132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
5554 9, IV | elmondásához, ha az valami jámbor kacsázás, vagy legfölebb egy kis
5555 3, I | megtalálta.~Még most is jó izüet kaczag, - miért ne? hisz az anyja
5556 9, VII | ma Anderson.~Erre hangos kaczaj tört ki, a herczeg az ablakhoz
5557 18, 6 | a panasznak, - s mint a kagylónak fájdalmából terem az igazgyöngy,
5558 13 | magadnak való, fösvény, irigy, kaján vagy, és sajnálod egy asszonytól
5559 19, II | apámat meg nem hallja, - kajdászhat aztán a többi! ... Az egész
5560 2, II | kell-e kakas? mondá puskája kakasát felhuzván, s fától fáig
5561 13 | esztendős csikót adott el a kakasdi sváboknak, hogy többet ért,
5562 16 | szüntelen dörmögött, mint a kakukkos óra, mielőtt ütne, őt perczczel
5563 4, I | kenyered elfogy, ehetel kalácsot.~A gondolat nem rossz, és
5564 17 | pajtások közé.~Másnap az utolsó kaland után mind a heten együtt
5565 9, II | élvet találtak azon regényes kalandban, hogy a nagy erdőséget különböző
5566 4, II | Barátom órákig beszélte kalandjait, s én lassankint elszomorodám,
5567 4 | ÁRTATLAN KALANDOK.~
5568 4, II | volt kisérőm, kinek midőn kalandomat végig elbeszéltem, fölkiálta:~-
5569 9, I | másfél esztendeig, keresztül kalandozván egész Európát.~Tökéletesen
5570 4, II | birtam kiállni tovább barátim kalandregéit, az utczára sietek, fölkeresem
5571 15, I | jó pajtásom volt; kaptam kalapom, az utasitás szerént, nem
5572 9, IV | vörös mellényes, pörge kalapu csikósok várták, és szokatlan
5573 3, VII | Péter, Ferkó pedig a magas kalászok mellett közelébe húzódván,
5574 10 | beszélni, hol a hatrőfös kalba...~- Kérem, ne tessék szavamba
5575 19, II | édes apám hangját, mert a kalendáriomcsináló mesterség mind hazugság
5576 19, I | tettem!~- Talán csak nem kalendáriomcsinálóhoz szegődött?~- Dehogy szegődtem
5577 17 | a multba, mint egy avult kalendáriumba, melyben az ember még csak
5578 1 | már azon a százesztendős kalendáriumnak fele; most uj táblába akarja
5579 9, VIII | melyen erős léczekből készült kalitka volt, melyben föl is állittatott.~
5580 5, VIII | VIII.~Nekünk nincsen kalodánk, hanem van darázsfészkünk, -
5581 19, IV | alól a pad?~- Most ég a kályhában... nekem nem ülöd az én
5582 19, I | őszre kelve szüret után kályhákat is rakok, - karácsonytájban
5583 2, II | szerelem tüzénél, öregek a kályhapadkán. Két hét telt el a történtek
5584 17 | szájába, üljön fel egy vas kályhára, fűttesse be jól, s várja
5585 17 | szinte megfagyottan, mert a kályhasározásban még inkább megfázott!~Én
5586 19, IV | ajtó is nyitva volt, és a kályhavállán készen várt egy födőben
5587 5, V | szolgáló ki s bejárt; egyszer a kamara kulcsát kérte, - néhány
5588 13 | a lányt.~- Hát, te, vén kamasz! szólitja meg az olyan nőtelent,
5589 3, VII | vissza kell fizetni, mégpedig kamatostul, mondja kemény hangon az
5590 1 | Egész hosszában pater András kámzsája botlott ki, ábrázatja csuklyájába
5591 9, VIII | különnemü szarvast, 8 emse és 2 kan vaddisznót hajtsanak.~Ez
5592 16 | be a száján, van ugyan a kanalának dolga, mert hisz gondját
5593 5, III | elvétette, tán levesmerő kanalat gondolt?~- Hogyan?~- Csak
5594 16 | utjában, akár a közepéről kanalazgatta a megtetszett falatot.~A
5595 8, V | mondta.~Tamási Pál lassan kanalazott, gondolatai elheveredtek
5596 5, III | körülbelől két levesmerő kanálnyit iszik egy fölhajtásra.~-
5597 16 | kisasszony órahosszat cseveg a kanapén, csakhogy olyan czifrán
5598 13 | odább, ... nem mondom, hogy kanapét hordj feleséged után, jóravaló
5599 16 | mindig hozzá vetett egy-egy kanász imádságot.~Ritkán ijedne
5600 15, I | közepettök sipláda volt, itt-ott kanászkürt, vagy konyhából csent bádogedény
5601 19, IV | az ablak alá lányok után kandikálni.~Ezzel aztán vége volt a
5602 14 | öt lónak összecsomózott kantárát kézre kapva, szerencsésen
5603 1 | vágtatóban volt, eresztett kantárral futtatának a vágás végéig.
