132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
10070 14 | elsőnek a nyakába esik a pányva, és csikósmódra megcsipik,
10071 9, VII | fölszelvén, Veszprém, Fehérvár, Pápa, Győr, Pest, Pécs, Sopron,
10072 19, I | voltunk, előttünk néhány pápai sárgarépás kocsi mendegélt;
10073 9, IV | a parancs, hogy Ozorától Pápáig minden állomáson hat négylovas
10074 1 | szépet Etelkán látott, azt pápaszem nélkül is szépnek találta.
10075 7, IV | az alatt az ügyvéd néhány papirból számadást csinált.~- Itt
10076 8, V | oldalzsebéből látatlanban egy jókora papirdarabot, melynek szélét megkovászolván,
10077 7, II | ez a megijesztés.~- Ilyen papirokkal pénzt szoktak kérni, édes
10078 8, IV | egy csomó jól megfülezett papiros közé dugott dolmányának
10079 11, III | menjünk odább.~Mérnök barátunk papirosai közt ült, segédei hosszú
10080 8, IV | Keresztes komám valami kis papirosra, hogy ezer forintot tőlem
10081 6, II | s a ki vele ment, a falu papja; már úgy embernyi ember
10082 6, V | szólt be az ifjú gróf a paplak ajtajánál.~- Majd megsegít
10083 6, V | annak idejében ott volt a papnál, s a mit mondott, jól fejébe
10084 6, II | amott megy az ifjú gróf a pappal az országúton gyalog, szólt
10085 6, IV | az asztalunkon ott van a paprika is; abból is eszünk, pedig
10086 6, II | tiz forintos bankó jár a papuramnak, a gyerekeknek pedig ezután
10087 7, VI | tellett ki ezen fösvény párából? - kiváncsiskodék az asszony
10088 11, III | lévén a társaság, kimentek a paradicsomból. Azonban én úgy emlékszem,
10089 19, II | a kutya dolgot a szegény párának, hanem futott is, pedig
10090 9, IV | Egyuttal megérkezett a parancs, hogy Ozorától Pápáig minden
10091 18, 3 | pedig a nagyságos urnak parancsából ugy, hogy az udvaron éppen
10092 3, VII | ezt kellene tudnom, szoros parancsolat alatt érkezett hozzám, ...
10093 8, IV | szemmeresztve várták a kész parancsolatot.~Maradt azonban olyan ideje
10094 13 | a beszélgetést.~- A mint parancsolják, beszélek még mást is. Ireghen,
10095 12, VII | szivvel kereste azt, kinek parancsoló hangja az udvart úgy megelevenitette;
10096 2, I | a bolondját járja.~- Én parancsolok, ... mert én keresek...~-
10097 16 | vajmi keserüen mondá.~- Parancsolok-e én neked?~- Soha sem tagadtam
10098 5, VIII | fráter, úgy írja, ahogy én parancsolom, - azaz: a tekintetes akademiát
10099 18, 4 | engedelmeskedjél egy kicsit.~- De hát parancsolt már valamit, kedves, jó
10100 6, I | sem hallám, hogy ezt nekik parancsolták volna.~Most jobban látom
10101 1 | Mindkettőtöket Palotára parancsoltalak!~- Szakácsnét nem rendelél,
10102 2, I | uraság nevében. Néhány jómódú parasztgazda is találkozék, leggazdagabb
10103 2, I | bogaraival.~- Meguntam a parasztságot, ha magam nem lehettem,
10104 9, VI | földet érnék, a nemes állat páratlanul száll le merész ugrásából.~
10105 19, IV | készen várt egy födőben a parázs a szobát füstölni.~No aztán
10106 9, III | helyeiken, míg a tetőzet parazsa és lángja rájuk nem szakadt,
10107 11, I | cseréppipáját; majd meglátom annak a parazsánál mennyit melegesznek?~- Ej,
10108 9, VII | Kiss Ignácz.~A mint e kurta párbeszéd tanusitja, Kiss Ignácz átvette
