132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
8066 17 | annyi időt, hogy valaki megehette volna az ő barátfülét, mert
8067 10 | Magyarországhoz, hogy ott is megehül az ember, és a sült veréb
8068 6, I | szádhoz mérjem a kenyeret, ha megéhültél, edd meg az egész kenyeret.~-
8069 2, I | akasztófáravaló"-val együtt megelégedett a computussal; Vakabi számára
8070 4, I | hogy mégis a jó isten is megelégedjék velem, meg a szállópajtás
8071 13 | örültünk, hogy szülőink lesznek megelégedve; hanem hogy Schnellerné
8072 14 | engedelmeskedett.~Simonyi megelégedvén az eredménynyel, távozni
8073 11, II | ilyen kurtán felelgetett, megelégelte az öreg a beszédet, gondolván, -
8074 11, VI | az ő két szürke szeme is megélesedett.~- Majd adok én neked, -
8075 19, IV | dél is.~Reggel óta, mintha megelevenedett volna a falu, egyik boros
8076 6, II | azt sem bánnám, hogy az is megelevenedjék, a ki pingálva van.~- Mond
8077 12, VII | parancsoló hangja az udvart úgy megelevenitette; de most már csak a képzelődés
8078 1 | kedvesével megesküdni; ez megelőzendé a királynak későbbi tervét;
8079 7, III | néznie, hogy meglássa, mennyi megelőzéssel viseltetik mindenki ő iránta.
8080 15, I | repczével is kereskedtem. Nőm megelőző volt kivánataim teljesitésében;
8081 1 | meg a nagy király előtt.~- Megelőztétek ugyan szándékomat, - mondá
8082 7, I | asszony.~- Elég, hogy eddig is megéltünk, Ágnes asszony, válaszolt
8083 15, I | istenadta falut?~- Csak megélünk, hála isten; feleségem gazdasszonykodik,
8084 4, I | hogy egy pinczér engem úgy megemberel már.~Vezetőm nem eresztett
8085 5, VIII | elöljáróit, hogy rendesen megemelinti süvegét, ha valaki kimondja
8086 6, II | urunk, még a kalapját is megemelintvén, s éppen akkor ment el mellettük
8087 7, I | ezerszer, hogy végrendeletemben megemlékszem önről.~- Emlegesse az ördögöket,
8088 16 | alól! ... legalább máskor megemlékszik és nem hozza ide az ördög...
8089 9, I | használjuk; de ha valaki megemlíti, épen mivel magyarországi,
8090 15, I | puskázni, amúgy féloldalról megemlitvén, hogy a kisbaráti kukoriczában
8091 14 | Simonyi nem ellenkezett, megengedé az árverést, s egy délután
8092 2, I | elfeledtem a rókahistóriát. Ha megengedik, tehát újra kezdem; a mit
8093 9, V | Hátul a vidékbeli uraknak megengedtetett a nézés, és ritka látvány
8094 9, VIII | s a mint láthatják önök, megérdemlé, hogy ajándéknak mondják.~ ~
8095 18, 3 | nyujtá!~- Ám legyen! Ön ezt megérdemlette.~- Ugy szabad még valamit
8096 18, 2 | esztendőben a badacsonyi hegyen megeredt a jó kedv; Szent-Györgyi
8097 6, IV | Istenem, - mondja az öreg, - megérem-e a beszédnek a végét?~- Tehát
8098 12, V | V.~Megereszkedett a baj az országon, addig
8099 8, I | öreg oly mélyen elaludt, megereszté a fájdalom útját.~Körülöttük
8100 12, V | meglátszék, hogy valahol már megeresztették a gátot; mert a viz erősen
8101 12, V | nagy fájdalom, - nagyon megérezte, hogy apjában legjobb emberét
8102 8, I | keserübben néznek, mintha megérezték volna, hogy ez összeszokott
8103 12, II | kikerült; a minek szagát midőn megéreztük, kendet a biróságból ki
8104 9, II | fogatni; hanem üldöztetését megérezve, a hajtókon keresztül visszatör
8105 5, II | szomszéduram! már az maga megéri azt a pénzt, ha azt mondják,
8106 9, IV | birtokon utazik az ember, megérintvén azon hires pusztákat, melyek
8107 9, IV | fogat várja a Kis-Martonból megérkező vendégeket.~Balogh nevezetü
8108 14 | házhoz, azonban férjének megérkeztéig nem akart ellenkezni.~Este
8109 9, IV | szerelvények Kis-Martonból megérkeztek, a többi közt két baromfitömő,
8110 9, IV | nem hiányzott a vendégek megérkeztén semmi. A vendégeket az ozorai
8111 18, 3 | mintha magában kellett volna megérlelődnie a dolognak, úgyszólván,
8112 18, 6 | most is, sőt szebb még,~Megérlelvén őt az idő,~ Gőgösebb is
8113 12, II | dobot üttet; s mire amannak megérnék a buzája, kend már aratót
8114 4, I | ime, ezt a szégyent kell megérnem, hogy egy gyönyörü úrhölgy
8115 3, VI | Az úristen, a ki téged megért, édes fiam.~- No ha nem
8116 7, III | lány, érzi, hogy az apa megérté a gondolatot, - s hirtelenében
8117 13 | gőzhajót: hanem a kik aztán megérték, szóljanak, ha nyolczvanadik
8118 18, 5 | Ugy soha sem fogja jobban megérteni.~- Büntetni akar Róza?~-
8119 7, III | hallgatott?~- Azt hittem, hogy ön megértett engem.~- Midőn egy szót
8120 2, II | gazduram, mit talán a fák is megértettek, csak az ő lábai nem, teljes
8121 15, I | megértették önök; valamint én is megértettem. Mindketten tudtuk, hányadán
8122 19, IV | mondhattunk el egymásnak, igy is megértettük!~Nehéz mesterség az uram,
8123 12, IV | leányért?~- Szeretem, ha megértjük egymást, mert a mint mondám,
8124 13 | van.~Mai napon már azt is megértük, hogy javabeli (értsd negyvenesztendős)
8125 18, 1 | és Kisfaludy Mihály uram megértvén kedves élete párjának szándékát,
8126 9, V | látványnyal, szinte ők is megérzék az izgalmat, mint bármely
8127 12, VII | akadt, azért utána nyúlván, megérzi, hogy egy láda van leásva.~
8128 19, III | mondta, hogy a szivem is megesett, - persze hogy szerettem
8129 11, II | is azt a pénzt, a miért megesketnek.~- De hát a kend apja mit
8130 15, I | szállásbért fizeték. Ilyenkor megesküdtem minden szentre, égre, földre,
8131 1 | meg ne szökjék, apródodat megesküdtetem vele.~- Megtiltani neki
8132 19, III | annak idejében olcsóbbért is megesküsznek - mig a falusi legény bevárja
8133 15, I | végződik, huszadikán mi is megesküvénk; az öreg atyus, áldásával
8134 19, IV | aztán pedig mintha egyet megetetett volna, ujra tovább ment
8135 11, III | Akkor bizony jobb lesz, ha megetetünk ezen helyen - mondja a másik -
8136 14 | mire a pajtásokat majd megette a méreg, s éppen azért a
8137 11, II | úgy-e?~- A mennyit az egerek megettek.~- Ha így megy, maholnap
8138 3, VI | tudok én keresni.~- Nem a megevőjéről beszélek édes fiam, - szólt
8139 3, VI | eddig se panaszoltuk meg a megevőjét, ... s ha élek, meg nem
8140 18, 2 | zöld mentében és gazdagon megezüstsujtásozott vörös nadrágban egy nappal
8141 17 | jószág ez... ifi úr... majd megfagy benn az ember - mondá a
8142 17 | belőle! Megyek feküdni, mert megfagyok! Várj te kölyök, várj; majd
8143 17 | mondá az öreg szinte megfagyottan, mert a kályhasározásban
8144 12, II | panaszkodott, hogy nyaka megfájdult volna, - elgondolta magában,
8145 17 | cselédek nem fűtöttek be, - megfáztam, s azt mondják, hogy meg
8146 13 | kötelessége, ha kell magam is megfejek, be is hordom néha a tejeskannát;
8147 7, I | tevék, melyből igen könnyen megfenyítik a testet.~- Gyalázatos vérszopó! ...
