bold = Main text
      Rész,  Fejezet                                             grey = Comment text

 4553    11,  III  |                   kedvencz agaraidat...~Tán hazád van? ... nem, az nincs, ...
 4554    11,  III  |                         neked csak emeletes házad van, melynek ajtajában ijesztők
 4555     3,  VII  |             hazugság, kár volna a gazembert hazaereszteni a faluba nyűgnek.~Ez hát
 4556     3,  III  |                                III.~Mielőtt hazaérhetett volna a gyerekkel, a vénebbek
 4557     7,  VII  |                  ott hagyván Varjast.~* * *~Hazaért. Róza megtudván anyjától
 4558     5,  IV   |                eszik; és még kevésbé tartom hazafinak azon hájfejüeket, kik minden
 4559     5,  IV   |                  meg a búsuló hazafiak, kik hazafiui hipokhondriából~1-ör savanyú
 4560     8,  IV   |               azonban olyan ideje is, midőn hazagondolt, s mondhatom, hogy mikor
 4561     6,  V    |              ugyancsak nem bánná, ha valaki hazahítta volna.~Elbeszélte a pap
 4562    12,  VII  |                     magára az ember. Mint a hazajáró lélek, az embernek emlékezetében
 4563    18,  6    |               fájdalom, mely évekig gyötré, hazájától, panaszának tárgyától annyi
 4564    18,  1    |                  Kisfaludy Mihályné lőn, és hazajövet a fehér köpönyeggel, úgy
 4565      |                      hanem várták a férjnek hazajövetelét.~Az asszony az ebéd iránt
 4566      |                     mindegy; a nádas tetejü házak nem kérőztek a városba, -
 4567     5,  V    |                   melyek ugyan valami módon hazakerültek.~- Mi módon?~- Haza loptam
 4568    11,  II   |                    szólhatott volna a lány, hazakiáltották.~- Még egyet! - kezdi hirtelen
 4569    18,  3    |                 Róza leánya, a többi vendég házalni ment a keszthelyi czigányokkal,
 4570     5,  IV   |                 oltanak.~3-or egy nyomorult házalót nyers bőrbe varrnak.~De
 4571    15,  I    |                 mondom én is; be nem hoznak házamba csak egy matring czérnát
 4572    11,  II   |              hazamenjek-e vagy nem? mert ha hazamegyek, édesapám olyant botlik
 4573     6,  IV   |          Tisztelendő uram, meg az ifjú gróf hazamenet tréfáltak és búsulgattak,
 4574    11,  II   |                      most már azt sem tudom hazamenjek-e vagy nem? mert ha hazamegyek,
 4575    18,  2    |                  uram, olyan vásárt ütött a házamnál, hogy a ki mit tud, erről
 4576    19,  III  |                  korcsmának és az öreg néni házának volt egyedüli kéménye, és
 4577     9,  I    |                    azon adatokat, melyekből hazánk egyik egyszerü képe, a tamási
 4578    15,  I    |          iparmükiállitás, ezereit csalá fel hazánkfiainak. Ez időtájban egy ebéd után
 4579    15,  I    |                     város, tudomás szerint, hazánknak szélén van; hogy úgy szóljak:
 4580      |                  Mit busúl János? - kérdi a házas zsellér a koldust.~- Könnyen
 4581     6,  II   |                     faluban szegény, azt én házasítom ki az idén, tisztelendő
 4582     8,  II   |                    egy vagy két párt ki nem házasított volna, - s ekképpen már
 4583     8,  IV   |                mondhatom, hogy mikor árváit házasította, kivált, ha legényt keresett,
 4584    19,  III  |                   mint a városi hős, meg is házasodik.~A milyen a vászon, olyan
 4585    15,  I    |            másvilágra, - most itt az ideje, házasodjál; mert én szent háromság
 4586     7,  V    |                 odább az ember, - lárifári: házasodjanak.~Talán magunk sem igen találnánk
 4587     6,  II   |              keresztapja leszek.~- Csak már házasodnának többen, mosolygott jó képpel
 4588    15,  I    |                   Nem úgy verik a czigányt, házasodnod kell még ebben a hónapban!~-
 4589    11,  V    |                  apámat.~- Jól van, hát nem házasodol?~- Ha azt gondolja kelmed
 4590     2,  I    |               igérte, hogy ha beleegyezik a házasságba, főbiró is lehet - komája.~
 4591      |              gödölyének nyakára késziteni a házasságnak szent igáját.~- Uram! világositsd
 4592    15,  I    |                  volna még életemben boldog házasságodból látni egy pár Kelment; -
 4593      |                   vele.~- Megtiltani neki a házasságot.~- Komám! midőn a miatyánkra
 4594    15,  I    |            hozandott a házhoz. Alig hajlánk házasságunk második évébe: egy ép tüdejü
 4595    18,  6    |                     kötve, s első szükség a hazaszabadulás lenne.~Végre ez is megjött,
 4596     8,  II   |                 ugyan, mikor a katonaságból hazaszabadult, de a mit ott megtanult,
 4597     8,  IV   |                      Amint mondá, úgy lett, hazaszaladt az ezer forintért, öreg
 4598    19,  VI   |                    velünk szépen, mindenét, házát, földjét, pénzét és ezt
 4599    12,  IV   |                 tehát hetedhét országból is hazaterelgeti.~Hanem jól tudta a vén bolond,
 4600    12,  VI   |                        s ha majd a legény a házatlan zsellérek sorába áll ki,
 4601    19,  IV   |                hangom is messze jár Örzséék házától. El is kezdődött nénémasszony
 4602    18,  3    |               mondani való megmondom.~A fiu hazavezetvén Rózát a főhadiszállásra,
 4603    18,  1    |                    lakodalma után feleségét hazavitte, a menyecske már útközben
 4604     3,  II   |                    sántát, bénát segített a házereszek alá. Újabban keresésre indúlt
 4605     3,  V    |                     nagyhamar kiméri neki a házhelyet.~Jöttek befelé a czigányok,
 4606     7,  II   |                    szolgálhatok? - mondja a háziasszony.~- Csekélység az egész, -
 4607      |                  aztán eszembe jut, mikor a háziasszonyom macskájának összevarrtam
 4608      |                 mint értettem.~- Csak nem a háziasszonyt akarják ellopni?~- Éppenséggel
 4609     8,  VII  |                 sárban, alig birt az utolsó házig elbirkózni bennük.~Az utolsó
 4610    19,  IV   |              kerekedett a szekrénylopóknak. Házitolvajnak kell itten ólálkodni, a