10109 7, IV | megvetésért, vagy egy olyan párbeszédért, melyben, mint az adós a
10110 19, II | Mit eszik az a két paripa? - kérdé hetvenkedve.~-
10111 14 | néhányan Simonyit, hogy paripái közül engedjen egyet árverésre
10112 15, I | atyafiak után rúgtatott, paripája véletlenül alóla kiszaladt,
10113 14 | délután kivezetteté egyik paripáját szállásának udvarán, hol
10114 9, I | gazdag budai polgár elment Párizsba, hogy az ottani legjelesebb
10115 18, 1 | uram megértvén kedves élete párjának szándékát, nem mondott éppen
10116 18, 3 | mindenik tánczosnak saját párjára levén legtöbb gondja.~-
10117 1 | szorongatá kezében, az ablak párkányzatánál az édesanya ült, komor arczát
10118 9, VI | vendégeket a kastélynak tágas párkányzatáról tündöklő fény fogadá, fönn
10119 11, III | pályát, melyet a ruganyos párnák hőse ásitozva regényekből
10120 19, III | feküdtem a kemény deszka párnán!~Ekkor néztem ám meg pénzért
10121 8, I | visszaemlékszik az öregasszony, minden párnánál, vánkosnál eszébe jutott
10122 13 | hogy: az Isten megadta párodat, édes lányom, már most ballagj
10123 18, 3 | egyikén, és Róza látta, hogy a párok kezet fogva mennek, reszketett
10124 14 | kérdi Simonyi, lenézve a párolgó husra.~- Érted busúltunk.~-
10125 15, I | várakozásomon tul ütött ki; párommal a bámuló csoportba tévedtem
10126 16 | gondolák, összevalók: igy párosan nézni is szebb őket.~Nem
10127 3, III | mondja rá amaz - legalább párosával lesznek.~- De nagy bolond
10128 9, VIII | mocsári szarvast is még párosodás előtt.~Ez magában csekélységnek
10129 5, III | mi kedves szomszédurunk paroxismusában tesz.~- Egy lábra állj! -
10130 9, I | jeléül annak, hogy egykor pártemberek voltunk, kik új elvekért
10131 16 | Hadd lássék... válaszolt pártfogólag az asszony - az apostolok
10132 3, V | rosszul ne essék ki a dolog, pártját fogták kedves magzatjuknak;
10133 9, I | hatalmukat elszégyenlik, s a pártok, ellenségek mennydörgés
10134 5, VI | megviszem neki a hirt.~- Nagy pártolója a magyar irodalomnak az
10135 9, I | teszünk egymásnak, s a két pártot elválasztó falat is éppen
10136 6, IV | mondani, hogy nem hiába fogják pártul az urak, ... magyarázá a
10137 15, I | gondolkozást. Fáklyás zene, pasquil, lekiáltozás, pisszegés,
10138 11, III | hogy Ádám ő nagysága igen passzionatus kapás volt, ő méltósága
10139 9, V | fölkötő ezüst sarkantyu volt, paszománton lógott a gazdag diszü vadászkés,
10140 1 | marokra.~- Ha el nem tévedtem, pásztor, téged kereslek! - mondá
10141 1 | óvatossággal tekintvén a pásztorkodási szimbólummal ellátott marokra.~-
10142 19, I | futó, a kis gönczöl, - a pásztorok gyertyája, a kigyó farka -
10143 7, III | megkaphatta.~Ezek azután valódi pásztorórák, midőn az ember tizennégy
10144 9, V | völgyelésben volt, közepén patakkal áthasítva. A teknőnek közepén
10145 12, V | nagyobb, ha senki sem tudja.~A patakon meglátszék, hogy valahol
10146 5, I | szomszédom.~- Én egy árva patakot sem tudok Debreczennél,
10147 15, I | megosztott szenvedései könyeiben patakzának.~Alig mulának el fárasztó
10148 1 | szalonnabőrt. Egész hosszában pater András kámzsája botlott
10149 17 | orvosságos üveg nyakára a patikában egy czédulát kötnek.~Elment...