8148 4, II | Ennyiedmagával könnyen megfér az ember egy hónapos szobában,
8149 3, V | aranyban volt, könnyen megférhetett.~Mind - "Napóleon" arany
8150 19, II | volna.~A falu kicsiny földön megfért, vagy nyolczvan ház volt
8151 4, I | gyönyörü úrhölgy megsajnál és megfésül; bizonyosan jó szivü lélek,
8152 4, I | volt, hogy a kapu alatt megfésülködtem volna, - s ime, ezt a szégyent
8153 4, I | állt, s engem oly gonddal megfésült, mint kedves anyám, mikor
8154 8, VI | leány, mi történik velünk?~- Megfizetitek, - feleselt Keresztes.~-
8155 5, II | szomszéduramnak kellene azt megfizetni, a mit én évenkint csak
8156 12, III | elfordulsz tőle - s ezen szónál megfogá a kezét, - mire a leány
8157 4, I | utczára; azért hirtelen megfogadám, hogy máskor vigyázóbb leszek; -
8158 9, I | Méltóságos uram nem akart magyart megfogadni; tehát minthogy kenyér nélkül
8159 7, I | dolgot, ... elhatároztam és megfogadtam, - hogy negyven napig ne
8160 6, I | mondám, a lány szorul szóra megfogadván az apja mondását, vigyázva
8161 18, 3 | ugy nyulj az ág után, hogy megfogd; mert ha kisiklik kezeid
8162 6, IV | eszem, hogy ezt a dolgot megfoghassam, azért talán legjobb lenne...~-
8163 13 | ő Schnellerné asszonnyá?~Megfoghatatlanok a végzésnek utai; a legderekabb
8164 19, III | markom, ezekkel a lesz-t is megfoghatom.~Közben-közben bejött az
8165 9, VIII | Ezen készülődés eléggé megfoghatóvá teszi, mily vesződséges
8166 9, II | szives szolgálatot, a vadász megfogja a lovak zabláját, ezen szóval
8167 19, V | volnának? - kérdé az én szüröm megfogója!~- Itt az utczasarkon.~-
8168 14 | hogy a tisztet szerencsésen megfogták a huszárok, és már mindenét
8169 3, VII | az lesz a biró fia, a kit megfogtunk, - mondja a káplár.~- Az
8170 12, III | Örzse a legény kezét újra megfogva, - ne mondjon kend olyant,
8171 12, IV | neveté Galamb István, megfogván az odanyujtott jobbot, s
8172 6, II | mondja a gróf, - a háború óta megfogyott a számunk, én azt sem bánnám,
8173 1 | ugrom.~- Ez nagyon hideg megfontolás, urficskám; más oldalról
8174 16 | bántanak valakit, hanem megforditva, a kutyákat bántja valaki.~
8175 8, IV | bebotlott volna, többször megfordult Kereszteséknél, míg máskor
8176 4, II | a rézkrajczár, mindenütt megfordultak, és mint egykor az én jogászbarátom,
8177 9, II | irója valamikor gyakran megfordultam, s tudom az időt, hogy Pécsre
8178 13 | ide le, hogy több kézen megfordulván, jobban elterjedhet, és
8179 14 | hogy a derék tisztet ettől megfossza; de már itt az ideje, hogy
8180 8, IV | mit amaz egy csomó jól megfülezett papiros közé dugott dolmányának
8181 5, V | mutata más példányokat - a megfülezettek, és most küldöm a könyvkötőhöz,
8182 13 | meg, Schneller uramat ugy megfüröszteném tejjel, hogy még a túrós
8183 17 | egy kis dohánynyal van megfüstölve.~- Pipafüst az, öreg úr!~-
8184 13 | cseréptálat a gyertya lángjával megfüstözött, s az éléstárba - sötét
8185 17 | a fejével billentett.~- Megful öreg uram!~- Az az átkozott
8186 17 | szüntelen füstölgött, majd megfultam ma, - hisz a szoba is tele
8187 9, III | volt annyi lovat megégve, megfulva és mégis rendben találva,
8188 7, I | volna, ha Ágnes asszony is meggondolná magát, - ma hamvazó szerda
8189 7, II | kést hordani magammal.~- De meggondolta az úr, hogy ezen összeg
8190 7, I | csipőre tette.)~... Azért meggondolván a dolgot, ... elhatároztam
8191 5, IV | harmadik szóban "búsul"-nak, és meggyalázzák tetteikkel azt a nemzetet,
8192 12, III | elkárhozzék, gyónja be a papnak.~- Meggyónnám ám, - de hiába gyónnám meg
8193 9, IV | mindjárt a legelső adat meggyőz bennünket; és hihetőleg
8194 15, I | elveszteni, arról pedig meggyőző okaim valának, hogy urambátyám,
8195 9, I | annál alkalmasabb, de tán meggyőzőbb is; mire igen nagy szükségünk
8196 10 | s legtisztább látás után meggyőződénk, hogy hat láb magas álarczos
8197 9, II | vendégek, kik már itt is meggyőződhettek, mily nagyszerü látvány
8198 7, VII | Sándor, - ám lássuk, mindjárt meggyőződhetünk.~- Itt semmi egyéb, mint
8199 10 | szemei merőre kidagadnak, és meggyőződik, hogy a fáczán egy falatig
8200 9, I | az ügyes fiút alkalmazta, meggyőződvén saját tapasztalásból, hogy
8201 18, 7 | Horváth József öreg apjának meghagyásából négy legjobb lovat inditott
8202 18, 3 | annak mondja meg; de azon meghagyással, hogy a titokszegést meg
8203 8, IV | forintért, öreg csizmájával meghagyogatván a nyomot, hogy utána csapázhatott
