e?~- Mérjük a kinek
3779 3, III | a fölhozott jó példákat fontolgatják; de ha közel állunk hozzájok,
3780 19, II | lelke üdvösségét is azon a fonton mérnék, a melyiken maga
3781 9, VII | mindenestől nyomott 593 fontot, - ennek rajza a fraknói
3782 9, VII | összeszaladtak, s a herczeg főorvosával ápolás alá véteté a megsebesültet.~
3783 9, VIII | pedig nem fog küldeni a főpénztár.~- Még az nem valami nagy
3784 14 | de azután, a mint neki forditá a huszár a lovat az emelvénynek,
3785 14 | kézrefogott.~Intett a huszárnak, forditaná a lovat az emelvénynek,
3786 14 | körül, s midőn ő inteni fog, forditsa a lovat az emelvény felé!~
3787 19, IV | másfelé is nézek, és ha fordul a szerencsém nem sokára
3788 2, II | most nyúznák!~Baloldalra fordulék ágyamban, mi körülbelül
3789 12, III | de a világért vissza nem fordulna, a legény pedig fél órája
3790 18, 3 | elé mert kiállni egy-két fordulóra.~A zene csalta-e a többit
3791 11, I | legyen, - mondja Budai haza fordultában - minden jót kivánok.~-
3792 19, IV | Körülnézek, de a padnak csak a forgácsát találom. Tudtam, hogy a
3793 9, I | el, és most nem kellene a forgácsokat szedegetni!~No, de csak
3794 17 | vezetett, hogy ha lehet, forgassuk meg hétszer, így talán elég
3795 11, II | édesapám nem mond valamit.~- Forgattad volna meg a buzát.~- Tegnap
3796 17 | tettük volna.~Annál többet forgattuk a kalendáriumot, mert a
3797 18, 6 | elmerülni.~Engem a sors forgó szele~Ez örvénybe csapott
3798 2, I | rajtam, hogy az ösztöke körül forgolódtam, mert a mit itt-ott elmondok,
3799 11, I | helységben, a mint közszájon forgott, lakott két gazdag ember
3800 9, VIII | Harminczkétezer pengő forintba, tekintetes uram.~- Ez még
3801 7, VI | sőt régebbi néhány száz forintját is markában tartá.~Eszébe
3802 9, III | kortyot.~Ezenkivül egy pengő forintjával hordták is mindenfelé, a
3803 17 | vagy egy hétig, mig a tiz forintnak nyakára nem hágtunk.~Másnap
3804 19, I | csiphetnék, abból kapnék egy forintra két garast; de ha közben
3805 7, IV | van a bizonyitvány tizezer forintról, melyet a beruházásokért
3806 3, V | összetartva Sánta Ferkó, ötszáz forintunk van, mind ilyen! - dörmögé
3807 16 | vitte.~Biz ő kelme kiment a formájából; s mig valamiképp a véréből
3808 17 | öreg - többinek is csak a formáját tudom már, mert a köpönyegeket
3809 2, I | mindenbe, csak a szokásos formák megtartását kiváná. Harmadnapra
3810 6, IV | a mint látom, köznyelven forog a lány, - mondja a tisztelendő
3811 1 | tévedett, gondolatainak forrása párja volt a koldustarisznyának,
3812 17 | meg, mig a viz a szájában forrni kezd, és én becsületemre
3813 19, I | mig két sárgánk a nappali forróság után könnyebben lépegetett
3814 3, V | igérjen az többet.~Péterben forrott az indulat, még mindig nyomta
3815 17 | erejét, mai napig talán forsponton járhatnánk a Duna mentében.~
3816 3, II | vezérgyerek azt a másik fosztogatót.~- Azt gondolod, mondja
3817 9, III | legyen.~Az anyák és mének főtelepül Ozorán vannak, mig a csikók
