132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
4053 19, I | szűken markol abból az isteni gondviselés.~- Abból azt t'om én is,
4054 8, II | és az elhagyottaknak jobb gondviselőjük nem is akadhatott.~A falun
4055 8, VIII | mellett állt.~- Eztán te lesz gondviselőnk, mondja Imrének az asszony, -
4056 2, I | egy édesebb napot. Nincs gonoszabb kocsis a sorsnál, mely a
4057 17 | lenyal: hanem a tietekben gonoszkodó, az égnek boltjára lánggal
4058 8, VIII | uram?~- Ez a büntetése a gonosznak, - édes öregem, - s egyszersmind
4059 12, IV | jártatta az eszét mindenféle gonoszságon, mert az ilyen ember nem
4060 7, II | öregnek kevés! mondja a gonosztevő, s ezzel az ajtón kivül
4061 17 | nem vizsgálja a forró viz gőzének erejét, mai napig talán
4062 4, II | fiatalok Mekkája volt, azért ki gőzhajón, ki kocsin, ki gyalog, eljött
4063 13 | Nem érte meg a vasutat, gőzhajót: hanem a kik aztán megérték,
4064 4, II | bárányfelhő látszék, s minthogy a gőzös még csak néhány óra mulva
4065 9, VII | Pest, Pécs, Sopron, Bécs és Gráczból idesereglett kereskedőknek
4066 5, VI | uram, azt a nyelvet? finn grammatika az egész; beszél, höbög,
4067 5, VII | avatlanok vagyunk a finn grammatikában; hanem Hunfalvi úr csak
4068 5, VIII | tudós úr, - az akademia grammatikája extramus homunculusoknak
4069 5, VI | Hunfalvi úr a tintát az egész grammatikára, legalább nem ette volna
4070 5, VI | esznek a betegek, Pesten meg grammatikával élnek?~- Nincs különben! -
4071 9, V | magával, még a kismartoni gránátosokból kapott egy embert, ki a
4072 14 | leszállni, s igy küszködni a gránátosokkal.~Simonyi nem tágitott; hanem
4073 9, VI | nagy volt a zaj, hogy a gránátosoknak hiába verték a takarodót,
4074 9, IV | megérkezett Kis-Martonból 48 gránátossal, velük hozván a vadászathoz
4075 6, IV | azt mondom, hogy a mint a gróffal a búza között az országúton
4076 6, IV | el akarván következni a gróftól.~- Aztán ne feledkezzék
4077 5, II | Szeretném látni.~- Itt van Gruber György, ki a nemzeti szinháznak
4078 9, VIII | legeltetés, makkolás és gubacsszedés nem volt, egyedül a vadak
4079 1 | nyult ki, szükség esetében gulya-terelőnek is megjárná.~A bolond is
4080 9, V | ménesbeli ló, később temérdek gulyabeli marha és az egész vonalon
4081 4, II | vonakodásomért pajtásaim gúnyja lennék, vitetem magamat
4082 12, VII | leskelődtek ugy-e? mondja gúnynyal amaz Örzse apjára szólva.~-
4083 12, II | Galamb István uram? mondja gúnyolgatva amaz.~- Talán azt hiszi
4084 9, I | hátramaradás okait keressük; ma nem gúnyolódunk a párt hibáján, hanem a
4085 19, IV | éreztem azt, hogy nem a torkom gusztusáért iszom, hanem a bút és bánatot
4086 13 | vidék kiválón szerette, azon gyakori figyelmeztetéseknek köszönhette,
4087 15, I | nőm nyelvünkben nagyobb gyakorlatot nyer; mert ha urambátyámat
4088 5, I | a finnek és lappok olyan gyalabeli nép, hogy szomszéduram jóformán
4089 7, I | megfenyítik a testet.~- Gyalázatos vérszopó! ... riadt föl
4090 3, I | magával.~- Ki tehette ezt a gyalázatot? okoskodék az asszony, mire
4091 19, II | kutyára, a mely aztán haza gyalázkodott, és a mint később láttam,
4092 18, 5 | testőrségtől hatod magával egy gyalogezredhez tették át, s a busuló fiu,
4093 3, VII | maga a szomszéd ablakon, gyalogforspontban levelet viszesz lóvesztében
4094 4, II | uralkodott, evett-ivott, koplalt, gyalogolt, politizált, adósságot csinált
4095 12, V | ez a dolog, s minthogy a gyalogpósta a háborút kikurrentálta
4096 1 | fatornyával, a sürüből néhány gyalogut ágazott ki, nyomdokán az
4097 16 | az ő fundusán át megy a gyalogút, napról-napra szélesebb
4098 1 | reggeli imáját befejezné, a gyalogutak egyikén eltávozott, sürgölendő
4099 16 | valamit.~Addig járták ők a gyalogutat, hogy a szomszéd, az az
4100 1 | az erdő zöld pázsitján a gyalogutra kerülének, melyen sebes
4101 12, II | Holló Pétert, s minthogy a gyalogutról a vetéseken át nem lehet
4102 7, II | az úr, hogy ezen összeg gyámoltalanná teszen?~- Hát én irgalmas
4103 17 | ezt a köpönyeget! mondá gyanakodva az öreg - mintha az én fi...~-
4104 18, 4 | gondolatban, hogy atyja inkább gyanit valamit, mint tud.~- Könnyü
4105 18, 5 | szerelemben, s igen jól gyanitá, hogy Rózáék Szent-Györgyön
4106 18, 3 | az elválókat, kik nem is gyaniták, hogy Szegedy uram a titkot
4107 2, I | várakozását, - önök nem is gyaníthatják, hogy a róka násznagya legyen
4108 3, VII | álom, a mit Ferkó előre is gyanithatott, mert tudta, hogy nemigen
4109 17 | a sok rongy közül.~- Nem gyanitja, hogy a te köpönyegedre
4110 15, I | alig igazodik ki vele.~- Gyanitja-e, hogy feleségem van?~- Azt
4111 17 | bámultatja magát, hanem a mint én gyanitom, vele történt az a szép
4112 8, VIII | ösmerős, hanem valamiből azt gyanítom, hogy Keresztes András lakik
4113 9, II | meglepé az orvadászokat, és gyaníttatá velük, hogy ez ember javukra
4114 14 | észrevettek, de semmit sem gyanittatának, hanem várták a férjnek
4115 3, VII | kiálta ki Péter, rosszat nem gyanítva, - csak a levél legyen készen,
4116 16 | majdnem a nyavalya törte ki, gyanitván, hogy az apja az ablakon
4117 15, I | legényesen rendeztem, minden gyanu eltávoztatására.~Egy időben
4118 12, V | sehol sem leli, végre a gyanuból ijedelem válik, s nagy bámulásul
4119 6, V | Egy szót sem tud még a gyanúból.~- Kedves papom - mondja
4120 9, VI | megint nem jött, mi azon gyanura adott alkalmat, hogy a vászonkeritésen
4121 13 | megtette a huzást; csak a gyanusé volt fehér.~- Te vagy a
4122 13 | nagyasszony legutoljára hagyta a gyanust, s a mint kijött, egyik
4123 5, VII | Magyarországban a birkán terem-e a gyapju, vagy a gyapjun terem a
4124 5, VII | terem-e a gyapju, vagy a gyapjun terem a birka?~Ennek is
4125 5, VII | Magyarországban a birka a gyapjut kivül viseli-e vagy belől?