8204 9, III | kört foglalá el, s eleinte meghagyott tág nyilásain beszoriták
8205 13 | egy asztalra tette.~Ekkor meghagyta a jelenlevőknek, hogy egyenként
8206 9, VIII | egyedül a vadak tanyájául volt meghagyva a térség.~A vaddisznók barlangjai
8207 7, II | szolgája, - mondja az első meghajlásnál, minthogy még kettő volt
8208 4, I | a nő, s midőn az ajtónál meghajtám magam, hókezeivel újra megsimogatá
8209 7, II | volt szerencsém" a második meghajtásra essék; a "kivántam tiszteletemet
8210 14 | van, ha ez a tintanyaló meghal!~- Nézzük meg, - mondja
8211 15, I | készitményeit árulá. Neje már rég meghalálozván, házi gondjait távol rokonságból
8212 11, VI | övé.~- Tehát maradjon itt; meghálhat itt, akár itt lakjék; mert
8213 13 | ruhában; mert majd többet is meghallasz!~Ezért lőn nevezetes asszony
8214 6, IV | önt a magyarok Istene.~- Meghallgat, uram! - mert az Isten akkor
8215 4, II | meglepni azt a hölgyet, ki őt meghallgatja; azért irgalomért esedezem
8216 12, IV | pár szót hadd kérdek?~- Meghallgatom!~- Csak leány kell?~- Egyebünk
8217 12, V | háború; hogy aztán az úristen meghallgatta őket.~A háború olyan furcsa
8218 13 | jőni, még a háta mögött meghallhatná, ha valami tejes száju gyermek "
8219 18, 7 | hogy a Balatonmellékig meghallják, azaz meg is fogják hallani,
8220 6, IV | valamit, alig várom, hogy meghalljam a végét, s ezzel a kastélyba
8221 7, VI | kölcsön fejében.~- Majd meghallom, mire kölcsönözzek.~- Varjas
8222 6, I | nem mondod, tüstöntüben meghalsz.~- Jancsinak a fejét láttam,
8223 9, IV | lehetnek, hogy e hazai képet meghamisitatlanul kapják.~Ozorától kezdve
8224 18, 3 | meg? - Bizony még utóbb megharagitasz, és ugy elkergetlek a konvenczióból,
8225 19, I | nótákat gondoltam, s a ki megharagitott, a nótába raktam, s a legközelebb
8226 7, III | és mások között? - kérdi meghatottabban amaz.~- Ön, úgy látszik,
8227 11, V | asszonycselédet a háznál, hanem megházasodol.~- Meglehet édesapám, majd
8228 11, V | majd tennél, ha egyszer - megházasodom.~- No lássa édesapám, -
8229 15, I | urambátyám!~* * *~Jancsi megházasodott, Lizijével teljes örömben
8230 4, II | zaklatott kedélylyel elfogadám a meghivást. A szállás valóságos váczi-utczai
8231 9, VII | őket a vadászatra jó előre meghivatta. Főleg gondja volt arra,
8232 9, II | lehet?~Ozorán jöttek össze a meghivott vendégek, kik már itt is
8233 9, II | számán akarta helyreütni, s meghivta a magyar herzeget szarvasvadászatra.~-
8234 8, I | egy-egy jó vendégséggel a meghizott ludról lekapták a fehér
8235 19, IV | maradunk idebenn!~Egyet vajmi meghökkent az öreg, mert gondolkodóba
8236 10 | étvágyon, de harmadszor is meghozá a fáczánadagot, mely szintoly
8237 10 | elment a fáczánért, mit ugyan meghozott, hanem jött vele egy cseléd,
8238 5, VI | Meghiszem, hanem mondja ön, hogy meghült? vagy megterhelte a gyomrát?~-
8239 17 | Kinyujtóztatva feküdt egy ágyon a meghurczolandó köpönyeg, békén várván a
8240 19, IV | ha már egyszer valakinek meghurczolta kend a becsületét.~- Én
8241 7, III | magát legjobban, ha a fiúk meghurczolták egymást.~Hasonló körülmények
8242 6, IV | mert csak akkor lesz ám meghurczolva a becsülete, ha a faluban
8243 11, III | lovai közé csapott, azonban meghuzá a gyeplőt, mintegy azért,
8244 9, V | valamely tölgynek oldalában meghuzván magukat, nem egyszer egész
8245 18, 2 | felel, mintha az elmenetelt megigérné: Az már más! hanem a hegyre,
8246 18, 3 | Még akkor sem tudnám megigérni, ha a kisasszonynak ezzel
8247 14 | Csákynak is megküldje azt, mit megigért.~A franczia tiszt Magyarországba
8248 14 | heverő diákhoz; de bezzeg megijedtek, midőn hallják, hogy a diák
8249 11, II | korsó a lány fejéről.~- Megijedtél, Náni.~- Harmadnapja nem
8250 19, II | Nem ijedtem én meg, ha megijedtem volna, csak nem megyek szemközt
8251 7, II | vissza, - elég lehet ez a megijesztés.~- Ilyen papirokkal pénzt
8252 17 | ajtóstul bedült.~- Hogy megijeszti az embert! - mondá a zálogos
8253 9, V | mozsárlövés adott jelt a hajtás megindítására.~Igy a két szárny mozogni
8254 9, VI | közben, midőn aztán a zene is meginditotta a jó kedvet, és Biharynak
8255 16 | nyughatatlanul várta, hogy már meginditsák.~- Csett né! hallék a biztató
8256 11, III | valami! - mondja Budai lovait meginditván, - úgy is csak azt várta,
8257 18, 3 | megkapaszkodni.~Midőn az előzök megindulának a meredek lépcsőzetek egyikén,
8258 15, I | karcsu derekára fonódott, - megindulánk: a dolog várakozásomon tul