3818 9, I | adni; mert az állomásra főtisztem olyan embert kiván, ki magyarul
3819 17 | ha a negyvennapos böjtben főtt ételt nem eszik, de biz
3820 10 | város, voltaképpen pedig főváros, Milánonak hivják, hol nincsenek
3821 4, II | kocsin, ki gyalog, eljött a fővárosba, ott élt és uralkodott,
3822 3, VI | édes anyám megöregszik, ki főz a háznál?~- Leányfejjel
3823 13 | hanem ő eszi azt, a mit én főzök; s ha a töltött káposztától
3824 8, V | lány.~- Nojsz, - míg az én főztömből eszik Keresztes uram, -
3825 2, II | Körmünkre érett a dolog, főztük a taplót, hánytuk vetettük
3826 2, I | takarodnak.~A terv ki lett volna főzve, de az úr isten is beszólott
3827 11, V | egyik utitárssal akként főzvén ki a dolgot, hogy neki fia,
3828 14 | hogy három emberrel többre főzzenek.~Az asszony nem mert ellenszólni,
3829 9, V | volt: világos kék hosszu frakk zöld hajtókával, és rangjuk
3830 9, I | reggeleken, vékony vörös frakkban kergetik uraimék a rókát,
3831 9, VII | fontot, - ennek rajza a fraknói várban ma is látható.~Itt
3832 3, VII | volt, akkoriban nagyon sok francia aranya volt neki.~Gondolkodott
3833 14 | követet neki kellett volna a francziákon átvágni, csakhogy a francziák
3834 18, 6 | Kisfaludy, kit most már Francziaországban kell fölkeresnünk, kit a
3835 13 | nevelőbe, hol legelőször is franziául kell beszélnie, aztán addig
3836 5, VIII | determinálva, azért domine fráter, úgy írja, ahogy én parancsolom, -
3837 18, 4 | kénytelen magában tartani a frigynek titkát, mig a nőnek kénye
3838 19, V | mondám - én is méretnék a frissiből, talán éjjel olcsóbbért
3839 5, V | összevenni?~- Épen száz pengő frt. árát; ennyivel megveszek
3840 1 | megbotlának: a kaszálatlan füben Vidor, a bolond nyujtózkodott,
3841 10 | ahol a czitrom terem, s a fügét nem csak mutatják, hanem
3842 11, III | jól látja a nap termeitek függönyeit, - nem fog betolakodni hozzátok, ...
3843 15, I | füle: melybe az idegen elem függőként csimpaszkodott.~Hallgattam
3844 6, I | gazdának kiabáljak, akár a te füledbe: mindegy.~- Pedig jobb lesz,
3845 19, II | majdnem odanyult a gazdája füléhez!~Előre eresztém a mészárost,
3846 5, II | agár és egy vizsla, nagyon fülelnek a gazda hangjára, hogy megugassák.~-
3847 8, VI | vetkőzött már maga.~Keresztes fülelni kezdett, az előljáróság, -
3848 10 | a szavak után hasztalan fülelünk, csak azt tudjuk, hogy az
3849 19, IV | asszony, nekem akkor bátran a fülem is rághatnák, mégsem ébrednék
3850 19, IV | hallottam, mintha csak a fülemen józanodtam volna meg, azonságost
3851 19, IV | láttam, ugy vigyáztam, hogy a fülemmel is láttam; de nyoma se kerekedett
3852 5, IV | Nem hallom! - mondja amaz fülére tartván kezét.~- Jó napot
3853 17 | kályhát hoztam, a mi magától fülik.~- Hadd lássam, hadd lássam! -
3854 8, IV | nyujtózkodni, s minthogy jó füllel meghallotta, hogy a szomszéd
3855 4, I | inkább hazug; pedig egy kis füllentésért mégis elég imádság, a mennyit
3856 17 | először úgy megfázott, azt füllentettük, hogy mind a hatot ellopták.