5604 14 | mint az egyik ló rángatta a kantárszárt, s a franczia odafigyelt,
5605 19, IV | költött, hogy az ő tyukhordó kányájának tudnám a fészkét. De már
5606 9, III | lovakat tömegestől, és szilaj kanyargásokkal nyargalászni a tűz körül,
5607 11, II | hogy a gyerek esze másfelé kanyarodik, s minthogy ilyen kurtán
5608 18, 6 | A szenvedő fiut karjaiba kapá Kisfaludy, s a következő
5609 12, VII | alig kapaszkodtam meg a kapában, megint emberré lettem utána.~
5610 12, VII | hogy a legény fogván a kapáját, a kertbe ment el éppen
5611 12, VII | kendet a falu, - mondja a fiú kapájával elkezdvén az ásást.~Holló
5612 16 | volt; a ki kaszált, azt kapálni hajszolta, a mely cseléd
5613 2, II | összeszoktunk, láttam, ő se kaparja ki szemeimet, az asszony
5614 7, III | márványt, melyet napszámosok kaparnak a földből... Bizony, bizony
5615 18, 2 | bámész nép egymás kezéből kaparta, az ilyenkor megüresült
5616 3, I | meg; és a gyerek örömmel kapaszkodék a szigorú anya nyakába,
5617 12, VI | mindjárt tudta, hogy ő miben kapaszkodhatik meg; azaz, hogy a mint a
5618 4, II | soha!~- Persze, hogy nem kapaszkodik beléd senki! - riadt rám
5619 11, VI | kezét nagyságos uram, hadd kapaszkodjam ki.~- Azt már nem teszem -
5620 1 | apróddal, látá harangkötélbe kapaszkodni, mire a kisded ércztömeg
5621 8, III | falatomért pedig akkorát kellett kapaszkodnom, hogy míg egyszer elértem,
5622 18, 2 | akad-e úti társ? s a karjába kapaszkodó hölgynek mondja: - No, kis
5623 7, II | legtöbb gazembernek ez lévén kapaszkodója egyik gondolattól a másikig; -
5624 19, III | ha magam is a pórázra nem kapaszkodom, ujra tovább nyargal.~-
5625 12, VII | a jövendőmondáshoz, alig kapaszkodtam meg a kapában, megint emberré
5626 12, VII | kezébe vette örökségét, a kapát, mintha saját ereje kivül
5627 12, VII | Alig tett a fiú néhány kapavágást, keményre akadt, azért utána
5628 1 | hóna alatt vastag könyvnek kapcsai csuklottak egybe, jobbjáról
5629 13 | pedig könyökig nyulhatsz a kapczaszárba (régi magyar asszonyok erszénye)
5630 12, II | hagyva, hogy amaz szóba kaphasson, hanem amint amaz megállt,
5631 17 | szeme kilát, árendát nem kaphat! - Száraz kezeit sebesen
5632 2, I | helyét. Rókát ugyan mindenütt kaphatnék, de történetemhez nem minden
5633 19, IV | magamat, hogy a mint szóra kaphatom a leányt, megmondom neki,
5634 19, II | ha nem bánod, tőlem is kaphatsz akkorát, minőt a gazdád
5635 9, IV | képet meghamisitatlanul kapják.~Ozorától kezdve le a baranyai
5636 17 | a gazembert csak haza kapjam; előre tudom, hogy ilyen,
5637 11, III | miképpen lenne legjobb? hogy ő kapjon-e mindent? vagy másnak ne
5638 6, IV | mondja a pap, de kelmed addig kapkod a szavamba, hogy el sem
5639 12, V | faluban, mindenki holmija után kapkodott, s iparkodott elfutni a
5640 7, IV | fölindulva, mire Varjas ijedten kapkodta össze irományait az ügyvéd
5641 2, I | bicsakolta magát, aligha kaplak meg!~- Bizzál istenben,
5642 10 | gondolatra jött, hogy a káplárnak is jól esnék valami, tehát
5643 14 | eset után másnap Simonyit káplárrá nevezték.~* * *~Őrmester
5644 14 | egész hadseregben.~* * *~A káplárság nem nagy méltóság; de azt
5645 5, II | embert kész pénzért sem kapnánk.~- Maga csak nem akar hozzám
5646 17 | Megint pipa, ... hogy kapnátok torokgyulladást! mert már
5647 1 | hosszu lesz e vén bibliára kapocsnak. - Pajzánkodék a bolond,
5648 18, 3 | Éjszakának idején magadra kapod, aztán keresse Kisfaludy
5649 5, VII | csak ezután remélem, hogy kapok a nemzettől olyan orrot,
5650 1 | rögtön megtevé készületét a kápolnába menésre, sürögvén az anya
5651 1 | figyelmezteté, hogy a nyilás a kápolnánál végződik, és a kijegyzett
5652 18, 3 | oldalára kivánkoztak, hol a kápolnaromok vannak, s annak közelében
5653 5, V | szalonnafolt; - emez itt kaporszag, bizonyosan a káposztába
5654 9, VIII | került a szarvasoknak a Kapós folyó mentében levő bozótokbóli
5655 9, VII | mindenkinek tudott dolgot adni, a kaposvári uradalmat két hétig vizsgálván,
5656 2, I | egyetlen fia volt. Az ifjú úr Kaposvárott~Somot, almát, körtvélyt
5657 9, VII | Dombóvár, Sz.-Lőrincz és Kaposvárról nevezett uradalmakat.~A
5658 10 | jó volna egy tál töltött káposzta.~- Vagy egy tál pörkölt
5659 5, V | kaporszag, bizonyosan a káposztába ejtették, míg amaz reggelijét
5660 13 | közös tárgyat, korán érő káposztamagot ilyenkor igérgettek el egymásnak;
5661 13 | anyányi libád van? hát a káposztapalántád van-e két hetes? a hőgyészi
5662 13 | tyukokat.~- Schnellerné káposztapalántája már kikelt.~- Már kiverte
5663 15, I | megeszik, ki évenkint egy káposztás tungot maga kiürit, eszik,
5664 13 | Még ráérsz, otthon még a káposztát sem rántották be, - ne félj,
5665 13 | én főzök; s ha a töltött káposztától csömört kap egy párszor,
5666 9, VII | helységek és hajtók bőven kaptak, a többit pedig a kiséretben
5667 3, VII | megcsiphették, kötél közé kapták s harmadnapra bakancs volt
5668 9, I | egyszeri ember, ki minduntalan kaptát és szurkosfonalat emlegetvén,
5669 8, VIII | odaigérte Örzsémet; s ezen is kaptunk össze. Eredj ki Örzse, mondja
5670 11, II | szivességét, hazafelé indult.~A kapuban szemközt jött egy lánynyal,
5671 12, IV | hogy még a gazdát is a kapufához verte. Márpedig ilyenkor
5672 12, VI | összelármázta; adósai még a kapufát is megszólíták ember helyett,
5673 6, IV | udvarába, s a tisztelendő úr a kapunál bucsuzóra vette le kalapját,
5674 12, IV | kerültünk, s már az a kérdés, kapunk-e leányt?~- Én iszen odaadom,
5675 16 | lány, s alig várta, hogy a kaput betehesse, mikor az öreg
5676 9, IV | vagy legfölebb egy kis karácsonyi pecsenyének szánt nyulkergetés
5677 19, I | után kályhákat is rakok, - karácsonytájban sertésölő is voltam; igy