8259 2, I | nótájára a parasztnak kellett megindulni. A hajdú is könnyezett,
8260 18, 2 | nadrágban egy nappal előbb megindultak, hogy ő nagyságát a sümegi
8261 2, II | alatt fütyörészett, nótáira megingott a sudaras fenyő; meleg takaró
8262 14 | tiszt (Simonyi) csinál.~Méginkább hozzálátott Simonyi a munkához,
8263 14 | ellenségnek üldözésére, valamint méginkábbi szétzilálására Simonyit
8264 11 | mondjuk? mert az, hogy egyik megirigyli a másét, gazdaggá nem teszen
8265 5, VI | Hunfalvi tudós hazánkfia megírta, meg sem várta, hogy a porzót
8266 15, I | előttem a mennykőcsapást.~Megirtam az öregnek Pesten létemet,
8267 5, V | Haza loptam őket; mert megismerem jegyemről, hogy az enyémek.~-
8268 18, 6 | egy mezitlábos ifjuban megismeri szent-györgyi Horváth Zsigmondnak
8269 9, I | azon jeles honfiakat is megismerjük, kiket azelőtt a választófal
8270 9, VI | fejét körülhordozza, mintha megismerkedni kivánna a szokatlan zajjal;
8271 19, V | magát, hanem a szüréről megismertem, hogy Örzséék cselédje.~-
8272 14 | vendégre; de midőn Simonyi megismertette magát, férj és nő megölelék
8273 18, 3 | No! - mondja Szegedy, megismervén a hadnagyot, és nem akarván
8274 2, I | időben furkós botnak is megjárhatta volna, s ez az ő kedves,
8275 13 | ezek; hanem azért most is megjárják még, olyanok ezek, mint
8276 1 | esetében gulya-terelőnek is megjárná.~A bolond is kimozdult helyéből,
8277 19, IV | mellett kellett volna az utat megjárni. Hát mikor fagyott is az
8278 19, IV | féljen kigyelmed - hogy ugy megjártatja a szemét minden kis sarokba,
8279 4, II | kegyedet.~- Nagysád!...~Megjegyzem, hogy ezt nem én mondám,
8280 9, V | követé az előtte menőket.~Megjegyzendőnek vélem itt azon öltözetet,
8281 7, IV | tartott, Varjas piszkos megjegyzései után, mi közben az ügyvéd
8282 4, I | laktársam merész nyelven tevé megjegyzéseit a lányok után, én folyton
8283 9, I | német úri barátom is azon megjegyzést tette: Valóban, önön minden
8284 9, V | az előtörő szép állatnak megjelenése okoz, és a jól talált lövés
8285 14 | hol a légyottra várók mind megjelentek, sőt egy vendéggel több
8286 11, II | dörmögő apjához hazament.~- Megjöttél? - kérdi az apja jó magyar
8287 11, III | Vámody felé ment.~- Nos! ... megjöttünk? - kérdi Vámody.~- Éppen
8288 2, II | talál. Az öreg asszony előre megjövendölte, hogy kárt tesz az öreg;
8289 13 | bizd el magadat, egyszer megkap egy kis hideglelés, ugy
8290 1 | esketés előtt.~A bolond megkapá jutalmát, mint megtartá
8291 18, 3 | kezében ugyancsak tanácsos jól megkapaszkodni.~Midőn az előzök megindulának
8292 18, 5 | siettem utána, és a sötétben megkapaszkodtam édes apámnak a köpönyege
8293 3, IV | Györkéné majd a koldusbotot megkaphatja ennél.~- Úgy kell neki, -
8294 7, III | társaságában, hogy végre Rachelt megkaphatta.~Ezek azután valódi pásztorórák,
8295 14 | Tehát azt utólagosan fogom megkapni?~- Bajosan hiszem; mert
8296 2, II | esett ki a dolog...~- Tehát megkapod a lyányt.~- Meg bizony,
8297 9, III | én nagyon megköszönöm, ha megkapom.~- Majd utána nézek! - mondja
8298 13 | a ki nem kérte, végre is megkapta, nem tűrhetvén környezetében
8299 5, VII | akármelyik szücsnél olcsóbban megkaptunk volna.~Ilyen kifakadásokat
8300 7, III | öcsémezte," az asszony "megkedvesfiamozta;" csak egy volt, ki a bizalmasság
8301 12, II | mondja a másik, nem mervén megkendezni amazt.~- Mért ne, ha rákerül
8302 4, I | Rettentően megbántam, hogy megkérdeztem; azért meg is fogadtam,
8303 8, II | jut eszébe kendnek, hogy megkérdezze?~- Hát mért nem szóltál
8304 11, III | annyi nyugalommal, hogy megkérdezzék: mi van benn?~Egy zaklató
8305 19, II | hogy megvárta, hogy az okát megkérdezzem tőle!~- Miért-e? azt kérdi
8306 17 | inkább elhihetik önök, ha megkérdik, hogy diákkorunkban egyetlenegy
8307 15, I | értelmezgeté.~- Teins urfi - megkérem - magának valami baja van?~-
8308 2, I | határoztaték az ünnepélyes megkérés.~- Meglesz minden - bőgé
8309 3, VII | Na! mindegy, majd holnap megkeresem. Elég az hozzá, hogy az
8310 6, IV | kiáltott, kik az országutat megkeressék; mert máshol nem veszhetett
8311 2, I | mit; édesapámmal holnap megkéretlek. Gazd'uram holnap szőlőbe
8312 5, I | csinálna inkább; mert hátha megkérnék az árát.~- De hát mégis
8313 13 | megbánod eddigi büneidet, megkérsz egy jóravaló lányt, ki borzas
8314 14 | legyenek segitségére, ekkor megkérték néhányan Simonyit, hogy
8315 15, I | minden teketória nélkül megkértem...~- Megkérte?~- Meg hát!