3857 15, I | vagy árnyadó bokra felett a fülmile csattogott; szendén voná
3858 16 | azaz akárhányszor, saját fülök hallatára mondták még a
3859 14 | megvolna.~* * *~Tepliczben fürdőben lévén, temérdek vendég volt,
3860 14 | lőn, és Simonyi a tepliczi fürdőből sok boldog órának emlékével
3861 12, VII | biztosan megyünk!~- Be van fürészelve úgy-e? orditott belőle a
3862 4, I | unalmából-e vagy mi, látám, hogy fürteinek végét vagdalja, s a szélnek
3863 4, I | s ha egy gyönge szellő fürteit szétkuszálta, egy pillanatra
3864 7, III | az indulat, vagy a gazdag fürtök melege kergeti föl a vért
3865 4, I | megint összeborzolá a szőke fürtöket, - melyek hosszan gyürüzének
3866 15, I | szemeinek átható tüze, szőke fürtös fejének bútlan homlokáról
3867 9, III | szakadt, vagy a betóduló füst meg nem fojtá.~Az egész
3868 17 | kitettem; - mert szüntelen füstölgött, majd megfultam ma, - hisz
3869 19, IV | födőben a parázs a szobát füstölni.~No aztán behuztam az ablakot,
3870 17 | Elég az hozzá, hogy javában füstöltünk: s az a néhány könyv is,
3871 17 | világnál.~- No látom már, hogy füstön lógott ma az öreg, biz még
3872 8, VI | jobban fújta ki pipájából a füstöt; csipheti, rughatja ő kelmét
3873 17 | mintha talán készakarva füstre tettük volna.~Annál többet
3874 17 | hisz a szoba is tele van füsttel.~- Érzem - mondá a huszár -
3875 2, II | lábait; néha-néha a fülembe füttyentett, de minden garázdasága mellett
3876 17 | hazugságért - nem győzött fütyölni.~A harmadik közel Pesthez
3877 17 | mondott, házi szokás szerint fütyölnie kellett, úgy hogy gyakran
3878 2, II | kedve volt, ablakom alatt fütyörészett, nótáira megingott a sudaras
3879 17 | akkor ez életben könnyen fütyörészhet, - ez pedig már úgy is szokott
3880 19, I | hallgatott az én Jánosom... utóbb fütyörészni kezdett; mi kétségtelen
3881 6, I | hozzá, s míg Jancsi nagy fütyörészve az udvarba tévedt el, addig
3882 11, I | Budai szomszéd könnyen fütyül, még az egerek is szivesebben
3883 9, I | melyet egy kis szellő nem fújt volna el, és most nem kellene
3884 4, I | ajtón.~- Bizonyosan a szél fujta ki a képét, ... na de milyen
3885 8, VI | lelkiismeret, annál jobban fújta ki pipájából a füstöt; csipheti,
3886 18, 7 | tréfa, mely a kedélyességben fulánk nélkül maradt, és az uton
3887 17 | úr!~De az öreg úr kékre fulladott a köhögés miatt, s a mennyit
3888 7, V | úszni kell, vagy a vizbe fog fulni.~- Róza kisasszony nagyon
3889 12, IV | kevergette benne az epét, dúlt, fúlt mérgében, jártatta az eszét
3890 17 | kicsinyből nő a nagy; s hogyha Fulton a konyhán nem torkoskodik,
3891 16 | megsokalta, hogy a mint az ő fundusán át megy a gyalogút, napról-napra
3892 16 | veled az ég; nem láttad fúni azt a semmit, a láthatatlan
3893 3, V | egyik addig feszelgett és furakodott, hogy az aranyat megláthassa,
3894 2, I | igen félt tőlem, s a mi furcsább, ha a feleségére néztem,
3895 18, 3 | Kisfaludyék köpönyegében eleinte furcsán érezte magát; hanem utóbb
3896 18, 3 | után járjon, most ismét furcsának találom, hogy még a leányokra
3897 12, V | besötétedett, kapott egy fűrészt, és a szomszédék átjáróját
3898 8, II | hogy eluntad magadat? hát furulyát vegyek elő, úgy-e?~- Akarja
3899 12, III | megjárta a levegőt, s ha már a fűszálat is kicsalta az áldott természet,
3900 2, II | volt is annak eszében a futás.~- Hát mit látott?~- Azt
3901 7, III | csillagok sugarai ő hozzá futnak le a magasból, - kedélyében
3902 1 | törzsnek fenekére vágjunk.~- Futnom kellene a királyi udvarból.~-
3903 19, I | látom!~- Aztán ott van a futó, a kis gönczöl, - a pásztorok
3904 17 | csikorgó szobában azzal fűtött be magának.~- Jó estét kivánok, ...