 4611      |                   emberek lehetnek? kérdi a háziúr egész kiváncsisággal.~-
 4612    12,  VII  |               megszomorodott fiú kilépett a házküszöbön, kicsinybe mult, hogy földre
 4613     6,  VI   |                 szemközt vele Kántor István háznépe, Örzse mellett Ferkó.~-
 4614     6,  I    |                  melyet Kántor István egész háznépével az udvarban egy törzsök
 4615    18,  3    |                    neki, utána sietett, s a házon tul érvén el, a siető köpönyegnek
 4616     7,  II   |                    házba, s végig neszezi a házosztályokat; a bánat a félig nyitott
 4617     8,  V    |                 mást szeret ugy-e, asszony? házsártoskodik amaz.~- Kérdezze meg kend
 4618    12,  IV   |                    falu úgy épült, hogy két házsor közé esvén a patak, a kertek
 4619      |                    magam igazitom helyre, - hazudék az öreg reszketeg ujjaival
 4620     8,  II   |                felelt rá a lány.~- Lány, ne hazudjál... anyád itt nyöszörög,
 4621     7,  II   |             hánykolódván az ész, hogy egyet hazudjék, vagy kettőt.~Varjas úr
 4622      |                     hagyott, s inkább, mint hazudjon, egy szóval sem mondá.~-
 4623     7,  V    |                   reggel azt, a mit délután hazudnak. Az utólsót nem érdemlem.~-
 4624    11,  V    |                 szeretem?~- Azt.~- De akkor hazudom ám édes apám.~- Hát nem
 4625     6,  I    |                     öreg - vagy ez a tacskó hazudott, hanem akkor lesz a tarisznyaszijnak
 4626    18,  2    |                     el azt mind, a mit neki hazudoztak.~- Aztán ne higgyünk el
 4627     4,  II   |                  nem élhetek.~- De most már hazudsz.~- Neked?~- Nem nekem, hanem
 4628    19,  V    |                   elhiszi kend, hogy én nem hazudtam, hanem itt a mi falunkban
 4629    11,  III  |                   Mondd: hogy őseid vannak: hazudtold meg az Istent, vagy a teremtés
 4630    18,  2    |                     dicsőségéről beszél, ne hazudtolhassák meg, ha állitja, hogy büszke
 4631     4,  I    |                   elvetemedett, mint inkább hazug; pedig egy kis füllentésért
 4632     4,  II   |                     hisz a mit elbeszélnek, hazugságnak rémítő sok volna, fele legalább
 4633      |                szorultak czifránál-czifrább hazugságra a legények, valamint városon
 4634     7,  I    |                    ajtón.~Mi is menjünk egy házzal odább.~ ~
 4635      |                      az aztán a köpönyeg... hé, Náni - kiálta a mellékajtón, ...
 4636      |                    Nem tom'... apám uram... hebegé a leány, azt gondolván,
 4637     7,  VI   |                   Mit akar Ágnes asszony? - hebegi Varjas.~- Húsz esztendőmet
 4638    19,  IV   |                    s elgondoltam vele, hogy hébekorba nem ártana csomót kötni
 4639     6,  III  |                     örömében azt sem tudja, hébérhez nyúljon-e, vagy hogy az
 4640      |                  azt hiszi a jámbor, hogy a hegedü még keservesebben szól,
 4641      |                    el, mikor az öreg Vincze hegedül; de mégsem tudnám elnevetni
 4642    18,  2    |                  mig a sümegi várban el nem hegedülitek az én nótámat. - S ekkor
 4643     5,  III  |                     orvos.~- Hogy egy lábon hegedüljenek?~- Éppen egy lábon.~- Hisz
 4644     5,  III  |                kérdi a czigány.~- Aztán úgy hegedülsz, gazember! - parancsolja
 4645     5,  II   |                    búsul, s a mellett addig hegedültet, hogy a mestergerendáig
 4646     5,  II   |                korhely; mert egész éjszakán hegedülteti magát.~2-or szinte korhely;
 4647     5,  II   |                    mult vásárkor egész éjen hegedültette magát.~- Akkor az igaz,
 4648    19,  IV   |                 hegyek közé tévedt, szólt a hegedüs is, a mint négy czigány
 4649    18,  3    |                  állt, s azt mondja az első hegedüsnek:~- Hallod-e, te, Ferkó,
 4650    15,  I    |                   mint az egyszeri ficzkó a hegedüvel: tudta, de nem próbálta. -
 4651    12,  I    |                   ment a többi után, mintha hegedűszóval csalnák ki az embert az
 4652    18,  2    |                bizonyosan nem azért hozza a hegedűt, czimbalmot és bőgőt, hogy
 4653    18,  5    |                   este kerestem a kocsist a hegy lábánál a vendégfogadónál;
 4654    18,  3    |                urnak.~Nem volt a badacsonyi hegyeken egyetlen egy napszámos,
 4655    18,  3    |                   egy napszámos, ki a hires hegyeket ne ismerte volna, s a mint
 4656    18,  2    |                  miért mászkált föl a zalai hegyekre. Nekünk multak emlékét hozta
 4657    18,  2    |                    esztendőben a badacsonyi hegyen megeredt a jó kedv; Szent-Györgyi
 4658    18,  3    |             lassankint előtérbe lépett, s a hegyeni hosszú járáskelés alatt
 4659    18,  4    |                  beszélni. Mindjárt tövéről hegyére veszed a szót, - okoskodik
 4660     3,  V    |                   azt a szót, a mi a nyelve hegyéről nyújtózkodott le már, -
 4661    11,  V    |                    azt is megkérdezte, hogy hegyes-e a zab?~Budai pedig édes
 4662    15,  I    |                     aztán, hogy ő a Gellért hegyet, én meg a rajta mászó legyet
 4663    18,  3    |                   mutatja a czigány a körme hegyét. - Alig hogy, futni tudtam,
 4664    18,  2    |                 unokája, József, a későbbi "Hegyfalusi uraság" kiváltak, és még
 4665    18,  2    |               vezeté vele szemközt.~Midőn a hegyi uthoz érnénk, Kisfaludy
 4666      |               velünk ez a história, - ott a hegyoldalban, a budai városban. - Az
 4667    19,  I    |                    jákói uton. - Kocsisom a hegyoldalon leugrott üléséből, menet
 4668    19,  II   |                 maradni akartam, - a mint a hegyoldalról kinéztem a helyét, nagy
 4669    18,  2    |                Rózát, Kisfaludy Sándorral a hegyormon heverésző bandához érkezett.~
 4670    18,  2    |                     mint észrevettem, olyan hegyremászó ember a hadnagy úr, s a
 4671    18,  2    |                    legtöbbet hazudik neki a hegyről, azt hallgatja legjobban.