5678 15, I | kinjait. Tanuja valék, mikor a karádi biró macskáját elevenen
5679 9, I | hogy a magyar ember maga kárán vagy legalább saját tapasztalásából
5680 2, II | nyujtotta ki szüre alól ködmenes karát, mintegy figyelmeztetésül,
5681 12, II | hozzá, hogy nem vallotta kárát, mert a fél falu benn ült
5682 8, II | dolga is van, mint hogy karatyolni szóba álljon velük.~- Bajnak,
5683 8, VI | gazemberek szoktak, - hogy a kárból hasznot huzzon; s bár mennyit
5684 13 | ez a férfi, némelyiknek kard is van az oldalán, azt gondolnád,
5685 15, I | lepottyantában egy kiálló kardba esett. Már a francziák is
5686 1 | Mátyás a számadást éles karddal a hátukra irta. - Mátyás
5687 14 | furcsa szokása volt, hogy a kardját sohasem emelgette maga fölött,
5688 17 | állkapczájával ezer filiszteust kardra hányt.~Richard országot
5689 15, I | inszurrekcziónál, - bal vállában kardszúrást kapott; a mint t. i. a szaladó
5690 19, III | isten ugy segéljen, nem a kárért mondom, de nagyon szerettem
5691 18, 6 | semmi tanuja, - valóban élő kárhozat. Valóban bámulandó, hogy
5692 12, III | semmi baj, most már nem kárhozik el kend, pedig úgy féltem,
5693 17 | azért a kevésért is pokolra kárhozott.~A mi diákkori csinyeinket
5694 12, III | lesz belőlem?~- Csak el ne kárhozzék kend?~- Magam is azt gondoltam,
5695 9, III | közibük rohanó lovászok karikásainak csapásával mit sem törődve,
5696 19, II | kurta száru pipát a kalap karimájából előmarkolva a szájába dugta,
5697 16 | olyan formán, hogy a mint a karja elfáradt, a képével is járt
5698 4, I | kitárta ablakait, - fehér karjait az ablakvánkosokra helyezé,
5699 4, I | Vezetőm nem eresztett le karjáról, hanem a kávéház előtti
5700 15, I | számiték halálára, mely nem kárkivánásra, mint lehetőségre volt épitve;
5701 18, 1 | feleségét, hogy jó lesz ez "kármentő"-nek, ha majd még esztendeig
5702 18, 4 | finom, de erős köteléket.~Kármentőnek is jó volt e gondolat; a
5703 15, I | hangzagyvához. Nem volt karmester, de volt serege a botnak:
5704 17 | és a hős apák, kik hét karnak vérét adák esküzálogul ez
5705 4, I | oldalt dülni egyik is, mintha karó mellett növekedett volna
5706 19, IV | kárvallott czigány.~- Nem is a te károdat beszélik, szép öcsém, -
5707 12, VI | újdonúj kapa, mit Holló ördögi káröröm közt ezen szóval adott át
5708 12, I | lábbal, - de most milyen kárörömmel nézi, hogy nem kell süvegelve
5709 14 | megérkezett a férj, kit ölelő karok vártak, de egyszersmind
5710 18, 3 | Szegedy Rózát a tánczba karolta, Horváth Zsigmond úr a két
5711 18, 1 | magyar nemzet; Sándort és Károlyt; mi azonban ezúttal Sándornál
5712 15, I | biztositása a jövő reményeinek.~Karom ujra bekötözteték; minden
5713 5, IV | sopánkodék a jámbor, - ha csak a karomba oltottak volna, de az isten
5714 5, IV | sem nappala; sír, nevet, káromkodik, bukfenczet hány, mint ahogy
5715 16 | össze-vissza zavart, csakhogy káromkodni valója legyen.~Néhány hét
5716 16 | tudom! végzé be egy másik káromlással, melyre szentül hitte, hogy
5717 19, II | hanem egy nap hányszor káromolják? ... Aztán meddig tartson
5718 19, VI | asszony is, talán jobban a károsát, mint ahogy engem várt!~
5719 18, 5 | busuló fiu, haza rohant kárpótlást keresni fájdalmáért a szerelemben,
5720 11, V | visszaesküdtetni; hanem kárpótlásul Budait szidta magában; valamint
5721 5, II | újságba, hogy szomszéduram kárty...~- Ne mondja, ne mondja!
5722 5, II | nem szükség Buksi komát kártyán megkopozni; mert...~- No,
5723 5, II | szinte korhely; mert addig kártyázik, hogy Buksi komájától száz
5724 5, II | volt.~- Hát tegnap, mikor kártyázott?~- Ha elunja magát az ember,
5725 14 | melyben egy nagy fazék forró kása volt, benne egy nagy fakanál,
5726 5, VII | neki az egyik, van-e pénz a kasszában?~- Nincs! - mondja.~- Nincs-e? -
5727 6, VI | VI.~A gróf úr kastélyában van a népség; elől áll a
5728 9, VI | A hazatérő vendégeket a kastélynak tágas párkányzatáról tündöklő
5729 11, III | az nincs, ... neked csak kastélyod van, ... neked csak emeletes
5730 1 | szüntelen répába akadt a kaszája.~Nyugtalan volt, búja szerteszét
5731 1 | Ekkor lábai megbotlának: a kaszálatlan füben Vidor, a bolond nyujtózkodott,
5732 7, VII | fonalat összegyűrve, - ne kaszálja úgy össze ezt a fonalat,
5733 13 | mikor lehetne már repczét kaszálni? a járványos szájfájást
5734 16 | a gazda honn volt; a ki kaszált, azt kapálni hajszolta,
5735 19, I | sánta Kata is ott biczeg a kaszás után! - mutatám neki.~-
5736 19, I | nem láttam, uram!~- Hát a kaszásból hiányzik-e?~- ...'Szen ahol
5737 19, I | mondá erre maga.~- A sánta Kata is ott biczeg a kaszás után! -
5738 14 | Debreczenben járt iskolába, s mint katholikus ifju a református diákokkal
5739 18, 3 | Nehéz dolog lesz az ilyen katonaembernek, hogy oly messziről gondoljon
5740 3, V | járkált, hogy más kikerülje.~Katonafogdosás ideje volt; a gazdagabb
5741 14 | ütközet nagyon megpróbálta a katonai bátorságot, és Simonyinak
5742 12, V | mert ugyan az ágyugolyót katonákért találták ki, hanem azért
5743 14 | nagyon korán belátta, hogy a katonákkal nem lehet tréfálni, azért
5744 3, VII | hoztam ide, - mondja Ferkó a katonáknak, - feleletet várok.~- Tégedet
5745 3, VII | fogják meg, s húzzák rá a katonaruhát. Ne törődjenek vele akármit
5746 8, II | Régen volt ugyan, mikor a katonaságból hazaszabadult, de a mit
5747 18, 2 | kis hugom? azt a fiatal katonát még fönnkapjuk, aztán hogy
5748 18, 2 | gazduram, a vár körül valami katonatiszt járkál.~- Tekintetes Kisfaludy
5749 18, 2 | várhegynek omladékai között egy katonatisztet láttak.~- Hallgass, czigány! -
5750 3, VII | mondta nekem senki, hogy katonává legyek.~- Persze hogy nem, -