8316 12, II | megszorult ember, kend azt megkerüli, s egy-két rendirás mellett
8317 8, IV | az asztalt, hogy szintén megkerülne az embernek az étvágya,
8318 8, VI | karjaiba nem veszi az asszonyt.~Megkeseredett szivével odadült a jó lélek
8319 14 | csintalanságai számtalanszor megkeseriték öreg szülőit, kik végre
8320 3, VII | is a biróháznál vagyok.~Megkészült a levél, egy szót sem felejtett
8321 9, IV | már augusztus 21-ik napján megkezdék a hajtást.~Számolva tisztelt
8322 9, IV | 1812-diki nagy vadászat megkezdése szeptember 5-kére volt kitüzve,
8323 4, II | miután még a beszélgetés megkezdését is a hölgyre hagyám, - helyettem
8324 9, V | s néhány percz alatt már megkezdődött a puskazaj, s a mennyiben
8325 14 | minthogy már az ölelkezést megkezdték, a leányok is szivesen megcsókolák
8326 7, V | századiknál volnék.~- Hogy megkiméljen a fáradságtól; kérdezze
8327 14 | között egy tiszt lévén, megkimélték Simonyit, kit ugy látszik,
8328 19, III | helybeliek szokottabbak voltak, a megkinálásra nem is igen vártak, hanem
8329 7, II | alázatosan bevárta a székkel való megkinálást, mit aztán elfogadván, a
8330 12, IV | bort, hogy a leánynak apját megkinálja vele.~Az úristen tudja azt
8331 15, I | kisértetve egy nyekegő dudának megkinzott accordjaitól. Bőgött a nép,
8332 7, III | hogy kiváncsi legyek, - de megkisértem, hogy legyőzzem magamat.~-
8333 12, II | gazda az én dolmányomat megkivánná, én meg nem adnám kendnek.~
8334 8, VI | jajgatását, hogy szinte megkivánta fülével a dobot, mely Tamásiné
8335 14 | távozását múlhatatlanul megkivánták, s egy ízben a férj harmadnapig
8336 8, III | Hát mi az, a mit úgy megkivántál? édes fiam! - mondja jó
8337 13 | mulatságába, s én ma is megkönnyezem, ha rágondolok, hogy násznagyuram,
8338 9, II | leszáll; de mielőtt amazok megköszönhetnék a szives szolgálatot, a
8339 12, IV | hogy ő annál szivesebben megköszöni a kinálást, mert azt az
8340 3, IV | Ferkónak az anyja. Kend is megköszönné az Úristennek, ha egy szelet
8341 13 | ezt a dolgot, nem tudom megköszönöd-e, ha az embereknek hosszu
8342 9, III | az angol, - s én nagyon megköszönöm, ha megkapom.~- Majd utána
8343 11, II | mondja Ferkó, s végül megköszönvén a nagyságos úr szivességét,
8344 17 | varrat most már kéket.~- Megkövesse magát az úrfi, - pedig én
8345 1 | szorosabban szövetkezett, az élet megközelité ismét a halált; a hosszu
8346 2, I | kend? ... - jobban-jobban megközelitvén meglepett urát, ki kettőző
8347 8, VIII | ők aludtak, ... kivülről megkopogtatta valaki az ablakot:~- Eresszenek
8348 5, II | szükség Buksi komát kártyán megkopozni; mert...~- No, ugyan mért? -
8349 5, II | hogy eleinte irgalmatlanul megkopoztak, hanem az én flegmámnak
8350 13 | egyik-másikat gyönge oldaláért megkorholta, a kevély valamivel alábbhagyott,
8351 17 | veszem észre, már a lelke is megkormosodott.~- Tréfás ember az ifiúr,
8352 8, V | papirdarabot, melynek szélét megkovászolván, az ablakot rögtön beragasztá.~-
8353 14 | ideje, hogy Csákynak is megküldje azt, mit megigért.~A franczia
8354 17 | félfagyottan... egészen meglágyul odakünn.~- Magam is azt
8355 19, IV | ki életemnek utját.~Talán meglágyult a szive a vén duzzogónak,
8356 19, IV | kellett, még a hangot is ugy meglapitva adtam, hogy a néni még a
8357 18, 4 | rajta annyi nyomot, hogy meglássék rajta az ő hatalma is.~Kisfaludy
8358 6, I | vigyázva szétnézett, hogy meglásson minden morzsát, nehogy az
8359 18, 3 | visszaemlékezésekben, mint azt alább meglátandjuk.~Sándor már reggel beszélt
8360 16 | annyi megfogni valója, hogy megláthasd, milyen? s ez a semmi a
8361 3, V | furakodott, hogy az aranyat megláthassa, s utóbb a tanitó úr megunván
8362 15, I | hogy megleplek; hát még ha meglátod!~A redoutenak nagy lépcsőzetén
8363 5, V | s egy kurta óranegyedre meglátogatám őt is.~Megnézem a könyvtárát,
8364 12, VI | itélünk, mit emberi szemmel meglátunk, s e miatt bizony az ártatlant
8365 7, III | varjut kell lőni, hogy azt meglátva, azt mondhassa valaki az
8366 13 | mondja Schnellerné meglebbentve a kurta szoknyát, hátha
8367 11, I | öklözködött a méreg, hogy így megleczkézték, s gondolá magában, megszolgálom
8368 12, III | hanem a méreg.~- Engem ugyan megleczkéztetett Galamb István uram, - majd
8369 3, IV | jutván, hogy tegnap majdnem megleczkéztették, elnyelte az igazat, rámondva,
8370 19, VI | eszével gondol; hanem hogy meglegyen a béke, még nekem is öreg
8371 9, V | tartott.~A rókák eleinte meglehetősen kikerülték a lövést, mert
8372 9, II | kijelölt utra, mit nem sokára meglelének, s a csintalan vadászok
8373 6, IV | talán megsegít az isten, megleljük az igazság fonalát. - S
8374 9, VIII | annál nehezebb az anyákat meglelni, melyek malaczaikért borzasztó
8375 7, VI | Félórai gondolkodás után meglelte a legolcsóbb módot.~Elővette
8376 19, VI | kikutattam és a padláson mindjárt megleltem a nénémasszony kárba ment
8377 16 | felele a leány, s a konyhában meglelvén a piszkafát, azt egyik kezébe,
8378 9, II | kézbe.~A szemrehányás hangja meglepé az orvadászokat, és gyaníttatá
8379 9, I | mondja a fiú urának nagy meglepetésére tiszta magyarsággal, ...