 4672    18,  2    |               katonája nem strázsálná ott a hegytetőn.~- Ma-holnap ott fönn is
 4673     5,  VII  |                 tüzne a név elé, - például: Hel, - és összefogva lenne belőle:
 4674     5,  VII  |                    összefogva lenne belőle: Helmeczy.~- Igy már érthetné az ember.~-
 4675    19,  III  |                   mellett ültek. Minthogy a helybeliek szokottabbak voltak, a megkinálásra
 4676    18,  3    |                   mondja Szegedy kurtán, mi helybenhagyás is volt, és miatta a beszédet
 4677     9,  III  |                      reszketegen álltak meg helyeiken, míg a tetőzet parazsa és
 4678     9,  V    |                   urak elfoglalván kitüzött helyeiket, melyekről távozni nem volt
 4679     7,  V    |                    el lett volna mondva, ha helyemben áll, - de én tökéletes megveretést
 4680    15,  I    |                       Az asszony se találta helyemet; őt is még leánykorában
 4681     9,  III  |             hűséggel a megriadt állat saját helyére verekedett, és a nagy életveszedelemmel
 4682     5,  V    |                    Ez volna a legjobb.~- Én helyeslem.~- Ekként lassan hozzá szoknának
 4683     7,  IV   |                    beszámolva.~- Az igaz, - helyesli az ügyvéd, - arra jár még
 4684      |                     a mint a szomszéd egész helyesnek udvaráról, reggeli munkára
 4685      |                    sikerül, ugrani én fogok helyetted. Holnap reggel kezd meg,
 4686      |                   vették ők a szót, beszélt helyettük a falu; néha, azaz akárhányszor,
 4687     9,  II   |                kocsinak kényelmes hátuljába helyezék, reá pedig takarónak pokróczot
 4688    15,  I    |                     zsörtölődései, s bennem helyezett reményei nem bokrosulának.~
 4689     5,  IV   |                  mondja bosszúsan; - és úgy helyezkedék, hogy közelebb essék hozzám.~-
 4690    12,  VII  |                   ahova a határkövet akarta helyezni, csak az volt hátra, hogy
 4691     8,  VIII |                      hogy a ház a hozzávaló helylyel még egyszer annyit ér.~-
 4692     3,  V    |               kiáltott:~- Micsoda lárma az?~Helyrehúzódtak a gyerekek, de mégis félszemmel
 4693    15,  I    |               oldala.~Ügyes orvosom karomat helyreigazitá. - Pár nap mulva balom felköltötten
 4694     9,  II   |                  szarvasainak számán akarta helyreütni, s meghivta a magyar herzeget
 4695     5,  I    |                   róluk; mert azt hallom jó helyről, hogy mitőlünk is volt már
 4696    11,  I    |                                    I.~Vámod helységben, a mint közszájon forgott,
 4697     9,  VII  |                 vendégek, tisztek, körüleső helységek és hajtók bőven kaptak,
 4698    11,  I    |                egyenes földön is, mint a mi helységünk, bár mekkorát ágaskodjék
 4699      |                     a vőlegénynek - én majd helyt állok mindenért.~Ugy is
 4700     7,  III  |                  csakhogy ismét az előbbeni helyzetbe való menekülés rendkivüli
 4701     7,  V    |                        s minthogy oly kinos helyzetem, menni akarok e házból, -
 4702    18,  3    |                      magyarázza Kisfaludy a helyzetet.~- Ez kinos állapot, - mondja
 4703     7,  V    |               helyzetben látni, hogy a ki e helyzetről okoskodott az már annak
 4704    15,  I    |                  évnek tavaszát értük; Pest hemzsegett a vidéki néptől: műkiállitás,
 4705    19,  IV   |                 korcsmájára.~Egypár tyukász henyélt ott - mint láttam az időt,
 4706      |                  ennyi még potom ár.~A ló a herczegé lőn, és Simonyi a tepliczi
 4707     9,  VIII |                 hogy hasonló ajándékot csak herczegek adhatnak; mert az összefogás
 4708     9,  VII  |           Razumovszky beszéd közben kérdi a herczeget:~- Miklós, mennyi jövedelmed
 4709     9,  IV   |              hegyekig, mindig az Eszterházy herczegféle birtokon utazik az ember,
 4710     9,  V    |               Jeszenszky is tűzbe jött, s a herczeggel fogadott, hogy ha farkas
 4711     9,  VII  |             tartózkodás nélkül mondja:~- Ha herczegségednek ezen uradalmait kormányozhatnám,
 4712     9,  II   |             helyreütni, s meghivta a magyar herzeget szarvasvadászatra.~- Most
 4713    19,  II   |            Hagyott-e? hagyott ám, ... engem heted magammal, ... egyebet semmit!
 4714    12,  IV   |                    nem igen lehet el, tehát hetedhét országból is hazaterelgeti.~
 4715      |                      Bizonyosan, minthogy a hetediken járkál az eszük.~- Uram,
 4716      |                  Apródod csak hatot hisz, a hetediket eltörlötte Mátyás király.~-
 4717      |                      s valamennyi kantárt a hetediknek a kezébe adták, Simonyi
 4718     9,  VIII |          kikergethetése, s így a hálót csak hetednapra lehetett fölhúzni.~Négyszáz
 4719      |                    bajuszt csináltunk neki.~Hetedszer és utoljára pedig én következtem.~
 4720    19,  IV   |                 tovább ment a hortyogásban.~Hetek számra térdeltem a padon,
 4721    15,  I    |                     magam is vártam; a mult hetekben mindig urambátyámról álmodoztam.~-
 4722     9,  VIII |                  rendelt le Miklósvárra két hétre, - a nagy ponyvahálót, melyről
 4723      |                    megnézheti, mert ilyen a hetvenedik unokájának sem volt.~- De
 4724    18,  6    |                     emlékezései voltak, s a hetvenegyedik dalban megtalálom, honnét
 4725    12,  I    |                  kedv, hanem van benne vagy hetvenhét ördög.~ ~
 4726     2,  I    |                     jelenben holmi pimaszok hetvenkedésére visszagondolnom; pokróczot
 4727     3,  V    |               mondja Péter összemarkolván a hetvenkedőt, - mindjárt kiteszlek én, -
 4728    19,  II   |                    az a két paripa? - kérdé hetvenkedve.~- Egy tálból él a gazdájával! -
 4729     6,  II   |                   az ökrökkel, az üres időt heverészésben és tréfálkodásban töltvén
 4730    18,  2    |             Kisfaludy Sándorral a hegyormon heverésző bandához érkezett.~A czigányok
 4731      |                Simonyi visszamenve a földön heverő diákhoz; de bezzeg megijedtek,
 4732     6,  III  |             országút mellékén kenyérdarabok hevertek éppen az ő földjük végiben,
 4733     8,  II   |        összeszámlálnom; mert a nyakamon nem hevertethetem, különben hallgatnám az
 4734    19,  II   |                       mondám, az árokparton hevertetve fáradt lábaimat...~- Mit
 4735     7,  IV   |                                    IV.~Ha a hevesebb indulat nem nyughatatlankodnék
 4736     9,  VIII |                    ritkán van fonva, hogy a hézagon a legnagyobb kopó is átbujhatik.