4126 5, IV | befogta a boldogtalant, és gyapjúzsákvarrótűvel gyorsan bevarrták a zsidót.~
4127 15, I | mondja Pozsonyban lakott, gyára volt Ausztriában, a védegylet
4128 17 | hínak.~Nem vagyunk annyira gyarlók, mint mások, kik, minthogy
4129 15, I | leánya.~- Hát ipád?~- Az a gyáros, a kinél urambátyám vásárlást
4130 5, IV | vita).~Itt voltak valaha a gyászintések.~Itt teremnek meg a búsuló
4131 8, VIII | fájdalmas emlék ébredt föl a gyászolókban, míg amaz újra kérte, hogy
4132 15, I | fiskusnak hagyod?~S több efféle gyászos gondolatokat olvasék urambátyám
4133 5, V | gondolja, megveszem - ha egyik gyengébb, jobb lesz a másik; és ha
4134 11, III | életébe, szétszaggatni talán a gyengéd érzelmeket: ezt lelkiismeretesnek
4135 5, III | volt az az a ki? mert ez gyengédtelenség volna, hogy elfecsegjük
4136 7, III | diadalt ütnek. - Mi vagyunk a gyengék s minden fegyverünk száz
4137 11, III | lelki erő, nem azért, hogy gyengeségeit árnyékába tolja, de hogy
4138 7, VI | az ajtóig, hol asszonyos gyengeséggel megállt hallgatózni.~- Isten
4139 9, I | példa, azon általános régi gyengeségünkre, hogy még a győri kenyeres
4140 16 | már a sok vergődésben a gyeplő fogta meg a gazdát, s ekképpen
4141 16 | jó előre, Pista pedig a gyeplüst megrohanván, szerszámon
4142 11, III | könnyüséggel leheveredtek a gyepre, s elbeszélték, hogy minő
4143 8, II | Tamási Pál embert nevelt a gyerekből, ha keze alá került; s alig
4144 3, III | keresni, magának is három gyereke van!~- Ez lesz a negyedik, -
4145 3, I | de most lássuk, mi lett a gyerekekből utóbb?~ ~
4146 3, III | Mielőtt hazaérhetett volna a gyerekkel, a vénebbek is előkerültek,
4147 3, V | aratás is került.~Tetszett a gyereknek a szép sárga arany, és ugyanazon
4148 18, 1 | tartósabb lesz.~Az asszony első gyermekében annyi örömet talált, hogy
4149 15, I | megbocsátok mindent, vezess gyermekedhez.~* * *~Szent a béke, urambátyám
4150 18, 1 | takarékosságra szánta magát gyermekei miatt, eltűrte, hogy azt
4151 11, III | egyszer annyi idősek, mint gyermekeik! ők oly komolyan veszik
4152 18, 1 | is sokkal tartozik saját gyermekeinek, de a menyasszonyi visszaemlékezések
4153 8, V | kiáltott az asszony, - de gyermekemet meg nem hagyom ölni, mondja
4154 15, I | kereveten nőmmel és dadogó gyermekemmel valék együtt; szokatlan
4155 3, V | anyja eszébe jutott még gyermekkorából, nem merte kimondani azt
4156 19, II | kérdik tőlünk, mint a talált gyermektől: öcsém! ki fia vagy?...~-
4157 8, II | árvák apjának, de saját gyermekünket egy szóval sem kérdi.~-
4158 8, V | jösz az ablakhoz egyszer.~- Gyertek be már egyszer, - kiáltott
4159 19, IV | kimaradtam; mert a mint egy estve gyertyagyujtás után az ablak alá ültem,
4160 19, I | kis gönczöl, - a pásztorok gyertyája, a kigyó farka - a hajnali
4161 17 | maga kópé, hisz akkor most gyertyánál kéknek látszanék!~- Azaz,
4162 8, VIII | a jobb időből megmaradt gyertyaszálat dugott a tartóba.~Ezen munka
4163 8, VIII | emlékezetével a dolgot, s a gyertyával az ablakra ragasztott papirost
4164 10 | elmentünk Milánóba, azonképen gyerünk vissza.~ ~
4165 6, I | mondtam, mert hisz a milyen gyilkos volt anyád, akár forró lúggal
4166 16 | a semmi a tölgyerdőt is gyökeréig hajtja: hát a te munkádat?~* * *~
4167 9, VIII | sürüben úgy van kitéve, hogy a gyöngébb faágakra van illesztve,
4168 13 | embernek gyöngéi, igy azokhoz gyöngédtelenül sohasem nyult; tehát Schnellerné
4169 13 | apróságokra, mik a magyar embernek gyöngéi, igy azokhoz gyöngédtelenül
4170 13 | ki vele.~Voltak akkor is gyöngeségek, még pletyka is volt elég,
4171 15, I | Barabás; - te öcsém; olyan gyöngy két asszonyképet pingált,
4172 18, 6 | az igazgyöngy, olyan igaz gyöngyei irodalmunknak Himfy szerelmei.~
4173 13 | bubostyukot, gatyásgalambot, gyöngytyukot, pézsmaréczét kértek és
4174 7, I | Jaj! az az úristen, miképp gyönyörködhetik Varjas uram megtérésének;
4175 5, V | számon kértem volna tőle e gyönyörüséges módját a könyvszerzésnek.~-
4176 8, V | kend, hát vitte volna ki a gyöpre, s ott ábéczézett volna
4177 5, II | látni.~- Itt van Gruber György, ki a nemzeti szinháznak