8380 18, 3 | várván a háznak háta mögül a meglepetést, a czigányok közt borzasztó
8381 9, II | csináljunk most már? - kérdi a meglepettek közül egyik.~- Csak hamar
8382 12, III | elérték a fiatalokat, kik meglepetten még most is egy helyben
8383 15, I | nem ám!~- Tudtam én, hogy megleplek; hát még ha meglátod!~A
8384 9, V | vadász, és hova kellett meglepőbb jelenet, mint mikor az űzött
8385 11, III | Ádám ő nagyságát annyira meglepte, hogy kedvencz ételét, a
8386 12, III | esett ám, ha a háta mögött meglépték a nyomát.~Ebben az időben,
8387 19, IV | éjszakára kelve, minden órát megles, és hogy meghallotta, bizonyságul
8388 10 | csodaállatnak minden mozdulatát meglesi, tán nem is a szájába dugja
8389 13 | rágni.~Uralkodó volt ő, meglévén az ő kis országa és kormánypálczája;
8390 11, IV | szörnyülködék Budai.~- Aztán a meglevője is megér valamit.~- Biz
8391 13 | hogy utána mégysz; ha pedig meglódul, akkor is ne rántsd vissza
8392 9, VI | volt, főleg aranyakban.~A meglőtt farkasokat és rókákat a
8393 2, II | édes apám volt a róka!~- Meglőtte apádat?~- De úgy fejbe találta,
8394 12, V | Mindenféleképen igyekeztek megmagyarázni a dolgot, de a nagy zavarban
8395 18, 5 | érted-e? azt magam is kétlem. Megmagyarázom, fiam, - mondja az öreg, -
8396 14 | sültet.~- Na, de az már mégis megmaradhat szegényeknek? kérdi az asszony
8397 6, V | annyi, hogy vénségére is megmaradjon, t. i. hogy ott volt.~Ferkó
8398 19, II | apám után, - magam pedig megmaradtam a bubánat kosztján.~- Hisz
8399 6, IV | eszünk, pedig úgy-e hogy megmarja az embernek nyelvét?~- Hiába!
8400 16 | eléri a baj, négy kézláb is megmászná az eget. Leoldották hamar
8401 9, III | kergetés nélkül rohant a megmenekülésre.~A megmaradt telep az öt
8402 9, VI | utánuk a rókák és farkasok is megmenekültek.~A herczeg a dombóvári prefektust
8403 19, IV | Örzsééknél, mire a lakziból megmentek, hát... elveszett a pénzes
8404 15, I | akarék, s ekkor ismerém meg a megmentettben imádottamat, ki atyjával
8405 6, III | gondolta, hogy még egyszer megmeríti, aztán kezd a szóhoz.~-
8406 12, VI | rá, hogy senki se merjen megmoczczanni, - s ha majd a legény a
8407 13 | utánuk akkora nyom, hogy megmondhassuk, hogy azok emberi nyomok?~
8408 17 | elébe; és ha szólni tudna, megmondhatná maga, mennyiszer czipeltük
8409 8, V | kétszer megsajnálná.~- Nekem megmondhatod, Örzse, jobban, mint apádnak.~-
8410 15, I | kinek? miért? annak isten a megmondhatója.~A zajra következett tolongásból
8411 3, VII | el, hanem más valaki... megmondhatom én azt?~- Kötelesség édes
8412 2, I | hőseinknek. Pedig azt is megmondjuk előre, hogy Szájadyék nem
8413 4, II | a mi eszembe jut.~- S megmondod valamelyiknek, hogy szereted?~-
8414 19, IV | versem, melyben szépen azt is megmondottam, hogy a falu népét utoljára
8415 6, III | lettem volna az ablaknál, megmondtad volna-e?~- Mintha én nem
8416 9, IV | az említett angolt is, ha megmondták neki, hogy a szeptember
8417 13 | tálalok.~Biz ez magyarán volna megmondva; hanem a ki már ennyit vár,
8418 8, VIII | Bevergődött az ügyvéd, s megmondván, hogy ki? mi légyen? s miképpen
8419 4, I | kiszidott, vagy tán éppen megmosdatott volna a csók helyett, -
8420 13 | cselédet előkapta, s úgy megmosta szóval, ha a leányasszony
8421 12, II | mikor még a módosabbnál is megmozdul az utolsó forint, - ilyenkor
8422 12, VII | az ásást.~Holló nem mert megmozdulni, mert tudta, hogy a legény
8423 9, II | követnek jó ismerőseit, megmutatandó, hogy Magyarországban is
8424 7, IV | fényporával behintheti, - megmutatja azt a délibábot, melyben
8425 1 | legjobb tanácsadók lévén, megmutatni a teendők sorát.~A türelem
8426 18, 1 | sümegi hatalmas váron is megmutatta, hát még egy posztódarabon!~
8427 14 | nevetve Simonyi; de a diákok megmutatták, hogy már ijeszteni is akarnak,
8428 19, II | utóbb ballagtam utána. A megnáspángolt kutya kullogott az országúton,
8429 2, I | ha csak félvállról is, megnézé arczát. A tükör úgy is magától
8430 13 | mindent meglátott, mindent megnézett, s ha ő megizente, hogy
8431 19, III | úr; amit én a szemeimmel megnézhetek, nem árt az nekem. Hány
8432 17 | ilyen van!~- No márpedig ezt megnézheti, mert ilyen a hetvenedik
8433 3, VII | minthogy az irást ma bővebben megnéztem, azt látom belőle, hogy
8434 13 | lányos anyára; mert majd megnő az ő lánya is, akkor pedig
8435 3, V | Kicsiny vagyok én, majd megnövök én,~Mint a tüdő a fazékból
8436 3, V | ideje megjön, magától is megnől. A kis lány is azt mondja
8437 8, III | majdnem egy ölnyire.~- De így megnőni, ... uram bocsá, ... talán
8438 3, V | a fazékból kidagadok én.~Megnőtt a kis leány, mégpedig olyan
8439 15, I | okosabbat! - Lám lám, hogy megnőttél, mióta nem láttalak.~- Vénülök,
8440 7, III | táplálkozzék a mai úrfiak megnyaggatott vallomásain.~Himzése mellett
8441 11 | ember, s mint a jó falatnak megnyalja a száját; de hát kérek mindenkit,
8442 17 | hátán levő bornyut egy tehén megnyalta, és ő maga azt gondolta,