 4737    19,  I    |                        No, János, lát-e már hézagot a csillagok között?~- Nem
 4738    12,  IV   |                     megyek, mig beljebb nem hi kend egy jó szóval, vagy
 4739     7,  III  |                   lovagja, kinek ugyan nagy hibája, hogy őt hallgatva nézi;
 4740     9,  I    |                   ma nem gúnyolódunk a párt hibáján, hanem a fölfedezett nemzeti
 4741      |                    a természet mindenesetre hibázott annyit, hogy a szemét valahogy
 4742     9,  V    |                  fogja elhibázni; de nem is hibázta el.~Csak golyóra volt szabad
 4743      |                   egy fia, azaz, hogy el ne hibázzam a dolgot mindjárt a legelején,
 4744    12,  V    |                      sőt még azt is, hogy a hidakat mindenfelől el kell bontogatni, -
 4745    19,  IV   |                     álmában látta.~Értem én hideget, meleget, - értem olyan
 4746      |                      egyszer megkap egy kis hideglelés, ugy kisoványkodol legszükebb
 4747     8,  II   |                     hát mi baja?~- Nem is a hidegleléséről beszéltem; hanem...~- Mit,
 4748      |                    mindennapi kenyér" alatt hideglelést kell érteni és lábtörést,
 4749     5,  II   |                    ki a számban: az aztán a hidegvér!~- Nem sajnálja a pénzt?~-
 4750     5,  V    |                  barátom! - panaszkodik ő - higgy nekem, hogy ilyenkor részint
 4751     5,  I    |                  Hiszi az ördög.~- Nohát ne higgye, - szomszéduram.~- Jól van,
 4752     7,  III  |               ormain fehérlik a hó; - és ne higgyetek azon léháknak, kik arczotokat
 4753    11,  III  |                     benső osztályába vezet.~Higgyétek, nem olyan mindennapi dolog
 4754    18,  2    |                 neki hazudoztak.~- Aztán ne higgyünk el egyetlen szót is! - tréfálódzik
 4755      |               itthon!~Ez őszinteség majdnem hihetetlen a mai világban, midőn a
 4756    18,  3    |                     magam leszek.~- Szentül hihetné, ha nem tudnám, mit egykor
 4757     6,  I    |                  lány ezt szeresse, azt sem hihette el.~- Öcsém, ... szólt dühösen
 4758     3,  VI   |                 szerencse néha száz felé is híja.~- Leány! ... szólt nagyot
 4759     3,  VI   |                siránkozék a lány, meg ne is híjon, míg ketek szenvedhetnek.~-
 4760     9,  VI   |                lődöznivalót talált volna.~A hímszarvas, mintha nem akarná hinni
 4761     7,  III  |                   lehetetlen tovább nézni a hímzés szineire; vagy az indulat,
 4762     7,  III  |                  megnyaggatott vallomásain.~Himzése mellett ül a nő, s míg a
 4763     7,  V    |               Hosszabban néztem a multkor e himzésre, minthogy el tudnám feledni
 4764     7,  V    |                órának emlékezetét, s véle e hímzést.~- Nem restelt azon órára
 4765    15,  I    |                 minden perczben láthatám; ő himzett, én olvasék.~Inasom figyelmeztetett,
 4766     7,  III  |              Elejtem a fonalat, hölgyemet a himzőkeretnél hagyám, s tán udvariatlan
 4767     7,  III  |                    hozzá.~A hölgy egészen a himzőkeretre hajol, érzi minden idegében,
 4768      |                 közt a legnagyobb bivalynak hínak.~Nem vagyunk annyira gyarlók,
 4769      |                   ahova kend nem megy.~- Ha hinának sem mennék, istentelenkedék
 4770    11,  III  |                seprű ő utána kiabált, - azt hinnéd, hogy megtört lelkét ötven
 4771     6,  IV   |                    el a pénzt?~- Lehetetlen hinnem, gróf úr, de mégis irtóztatóan
 4772    19,  III  |                   ki a száján, a mit nekünk hinnünk kellett volna. Egy jókora
 4773     5,  III  |                       azt azért teszi, mert hipokhondrikus?~- Tehát nem az?~- De nem
 4774     5,  VII  |                 tehát vezessen bennünket.~- Hipp, hopp! ott legyek, ahol
 4775     6,  V    |                    hogy ártatlan lesz, de a hirből elég annyi, hogy vénségére
 4776     6,  V    |                  Kezdődék az Isten igéjének hirdetése, mely néha olyan különösen
 4777     9,  II   |                 mert, fájdalom, ezredek óta hirdetik a jogot, s annak megtámadói
 4778      |                 negyvenesztendős) hajadonok hirdettetik magukat ujságban, hogy ilyen
 4779     2,  II   |                      Már kétszer ki vagyunk hirdetve, jövő vasárnap tartjuk a
 4780     9,  II   |               tolnai ember egymásnak, midőn híre futamodott 1812. esztendőben,
 4781      |                  mit akkor kapnék, ha rossz hiremet hallaná; s én, három gyermeknek
 4782    19,  IV   |                   egyet ugrottam volna is a hirért, hanem a mint módom esett,
 4783     9,  II   |                 azon időben is arról voltak hiresek, hogy a mit más nagynak
 4784     2,  I    |                pedig Vakabi Pál vala. Lánya hiresztelt szépséggel birt, kit annyival
 4785      |                    azt is elfeledte, hogy a hirhordásért milyen alamizsnákat kapott
 4786      |                legalább eldörmögte.~- Rossz hirnek elég lesz - mondja Vincze, -
 4787     7,  IV   |               szörnyet halna.~- Tehát olyan hírt akar mondani nekem? - mondja
 4788    19,  VI   |                   felé. Mire haza értünk, a hirünk is ott volt.~Tán az egész
 4789      |                 Pécsett történt velünk ez a história, - ott a hegyoldalban, a
 4790      |                   köpönyegéig, melynek az a históriában is nevezetes tulajdona,
 4791     3,  V    |                    belőle; ennek az aranyos históriának is mindenféle hire kerekedett,
 4792    19,  I    |                  meghallgatni ezt a paraszt históriát!~ ~
 4793     2,  II   |                   oka?~- Járjon a szád, nem hiszed talán, hogy a puskaagyat
 4794     7,  III  |                    Lány, én lelkedig látok, hiszed-e?~- Nem!~- Nézz rám!~A lány
 4795     5,  IV   |                      De édes barátim, - nem hiszek én olyan embernek, ki másnak
 4796     7,  IV   |                  még egyszer kérdem, - hogy hiszi-e hogy ezt a pört megnyeri?~-
 4797     5,  VIII |                 önök legyenek az elsők, kik hisznek neki, - és a tekintetes
 4798    11,  III  |                      Mid van még, mondd el?~Hited? tán azért, hogy tizenkét
 4799     9,  IV   |              figyelemből, hogy azok valóban hitelesek már azért is, mert Szak
 4800     2,  I    |                     kit régen fenyegetett a hitelezésért. A zsidó egy pár "akasztófáravaló"-
 4801    11,  III  |                    mi van benn?~Egy zaklató hitelező előtt bölcs nyugalommal
 4802      |                   Széchenyi megirta ugyan a hitelt, de olyan magunkféle jámbor
 4803     7,  VI   |                  vén tolvaj! ... add vissza hitemet, mit zálogba adtam vén orgazda,
 4804     4,  I    |               mártirok nem így szenvedtek a hitért; de hisz éppen nem is vágytam
 4805     5,  II   |                      hogy el akarja magával hitetni, hogy búsul, s a mellett
 4806      |                     keresztet, mely éppen a hitnek az ő jele.~- De pedig elhiheted -
 4807     3,  VII  |                    mikor az apja olyan nagy hitre adta a levelet a kezembe,
 4808    19,  IV   |                  temérdek sok kölyök?~Félre hítt az öreg, és sugva mondá,
 4809    19,  III  |                    legyek a vendég, a birót hitta el vacsorára, meg két esküdtet! ...