4178 4, I | nekem azon kinos gondolat gyötörte fejemet, hogy bejövet mondtam-e "
4179 18, 6 | a fájdalom, mely évekig gyötré, hazájától, panaszának tárgyától
4180 18, 6 | miként sebző,~ S mi az édes gyötrelem.~Nem ugy mentem, a mint
4181 18, 6 | kellemei,~ Többek lesznek gyötrelmim!~Alig ismert meg engemet,~
4182 7, V | egyszerü lesz.~- Hiúság gyötri önt Sándor, - mondja a lány
4183 13 | kell beszélnie, aztán addig gyötrik zene, ének, varrás, rajz,
4184 16 | leste.~Mig a leány ekképpen gyötrődött, addig Pál István ment a
4185 13 | lábtörést, vagy a mit drágábbért gyógyitanak. Ügyvédeink czivakodást
4186 13 | tudom én azt, hogy mivel gyógyitják azt nálunk. Ha igy tetszem,
4187 9, I | vándorolnia; mert máshol a gyógyszert meg nem kapja.~- Elmegyek
4188 5, VI | kiabált.~- Igy hát nem is gyógyul föl.~- Bajosan hiszem.~-
4189 18, 6 | osztrák fogoly, fél rongyban, gyógyulatlan sebbel; s a fogoly magyar
4190 10 | oda folyt; de minő pokoli gyomor lehet, mely ennyit és ily
4191 4, I | fejfájás ellen tormalevelet, - gyomorbajban ezerjófű, - meghülés ellen
4192 8, VI | élethosszant dobál mindenféle gyomot, mig utoljára a sok szennyes
4193 5, VI | meghült? vagy megterhelte a gyomrát?~- De meg ám! hogy is ne?
4194 18, 2 | vörös dolmánya van?~- A gyónást már csak én kezdeném inkább! -
4195 12, III | Inkább, mint elkárhozzék, gyónja be a papnak.~- Meggyónnám
4196 18, 2 | kell.~- No, csak meg ne gyónjál e papnak, - tréfálódzik
4197 12, III | Meggyónnám ám, - de hiába gyónnám meg a papnak, nincsen annak
4198 7, III | az az ember, ki valóban gyónni menne e szent helyre; oltárrablók
4199 9, VII | Veszprém, Fehérvár, Pápa, Győr, Pest, Pécs, Sopron, Bécs
4200 18, 2 | végezzék el az iskolákat Győrött, hol azonban Károly nem
4201 6, II | köszöntvén a beszélgető urakat, s gyors lépéssel a kút felé sietett,
4202 1 | bolond is kimozdult helyéből, gyorsitott léptekkel beközelitvén a
4203 9, V | vadászlegények és gránátosok alig győzék a töltést; hanem itt is
4204 7, V | Parancsoljon!~- Egy ócska győzelem kielégíti önt?~- Nem! ...
4205 14 | tűrhetetlenségében követelé, hogy a győzelemhez szokott vasasok másnap hozzák
4206 18, 4 | küzdelem oly erős, hogy a nő a győzelemnek ne martaléka; hanem jutalma
4207 8, V | akarna végképpen jóllakni győzelmével, egyetlen szó nem jött ki
4208 5, VI | legyen kézirat; de, uram, ki győzne annyit, - és egy szerencsétlen
4209 17 | hivatták; pedig meg vagyunk győződve, hogy a melyiknek az apját
4210 17 | jójszakát! alunni megyek, nem győzőm várni azt a vásott fiút,
4211 19, III | elmondatták velem, csak alig győztem felelni a nénémasszonyoknak.
4212 5, II | szomszéduram - csak a napszámosokat győzzem, meg a sok árjegyzéket.~-
4213 3, III | özvegy, csak a maga árváira győzzön eleget keresni, magának
4214 13 | közmondást, mit azóta a gyüjtemények között nem olvastam, hajdan
4215 9, I | kurucznak vagy labancznak gyüjtesz? Oh! a zivatarban az égi
4216 9, I | az egymás elleni harczra gyüjtünk erőt, hanem összeszedegetjük,
4217 18, 6 | Badacsony szürete!~Mulatságos gyülekezet,~ Te rabságom kezdete.~
4218 5, VII | csudálatraméltó, ha véletlenül e tudós gyülekezetben olyan dolgokat hallanánk,
4219 18, 3 | lőn; a vendégek az udvarra gyülekeztek, várván a hulló csillagokat;
4220 5, VII | legyen pénz.~A következő gyülésnek tárgya volt a választmány
4221 5, VII | mintegy emlékül, hogy jövő gyülésre legyen pénz.~A következő
4222 15, I | országgyülési élet: termekben, gyülhelyeken, nyilt tereken különböző
4223 9, III | III.~Ozorán gyültek össze a vendégek, kiknek
4224 15, I | bácsikám volt az egyetlen gyümölcs, és annyira érett, hogy,
4225 11, III | kik megvetitek a nyarat gyümölcseivel, hogy a csikorgó fagy alatt
4226 13 | hogy az emberi szorgalomnak gyümölcsét a féreg ne legelje le az
4227 4, I | a veszprémi és fehérvári gyümölcsös kofák egy garasára körtéért,
4228 1 | miatyánkra tanitál, egy gyürt papirra e szavakat irtad: "
4229 4, I | fürtöket, - melyek hosszan gyürüzének alá, - a fésüt az ablakba
4230 16 | szedtevedte koldus kutyája, gyüttment, szemétenhányt, zsellérmaradék...