5751 16 | a helyett, hogy nagyobb kávát csinált volna a kutjára.~
5752 4, I | eresztett le karjáról, hanem a kávéház előtti padon foglalánk helyet,
5753 4, II | Bocsánatot kérek, én a "Pilvax kávéházban" üldögélek, hol papot egyet
5754 4, I | nem volt az utczában, a kávéházi népség a tekeasztalokon
5755 4, I | utczára, s aztán a legelső kávéházig meg sem álltunk.~Itt hallottam
5756 7, IV | szenvedélyek, - tiétek e kebel, osztozzatok meg rajt.~Ezen
5757 15, I | voná kelyhébe magát, saját keble zavartalan mennyének vágytársnélküli
5758 7, III | a tűzhelyen ég, - a kik kebleiteken látják azt a márványt, melyet
5759 15, I | mindhalálig! - mondám én, keblemen feledt kezét szoritva, -
5760 15, I | megreped! - mondám kezét keblemre kapva.~- Mint dobog? - mondá
5761 8, VI | odadült a jó lélek a fiú keblére, s anyja mellé a lány is
5762 9, VII | újra a vadászat élveivel kecsegteték egymást.~Öt nap alatt nyolczszáz
5763 2, I | igaz, de mint az egyszeri kecskét, úgy kergettek. Két esztendő
5764 4, II | erszény, - hív barátom a jó kedély! - Ennyiedmagával könnyen
5765 7, III | fiatal s még nem zaklatott kedélye rózsaszinben lát, hogy:
5766 7, III | futnak le a magasból, - kedélyében a fogalmak oly összebarátkozva
5767 15, I | perczben váraték; a feszült kedélyeket újabb mozgásba hozá a védegyletnek
5768 18, 7 | Eddig volt a tréfa, mely a kedélyességben fulánk nélkül maradt, és
5769 4, II | szerencsém! Mire én zaklatott kedélylyel elfogadám a meghivást. A
5770 7, II | sóhajokban lankassza meg a kedélyt.~Férjét sóhajtja vissza
5771 5, III | is biztatja, hogy:~- Jó kedved legyen, - a ki...~Csak hogy
5772 3, VI | csak nem vénül meg itt a te kedvedért.~- ... Erre nem is gondoltam! ...
5773 19, III | bérkocsist, ki a bonyolódás kedveért a legnehezebb pillanatban
5774 9, VII | volt, s éppen ezért nagyon kedvelték az idegen urak.~Herczeg
5775 13 | tejeskannát; de csak jó kedvemből; hanem ha az én németem
5776 19, IV | nyomot hagyott az én jó kedvemen. Nem az voltam én ezután,
5777 4, II | elhalaszthatja néhány napra kedvemért!~- Lehetetlen, - mindenem
5778 1 | gondolatba merült anya és kedvese arczán váltakozának, mintegy
5779 1 | királynak; kérj engedelmet kedveseddel való egyesülhetésedre.~-
5780 4, I | sugara az épület alatt igen kedvesen gyült össze, szinte szerettem
5781 2, I | meszes-sajtár mellett álló kedvesének tükröt mutatott, mit a kis
5782 15, I | teljesitésében; kölcsönös kedveskedések válták fel egymást. Nyelvünket
5783 6, IV | birólakhoz, ha olyan jó kedvetek van beszélni, majd kikérdezlek
5784 14 | nejét, kit bármikor is igen kedvetlenül hagyott el akármi rövid
5785 14 | ki Simonyit mindenféle kedvezéssel el akarta árasztani.~Néhány
5786 18, 3 | kiosont; tehát nem akarván a kedvező pillanatot elszalasztani,
5787 7, IV | egy új, határozottabb s kedvezőbb eredményre apellálja.~Végét
5788 7, VI | ezen a napon mindig jó kedvü volt.~- Annál rosszabb van
5789 19, I | Ezeket az én Jánosom oly jó kedvvel elbeszélte, hogy szinte
5790 15, I | pelyhes ruháimon, mióta kefe helyett kellemesebb ölelkezéssel
5791 7, II | lekefélve, mennyit le lehetett kefélni; - a többit aztán csak késsel
5792 19, V | Egyet sem szólt erre ő kegyelme!~- Nem mondaná meg azt,
5793 19, IV | Eddig sem voltam torkig az ő kegyelmében, hanem a mennyit voltam
5794 18, 2 | Kisfaludy Mihály uram ő kegyelmének fia legyen a gárdista.~-
5795 18 | név szerént is megmondom ő kegyelmét, Zalamegyében Sümegen birtokos
5796 7, III | néztem, mondja a lány némi kegyetlenséggel.~- Fogadásból lett ön oly
5797 7, VII | perczei az életnek, kín, vagy kéj van-e több ezen izgatottságban?~-
5798 15, I | bizalomig; ennek értelmezhetlen kéjét élveztük.~Terveket csináltam,
5799 9, V | fölneszezvén a vadat, melyre a kéjsóvár vadászok töltött fegyverei
5800 9, VI | még hódítóbbá teszi, s a kéjszomjas vadász e pillanatnak izgalmát
5801 9, V | vadász ember képes átérezni a kéjt, mit az előtörő szép állatnak
5802 5, VII | hölgyeim és uraim egy kis kéjutazást tenni velem?~- Ilyen melegben,
5803 17 | öreg, biz még a feketét is kék-nek nézi!~- Hüm hüm, ... fekete,
5804 17 | hisz akkor most gyertyánál kéknek látszanék!~- Azaz, hogy
5805 17 | öreg úr!~De az öreg úr kékre fulladott a köhögés miatt,
5806 17 | No csak adja ide, hogy kéküljön meg...~- A köpönyeg? - kiálta
5807 15, I | öreg teins ur pedig jár, kel, tib, láb, tesz, vesz, a
5808 13 | földben, mégis mindjárt kelendők, ha emberek közé keverednek.~
5809 5, V | jobb lesz a másik; és ha kelendősége lesz a könyvnek, mindig
5810 18, 3 | erre oly nevetséges zavar keletkezett, hogy Szegedy uram legalkalmasabbnak
5811 13 | szem közt, igy rágalom nem keletkezhetett belőle.~Ezek voltak a patriarkhális
5812 18, 6 | dalban kinosan megvall, annak keletkeztét végre is kimondja:~1-ső
5813 13 | kedves leányom, korábban keljél, korábban feküdjél; mert
5814 18, 3 | ezt a csudálkozást apjának kellemes csudálkozásaképen fogadván,
5815 15, I | ruháimon, mióta kefe helyett kellemesebb ölelkezéssel foglalkozhatott
5816 7, II | Látom, a teins asszonynak kellemetlen ujságot hoztam, - mondja
5817 9, VII | de e napon a vadászat ily kellemetlenség következtében félbeszakadt.~
5818 2, II | várakozik nemzetes uramra. - Kellemetlenül esett álmomat megszakasztani,
5819 17 | köpönyeg!~- Kell-e? ... szokott kelleni, ... hanem a mint látom,
5820 7, VI | asszony bejőve, - hát ezért kellettem én mai napig a háznál, úgy-e?~
5821 3, III | beszélt valamit, csakhogy ne kelljen meghallani a szót, pedig
5822 18, 4 | elkeseredett leány, - nem kellünk egymásnak.~~
5823 6, VI | ma azt tette, nem tudom kelmedért-e, vagy a leányáért.~- Nem
5824 19, III | ajtón.~- Hogy is hivják kelmedet? hisz még a nevét sem tudom...