 4810     6,  III  |                   járt oda, ki hítta?~- Nem híttad? - kérdi Ferkó.~- Nem ám,
 4811    11,  I    |                  fölül reá tekintetes úrnak hítták, sőt tán nagyságosnak, amaz
 4812     7,  IV   |                   Vágy, szerelem, - sértett hiuság, bosszú, - égető fájdalom,
 4813     4,  II   |                 tanácsom az üres erszény, - hív barátom a jó kedély! - Ennyiedmagával
 4814     9,  VII  |                    gazda, mindig meg legyen hiva, mert neki is volt vadaskertje.~
 4815      |                    harangjával szent misére hivá szokott hiveit, - kissé
 4816      |                   nagyon vastagra hiztam.~- Hivalkodás az ördögnek vánkosa.~- A
 4817     9,  III  |                   ismeretségben volt.~Atyám hivatalánál fogva előtte való évben
 4818     7,  III  |                 öreg" keze alól; minthogy a hivatali órák alatt csak feleleteket
 4819     7,  II   |                  ketten osztozkodának rajt.~Hivatlan vendég a bánat, s míg az
 4820     9,  II   |                    és szénát.~Jól ismerte a hivatlanokat, kik a vidék legjobb módu
 4821     9,  II   |                    átszegő utakról letérve, hivatlanul gazdálkodjanak a rengetegben,
 4822      |                  asszonynéni kendertiprókat hivatott, s rakosgatni a gyanus asszonyt
 4823      |                magukat is kegyelmes uraknak hivatták; pedig meg vagyunk győződve,
 4824      |                   szent misére hivá szokott hiveit, - kissé nyiltabb téren
 4825     6,  V    |                     pap, - a harang hívja a hiveket, meg engem, a papot, - szólt
 4826     9,  IV   |                egybeállításánál előadásához híven adom vissza az egészet,
 4827     6,  V    |                    mondja a pap, - a harang hívja a hiveket, meg engem, a
 4828    19,  III  |                    leány.~- Mester Jánosnak hivnak ugyan falunkban, hanem az
 4829     9,  II   |                uri-utczából a váczi-utczába hivnának meg, és a társaság egy része
 4830    19,  IV   |                    Azért megköszöntem a sok hivogatást, hanem a jó barátság fejében
 4831      |                alkonyat felé, mintha valaki hivogatta volna őket a gyalog utra,
 4832    19,  IV   |                  iddogáltunk. Beszéd közben hivogattak velök, jó fizetést igértek,
 4833     4,  I    |                     akart hozzám jönni, bár hivogattam.~- Kis lányom, csókolja
 4834    19,  IV   |                  hogy a falu népét utoljára hivom lakodalmas házhoz, mert
 4835     6,  III  |                 Ferkó.~- Nem ám, meg nem is hívom...~- Ha én lettem volna
 4836     3,  VI   |                hivott-e téged valaki?~- Nem hivott engem senki... siránkozék
 4837     3,  VI   |                szólt nagyot nyögve Péter, - hivott-e téged valaki?~- Nem hivott
 4838    12,  I    |                rekedt hanggal egy csoportba hivta valamennyit.~Kifehéredett
 4839     7,  IV   |                  Rég voltam itt.~- Most sem hívta senki, - mondja amaz, meg
 4840    11,  I    |                    a másikat pedig Budainak hívták, akként kötekedtek egymással.~-
 4841    19,  V    |                   vagy halok, - hanem félre hivtam a tyukászt és attól kérdem:~-
 4842     7,  III  |                    zsarnok, elfeledtek neki hizelegni, - mondja ránézve Róza.~-
 4843    18,  4    |             szüntelen eszén van, megszakadt hizelgéseket figyelembe nem vesz, erőlködő
 4844    19,  IV   |              mulatság, azt sem veszi észre, hizik, avagy soványkodik belé?
 4845     7,  I    |             bolondnak néz, hogy ilyen módon hizlalom erszényét? ... Összeszedem
 4846     9,  IV   |                  baromfitömő, mesterségesen hizlalt baromfiakkal, melyeknek
 4847     2,  I    |                          hol az a lány?~- A hizókat eteti.~- Kár vesződni velők,
 4848      |                   Mártirnak nagyon vastagra hiztam.~- Hivalkodás az ördögnek
 4849      |                    bálványait a földig, hol hóból, sárból gyurt képeket az
 4850     9,  VI   |              öldöklő keveréknek mámorát még hódítóbbá teszi, s a kéjszomjas vadász
 4851     5,  VI   |                grammatika az egész; beszél, höbög, nyekeg; de én értem; mert
 4852     5,  VII  |                     VII.~- Nem röstellnének hölgyeim és uraim egy kis kéjutazást
 4853      |                     árvának igazságot, szép hölgyeknek csókot osztott. Népével
 4854     7,  III  |                  lelket.~Elejtem a fonalat, hölgyemet a himzőkeretnél hagyám,
 4855     4,  II   |                   van.~Visszafordulék tehát hölgyemhez, ki szomszédnéjával beszédét
 4856     7,  III  |                mondva: varjutoll.~Nem, nem! hölgyemnek megvan lovagja, kinek ugyan
 4857    18,  2    |                 pillantást váltani a lelkes hölgygyel, s ez elegendő volt foglalóul
 4858     4,  I    |                     egy levelet irt a szőke hölgyhöz, hanem a szolgáló a teins
 4859     4,  II   |                beszélgetés megkezdését is a hölgyre hagyám, - helyettem ő kapott
 4860    19,  V    |                     kelmed ebbe a faluba?~- Hogyan-e? ... hát a magunk szekerén.~-
 4861     5,  VII  |            Magyarhonban is megtörténhettek; hogyisne, mikor Hunfalvi szerint
 4862      |              Schneller bácsit szerette-e?~- Hogyne szerettem volna?~- Igen,
 4863     4,  I    |                    ajtónál meghajtám magam, hókezeivel újra megsimogatá arczom,
 4864    19,  I    |                    a tüz ott a levegőben?~- Hol-e? hát azt nem látta kend,
 4865     6,  II   |                   magról kelne, ezt az ezer holdas táblát mindjárt bevettetném
 4866      |                   lassu haladtában szemei a holdra tapadának, s mintegy kérdezni
 4867    19,  III  |                  kell még!~- Én sem látom a holdvilágot... kedves biró uram, mondá
 4868    15,  I    |                     az országos beszédeket; Hollinger te-poharas vendégei engem
 4869     7,  III  |                  imádott angyalnak, - az ön hollófürtjei! magyarabban mondva: varjutoll.~
 4870    12,  VII  |                  munkát adjon isten! Mondja Hollónak, mire az egy szót tudott