3905 17 | ezek a gaz cselédek nem fűtöttek be, - megfáztam, s azt mondják,
3906 17 | Ezek a gaz cselédek addig fűtötték, mig belökték, - hamarjában
3907 12, III | Itt a kezem, hát nem futok el. Mire csakugyan kezét
3908 13 | égről, körutját derekasan futotta meg; asszony, igen derék
3909 14 | ti? hisz ti még sohasem futottatok! Persze hogy nem futottak;
3910 1 | mindenütt királyodnak árnyékában futsz saját szerencsétlenséged
3911 15, I | láttuk egymást; akkor is úgy futtában a fehérvári lóvásárban;
3912 1 | volt, eresztett kantárral futtatának a vágás végéig. A kápolnához
3913 17 | üljön fel egy vas kályhára, fűttesse be jól, s várja meg, mig
3914 15, I | volt méla hangja az árva fuvolának, de volt kinyikkanó hangja
3915 19, IV(2)| vigyázva, néha pedig alszik. V. G.~
3916 19, I | Készpénzben: tizenöt forint sájn!~Gabonában: négy mérő kenyérnek való.~
3917 9, VIII | hozzájárulván, hogy ezen évben a gabonának ára nagyon fölment, Kiss
3918 2, II | kezem helye. Utoljára a gabonát is én hordtam a városba
3919 6, I | harmincz zsák volt tele gabonával egymás mellé rakva; de ha
3920 17 | selyem a bélés, bársony a gallér? ... épen mint a többié?~-
3921 17 | az a köpönyeg megvolna, galléránál fogva hurczolnók a közönség
3922 18, 3 | el, a siető köpönyegnek gallérát megfogta.~- Csak egy szóra,
3923 17 | selyem a bélése, bársony a gallérja s punktum!~- Micsoda? ...
3924 18, 5 | édes apámnak a köpönyege gallérjában, és nagy örömmel mondám
3925 18, 5 | hogy milyen erősen tartám gallérjánál fogva?~- Tyhű! - kiált föl
3926 19, III | ki csak valaha üngöm vagy gallérom volt, elmondatták velem,
3927 19, V | voltam, csak czipelt ám galléromnál fogva a biró házához!~-
3928 9, V | mellette két oldalról zöld gályákból készített sátor, az egyikben
3929 13 | Schnellerné asszonynéni nem talál gáncsolni valót; mert a szokásos kétgarasos
3930 11, VI | alkalmat, hol vethetne neki egy gáncsot, hogy hosszában láthatná
3931 12, VI | hol a faluban egy eltévedt garasa volt, mind összelármázta;
3932 4, I | fehérvári gyümölcsös kofák egy garasára körtéért, vagy almáért titulusképen
3933 12, VII | nem volt kendben ma egy garasárú irgalom, tehát én bennem
3934 13 | hanem Isten neki, a két garasért is majd csak benyul köténye
3935 9, VII | nem került többe két váltó garasnál.~Ilyen volt az 1812-diki
3936 13 | visszaszomjazom, és nem a két garasokra - mit Schnellerné asszonynéni
3937 13 | egyszer, nem is kell, hogy két garasosokat hozzon magával, ezeknek
3938 5, II | a nevét.~- Ugyan hová?~- Garay árvái számára szedünk össze
3939 2, II | fülembe füttyentett, de minden garázdasága mellett sem birt kivenni