5825 15, I | punktum!~Szerető bátyád~Kelmen Dömötör m. p. táblabiró.~
5826 15, I | tizenhárom próbát; s igy én a Kelmen-családnak utolsó sarjadékaként bátran
5827 12, II | ismerte, azt mondá, hogy ő kelmének kétféle egyszeregye volt,
5828 15, I | melyben ég akaratával egy Kelmennel többet hozandott a házhoz.
5829 15, I | házasságodból látni egy pár Kelment; - értetted?~Igy okoskodék
5830 8, VI | füstöt; csipheti, rughatja ő kelmét most minden, - ezer forintért,
5831 3, VII | azt az egyet már nem tudná kelmétek kifogni a többi közül, ugye? -
5832 19, IV | beszédbe álltam volna ő kelmével, csak ugy kurta szóval mondott
5833 6, II | ember úgy vetett magról kelne, ezt az ezer holdas táblát
5834 15, I | harmadnapra kelve, sarkantyupengés kelte fel ábrándozásomból; sieték
5835 7, III | magányában, mint a virág kelyhe a legelső napsugárnak, megnyilik
5836 15, I | csattogott; szendén voná kelyhébe magát, saját keble zavartalan
5837 19, II | ki belőle. Se torony, se kémény, de csak egy cseréppel fedett
5838 3, I | anya nyakába, ki ha nagyon keményen fogta is a fiát; de legalább
5839 8, I | hogy haza kéredzkednék. A keményfa padok a falhoz támaszkodnak,
5840 15, I | Lizinek a szive lágyabb volt keményitett szoknyáinál, inasomnak legkevésbé
5841 12, VII | a fiú néhány kapavágást, keményre akadt, azért utána nyúlván,
5842 8, VI | harmadik hónapban megjárja a kéménytisztitó; de lelkére élethosszant
5843 14 | emberei nem fogják nézni, vagy kémlelni, mit fog ő a lóval csinálni.~
5844 9, VI | bizá a prefektus a további kémlést, maga pedig nyugvásra alkalmas
5845 12, VII | és szivesen vett részt a kémlő állapotban. Holló Péter
5846 12, VII | mondja a fiú - nem volt kendben ma egy garasárú irgalom,
5847 8, II | soha sem marad idő, hogy kenddel beszéljek? pedig felesége
5848 7, VII | vén csaló, hisz saját kenderemből való, - pattog még odább, -
5849 13 | nagyasszonyhoz, hogy a harmincz kéve kenderért elpanaszolkodhassék.~- Kire
5850 13 | asszonynak harmincz kéve áztatott kenderét ellopták.~Annyi vagyonért
5851 13 | elhivatta.~Szóba jött a kenderlopás, a gyanus személy azonban
5852 13 | mert a fészerbe raktam a kendert az eső elől, s alig voltam
5853 13 | ha a harmincz jelenlevő kendertipró között volna az, a ki ellopta.~
5854 13 | Schnellerné asszonynéni kendertiprókat hivatott, s rakosgatni a
5855 12, VII | falu megszokta, és most a kendével sem törődik az ember, -
5856 12, II | már akkor elment, mikor kendnél betette a lábát.~4-er. Ha
5857 4, II | megütközve látám, hogy hölgyem kendőjét szemeihez tartá.~- Nagysád!
5858 2, II | ballagtak; - borogattuk, kentük édes apámat, még ma is jár
5859 18, 4 | frigynek titkát, mig a nőnek kénye el nem ereszti a finom,
5860 2, II | csak az ő lábai nem, teljes kényelemben huzakodván egymás után.
5861 9, II | körvadászok, s önöket egész kényelemmel keríthetik kézbe.~A szemrehányás
5862 9, IV | leggazdagabb magyar földesurnak kényelmét méltán bámulhatták.~Az egész
5863 4, II | minden kényelmet lelek azon kényelmetlenségen kivül, mi nyelvemet leköté.~-
5864 9, VI | a vadász tíz fegyvernek kényelmével is elég lődöznivalót talált
5865 6, III | lehajolt, az országút mellékén kenyérdarabok hevertek éppen az ő földjük
5866 8, II | nem eszik többet az isten kenyeréből; most megmondtam, értetted.~-
5867 4, I | legyél öcsém pappá, ha kenyered elfogy, ehetel kalácsot.~
5868 1 | miatyánkot elfeledni.~- Mai kenyeredet úgy eszed, a mint a miatyánkot
5869 1 | édes komám, mindennapi kenyeremért imádkozni, azért bátorkodtam
5870 14 | megosztozik utolsó falat kenyerén, csak a harangkötélen nem.~
5871 1 | atyámuram ajtósarok helyett kenyerére piritván a szalonnabőrt.