 4871    12,  IV   |                    bánta volna, ha most két Hollóvá válnék, s aztán az egyiket
 4872    19,  III  |                       mondám fél kezemmel a holmiért nyulva.~- Aztán kend is
 4873    12,  V    |                 rémülés a faluban, mindenki holmija után kapkodott, s iparkodott
 4874      |                  dolog, Simonyi összeszedte holmiját, vőlegény barátjától elbucsuzott;
 4875    19,  VI   |                    rakodtam, és az eltévedt holmikat vittük haza felé. Mire haza
 4876     8,  VII  |                   az uradalmi ügyvéd urat a holnapi árverésre.~- Elmennék gazduram,
 4877    15,  I    |              szokásként, a mi ma nem lehet, holnapra marad. Napról napra huzódott
 4878     4,  II   |             lehetetlen! - mondám, mire a nő holt halavány lett.~- És miért? -
 4879    12,  I    |                        megbánta azt halálos holtáig.~- Először is! ... másodszor
 4880     3,  II   |                  megtalált, a másik pedig a holtak között vizsgálódott, vajon
 4881      |                                holtomiglan, holtodiglan; isten engem ugy segéljen,
 4882      |                    a végszavakat...?!!~- ...holtomiglan, holtodiglan; isten engem
 4883    12,  V    |                  öreg Galamb Istvánt, kinek holttestét a rétre önté ki a patak.~
 4884      |                      azt sem vitatjuk, hogy holtunk után szentekké publikáljanak
 4885      |                     kapa tulajdonsága pedig hólyagokat tört az ember nyelvén.~No
 4886    12,  VII  |               indult ki, s a mint az esteli homályban később kiveheté, éppen Holló
 4887    18,  7    |                  külföldön közlé a dolognak homályosabb részét unokámmal, s én kifejlődve
 4888     5,  VI   |                isten szerelméért, orvost!~- Homeopatát?~- Orvost, orvost!~- Allopatát?~-
 4889    15,  I    |                 szőke fürtös fejének bútlan homlokáról szerte lövelének; - feselt
 4890     4,  I    |                      hogy bizonyosan vagy a homlokom, vagy szemhéjam, vagy tán
 4891     4,  I    |                     én ezen töprenkedtem, ő homlokomat csókolta meg.~- Na, hála
 4892     4,  II   |               nyilik virág, míg társaim egy homoktelepet ültetnének be; mert hisz
 4893     5,  I    |                 hogy Debreczen környéke egy homoktenger.~Ma sem veri ki fejéből
 4894     5,  I    |                   hogy tengert, - ha csak a homoktengert nem; - de hisz szomszéduram,
 4895     5,  VIII |              akademia grammatikája extramus homunculusoknak van determinálva, azért
 4896      |                  csuklyájába mélyedvén; bal hóna alatt vastag könyvnek kapcsai
 4897     8,  II   |                 hogy hol egyet, hol másikat hónapokig szemmel tartott, mindenféleképpen
 4898     4,  II   |                 könnyen megfér az ember egy hónapos szobában, és nem mondja
 4899    18,  2    |                  Zsigmond úr ő nagysága egy hónappal előbb izent mindenfelé,
 4900     9,  I    |                      mert ma már azon jeles honfiakat is megismerjük, kiket azelőtt
 4901     9,  I    |                  czipő gyanánt.~A mi gazdag honfitársunk a legelső alkalmasnak látszó
 4902    15,  I    |                  öcsém, ez a czifra mellény honi-e?~- Az bizony; ipám gyárából
 4903    19,  I    |                  Most egy ember halt meg!~- Honnan tudja kend azt? - kérdem
 4904    18,  6    |                     sinylettelek,~   Kedves honom, tégedet!~Te, kit mindig
 4905     5,  VII  |                 vezessen bennünket.~- Hipp, hopp! ott legyek, ahol akarok.~-
 4906     4,  I    |                     mint a szarvas, magasan horda, s egy kissé meg-megrázá,
 4907     2,  I    |               szüretig kikóstolta ám minden hordaját.~Vakabi Pál lányával nagy
 4908     7,  II   |                    amaz.~- Nem szoktam kést hordani magammal.~- De meggondolta
 4909     5,  I    |                        Micsoda? ... ujságot hordassak? ... de hátha mind fára
 4910    19,  IV   |                    utóbb osztán egyre-másra hordattam a messzelyt.~A multkori
 4911    12,  IV   |             bolondjába bevetődik hozzá, nem hordhatja korcsmáros kézre; mert a
 4912      |                    nem mondom, hogy kanapét hordj feleséged után, jóravaló
 4913    11,  III  |                  vizet mozgás kedvéért maga hordja, sőt Ádám ő nagyságát annyira
 4914     9,  IV   |                    pinczékben száz meg száz hordóban somlyai, badacsonyi, szekszárdi
 4915      |                    magam is megfejek, be is hordom néha a tejeskannát; de csak
 4916      |                    És így ha kettőt lehetne hordozni, most már a második kereszt
 4917     9,  VII  |                     javadalmakról jegyzéket hordozván magánál, megmutatá, hogy
 4918     9,  III  |             Ezenkivül egy pengő forintjával hordták is mindenfelé, a többi között
 4919     2,  II   |                    Utoljára a gabonát is én hordtam a városba eladni, mert -
 4920    12,  V    |                apátlan fiúnak fejét mellére horgasztá a nagy fájdalom, - nagyon
 4921      |              mindeddig a puhább fej kapta a horpadást.~Szikszóinak végfeltétele
 4922    11,  II   |                    ilyen dologhoz?~Nem volt horpadt eszü ember Budai, könnyen
 4923    19,  IV   |                   volna, ujra tovább ment a hortyogásban.~Hetek számra térdeltem
 4924    19,  IV   |                szemeit behunyja, azt a nagy hortyogást tenné a fülével, talán akkor
 4925    19,  IV   |           beszélhetnénk.~Mikor én akkorákat hortyognék, mint az a vén asszony,
 4926     2,  I    |                    dologba.~Vakabi nagyokat hortyogott; álmában már komázta is
 4927     9,  IV   |                   két aranycsipkés főkötőjü horvát asszony jött segitségül,
 4928    18,  6    |               melybe lépett a két hazatérő, Horváthék háza volt, hol vendégsereg
 4929    11,  III  |                    melyet a ruganyos párnák hőse ásitozva regényekből olvas
 4930     7,  III  |                    kis világba, vagy hogy a hőség lángját lobbantsa föl, vagy
 4931     2,  I    |                     a róka násznagya legyen hőseinknek. Pedig azt is megmondjuk