3940 9, II | Eszterházy Miklós, hajdani gárdakapitány, összegyüjtvén néhány angolt,
3941 18, 2 | kegyelmének fia legyen a gárdista.~- Ma jutott eszébe először
3942 13 | mely napon nálunk voltak a gárdonyi czigányok, huzták eleinte
3943 12, V | valahol már megeresztették a gátot; mert a viz erősen tódult,
3944 15, I | ember kell, szép öcsém a gátra, meg egy asszony, a ki lát,
3945 1 | szándokát, de ha a király gátul emelkedendik, inkább átkot,
3946 13 | vargányát kináltak; bubostyukot, gatyásgalambot, gyöngytyukot, pézsmaréczét
3947 15, I | bolondod leszek idehaza? - vén gazdaasszonyom is elhurczolkodott a másvilágra, -
3948 11, I | is! - mondja Vámody úr.~- Gazdag-e? - kérdi szóba kapva Budai
3949 11 | egyik megirigyli a másét, gazdaggá nem teszen senkit.~- Mit
3950 11 | mennyie legyen valakinek, hogy gazdagnak mondjuk? mert az, hogy egyik
3951 18, 2 | czigányokat, kik zöld mentében és gazdagon megezüstsujtásozott vörös
3952 11, II | szerethessek mást?~- Apja gazdagságát.~- Mi van azon szeretni
3953 11, VI | földön.~Azonban űzte-fűzte a gazdagságot, s ha eddig egyet fordult
3954 3, V | korcsmáros! kiált tovább a gazdához, - kiveszem ma árendába
3955 12, V | Galamb Istvánhoz, a falu gazdájához, hogy a falu határában jó
3956 17 | megsétáltatott köpönyeg is, melynek gazdáját ezennel szerencsénk leend
3957 19, II | hetvenkedve.~- Egy tálból él a gazdájával! - mondám az árokból.~-
3958 9, I | hajdan hanyagságról hires gazdák és nem olvasó hazafiak közé,
3959 18, 1 | találta volna a gazda.~Ilyen gazdálkodás mellett igen könnyen elgondolható,
3960 9, II | utakról letérve, hivatlanul gazdálkodjanak a rengetegben, s néha nem
3961 18, 7 | ennek a fehérsége, - ezen gazdálkodtam én ki a tiedet is.~Eddig
3962 2, I | faggyú-species. Ráfogta Vakabi gazdára a rossz világ, hogy nem
3963 19, III | körülnéztem, a ház, meg a gazdaság is a mint látszott, a faluban
3964 2, I | pályámon annyit tanultam a gazdaságban, hogy hóban még okos ember
3965 2, II | nem igen sokat törődnék a gazdasággal, mert ha lát is, kétszer
3966 19, I | került ki a két ló meg a gazdaságom.~- Elhiszem, - elhiszem,
3967 15, I | megélünk, hála isten; feleségem gazdasszonykodik, az öreg teins ur pedig
3968 13 | meg vele, mire egy magyar gazdasszonynak és derék feleségnek szüksége
3969 19, II | és a mint később láttam, gazdástul együtt a földeken keresztül
3970 9, III | birtokára, hol atyám akkor gazdatiszt volt már, és a ménesmesterrel
3971 12, V | és még azt sem kérdik a gazdától, buza van a földjében vagy
3972 19, II | messziről, hogy a molnár gazdával együtt szép keveset iszik.