5872 6, IV | hanem minthogy igaz is, a kenyérért hajolt le.~Ezt hallotta
5873 6, I | azzal, a ki fizetett.~- Kenyerese vagy, - pattogott a másik, -
5874 14 | pajtás, - mondja az egykori kenyerestársnak, nézd óbesterségig vittem
5875 13 | leányom, a férfiember a kenyérkereső, s olykor-olykor a pecsenyeszagot
5876 17 | mindannyian diákok, most pedig már kenyérkeresők, a kinek még magának nincs,
5877 7, I | magam is, - nekem nincs kenyérkeresőm senki, ha magam nem nézek
5878 8, IV | nem elégedett meg a száraz kenyérrel, - a mellé még mást is akart,
5879 15, I | soha ezenkivül máshoz nem kényszeríted.~- Isten engem ugy segéljen,
5880 15, I | engem ugy segéljen, nem kényszeritlek, csak ezt vedd el.~- Még
5881 13 | undoritó mértékletességben kényszeritve volt a gyermek eszét azon
5882 9, VI | egy csomóba, a vadász nem kénytelenítteték várakozni a vadra; mert
5883 14 | adtak a huszároknak, kik kényteleníttettek felerészben a lóról leszállni,
5884 15, I | már ott, mondhatom, pompás képek vannak egy magyar legénytől...
5885 19, IV | szennye ennek a dolognak képemen száradna, hanem majd fiskáriussá
5886 19, II | hagyott, a mint én azt a képéről láttam; - mert a kutyájára,
5887 9, V | talált vad.~Csak vadász ember képes átérezni a kéjt, mit az
5888 16 | mint a karja elfáradt, a képével is járt ott, ahova azelőtt
5889 9, III | hosszú szlavóniai gerendák képezik a padlásozatot. A szélesség
5890 12, VII | és csak a fiúi szeretet képzeli oly élénken, mintha mégis
5891 12, VII | megelevenitette; de most már csak a képzelődés rajzolja ki az alakot, és
5892 9, III | kirohanástól; mert a vad keritést képzelvén, igen kivételesen merte
5893 4, I | nem akaró fiúnak mondja:~- Kérd a bácsit, kis fiam! - az
5894 12, IV | uram, egy pár szót hadd kérdek?~- Meghallgatom!~- Csak
5895 6, IV | Mi lenne legjobb? - kérdék hirtelen az urak.~- Az lenne
5896 18 | történt vele, hogy én is azt kérdém, a mit önök:~~
5897 18, 5 | tart e vezeklés, ha szabad kérdenem?~- Örökké! ... Rövidebb
5898 9, III | föltétellel.~- Hadd hallom.~- Ha kérdeni találja valaki, hogy vettem
5899 11, II | nem tudta bizonyosan, hogy kérdés-e ez voltaképpen, vagy csak
5900 2, I | mutatva, mely ily fontos kérdésben akár birkózni sem vonakodik. -
5901 7, III | mely biztató feleleteknek kérdésjele. - Önök szégyenlenek egy
5902 1 | feleletre, mely egy rég tett kérdésnek megoldása leendett.~Kinos
5903 18, 2 | kiáltja Horváth Zsigmond, s a kérdésre hasonló tréfával felel:
5904 8, II | háznépet, hogy minduntalan kérdezgessék; mert az elégszer megmondta,
5905 11, V | annyira elbódult, hogy még a kérdezgetést is elfeledte, ő, ki máskor,
5906 5, I | Mit csinálok? ... azt kérdezheti?~- Kérdezem, mert nem tudom,
5907 9, VII | jelen volt, s éppen az ő kérdezkedése adott alkalmat a következőre.~
5908 15, I | tolongásnak, de mellőzve a kérdezkedést, vártam a történendőket.~
5909 3, V | Sánta gyerek.~- Milyent? - kérdezkedik a korcsmáros feléjük néztében.~-
5910 15, I | beleszerettem az egyikbe. Kérdezkedtem Barabás után; éppen a harmadik
5911 13 | korral; beösmerem; hanem kérdezlek benneteket, haladás-e az,
5912 15, I | megszólamlott; az ördög ha kérdezné a pokoltól, mit határoz
5913 8, VIII | öregem, mondja amaz, - nem kérdezném.~- Elhiszem teins uram,
5914 15, I | fogam fáj; felelém rögtön a kérdezőnek.~- Tüstént hivok doktort
5915 4, I | fogadtam, hogy többször nem kérdezősködöm, és a mint menekülhetek, -
5916 16 | egymásnak, azaz, hogy nem is kérdezősködtek; de még mit a bámulók mondtak,
5917 11, II | nem lakik egy konyhán.~- Kérdezte-e, nagyságos uram, hogy kit
5918 6, IV | hajtattak, öregasszonyt kérdezvén meg először is, hogy kocsi
5919 8, V | Csak azt lesd, hogy én kérdezzem.~- Hátha nem szereti?~-
5920 8, II | gazda.~- No mi baj? - volt a kérdő válasz.~- Jár valaki ezután
5921 12, VII | s a bünösre nézve mondja kérdőleg.~- Én fürészeltem be, hallja
5922 14 | rohantak le a lépcsőzeten, hogy kérdőre ne vonhassák őket. A fiuk
5923 9, IV | megkezdése szeptember 5-kére volt kitüzve, és hogy mily
5924 9, VI | akarván győződni, a prefektust kéré, menne személyesen a vászonkerités
5925 13 | a láda fia, megint attól kéred a belevalót; de meg egy
5926 19, III | szinte a másé elől az ágy alá kéredzett.~Ha több nincs - gondoltam -
5927 3, VII | beszegődtetik a regementbe, kéredzkedhetik őkelme, míg eleresztik.~-
5928 8, I | megtörténnék vele, hogy haza kéredzkednék. A keményfa padok a falhoz
5929 3, V | volt a nagy öröm, éppen kerek ötszáz forint volt a kis
5930 2, II | fagy se sár, mentünk, míg a kerékagy lobbot nem vetett.~Puskámmal
5931 18, 3 | gondold, mintha az apádat kerékbe törnék.~- Nem ismertem szegényt,
5932 19, I | vagy a rúdjából, vagy a kerekéből pottyant volna le csak egy
5933 8, II | azonban Tamási Pálnak kedve kerekedjék a falun ismét végig járni,
5934 3, V | legények, leányok tánczra kerekedtek.~Mindenik, a kinek tudniillik