4231 15, I | Jancsi a konyhába pipára gyujtani járt, mint mondani szokta;
4232 19, V | szikrától láttam, lámpást akart gyújtani az egyik.~Dárdám mellettem
4233 2, II | felezés alatt egy kúp alá gyujtattam, kitágítván a tűznél fagycsipett
4234 17 | dohányszagú, mintha az is pipára gyujtott volna.~- No, hadd megyek -
4235 15, I | francziák a kukoriczaszárt rá gyújtották.~Némely részben igazat adok
4236 9, VII | lekiálta, hogy a bengáli tüzet gyujtsák meg, a zene hadd szóljon,
4237 6, I | kutyájának is.~- Öcsém! - gyulladt fel az öreg - vagy ez a
4238 7, III | határozott hangon a leány.~- Gyűlöl?~- Erre nem felelek! - mondja
4239 5, V | megveszem a könyvet újra, mint gyűlölködjem velük.~- Szép mulatság! -
4240 8, II | előbb? - dörgött a lángba gyult gazda.~- Mert soha sem kérdezte
4241 7, VI | íme még a ház is fejére gyúlt! Hogyan oltsa most el?~Félórai
4242 12, V | összecsapódék fölötte a hab és egy becsületes emberrel
4243 7, VII | kell-e nagyobb büntetés.~Ne háborgassuk őket, hadd öleljék meg egymást.~ ~
4244 11, III | rezzentsen föl, mely fészkiben háboritatlan ül, hogy berontson egy család
4245 18, 5 | elmegyek embert ölni a háboruba! - Egyszersmind azt is hozzágondolta,
4246 3, VII | szólt a kérdett, a franczia háboruban aligha valami vásárja nem
4247 18, 5 | megszabadul a fájdalomtól, ha a háborúban nem röstel az ágyúkkal szemközt
4248 3, V | arany volt, a mi abban a háborús világban katona kezére könnyen
4249 12, V | minthogy a gyalogpósta a háborút kikurrentálta már, sőt még
4250 9, II | évekig tartó csata volt, háboruüzenés és békekötés nélkül. A vadászok
4251 2, I | gyermekét; tudta, van egy halmaz habos tallér a ládafenekén, ámbár
4252 15, I | nyugodt lélekkel van! felelé habozva Nina.~- Kérem a kisasszonyt,
4253 15, I | Itt csinálta ama híres haditervet: miként ha a nemesség a
4254 18, 6 | mult századbeli franczia hadjáratnak foglya lőn Kisfaludy, kit
4255 18, 3 | már látta jőni az unokát a hadnagygyal.~Az alkonyat megint összekergette
4256 18, 3 | Kezemet? - ismétlé a leány a hadnagyra nézve. - Minthogy önnek
4257 16 | keresztfánál maradt botjával hadonászni kezdett.~- Hő ne! hő ne!
4258 14 | minő kevés volt az egész hadseregben.~* * *~A káplárság nem nagy
4259 9, III | ellátva, de mint a létra hágcsófogai szélről egy tartalékban
4260 14 | A mint a harmadik már a hágcsónak közepén volt, a két elsőnek
4261 14 | észrevette, hogy a kőfalhoz hágcsót támaszt a lány, s midőn
4262 15, I | doktort a teins urfinak.~- Hagyd el; mit tudna az is segiteni!~-
4263 15, I | pőrén - asszony nélkül nem hagyhatok! Hát te miért nem irsz gyakrabban? -
4264 8, VI | forint.~- Uram, Jézus! ne hagyj el! - kiált föl a gyámoltalan
4265 8, II | a patvar, hanem ha időt hagyna kend a beszélgetésre, egyszer
4266 6, III | még őt üres kézzel helyben hagyná; mert a mint mondja, kitelik
4267 4, I | tanulni, a mit majd másnapra hagynak föl.~A szél megint összeborzolá
4268 15, I | a bőrödet is a fiskusnak hagyod?~S több efféle gyászos gondolatokat
4269 7, VI | mondja Ágnes... egy órát hagyok, de többet egy perczet sem,
4270 19, III | vászonkorsónak a fenekében hagytak. Én pedig jártattam az eszemet,
4271 14 | busúltatok, különben semmit sem hagytatok volna vacsorára; pedig éhes
4272 11, I | bármennyi, mégis keveselli.~- Haha! - mosolyga nagyságos Vámody
4273 4, I | de milyen kuszált az ön haja, - mondja ő hirtelen egy
4274 18, 4 | képzelet látja, s ime, a büszke hajadon oly kinnal vergődik közte,
4275 13 | értsd negyvenesztendős) hajadonok hirdettetik magukat ujságban,
4276 4, I | ablakból elhozta az ollót, - s hajamat az ollóval elegyengette.~
4277 11, III | hogy kedvencz ételét, a hajas burgonyát mindig maga sütötte,
4278 16 | előbb gondolná, hogy az öreg hajat kér mint krajczárt.~No de
4279 4, I | ő, - ne így viselje ön a haját, - így nem jól áll a választék
4280 3, VII | valamit érteni, s egy másik hajdúnak a fülébe súgott valamit,
4281 2, II | bundaközből kérdem a bámészkodó hajdút.~- Van-e jó ló?~- Vakabi
4282 5, IV | kevésbé tartom hazafinak azon hájfejüeket, kik minden harmadik szóban "
4283 18, 6 | S lesütötte szemeit.~Hajh! kemény ő, s érzéktelen,~
4284 15, I | hozandott a házhoz. Alig hajlánk házasságunk második évébe:
4285 3, IV | koldusasszony, jó szivvel jövén a hajlékba, hogy a mit más jót cselekedett,
4286 16 | tul a rendén egy oldalra hajlott.~Elvásott az a jó ember,
4287 9, II | osztályokba, hol a tolvajvadászok hajnal óta húzzák meg magukat,