8443 18, 6 | Édes hazám tégedet?~Végtére megnyerhettelek?~ Itt csókolom földedet.~
8444 7, IV | hiszi-e hogy ezt a pört megnyeri?~- Jaj! ... mondja nagyot
8445 4, II | külsőmben tán nincsen meg az a megnyerő, hogy az utczán látott angyalok
8446 8, V | gondolatai elheveredtek a megnyert ütközet után, s mintha előbb
8447 17 | beteget először is szépen megnyirta és meg is borotválta, s
8448 11, III | arra, hogy a fiatalember megnyisson egy ajtót, mely a bizalom
8449 11, III | van, - melyet éjjel-nappal megnyithat az - apa; s ha az egyik
8450 18, 4 | gondolat; a leány lassankint megnyugodott a sorsban, arczán elsimult
8451 2, II | a szolgalegény! Volt a megnyugtató válasz. Peti volt az én
8452 8, III | leütöm, mielőtt valakit megöklelnél vele.~Nem kellett Imre után
8453 14 | megismertette magát, férj és nő megölelék az egykori derék őrmestert.~
8454 18, 3 | kedvére kizokogta magát, megölelt s megcsókolt mindenkit,
8455 6, V | helyett a tisztelendő úr megölelte a grófot, az meg a tisztelendő
8456 13 | Bolond Istók, te, ... megöleltük, megcsókoltuk egymást, és
8457 5, I | szomszéduram! - hisz az unalom megöli?~- Mit csinálok? ... azt
8458 6, IV | Ferkó.~- Ne szólj; mert megöllek, - riadt föl a kétségbeesett
8459 12, IV | a nyelvet ha egy kicsit megöntözik azzal a négy garasos lével,
8460 3, VI | leányra nézve; - ha édes anyám megöregszik, ki főz a háznál?~- Leányfejjel
8461 18 | vajon Kisfaludy Mihály uram megörült-e vagy megijedt, mikor a nyolczadik
8462 18, 3 | nagyságos ur; annál inkább megörültek, mikor a veszedelem elmult,
8463 14 | a francziák már rendesen megösmerék; különösen pedig az a furcsa
8464 7, VII | én? - felel Ágnes, - csak megösmerem kezem munkáját?~- Itt a
8465 5, VII | az idegen tárgyat. Fogadd megösmerésünket; mert igaz, hogy én is mindenbe
8466 14 | tartózkodott, s itt véletlenül megösmerkedtek.~A franczia elbeszélé, mi
8467 14 | kérdi a francziát, vajon megösmerné-e a keresztet?~- Igen! mondja
8468 7, III | a századikat is könnyen megösmerte. Ilyen tapasztalatok után
8469 5, VI | jöttem, hogy befolyásom megösmertetik; mert, tekintetes úr, a
8470 13 | üvegesek jégesőt.~De már nagyon megokosodunk, hisz most már tudjuk mit
8471 12, IV | lével, egy-egy csomót csak megold a sok közül, a minek más
8472 1 | mely egy rég tett kérdésnek megoldása leendett.~Kinos helyzetben
8473 18, 6 | végkép, hol fog a csomó megoldatni? ezért mondja tehát a hazának
8474 18, 7 | a csomót haladéktalanul megoldja.~Négyen ültek a kis teremben,
8475 17 | idebenn, még a farkas is megordítaná!~- Dehogy van, dehogy van, -
8476 18, 4 | Ha titkom volna, jobban megőrizném, mint hogy azt oly könnyen
8477 5, VII | kincseket birnunk; szükség azt megőrzenünk, főleg pedig óvni a molyoktól,
8478 7, VI | hitte, hogy a mátka jobban megőrzi a lányt, mint hogy ő hozzá
8479 15, I | el a belvihart, a védnek megosztott szenvedései könyeiben patakzának.~
8480 14 | magáról, hogy a gyerek inkább megosztozik utolsó falat kenyerén, csak
8481 12, VII | borzas kutyával oly szépen megosztozkodott minden szál metélten, mintha
8482 10 | pezsgőt.~A cseléd elrohant a megparancsolt ételért, de már azon föltett
8483 9, VII | égetünk, itt rohad.~Kiss megparancsolta, hogy négy helyen halmokat
8484 9, VI | dőljön, a vendéglősöknek megparancsoltatott, hogy a bornak árát emeljék
8485 7, V | hogy még a gyermeket is megpirongatnák érte.~- Régóta alszik?~-
8486 3, VII | volt a városban, ... nagyon megpirongatta a megyei alispán, hogy az
8487 14 | Az asperni ütközet nagyon megpróbálta a katonai bátorságot, és
8488 11, III | orvosságához; - mert ha még azt is megrablod, nem érdemled, hogy megviseljen
8489 18, 4 | hanem az első alkalmat megragadja, hogy győzelmét a világ
8490 19, IV | locsognak, hanem talán te is megrághatnád, a mi nyelvedre jön; mert
8491 19, IV | kelmed még nem ivott, hát jól megrágja, mit mond, mert aztán -
8492 5, IV | közelebb tartván ezerszer megrángatott fülét.~- Talán megsiketült? -
8493 8, V | adja tudtukra a lakodalmat, megrekedvén benne a gondolat, minthogy
8494 9, VI | vágott rá, hogy az erdőt megrengette keserves orditásával.~A
8495 3, VII | ablakon való kidobásért megrezzentheti most, pedig kedves öcsém,
8496 16 | fordulót, s utközben ismét megrezzenvén valamitől, visszafelé jöttek
8497 7, II | Hiába nem! uram, mert e megriasztás elég egy napra untig.~-
8498 12, VI | bizony az ártatlant gyakran megríkatjuk, mig a gonosz markába nevet,
8499 2, I | akarom nyájas olvasóimat megríkatni; magam is örülök, hogy kirúghattam
8500 12, VII | mondja a fiú - annyi embert megrikatott már kend, hogy a sok sirást,
8501 18, 2 | jobb; mert ha ő nagyságát megrikatta a konvencziós czigány, az
8502 13 | beszélve, hogy maga magát megríkatta; hanem tudtam is ám, hogy
8503 19, I | nem akarja!~Ez aztán a jól megrögzött, és talán ki sem irtható
8504 6, III | lássuk.~Kiváncsian várták a megröhögni valót, ... Jancsi elindult
8505 1 | kiéhezett lovát szoritani kezdé, megröviditendő a hosszura nyuló utat. Bartos