5935 1 | osztozkodának.~Jó kedve kerekedvén, Visegrád környékére vadászni
5936 7, I | egy jó ember sincs a föld kerekségén, édes Ágnes asszony, ezt
5937 1 | sugván a tagadó választ.~A kérelem tehát egy szótöbbséggel
5938 19, II | legény vagy, látom, hogy a kerepelőd nem a füled mellett nőtt
5939 11, V | szóba Ferkó.~- Megvan a kérés már, - éppen az ő lányát
5940 18, 3 | is ugy intézett, hogy sok keresés nélkül elvihesse; Szegedy
5941 3, II | házereszek alá. Újabban keresésre indúlt mind a kettő, s egyszerre
5942 3, V | hitték, hogy ez nem igaz kereset.~Egyik is, másik is, a maga
5943 11, IV | szomszéduram.~- Na aztán szép keresete is van.~- De még milyen, -
5944 1 | lekanyarultában kérdé a bolondot.~- Mi kereseted van itt?~- Apródodat bucsuztatom
5945 9, III | ozorai nagy állatok igen keresettek voltak, kivált az akkori
5946 16 | ha látja; de meg nem is keresgél ott csillagot, inkább keresné
5947 8, V | a helyett, hogy a tálban keresgélne, apja kanalával vakarja
5948 19, I | om én is, hogy keservesen keresgéltem volna; de már hiszi az úr
5949 8, V | jobban, mint apádnak.~- Kereshetnek engem a világ végén, - könnyez
5950 7, III | nézik... kik szemeitekben keresik azt a lángot, mely a tűzhelyen
5951 9, IV | bőre már nem lyukas, és kereskedésben használhatósága ellen semmi
5952 15, I | tiszta boldogságot találtam. Kereskedési viszonyokba avatkoztam,
5953 15, I | Az atyus gazdag osztrák kereskedő volt, Pozsonyban házat,
5954 9, VII | és Gráczból idesereglett kereskedőknek bepáczolták, mi mellett
5955 15, I | nem hittem, repczével is kereskedtem. Nőm megelőző volt kivánataim
5956 1 | tévedtem, pásztor, téged kereslek! - mondá a bolond.~- Honnét
5957 13 | árulnak és bolond volnál, ha keresményedet abba ölnéd; hanem azt meg
5958 16 | keresgél ott csillagot, inkább keresné a csillagok között Örzse
5959 1 | Etelkádnak más vőlegényt kell keresnem!~- S ki a mennyasszony? -
5960 14 | meg a kitüntetést, melyet kérésre oly ritkán adnak meg, kitetszik
5961 13 | világot, s majd vénségedre keress egy fiatal lányt, ki vén
5962 5, VIII | tekintetét ne a nagy T-ében keressék.~ ~
5963 13 | értsd: classificatio) elől keresselek benne, vagy hátul?~- De
5964 19, IV | a mim elveszik, tenálad keressem.~- Értem, értem! persze
5965 17 | nem ők valának apáitok, - keressétek őseitek a gelsei ördögök
5966 9, VII | után a kastély termeiben kerestek szórakozást; azonban a zene
5967 6, VI | kik a magukét nem soká keresték a lánysereg között.~ ~
5968 17 | de szerencsémre szegény keresztanyám nem mondott ellent az ördögnek,
5969 17 | azaz igazabban mondva, a keresztanyámmal az a furcsa történt, hogy
5970 6, II | ezután én leszek az egyik keresztapjuk mindig, ... ha már földesura
5971 9, V | herczegi czimer. E fölött keresztbe illesztve volt egy kis fekete
5972 17 | történt, hogy midőn a pap keresztelésemkor azt kérdezte volna tőle:
5973 3, VII | De hátha majd "föladónak" keresztelnek el teins uram?~- Senki sem
5974 6, II | bevettetném vele; de lenne mit keresztelni, édes papom, inkább duplán
5975 18, 1 | mindeniket valamelyik gyermekének keresztelőjekor varrta föl, hogy a fogasról
5976 4, I | Tüzkő Mihály tisztelendő úr keresztelt meg, mint később saját szemeimmel
5977 15, I | apám emlékéül Mihálynak kereszteltetvén, hanem vérével is öregapjára
5978 8, IV | gyorsan ugrott föl, mikor Keresztesben felengedett a szó, s a leányt
5979 8, V | meghallotta a szolgáló, hogy Keresztesek fiának ád édes apád feleségül
5980 8, V | már látom, hogy apád Keresztesékhez szegődött.~- A jó isten
5981 8, V | Holnap itt lesznek a kérők Kereszteséktől, aztán legyen ám valami
5982 8, VII | fizető napnak, - s minthogy Keresztesnek irását az istenen kivül
5983 8, VI | Megszokott dolog volt az ilyen Keresztesnél; annyiszor hallotta már
5984 8, VIII | kérdi az ügyvéd a megijedt Keresztesre nézvén.~- No hát megadom
5985 8, VIII | nekem nyugodtan, ... hogy Keresztessel volt-e valami dolga Tamásinak?~-
5986 16 | széléből emelkedett ki egy keresztfa, ... korhadt fája nagyon
5987 16 | há - mondja az öreg - a keresztfához! hallottad... hanem oda
5988 16 | lovakat, és Pál Istvánnak a keresztfánál maradt botjával hadonászni
5989 16 | megyen, jer le az út melletti kereszthez, ott vár reád Pista.~- Ott
5990 14 | kinek mellén a becsületrend keresztje volt, mindenkép igyekezett,
5991 14 | megérdemli Mária Terézia keresztjét.~- Tábornok ur, - viszonzá
5992 9, II | szemközt nézni az erdőn keresztüljárókkal.~Nagyon csöndes vérü ember
5993 12, III | mondtam reggel, mikor a keresztútnál elváltunk?~- Azt, hogy majd
5994 9, VII | tollkést, s azzal a fejbőrön keresztvágást tevén, a bőr alatt krajczárnyira
5995 18, 7 | rendkivül fontos ügyben kéreti őket az öreg, nem is kételkedik,
5996 5, V | nyomassák ki olvasható betűkkel: Kéretik minden becsületes könyvvevő,
5997 12, V | a másik; mert hisz a baj kéretlenül eljő, nem szükség vendéghivót