4288 19, I | gyertyája, a kigyó farka - a hajnali csillag... ott van a többi,
4289 7, III | hölgy egészen a himzőkeretre hajol, érzi minden idegében, hogy
4290 15, I | eszem is elhagy, te mégsem hajolsz a jó szóra. Már csak eszembe
4291 6, IV | az út mellé szelt, azért hajoltam le; aztán még ő mondja,
4292 8, I | öregasszonyt, ki két kezébe hajtá le fejét az asztalra, mig
4293 9, V | két farkas és öt róka is a hajtásba keveredett.~Ozorától Miklósvárig
4294 9, II | ki hamarjában, hogy egy hajtásban 1800 darab szarvas milyen
4295 9, IV | semmi kifogás sincsen.~A hajtásra éppen úgy készittetett terv,
4296 9, IV | 21-ik napján megkezdék a hajtást.~Számolva tisztelt olvasóink
4297 9, VII | hajtók közé tele boroshordók hajtatának, fönn pedig Biharynak hegedüje
4298 6, IV | biróstól mind a hárman kifelé hajtattak, öregasszonyt kérdezvén
4299 9, VI | csapszékeket ostromolták a hajtok borért, s minthogy az ivás
4300 9, IV | három-három napra rendeltek hajtókat, ezekkel beosztva mentek
4301 9, V | világos kék hosszu frakk zöld hajtókával, és rangjuk szerint különböző
4302 9, VI | ivás annyira ment, hogy a hajtóknak végképeni lerészegedésétől
4303 9, II | üldöztetését megérezve, a hajtókon keresztül visszatör szokott
4304 2, II | anyjukat is három esztendeig hajtottam, egyike most is meg van,
4305 3, VII | ereszti Pétert, hogy alvóra ne hajtsa.~A földek végében nyújtózkodott
4306 9, VIII | emse és 2 kan vaddisznót hajtsanak.~Ez alkalommal a közlő szinte
4307 4, I | fejemet valamelyest hátra hajtván, szemeimbe nézett.~Majdnem
4308 19, VI | kis négy esztendős fiam hál ott, a ki már javában legelteti
4309 7, III | s míg a kéz megszokottan halad a munkán: csendes magányában,
4310 13 | az utczának sarkán.~Ez is haladás; hanem Schnellerné asszonynéném
4311 13 | hanem kérdezlek benneteket, haladás-e az, midőn egy egészséges
4312 7, II | Varjas, - nem is voltam háladatlan; mert éppen azon fáradságokért
4313 18, 7 | magát rögtön, hogy a csomót haladéktalanul megoldja.~Négyen ültek a
4314 9, II | kocsisnak, hogy az erdőben merre haladjon a kijelölt utra, mit nem
4315 13 | személyválogatás nélkül.~Haladnunk kell a korral; beösmerem;
4316 15, I | nyelvgyakorlat szinte gyorsan haladott, csak az időt vártuk nehezen,
4317 1 | képét.~Apródunknak lassu haladtában szemei a holdra tapadának,
4318 1 | ménének együtt, egy uton haladva, egy czélon elmélkedve,
4319 1 | akart; a széles vágáson haladván, kedves vendége, Bartos
4320 15, I | eltávoztatására.~Egy időben számiték halálára, mely nem kárkivánásra,
4321 14 | s megint kérdi:~- Mivel hálálom én ezt meg?~- Semmivel uram;
4322 12, VII | utána.~Hollót kiverte a halálveriték, és a furfangos ész nem
4323 13 | de hasonlót nem igen, és hálás érzelem hat meg irás közben
4324 13 | között is megsavanyodik.~Hálásan emlékszem a derék öreg asszonyra,
4325 14 | aztán az angol követ, mint halász, átöltözötten szabadult
4326 12, II | kend a pörpatvarban addig halászott, hogy a kend része ötvenszer
4327 7, I | megtérésének; mert mostanában nem halásztak ki a pokol torkából olyan
4328 5, VI | nézze meg a tekintetes úr, - haldoklik.~- Szegény új magyar muzeum!~-
4329 12, V | megszomorodott fiúnak lassu hangját hallák.~Benyitának az előljárók,
4330 9, VI | lépésnyire, keserves följajdulást hallanak, melynek rémületessége megállitá
4331 15, I | a többek közt - örömmel hallanám, hogy kinyilott a szemed.
4332 5, VII | gyülekezetben olyan dolgokat hallanánk, melyek Magyarhonban is
4333 19, I | hallottam.~- Hallotta kend? hallásnak az jó volt, a kelmed öregapja
4334 15, I | Ergo, mégsem romlik az én hallásom, megbocsátok mindent, vezess
4335 16 | akárhányszor, saját fülök hallatára mondták még a vének is:
4336 5, VIII | önök, hanem mondunk egy hallatlan dolgot.~- Készüljön ön,
4337 12, I | jutni!~Egyetlen egy szó nem hallatszik, mindenik szűrébe húzódik,
4338 2, II | elmondom, nemzetes uram, csak hallgasson rám! Ott hagytam el a szót,
4339 8, VIII | az ügyvéd, körülnézvén a hallgatag tömeget, melyből utóbb csak
4340 14 | megrémült három ember szép hallgatagon ment a zugba, hova Simonyi
4341 7, III | feledkezett ott benn, - s e hallgatagságból árulkodék ki az indulatroham,
4342 19, V | vallatást teszek, alig győzte hallgatással, mikor a biró uram lármájára
4343 19, III | az ablak alá, hogy azon hallgathassa majd az óraütést; mert a
4344 5, VII | gondolod, hogy itt ingyért hallgatjuk a titoknak nyöszörgéseit?