3973 8, V | minálunk van; mert Keresztes gazdurammal tanakosznak reggel óta az
3974 8, VII | mállott szét.~- Mondtam gazduramnak, hogy így járunk, bosszankodék
3975 12, IV | takarót teritsen; hanem eddigi gazságainál még nagyobbon töri fejét,
3976 12, VII | lelkiismeret besugta neki rettentő gazságát.~- Kend megyen elől, mi
3977 12, VII | Péter bizonyosan valami gazságon töri most fejét.~Az öreg
3978 19, III | egyet-mást mondani, de a gégém megint megtorkollott.~Egyszerre
3979 19, II | tinót legeltette. "Fogd meg"-gel biztatta a kutyát, mely
3980 15, I | igy volt aztán, hogy ő a Gellért hegyet, én meg a rajta mászó
3981 13 | kisebb vendéget, mint a generálist.~Ilyen asszony volt Schnellerné
3982 15, I | deczember végére javait eladá, gépeit Pestre szállíttatá, hol
3983 9, IV | talpalatig, s ha majd a gépek tömege pótolandja a kézi
3984 9, III | egy szál hosszú szlavóniai gerendák képezik a padlásozatot.
3985 12, V | István alig lépett kettőt a gerendán, a harmadik lépéssel már
3986 5, II | De nem lehetetlen; mert a gerendát verte a fejem, úgy a talpam
3987 5, VIII | kimondja ezt a szót: Sénátor.~Gessler uram hajdanában kalapot
3988 8, II | az egész falut úgyszólván glédába dirigálta.~Jó móddal lévén,
3989 3, VII | szegődött, ... akkor állt ki a glédából, mikor a más világba rukkolt.~
3990 4, I | életemben először az euer Gnadent, - a mi mindenesetre több
3991 1 | A király aklából, két gödölyének nyakára késziteni a házasságnak
3992 12, VII | nézték a jó munkát.~Egy gödör volt már készen, ahova a
3993 2, I | mikor reggel a hó alatt nagy gödröt ásott, tetejét náddal és
3994 13 | azért, hogy két orczád olyan gömbölyü és piros, ne bizd el magadat,
3995 19, II | mint láttam erre is csak gömbölyünek látszott az ég boltja, körülnéztem
3996 19, I | csillagot vadászott: vajon a gönczölből nem hiányzik-e egy? - De
3997 19, I | vette-e kelmed észre, hogy a gönczölszekerének vagy a rúdjából, vagy a
3998 19, II | barátságosnak láttam azt a néhány görbedt tetejü házat, mintha csak
3999 9, VIII | legkényelmesebb hűselőjét, kis, görbelábu kopókkal szokták fölkutatni.~
4000 2, I | kocsis a sorsnál, mely a göröngyökön legkiméletlenebbül üti az
4001 18, 6 | Megérlelvén őt az idő,~ Gőgösebb is tán, mint rég!~Miként
4002 3, II | szabaduljon, egy szétszakadt golyódarab úgy mellben találta, hogy
4003 9, VII | tudniillik, hogy Andersonnak golyója fához csapódván, a tőle
4004 9, V | nem is hibázta el.~Csak golyóra volt szabad a fegyvert megtölteni,
4005 18, 1 | uramnak bekecséről feslik a gombkötő munka; de a gazdának eszeágában
4006 2, I | annak is oka, mikor minden gombóczon külön osztozkodtak; ha egyik
4007 16 | István is ujból elejtette a gombóczos kanalát.~- Gyere be te Örzse! -
4008 13 | csak nem adhatsz mindig gombóczot; mert utóbb a vékonya is
4009 18, 1 | megvarrogatta; hanem az elvásott gombok helyett ő maga olyant varrt
4010 7, VII | kínos nyugtatvány volt a gombolyagban, szívdobogva várta Sándort.~
4011 7, VII | készen vagyok! mondja Sándor gombolyítni segítvén a fonált, mely
4012 7, VI | összehajtogatván, egy csomó házi fonált gombolyított reá. Azt gondolta magában,