8506 5, VII | hogy a tudósok mennyire megrohanják?~- Hát te tatárszemű kópé, -
8507 9, III | igen kivételesen merte megrohanni, áttörni pedig még kevésbé
8508 16 | Pista pedig a gyeplüst megrohanván, szerszámon elkapta.~Csititani
8509 13 | volt, ámbár a tulság itt is megrovandó volt, s én tudom, mikor
8510 4, I | hogy egy gyönyörü úrhölgy megsajnál és megfésül; bizonyosan
8511 8, V | keservesen, hogy az ember kétszer megsajnálná.~- Nekem megmondhatod, Örzse,
8512 6, I | de mégsem szólok, bizony megsajnálnám az öreget; ha beszédközben
8513 12, VI | állat nem tudja, mit csinál.~Megsajnálta ugyan nagyon, hogy a fiú
8514 4, I | ültem kinn a padon, szinte megsajnáltam a hölgyet, hogy kivülem
8515 13 | issza, még a foga között is megsavanyodik.~Hálásan emlékszem a derék
8516 9, VII | főorvosával ápolás alá véteté a megsebesültet.~Szerencsére a borok behűtése
8517 11, I | hogy van; de ha az enyémet megsegiti enni, hát annak leszen-e
8518 8, VIII | de meg a hűs szél is megsétálta a falut, hogy a mint kifáradt,
8519 17 | köztünk lévén a hétszer megsétáltatott köpönyeg is, melynek gazdáját
8520 5, IV | megrángatott fülét.~- Talán megsiketült? - kérdem.~- Most jöttem! -
8521 4, I | meghajtám magam, hókezeivel újra megsimogatá arczom, búcsuzóul ennyit
8522 4, I | közelembe jön, és finom kezeivel megsimogatván arczomat, mondá:~- Tán melege
8523 12, V | egyetlen egy halottat kelle megsiratni, az öreg Galamb Istvánt,
8524 3, I | gyerek, s olyan keservesen megsiratta az ételt, hogy mire az anyja
8525 16 | kit fösvénységből, kit mi, megsokalta, hogy a mint az ő fundusán
8526 12, IV | azt gondolja, ha ennyit is megsokaltak, csinál ő még nagyobbat.~
8527 8, II | meg nem halt Tamási Pál, megsüvegelte az egész falu; mert a kivel
8528 5, VII | minthogy Meczy úr előre megsugta, hogy van pénz, - nagy örömmel
8529 18, 5 | volt, hogy a katona könnyen megszabadul a fájdalomtól, ha a háborúban
8530 13 | mire a friss menyecske, megszabadulván az anyai korda alól, nem
8531 17 | köpönyegét minden reggel megszagolom.~Aztán ennek is megadta
8532 2, II | Kellemetlenül esett álmomat megszakasztani, behunyt szemmel - ab invisis -
8533 19, V | melyik Örzsével tinó korában megszaladt, s azóta a szemem előtt
8534 12, V | készült, hogy azt is elviseli.~Megszaladta a hir a falut, s Örzse apjával
8535 13 | prédikácziót is, mi elől gyakran megszaladtak az emberek.~Ezt is megvigyázta,
8536 19, III | Örzsével helyre kötöttük a megszalasztott tinót.~Az egész faluban
8537 18, 3 | tudván mindent, szinte megszánta az elválókat, kik nem is
8538 18, 5 | kérdi az apa, szinte megszánva a fiut.~- Persze, hogy édes
8539 15, I | teins uram, mink is egygyel megszaporodtunk ám; Lizinek is fia van,
8540 6, I | bugylijával éppen középen akart megszegni, de utóbb az életlen kés
8541 18, 7 | kedves hugom, Kisfaludy megszegte-e szavát?~- Nem; Kisfaludy
8542 4, I | hogy folytonosan engem néz. Megszégyeneltem magam, hisz ő bizonyosan
8543 17 | nagy korhely mellett igen megszégyenlené magát, nem azért a kicsinyért,
8544 13 | jelesek között találta, megszelidült valamennyire; hanem azért
8545 18, 3 | a dolognak, úgyszólván, megszenvedni a boldogságért, mit a szerelem
8546 16 | kell dugni a fejét, hogy megszija, - beszélé egy harmadik.~-
8547 1 | apróddal.~- Hátha egyikünk megszökik, s az az egyik nem én leszek?~-
8548 4, I | rendesen elfoglalám, csupa megszokásból, s minthogy az őszi nap
8549 8, III | éreztem; annyi kéztül a bajt megszokhattam, nénémasszony, csakhogy
8550 7, III | mellett ül a nő, s míg a kéz megszokottan halad a munkán: csendes
8551 8, VII | hogy egy özvegy és árva a megszokottjából az utczára vettetik ki, ...
8552 6, I | szolga, mi gondod rá? a mit megszolgálok, az az enyim.~- Mit durrogsz? -
8553 4, II | szomszédnéjával beszélt, barátomat megszólitám.~- Te! - mondtad már ennek,
8554 15, I | általában nem szerettem; megszólitás nélkül ajkaim zárvák valának,
8555 18, 7 | lehetőségét gondolná, kérdi:~- Megszólitotta édes apámat?~- Saját apjának
8556 15, I | nélkül ajkaim zárvák valának, megszólittatván pedig, igen kurtán: "igen"
8557 18, 7 | következik ebből? - kérdi az apa megszomorodva, látván, hogy gyermekének
8558 14 | meglepetve állt ott, később megszoritá a fiatal huszárnak kezét,
8559 12, VI | mikor a mezőn egy nyúlfiút megszorithat, s a meleg húsból lakmározhatik;
8560 3, V | biró s a pandúrok valahol megszorítván, katonának vitték. Panaszkodhatott
8561 12, IV | leánynak apja ha valamiben megszorulna, hát ő körömközé kapja;
8562 18 | mire a nyolczadik gyermek megszületett, az a csuda történt vele,
8563 1 | a jó gondolat nem tudott megszületni. Titokban kedvesével megesküdni;
8564 15, I | állitám, hogy fájdalmaim megszüntek már, s igy terveivel ő is
8565 11, VI | korabeliekre ráillik, - mert ha egy megszürkült fejü ember lányok után veti
8566 7, III | fegyveréhez menekszik.~E ponton megszűnt a gyanítás, meg az előérzet
|