4345 8, II | beszélsz?~- Bár csak kend hallgatna meg egyszer.~- No hát mit
4346 6, I | nénémasszonynak az ura, a ki pipázva hallgatódzik a sarokban, de kiejtené
4347 19, III | lány az ajtószár mellől hallgatódzott, a mit én már énekszó közt
4348 13 | azért jobb lesz öcsém, ha hallgatsz! nem mai asszony vagyok
4349 7, III | ugyan nagy hibája, hogy őt hallgatva nézi; de annál bizonyosabb
4350 16 | várta, hogy a puffanásokat hallhassa.~Hallotta is, mert Örzse
4351 16 | orditottam! - mondja a lánynak - hallhattad, hogy én vagyok idekinn.~-
4352 6, IV | úr, hogy csak a kocsiban hallhatták, - nekem is elég ez a baj,
4353 2, II | hajdú.~- Nemzetes uram! hallja-e, nemzetes uram! keljen fel,
4354 6, I | mondom, - többet egy szót se halljak meg.~- Eleget hallott kend, -
4355 16 | beteszem, hogy a szavát se halljam kendnek, - toldá végről,
4356 18, 5 | vendégfogadónál; tehát se látója, se hallója nem voltam az egész komédiának.~-
4357 15, I | eszed ágában sem volt, a mit hallottál?~- De nem ám!~- Tudtam én,
4358 18, 2 | megyünk föl hiába! Majd hallunk valamit. Tartson velünk,
4359 9, VII | megparancsolta, hogy négy helyen halmokat vettessenek föl, miket czövekekkel
4360 9, VI | elfeledni sohasem fogja.~Halmokra gyült össze a lelőtt szarvastömeg;
4361 7, IV | itt a szobában szörnyet halna.~- Tehát olyan hírt akar
4362 9, V | átnyujtá a herczegnek a hálóba már bevett vadaknak jegyzékét,
4363 5, VI | uram, - íme egy már úgy is halódik, - s most jut eszembe, hogy
4364 7, IV | orditott Varjas.~- Tudtam, hogy halódni fog; pedig még nem is mondtam,
4365 14 | hogy én a szabad ég alatt hálok, hát a szobalány nem is
4366 9, VIII | ménes istállókban a régi hálók elégtek, harminczegyezer
4367 9, VIII | szarvasbikának összefogása, ha már a hálónak elvitelére is annyi szekér
4368 9, VIII | kikergethetése, s így a hálót csak hetednapra lehetett
4369 5, I | Egyetlen egy szócskát sem halottam, édes szomszéduram.~- Hiszi
4370 12, V | emberek, csak egyetlen egy halottat kelle megsiratni, az öreg
4371 9, II | tisztjükhöz képest örökös hálóvetésről okoskodtak, hogy a szüntelen
4372 18, 3 | Te ugy is a szomszédban hálsz. Éjszakának idején magadra
4373 8, VIII | s mig ki s bementem, halva találtam az uramat.~- Hát
4374 7, I | a fösvénységet kieszi a hamu.~- Ágnes asszony! Ágnes
4375 8, VI | Keresztes maradt nyugton, pipája hamuját vervén ki, mintha a lelkiösmerete
4376 15, I | tenyerébe vervén pipájából a hamut - még csak nem is dohányzik! -
4377 9, VIII | hogy a rengetegségekben hamuzsirégető telepeket állitsanak föl,
4378 8, VIII | kiment, elcsipvén a mécs hamvát, hogy a bejövőnek megvilágítsa
4379 7, II | is felugrott.~- Uram, ma hamvazószerda van, - tán azt hiszi ön,
4380 12, I | oldalba, s ezzel a rekedt hanggal egy csoportba hivta valamennyit.~
4381 19, III | Haragos anyád van, a mint a hangjából kiveszem a mérgét.~- Bár
4382 5, II | nagyon fülelnek a gazda hangjára, hogy megugassák.~- Hát
4383 4, II | óra közt; mondja ő erősebb hangnyomattal, egyszersmind fölemelkedve
4384 19, IV | is észrevette, hogy még a hangom is messze jár Örzséék házától.
4385 9, VII | mint ma Anderson.~Erre hangos kaczaj tört ki, a herczeg
4386 8, VIII | lehetett meghallani, s egy hangosabb beszédet. Utóbb tisztán
4387 11, VI | Ki az? mi az? - szólt hangosabban amaz.~- Ki volna? - hát
4388 1 | erőszakolt kondulásaiban hangoztatá a vidéket.~- A bolond vagy
4389 18, 3 | utolsó szava akként volt hangoztatva, hogy a hadnagy remélni
4390 18, 2 | fölneszezni nem akarná. A hangulathoz illett a nóta is, melyből
4391 15, I | hangját; ez mind semmi e hangzagyvához. Nem volt karmester, de
4392 17 | zálogházba.~- Mozdulj barát! - hangzék a biztató szó, - s a köpönyeg
4393 6, V | mely néha olyan különösen hangzik a pap szájából, hogy nemcsak
4394 14 | A vezényszó nem hiában hangzott el, csakhogy a háború mégis
4395 9, I | birtokok tulajdonosai, hajdan hanyagságról hires gazdák és nem olvasó
4396 15, I | mulva balom felköltötten hanyatlott mellemre; ágyamnál Ninám
4397 4, II | Pesten.~Oh, szegény apák! hányféleképen sopánkodtak ez urfiakon,
4398 8, VII | nyult a szomoru munkához.~Hánykolódott benne a gondolat, látván,
4399 7, II | gondolattól a másikig; - addig is hánykolódván az ész, hogy egyet hazudjék,
4400 18, 4 | egykor nem fogod szememre hányni, hogy ugy tartottalak, mint
4401 3, VII | fejében, mindenféleképp hányódott vetődött, hogy nem volna-e
4402 2, I | megfogni a lúdlopót; majd úgy hányom a havat, hogy Szájadyék
4403 3, VII | országokban, ahol a sors széjjel hányta, s most a leányát keresi.~
4404 8, III | földhöz dobtak, padlásra hánytak, mostak, szapultak száraz
4405 2, II | dolog, főztük a taplót, hánytuk vetettük a szót, kit ide,
4406 19, IV | találom. Tudtam, hogy a nem haragjában szedte fel a fáját, hanem
4407 6, III | lány, hogy a legény szinte haragnak gondolta.~- Ha haragszol,
4408 19, VI | házsártos asszonyt.~- Ne legyen haragod, - szólt az asszony neki
4409 19, IV | egész háznépet, igy az én haragosomnak nem akadt jó módja magát
4410 6, III | haragnak gondolta.~- Ha haragszol, hát nem mondom többször, -
4411 19, III | a nevét sem tudom... ne haragudjék, ha még csak most kérdem -
4412 6, III | daczosan a legény.~- Mért haragudnám? - engesztelé a lány, -
4413 13 | mondta; azért is bajos lenne haragudni.~3-szor: A legjobb akaratból
4414 18, 2 | hozott, valamint azért sem haragudott a korcsmáros, ha a vendég
4415 3, VII | meg ez a kis lány, nem haragusztok egymásra, tehát ha megjön
4416 8, V | mert bőghetne kínjában, haragvék az öregasszony, s a benyilóba
4417 7, I | koplaljak negyven napig ilyen haramiáért, ki még az istennek is az
4418 6, V | Harangoznak! - mondja a pap, - a harang hívja a hiveket, meg engem,
4419 1 | ajtajánál valának; a remete harangjával szent misére hivá szokott
4420 1 | rendelt az apróddal, látá harangkötélbe kapaszkodni, mire a kisded
4421 14 | utolsó falat kenyerén, csak a harangkötélen nem.~A harangozás alkalmával
4422 1 | lett, vagy éhkinjában delet harangoz; mondá a király, kiváncsian
4423 14 | csak a harangkötélen nem.~A harangozás alkalmával egyszer észrevette
4424 11 | KÉT FÖSVÉNY.~Mintha delet harangoznának, úgy meghallja az ember
4425 14 | tornyába is föleresztették harangozni, pedig jól tudja mindenki