4013 7, VII | legkomolyabb dolog, ... ám gombolyítsa le, - s meglátjuk, hogy
4014 12, III | akkora piros hely, hogy egy gombostű foka eltérne; hanem ne is
4015 7, V | engem kikaczag, ki elég gondatlan valék ingerelni önt.~- Nem
4016 9, II | mondja a vadászlegény, - mily gondatlanok önök, az út mellől lelőni
4017 12, IV | mondott meghallotta volna, azt gondola, hogy az a legkönnyebb munka,
4018 16 | ilyeténkép megteremte őket, azt gondolák, összevalók: igy párosan
4019 18, 6 | sem a viszontlátásnak édes gondolata; hanem reménytelen szerelemnek
4020 1 | visegrádi sűrűkbe tévedett, gondolatainak forrása párja volt a koldustarisznyának,
4021 15, I | kissé erősen hat reá; tán gondolatait is megzavará? tünődék az
4022 11, III | nyujtózkodának el térképezni, mig ő gondolataival a kedves lányra gondolt,
4023 1 | tépelődvén. Az apród pillanatai a gondolatba merült anya és kedvese arczán
4024 11, III | De soká küzdött egyetlen gondolatért; mert hogy egy indulatot
4025 19, IV | volt, mert ezután már csak gondolatformán találgattam, hányat ütött
4026 18, 4 | jutalma lett volna.~Ah, a gondolatnak köteléke oly vékony, hogy
4027 1 | nyugtatván, hihetőleg nagy gondolatokon tépelődvén. Az apród pillanatai
4028 11 | mig a másik ma is azon gondolattal ébredt föl: ha nekem fél
4029 7, II | lévén kapaszkodója egyik gondolattól a másikig; - addig is hánykolódván
4030 17 | félek csak, - és ezt méltán gondolhatá, mert olyasmi nagy ritkán
4031 7, III | fölkereshetem önt?~- Ritkán.~- De gondolhatok ide?~- Ne tegye! - szólt
4032 3, VII | hol is van az az irás? gondolkodék alispán úr... Na! mindegy,
4033 13 | szoknya. Édes öcsém, igy kell gondolkodnod.~És féltek tőle? kérdik
4034 19, V | estek, én meg pedig azon gondolkodtam, vajon hol vagyok most?~-
4035 6, IV | Egyebet nem láttunk, - mond gondolkodva a pap, - mint az öreg Kántor
4036 19, II | kivángattak volna.~A nagy gondolkozásban el is felejtettem volna
4037 15, I | kitörések követék a különböző gondolkozást. Fáklyás zene, pasquil,
4038 6, II | után Jancsi, s míg ő titkon gondolkozik arról, mit csinálna, ha
4039 11, II | készen áll a szó, talán gondolkoztál is róla valamit?~- Volt
4040 7, V | használható igen - miért gondolkozzék odább az ember, - lárifári:
4041 13 | kard is van az oldalán, azt gondolnád, minden lépten üt, vág;
4042 7, III | hát szabad nekem arra gondolnom, hogy e szobába szórakozni
4043 11, III | zsebet!~Elég a bevezetésre gondolnunk, hogy kitaláljuk, miként
4044 6, V | a papot, - szólt Istenre gondoló arczczal a tisztelendő úr.~-
4045 17 | adott nekik czimet, maguk gondoltak ki egyet, és mivel az apjuk
4046 3, I | hogy...~- Ki ne mondd, mit gondoltál, - fenyegetődzött az anyja -
4047 16 | az esküvő napja, - addig gondolunk valamit. Estére, mikor apád
4048 4, II | maradánk.~- Tehát mért nem gondosabb ön? - kérdi a nő, kinek
4049 1 | akaránk, szakácsnéról is gondoskodánk, s hogy meg ne szökjék,
4050 1 | ijesztőbb lett a királyi gondoskodás.~Első üdvözlé reggelen a
4051 7, I | az ön lelkéről kivánván gondoskodni, - Ágnes asszony, ne nevesse
4052 15, I | hirével haza; a szükségesekről gondoskodom én, egy hónap alatt végezheted
|