10150 13 | keletkezhetett belőle.~Ezek voltak a patriarkhális életnek erkölcsei, melyekre
10151 11, III | mindhárman azt a szentet tarták patrónusoknak, a melyiket úgy rajzolnak,
10152 7, VII | saját kenderemből való, - pattog még odább, - hisz itt lóg
10153 10 | eszik az emberek, mint mi a pattogatott kukoriczát; mondom, ott
10154 5, VIII | értsem?~- Nem! - volt a pattogó válasz - a tudóstársaság
10155 3, V | mert, jól tudta, hogy a patvarkodás kurtán eshetnék ki, bement
10156 8, VIII | felel az ügyvéd, - mi a patvarnak is ragasztották be ezt az
10157 12, II | szó volna, a mit kendre pazarolnék.~- De jól ismer, kedves
10158 1 | kerten keresztül az erdő zöld pázsitján a gyalogutra kerülének,
10159 9, VII | Fehérvár, Pápa, Győr, Pest, Pécs, Sopron, Bécs és Gráczból
10160 14 | Nagyságos asszony, a pecsenye itt marad!~- A mint gondolja,
10161 9, IV | legfölebb egy kis karácsonyi pecsenyének szánt nyulkergetés lett
10162 13 | kenyérkereső, s olykor-olykor a pecsenyeszagot is eltürné! Hohó, kedves
10163 3, VII | szépen meg volt irva, be is pecsételték s a kezébe adták.~Mig a
10164 17 | nem is hagyott cserben. Pécsett történt velünk ez a história, -
10165 2, II | elibe fogta, - futott a pejcsikó-pár; s ha itt-ott észre vették,
10166 13 | magyar asszony volt, bár csak példája után akadna még ilyen.~Nem
10167 3, V | igen fölemliteni a többinek példájára; mert a mint ezt tette volna,
10168 3, III | ember, hogy a fölhozott jó példákat fontolgatják; de ha közel
10169 5, V | barátom számos könyvet - olyan példányok, melyek ugyan valami módon
10170 5, V | Ezek ismét - mutata más példányokat - a megfülezettek, és most
10171 19, I | bámulót.~- Csak ugy mondja a példaszó, - felele ő, - ha egy csillag
10172 12, III | a magasban, hogy szinte példát vehetne róla az ember, hogy
10173 9, I | tisztelt olvasók, - világos példával magyaráztam meg tehát, hogy
10174 15, I | Észrevehettem zavartságát pelyhes ruháimon, mióta kefe helyett
10175 9, VIII | elégtek, harminczegyezer pengőért csináltak újat.~Naponkint
10176 12, III | nincsen annak arravaló penitencziája.~- Uram Jézus, könyörülj
10177 3, IV | saját lánya is valóságos penitencziatartás.~- Három fiam van úgy is, -
10178 9, I | megmondá, hogy az drága pénzbe kerül.~- Mindegy, uram, -
10179 9, VIII | magyar birtokost nem akarván pénzbeli ajándékokkal megbántani,
10180 3, VII | arany volt benn franczia pénzben, - folytatá alispán úr nagyot
10181 9, I | külföldi vadászatok drága pénzébe kerültek országunknak, és
10182 8, IV | befordult egy szóra, s az árvák pénzéből kurta időre fölszedett,
10183 5, IV | árát júl!~- Nincs annyi pénzed, hogy annak az árát kifizesd.~-
10184 11, III | méltóságos úr volt.~Szórd el pénzedet, - szórd el, - dicsekedjél,
10185 5, II | Csak az kellene, hogy az én pénzemen nyugodja ki magát valami
10186 8, VI | mikor megmondta neki, hogy a pénznek:~- Ezer forint hija!~- Dehogy
10187 9, VI | Lovak, vadászfegyverek, pénzösszegekre tettek fogadást, s minthogy
10188 17 | diákok, ... pipa, kártya, pénzpazarlás, ... zál... akarom mondani, ...