4426 12, V | leselkedett, tudta, hogy esteli harangszókor a vizen át elmegyen Örzséékhez
4427 2, II | nyalt, utoljára bele is harapna; Zsuzsit biztatni kezdem;
4428 13 | hogy az étvágyat valami harapnivalóval miként lehetne egyensulyba
4429 15, I | Ekkor tudám, mily erős a harcz, melyet önmagunk ellen vivunk.~
4430 1 | a hátukra irta. - Mátyás harczaiban halált, békében az árvának
4431 15, I | állitásaként. Ezen gyermek leend harczias vérü urambátyámnak kibékitője
4432 9, I | voltunk, kik új elvekért harczoltunk önvéreinkkel.~Ma ezt egy
4433 14 | a vakmerő és szerencsés harczost mindenki bámulta. A vendégek
4434 9, I | ma nem az egymás elleni harczra gyüjtünk erőt, hanem összeszedegetjük,
4435 19, VI | kicsődült elejbénk, és a ki most harmad napja legeslegfőképen sütött-főzött
4436 3, I | hogy a szomszédnak egy kis harmadfél éves lánya hagyta kinn ételestől;
4437 7, II | tiszteletemet tenni" pedig a harmadikkal egy taktusban végződjék
4438 9, VII | fához csapódván, a tőle harmadiknak álló Eszterházy fejének
4439 11, II | fejéről.~- Megijedtél, Náni.~- Harmadnapja nem látom kendet, most meg
4440 9, VII | fegyvert.~Dámvadakra mentünk ki harmadnapon, a különben is vidám állat
4441 13 | haza kerül, mindenből csak harmadrészt tud; hanem a mire nem akarták
4442 19, III | értők, nem igen várták a harmadszori hivást, - mire a tál bejött,
4443 15, I | feselt mint bimbó, melyre ha harmat csepje szállt, vagy árnyadó
4444 3, VI | laktok.~Szegény nénémasszony, harminc esztendeje lehet, hogy magával
4445 9, IV | szükséges fegyvertárt, s a harmincz-negyven kocsin Tolnamegyéig huzódó
4446 9, VIII | istállókban a régi hálók elégtek, harminczegyezer pengőért csináltak újat.~
4447 9, VIII | hallom, mennyibe kerül?~- Harminczkétezer pengő forintba, tekintetes
4448 9, IV | falvakból az ispánságok három-három napra rendeltek hajtókat,
4449 9, VI | hatalmas czimerét hátára vetve, három-négy ölnyi ugrásával egy kis
4450 15, I | házasodjál; mert én szent háromság úgy segéljen, nem vigyázok
4451 14 | vad fiu elől, ki mindig harsány lármával csapott reájuk.~
4452 10 | az ember fiának szájába.~Harsogott azonban a zene, - a vendégraj
4453 9, VI | gyönyörü összhangzatban harsogtatja meg az erdőt, az öldöklő
4454 19, IV | Igaz ugyan, hogy egy hasábfa sem veszett ki két esztendeig
4455 11, III | otthon a napon melegíti a hasát, addig ők tesznek egy fordulót.~
4456 7, III | természet országából mint hasonlatok a nőszépséghez, minduntalan
4457 5, VII | az emberekkel.~- De ilyen hasonlatosság!!!~- Mondám, hogy igen természetes,
4458 1 | az arczszinezet leginkább hasonlitott a budai tavalyi terméshez.
4459 5, I | elmondott könyv nélkül, - nem is hasonlított ám az semmit ahhoz, a mi
4460 13 | magyarul, a leány pedig hasonlóképen egy szót sem tudott németül, ...
4461 9, II | folyamodott.~- Jó estét, uraim.~- Hasonlóképpen! - kivánják vissza amazok
4462 13 | tekintélyre vergődött; de hasonlót nem igen, és hálás érzelem
4463 9, II | melylyel vadat csipni jött el!~Hasonlóul járt egy uradalmi vadász,
4464 5, VII | mindenikének tudnék egy hasonmását nevezni Magyarországban! -
4465 15, I | megmondani nem volt bátorságom. Hasonnemü dolgokkal nem bibelődtem;
4466 2, I | ott látnám magamat, a nagy hasu tintatartó mellett, - szolgáltam
4467 13 | olvastam, hajdan pedig ugyan használgatták; mert Schnellernétől igen
4468 2, I | történetemhez nem minden rókát használhatok. Hogy a róka bácsi volt-e,
4469 9, IV | lyukas, és kereskedésben használhatósága ellen semmi kifogás sincsen.~
4470 9, I | e jóakarat, csak olyant használhatott, ki magyarul tudna.~- Sajnálom! -
4471 9, VII | csinált.~- Tiszttartó úr, mire használják e temérdek fát?~- Semmire,
4472 9, I | is megvan, nem csak nem használjuk; de ha valaki megemlíti,
4473 14 | mészáros elkeseredetten használta öklét, s az egyik diák félholtan
4474 9, II | nagy vadászatok alkalmával használtatott körülbelől 600 holdnyi térségnek
4475 10 | dominóját, mit ő vacsorázásig használván, azon gondolatra jött, hogy
4476 2, I | úr isten nevében, minden hasznom az volt, mit a tintatartóból
4477 9, I | hogy mi temérdek szép és hasznos dolgot birunk; de mivel
4478 14 | engem vinnének el.~- Nem sok hasznunkat vehetnék, uram; mert ezeknek
4479 9, VIII | pénztáramból ennyi előlegezés, a haszonból aztán lehuzzuk.~Negyednapra
4480 15, I | Egyébiránt ilyes apróságok is haszonnal járnak, sőt némely esetben
4481 15, I | mindig... az is hazudik... haszontalanság az egész. De beszéljünk,
4482 6, I | elkezdek kiabálni, azt a hátaddal is hallod.~- De nagy úr
4483 1 | is.~- Korbáccsal iratom a hátadra.~- Kár lenne, ird inkább
4484 18, 4 | hogy meglássék rajta az ő hatalma is.~Kisfaludy Bécsbe ment,
4485 7, IV | melyekkel magát egy másiknak hatalmába adta.~De hát a remény?~Csábító
4486 18, 2 | maradt meg, hogy a ki eleink hatalmáról és dicsőségéről beszél,
4487 9, VI | ujabban előugrott egy még hatalmasabb, s a vadász tíz fegyvernek
4488 14 | midőn verekedő pajtásait hatalmasan legyőzheti, s minthogy éppen
4489 13 | eredetiség, melynek összege őt hatalmassá tette egész életében, és
4490 16 | Hát nem ösmered azt a nagy hatalmat, melynek elég annyi, hogy
4491 18, 1 | az időnek, mely romboló hatalmát a sümegi hatalmas váron
4492 9, I | emberek saját elképzelt hatalmukat elszégyenlik, s a pártok,
4493 9, I | Oh! a zivatarban az égi hatalom keze oly hatalmas, hogy
4494 18, 6 | Csak a vége életemnek~Lesz határa szerelmemnek,~ S ha siromon
4495 18, 6 | mondja tehát a hazának szent határához érve:~Végtére hát elértelek,~
4496 7, III | egy volt, ki a bizalmasság határaihoz nem ért el: Róza, az ügyvéd
4497 8, VII | jó sötéttel, már a falu határán volt.~Az uradalmi ügyvéd
4498 2, II | száz lépésnyire lehetett a határárok, a mint oda pillant, róka
4499 7, V | multkori beszéden, melynek határát elfeledtük kialkudni, -
4500 8, IV | gondolta, nem ártana a szomszéd határba nyujtózkodni, s minthogy
4501 12, V | levő luczernásnak sarkán a határkő alá ásta.~Hanem előbb még
4502 13 | ott van az Y betü, mintha határkőnek támasztották volna oda,
4503 13 | volnának, kik a kitüzött határnapra nem várnak kisebb vendéget,
4504 5, V | ejtették, míg amaz reggelijét a hátáról ette meg. Ezek ismét - mutata
4505 15, I | kérdezné a pokoltól, mit határoz egy elkárhozott lélekről?