5998 18, 2 | legjava ágybélit kölcsön is kérette.~Jókor megérkezett a karaván,
5999 15, I | időtájban egy ebéd után a kereveten nőmmel és dadogó gyermekemmel
6000 2, II | oldalát; öt percz alatt kérges bundaközből kérdem a bámészkodó
6001 1 | Nyugtalan volt, búja szerteszét kergeté; éhen, szomjan, lépten,
6002 9, III | előrelátással és minden kergetés nélkül rohant a megmenekülésre.~
6003 15, I | francziát mind a Dunába kergethetné.~Huszonnégy éves kor, csinos
6004 9, I | nálunk is lehet rókákat kergetni, s maholnap az történik,
6005 14 | futottak; de nem is Simonyi kergette őket; el is szaladtak, a
6006 2, I | az egyszeri kecskét, úgy kergettek. Két esztendő mulva vettem
6007 5, II | volna szomszéd, - bezzeg kergettük a sántákat. Buksi komától
6008 15, I | mi a farsangi vigalmakban keringő alkalmával szép módjával
6009 15, I | módjával megtörténhetnék. A keringővel ugy valék, mint az egyszeri
6010 12, IV | hogy a feneket ily nagyra kerité.~A rókának is savanyú volt
6011 12, VII | értette a kezét.~Amint a kerités mellett átnézett a házra,
6012 9, VIII | kocsi úgy, hogy szorosan a kerítés mellett legyen, s az újra
6013 9, VIII | szépen az ajtóig vezeti, s a kerítésben még több tengeri lévén,
6014 2, I | alatt jönnek be a szomszéd kerítése mellett. Szomszédunknak
6015 12, VII | Hollót lesé, akkor ért a kert keritéséhez.~A legény korán észrevette
6016 11, VI | vett észre egy rést Budai keritésén, melyen egy ember könnyen
6017 11, VI | mindannyit leparancsolta, a kerítésen átballagott a cselédablak
6018 8, II | kivül járt eszével a maga kerítésén, otthon is felnőtt a lány,
6019 9, VIII | kopókkal üldözött vad a kerítéshez megyen, az elhintett tengeri
6020 11, VI | nagyságos uram.~- Hisz a keritésteken egy rést vettem észre.~-
6021 16 | életlen volt, összevissza keritette magát az angyalt is, pedig
6022 9, II | s éppen ezért, miképen kerithetik meg legügyesebben a vadlopókat,
6023 9, II | önöket egész kényelemmel keríthetik kézbe.~A szemrehányás hangja
6024 1 | mondd meg a királynak; kérj engedelmet kedveseddel való
6025 10 | teketóriázzon sokat, hanem kérjen fáczánt és pezsgőt.~Könnyü
6026 2, I | figyelmeztetnek önök; pedig bármint kérjenek, az igazi róka mégis legutoljára
6027 7, II | adott helyettünk; sőt inkább kérjük önöket, hogy az eddigieken
6028 5, VII | Éljen! éljen! éljen!~- Kérném tehát a tisztelt szakosztályi
6029 2, I | faluhosszában; Zsuzsika kérőivel vesződött fárasztó álmában;
6030 16 | a nádas tetejü házak nem kérőztek a városba, - a nap ide is
6031 16 | őt perczczel előbb egyet kerrenteni szokott.~Kinosan várta a
6032 19, III | nagyot elgondolva, mig a kertajtóhoz értünk, ahol már a nénémasszony
6033 12, IV | a folyóra dültek.~Még a kertajtót be sem tette egészen, midőn
6034 13 | gyöngytyukot, pézsmaréczét kértek és adtak; hát még a kinek
6035 19, I | ember, hogy ugy mondjam, kertelni szokott, midőn azt sem akarja
6036 13 | sikáltak, tisztogattak szobát, kertet, udvart, mintha katonák
6037 11, VI | voltak a vászoncselédek.~A kerti házból legkényelmesebben
6038 12, VII | háztól, azaz Holló Péter kertjéből indult ki, s a mint az esteli
6039 1 | zöld pázsitján a gyalogutra kerülének, melyen sebes léptekkel
6040 9, II | kezdődő fahordó uton egy kis kerülés után kivezetem az urakat
6041 19, IV(2)| A dunántúli kerületet a sopronmegyei tyukászok
6042 19, IV | mert a házat minduntalan kerülgettem; de a néni azt gondolta,
6043 3, V | világban katona kezére könnyen kerülhetett, egy-egy huszárvágásra néha
6044 5, VII | hogy figyelmedet mi sem kerülheti ki; mert valamint a jó vizsla
6045 18, 3 | mondja:~- Látom, ki nem kerülhetjük egymást. Itt a kezem! Hanem
6046 19, III | a ki miatt özvegységre kerülhettem volna.~- De ha nincsen kelmed
6047 3, VII | és hogy jó módjával kézre kerülj, azért küldték tőled ezt
6048 3, VII | elveszted, jobb ám ha haza sem kerülsz.~- Nem vesz el, biró uram,
6049 12, IV | volna be; de az ajtónak kerültünk, s már az a kérdés, kapunk-e
6050 18, 7 | egy kis kurta levélben kérvén Kisfaludy Mihály uramat
6051 16 | elő példának okáért.~Ha a kése életlen volt, összevissza
6052 18, 3 | pillanatunk sem marad a késedelemre; bennünket itt nagyon sokan
6053 8, VIII | marad özvegységemre?~- No ne keseregjen, édes öregem! - szólongatá
6054 18, 6 | házhoz, ott fejezé be a Kesergő szerelmet, melynek végére
6055 18, 3 | s az öreg valóban addig keseritteté magát, hogy az ember azt
6056 1 | esdeklés nem eszközölhetett, a keserű válásnak hatásos pillanata,
6057 8, I | bánkódóra, - szinte még azok is keserübben néznek, mintha megérezték
6058 16 | csakhogy azt az édest vajmi keserüen mondá.~- Parancsolok-e én
6059 18, 4 | lelkéből szerette, s annak keserüséget okozni nem akart, főleg
6060 18, 2 | a keserves nóta; mennél keservesebb, annál jobb; mert ha ő nagyságát
6061 16 | jámbor, hogy a hegedü még keservesebben szól, mint ő; pedig a ki
|