 4932    19,  III  |                     selymes világból valók, hősömet a leányért nem ugrattatom
 4933     7,  V    |                  magyarázatot várva Róza.~- Hosszabban néztem a multkor e himzésre,
 4934     3,  V    |                  végig nyújtván magát a pad hosszán, hogy lábaival Péternek
 4935      |                     kezdé, megröviditendő a hosszura nyuló utat. Bartos figyelmezteté,
 4936     2,  I    |               visszagondolnom; pokróczot jó hosszút vettem, rúghatok, a mekkora
 4937    18,  7    |                     mulattatok legjobban, - hozakodik elő az öreg házigazda, -
 4938    15,  I    |             akaratával egy Kelmennel többet hozandott a házhoz. Alig hajlánk házasságunk
 4939    12,  IV   |            gyakrabban járta, s már azért is hozatott egy meszely bort, hogy a
 4940      |                  nem akart lódulni. Kétszer hozatta tele a zöld korsót vizzel,
 4941    15,  I    |             szecskavágó helyett deszkavágót hozattam, pedig Jancsi mondá, hogy
 4942    15,  I    |                     öreg ur valami galibába hozhatná ifju teins urat.~- Nagyon
 4943    11,  III  |                      tán egy látogatójegyet hozna az úristennek, kit nem leltél
 4944     3,  VII  |                     nekem kellett volna ide hoznom, hanem a mint észreveszem,
 4945     3,  I    |                      mig bejövök és vesszőt hozok! majd adok én neked, másra
 4946     8,  IV   |               forintot tőlem fölvett, addig hozom a pénzt.~Amint mondá, úgy
 4947     3,  I    |                                    I.~- Mit hoztál édes fiam? - kérdi tiz esztendős
 4948     8,  V    |           parancsolja a lánynak.~- Menj ki! hozz be egy tányéron kovászt.
 4949    11,  I    |               sokszor, hogy a ki legelőször hozzábotlik, mindjárt melléje kell állni.~-
 4950     5,  V    |           tizezredik sem akar, - hanem ahol hozzáfér, ellopja.~Barátomhoz értünk,
 4951    18,  5    |             háboruba! - Egyszersmind azt is hozzágondolta, hogy: ott majd csak akad
 4952    19,  V    |                    sürűségből, azért a mint hozzája vethettem, éjfélt kiáltottam.~
 4953     9,  VIII |                  mértek be 120 000 mérőnél, hozzájárulván, hogy ezen évben a gabonának
 4954     3,  III  |            fontolgatják; de ha közel állunk hozzájok, akkor látjuk, hogy abban
 4955      |          győzelemhez szokott vasasok másnap hozzák helyre a csorbát.~Hasztalan,
 4956     9,  VI   |                aratása esett.~Másnap megint hozzákezdenek, a szarvasokat kopók nélkül
 4957      |                  Simonyi) csinál.~Méginkább hozzálátott Simonyi a munkához, s a
 4958     5,  VIII |              történik - és hogy egyensúlyba hozzam a dolgot, - önnek nevét
 4959     8,  VI   |         együgyüséggel.~- Majd talál más, ha hozzányul, - okoskodék amaz.~- Mihez? -
 4960      |                  merték bántani, minthogy a hozzányulót fenyegette; hanem maga bement
 4961    18,  3    |               lennék reá! mondja Kisfaludy, hozzátévén: - s igy én leszek az első,
 4962    11,  III  |           függönyeit, - nem fog betolakodni hozzátok, ... ti természettagadók,
 4963      |                  kell, hogy két garasosokat hozzon magával, ezeknek az nem
 4964     5,  VI   |                   Uram s én istenem, hogyan hozzuk életre? Szaladjunk orvosért.~-
 4965      |             Istenfélő jámbor asszony lévén, hüségesen eljárt az Isten házába,
 4966    12,  II   |                  föltárta balkezét, s annak hüvelykén mutatá jobbik kezével:~1-
 4967    19,  IV   |                     mondott mindent, hogy a huga közeléből könnyü szerrel
 4968     3,  V    |                 állt; Györke Péter fogadott húgának szegődött, - Sánta Ferkó
 4969    19,  IV   |                      Mig a vén boszorkány a hugát én tőlem őrizte, addig a
 4970    18,  6    |                       S mig a vérem meg nem hűl,~Őt szereti s őt tiszteli~   
 4971     4,  II   |            járkálván, egy finom fehér kendő hull lábam elé.~Annyit mégis
 4972     8,  III  |                 hizott én mellettem, én meg hulladékon éltem.~- Hát enned sem volt
 4973      |                     vendégraj álarczozottan hullámzá körül a termet, s minthogy
 4974     7,  III  |                  vér.~Nem jő senki, ki ezen hullámzásnak más irányt adna.~Izgalom,
 4975     6,  II   |                 mennél utána, Jancsi? hátha hullatja a bankót.~Kiváncsian nézett
 4976    18,  3    |               udvarra gyülekeztek, várván a hulló csillagokat; de mig az égen
 4977     4,  I    |              tisztán látszólag az ablak alá hullott.~Bizony kár úgy elvagdalni,
 4978     5,  VI   |                  tanítja őket, kivált azt a Hunfalvit, - jerum! de tanítja, -
 4979     5,  IV   |                     Magyarország van (extra Hungariam non est vita).~Itt voltak
 4980    18,  6    |                  Itt csókolom földedet.~Oh, Húnnia, sinylettelek,~   Kedves
 4981     8,  VI   |                pipájával, - mondom, meg sem hunyorodott.~Megszokott dolog volt az
 4982    18,  4    |                     Miattam történnék meg e hurczolkodás?~- Természetesen! Legalább
 4983      |                  megvolna, galléránál fogva hurczolnók a közönség elébe; és ha
 4984    18,  5    |                   esvén, országról-országra hurczolták, igy lett belőle országra
 4985     4,  I    |                     meghülés ellen bodzalé; hurut ellen szamártej!~- Jaj, -
 4986     9,  IV   |                elején a szarvasnak valamint husa, úgy bőre is legjobb, elhagyván
 4987      |               várból, legalább a tehénnek a husából jó izűt eszem.~* * *~Mint
 4988    19,  II   |                     maga azt a sovány tehén husát; - nyomna-e majd annyit,
 4989    12,  VI   |                     megszorithat, s a meleg húsból lakmározhatik; eszébe nem
 4990     9,  IV   |                    úr fiatalkora emlékeinek hűséges leirásában körülményesen
 4991     9,  III  |             istállókba rohantak, és szörnyü hűséggel a megriadt állat saját helyére