4506 2, I | sarkánál alkudozó Szájadynak. A határozat után betántorgott fonással
4507 17 | még egy kicsit, - mondá határozatlanul a baka.~Ekkor a huszár egy
4508 4, I | vele nem megyek.~Ezen határozatomat szentül megtartám, s minthogy
4509 15, I | tüstént megmondám neki a határozatot.~- Én el nem hagyom a teins
4510 1 | királyi vadászatra ment, határozni nem akart; jól tudá ugyan
4511 7, IV | kis vesztett pört egy új, határozottabb s kedvezőbb eredményre apellálja.~
4512 2, I | csakugyan ő lenne. Azon határozottsággal ment nyugvóhelyére, hogy
4513 2, I | asszony, csipőre tett kezekkel határozottságot mutatva, mely ily fontos
4514 18, 1 | mi nem volt fehér, el is határozta magában, hogy azt a fehér
4515 15, I | vitát ereszteni: röviden határoztam, azonnal elvenni Ninát,
4516 2, I | megtartását kiváná. Harmadnapra határoztaték az ünnepélyes megkérés.~-
4517 11, III | hamarább kilegelné ő szemmel a határt, mint a mérnök a lánczczal
4518 5, III | erősen érzi az orvosság hatását, szokatlan nagyokat kiált,
4519 1 | eszközölhetett, a keserű válásnak hatásos pillanata, kieszközlének
4520 5, VII | menekült minden tudós egyszer hátbaütötte, mintegy emlékül, hogy jövő
4521 13 | Schnellerné asszonynéni a hátbavágás mellé adott.~Istenfélő jámbor
4522 13 | volna-e bővebben, vagy a hátbavágásokat? de reménylem, fönn a magas
4523 13 | kétgarasosokért, valamint hátbavágásokért.~Szegény asszonynéném, ha
4524 9, IV | csőszök, naponként pedig hatezer hajtó.~A pontosan utasitott
4525 7, II | koldulásról elmélkedjem.~- Az hathatós leczke lesz, mindenesetre!~-
4526 13 | Schnellerné a nép között is hatni tudott, alkalmazkodván annak
4527 18, 5 | szomorúan; mert a testőrségtől hatod magával egy gyalogezredhez
4528 18, 2 | aztán nem röstelt néhány hatos tallért is kivenni, s ez
4529 4, I | csecsebecsék szokatlanul hatottak rám, a hölgy néhányszor
4530 4, II | mondám, - már három negyed hatra, - fölemelkedem ülőhelyemből,
4531 19, II | kötéllel hozzá ne érhessen. Hátra-hátra nézett az eb, szinte láttam,
4532 7, I | Varjas uram néhány lépéssel hátrább állt, látván, hogy Ágnes
4533 12, I | elpusztulván a legelső sorból, hátrább-hátrább huzódának.~- Senki többet?
4534 16 | nagyot akar ütni, előbb hátrafelé nyujtja ki a kezét. Pál
4535 9, I | a párt; hanem a nemzeti hátramaradás okait keressük; ma nem gúnyolódunk
4536 13 | tűrhetvén környezetében semmi hátramaradást.~Maga körül napról napra
4537 6, I | öregnek a zöreje hallatszott, hátrament a legény, s a félszer sarkán
4538 14 | emelvénynek, de a ló megállt és hátranézett.~Simonyi egy kanál forró
4539 14 | emelvényre anélkül, hogy hátranézne, vagy a kását megvárta volna.~
4540 10 | Debreczenről akar beszélni, hol a hatrőfös kalba...~- Kérem, ne tessék
4541 15, I | szállottál kocsiddal?~- A "fehér hattyu"-ba; tüstént leugrottam
4542 1 | számadást éles karddal a hátukra irta. - Mátyás harczaiban
4543 9, II | szarvast a kocsinak kényelmes hátuljába helyezék, reá pedig takarónak
4544 19, IV(2)| ül, a harmadik a szekér hátulján egy kényelmes saraglyában
4545 19, V | vezette, a melyiket a másik hátuljáról hajtott.~Az ajtó csakhamar
4546 11, III | mellett, a harmadik pedig a hátulsó ülésből most huzódik előre;
4547 11, III | azt a fontos dolgot, mit a hátulsók kitálaltak a szűrre.~- Kend
4548 6, I | ha meglátná, - abból a hatvan esztendőből első szóra is
4549 3, VI | asztal mellett, - mint valami hatvanesztendős öreg.~- Ki tudja, érjük-e
4550 2, II | szállingózott, a töretlen havon nyúlnyomok látszának. Vakabi,
4551 18, 4 | ment, visszavágyva a kedves hazába, hol boldogságát hagyta;
4552 13 | találkozott férj széles e hazában; egy hosszu német ménesmester
|