 4992     9,  VIII |               vaddisznóknak legkényelmesebb hűselőjét, kis, görbelábu kopókkal
 4993      |                     s még a bográcsban levő húshoz is elment minden kedvük,
 4994    19,  IV   |                    őrizte, addig a zsirnak, husnak napról-napra lába kerekedett.~
 4995    12,  I    |                   tódult ki a népség, még a húsos fazekat is kijjebb húzta
 4996      |                  Simonyi, lenézve a párolgó husra.~- Érted busúltunk.~- Na
 4997    18,  1    |                     az ő fehér köpönyegével husvét napján nem állna ki senki
 4998      |                  tajtpipa, feleségednek meg husvétra egy új szoknya. Édes öcsém,
 4999    18,  2    |           Szent-Györgyről, Vasmegyéből vagy huszad magával, odaszámitván a
 5000     4,  II   |                     hölgynek, hisz ez már a huszadik ösmeretséged lenne.~- Ez
 5001    15,  I    |                   tizenkettedikén végződik, huszadikán mi is megesküvénk; az öreg
 5002      |                     lehetett kevesebb, mint huszár-óbester.~A fiunak folyton elkövetett
 5003     9,  VII  |                 tiszttartó, ki Laudon alatt huszárhadnagy lévén, nem igen csűrte-csavarta
 5004      |               kiszedni a verébfiukat; hanem huszáróbesternek már aztán megjárja, a mint
 5005      |                     temérdek gondot adtak a huszároknak, kik kényteleníttettek felerészben
 5006     3,  VII  |                 vagyonnal, mit részint mint huszárstrázsamester szerzett, részint pedig
 5007     3,  V    |                könnyen kerülhetett, egy-egy huszárvágásra néha napján jobb aratás
 5008    11,  I    |               mondják, zsákszámra állt nála huszas, tallér, de még az arany
 5009     3,  V    |            húzzanak-e nótát?~- Húzzatok egy húszas árát, - felelt nekik Péter,
 5010     5,  II   |                       Nem sajnálta azokat a huszasokat?~- Ha sajnáltam volna, nem
 5011    18,  2    |                 kimarkolt néhány tallért és huszast, s midőn azt jobbra-balra
 5012     3,  V    |               felelt nekik Péter, kitévén a húszast.~- Itt van kettő! - lármázott
 5013     9,  VI   |                 tettek fogadást, s minthogy huszonegy lövés történt, tetemes veszteség
 5014     9,  VIII |               dombóvári nagy uradalom ámbár huszonhét ispánságra volt fölosztva,
 5015     9,  V    |                   az egész vonalon elosztva huszonnyolczezer juh.~Rendelkezés történt,
 5016    11,  IV   |                   érhet az a jószág?~- Húsz huszonötezret, ... magam is megadnék érte.~-
 5017      |              kellett; mert Simonyira másnap huszonötöt vágtak.~Elvégződvén a dolog,
 5018     6,  II   |                    öt esztendővel?~- Valami húszszal, gróf úr!~- Mindenikért
 5019     2,  I    |                   meglátni a terhet, melyet húz, s az irgalmatlan ostort,
 5020     2,  II   |                     nem, teljes kényelemben huzakodván egymás után. Az erdőszélig
 5021      |                     mert a tálba megtette a huzást; csak a gyanusé volt fehér.~-
 5022    11,  II   |                  tudom, hogy olyan keritést huzatna a két ház közé, hogy még
 5023      |                   nem én leszek?~- Nyakadra huzatom a másikat.~- Érthető magyarázat.
 5024     4,  II   |                  nem mondja a czigányoknak: húzd el az én nótámat! hisz mirevaló
 5025    18,  2    |                czigány most már vigabbat is húzhat.~Kiszálltak a vendégek,
 5026     2,  I    |              legutoljára marad; mert hogyan húzhatnám le előbb a bőrét, mielőtt
 5027    19,  V    |                     egyik kezemmel a földön huzkodtam a nyelénél fogva, - és most
 5028      |                  előbb azokat is ki kellene huzni.~- Dohánylevelet kell a
 5029    12,  VI   |                  leányos háznál olyan árkot húzni, melyen át nem ugrik.~A
 5030    12,  I    |                     sorból, hátrább-hátrább huzódának.~- Senki többet? kérdi a
 5031    12,  I    |                hallatszik, mindenik szűrébe húzódik, csak a hegyes orrú jártatá
 5032    12,  I    |                  azt mondja:~- Atyafiak! ne húzódjunk félre, hisz ez a telek még
 5033     7,  II   |                     melynek lakói bánatosan huzódnak vissza azon falak közé,
 5034     9,  IV   |        harmincz-negyven kocsin Tolnamegyéig huzódó karaván érdekes látványt
 5035     3,  II   |                   meghalt.~Nemsokára tovább húzódott a csatavonal, de a megrémült
 5036      |               álltak ki, és nagy szégyennel huzódtak vissza, s Napóleon tűrhetetlenségében
 5037     7,  IV   |                      Jaj! ... mondja nagyot huzódva Varjas, - eláll a lélegzetem.~-
 5038     3,  III  |                  Péter pedig az anyja mellé huzódván a kicsinynyel, mindenképpen
 5039     3,  VII  |                   kalászok mellett közelébe húzódván, mikor már látta, hogy az
 5040     3,  V    |                    igen kell rángatni, vagy húzogatni a gyereket, a mint az ideje
 5041     3,  III  |              válaszolt a gyerek.~- Majd rád huzok - kiált a biró, levegőbe
 5042     6,  III  |                    kinyugodván magát, aztán húzott föl egy vödör vizet. Míg
 5043     9,  II   |       megzálogolások után csinos jövödelmet húztak.~Ez évekig tartó csata volt,
 5044      |                Támad rá Schnellerné. - Bele huztál a tálba?~- Bele, igenis! ...
 5045     7,  VI   |               asszony a kosarat az ablakhoz húzva.~- Egy gombolyag fonal! -
 5046     9,  III  |                  bort, s otthon palaczkokra huzván, jó barátainak olykor megkinálta
 5047     2,  II   |           bosszuságában a zavarosból nyakig húzván magát; haza ballagott. Jóval
 5048      |             asztalon a tálba mutatóujjukkal huzzanak egy vonást, abból aztán
 5049     3,  V    |                    megszólíták Pétert, hogy húzzanak-e nótát?~- Húzzatok egy húszas
 5050     3,  V    |                    hogy húzzanak-e nótát?~- Húzzatok egy húszas árát, - felelt
 5051     8,  VI   |                       hogy a kárból hasznot huzzon; s bár mennyit taszigálta
 5052     5,  VI   |                    beszél, mi akkor a lábát huzzuk; tökéletesen úgy járunk