10189 8, IV | minthogy már nagyon megszokta a pénzszámlálást... mindjárt eszébe jutott,
10190 9, VIII | Kiss Ignácz, kerül az én pénztáramból ennyi előlegezés, a haszonból
10191 9, VIII | nem sok.~- De nincs ám a pénztárban pénz, Kismartonból pedig
10192 5, VII | lármázik az előbbi.~- Itt a pénztárkulcs, - nézz a ládába ha tetszik?~-
10193 5, VII | goromba paraszt, minek a pénztárnok, ha pénz nincsen?~- A magadét
10194 5, VII | óta a finn tudóstársaság pénztárnoka.~- S a neve?~- Meczy!~-
10195 5, VII | kifakadásokat kellett a pénztárnoknak hallani, s a mint végre
10196 7, II | ember volt és soha senkivel pénzviszonyba nem keveredett.~- Csak velem!~-
10197 2, I | kimondhatna az ember, - per maga titulált. Szinte jól
10198 16 | kakukkos óra, mielőtt ütne, őt perczczel előbb egyet kerrenteni szokott.~
10199 8, IV | azonkivül pedig a toll perczegése is szép apró pontokkal teleczirógatván
10200 7, VII | Sándor bejött.~Ah! reszketeg perczei az életnek, kín, vagy kéj
10201 7, III | roham az élet legfontosabb perczeiben áll elő, nézzük a küzdelmet.~-
10202 7, II | kivül volt már.~Hasonló perczekben az ember megszólamlik, s
10203 10 | inti, s körülnézvén néhány perczig sugdosott neki.~Az egész
10204 4, II | az esőnek néhány csöppje permetezett, a találkozás oly közeli
10205 17 | fütyölni.~A harmadik közel Pesthez valami faluban doktorképen
10206 13 | benne több magyarság, mint a pesti boltokban "tokaji" néven
10207 5, V | vidéki barátommal utazom, Pestről jő, - uti terheinek felét
10208 3, V | pénze, igérjen az többet.~Péterben forrott az indulat, még
10209 3, VII | böffenté ki a szót, s utóbb Péterre gondolt, hogy éppen legjobbkor
10210 3, III | a fél falu szemközt jött Péterrel.~- Hová viszed azt a ruhát? -
10211 7, III | hogy rá czélzott volna Petőfi, midőn azt mondja: megy
10212 10 | az a fáczán.~- Meg az a pezsgő! - jegyzi meg a másik.~-
10213 10 | alatt a szájba ment, - a pezsgős poharak nedve ugyan oda
10214 10 | befalta a fáczánt, egy palaczk pezsgővel be is áztatta, s ismét eltünt
10215 13 | gatyásgalambot, gyöngytyukot, pézsmaréczét kértek és adtak; hát még
10216 5, II | Losonczi nikszre...~- Talán Phönixre?~- Patvar tudja mi volt, ...
10217 15, I | csak eszembe jutna annak a piktornak a neve.~- Barabás?~- Az
10218 17 | s tova, mert míg Pontius Pilátus csak egyszer jött be a krédóba, -
10219 16 | bőgj! ... azt a Pontius Pilátusodat, ... ne bőgj, azt mondom,
10220 16 | előkapta a Ponthiust, meg a Pilátust, pedig nem az ejtette a
10221 1 | keserű válásnak hatásos pillanata, kieszközlének a szerető
10222 1 | gondolatokon tépelődvén. Az apród pillanatai a gondolatba merült anya
10223 18, 5 | lehet egy meggondolatlan pillanatért.~- Legalább magyarázatot
10224 18, 4 | felel a leány, reszketve a pillanattól, midőn apja csakugyan többet
10225 18, 3 | mondja Kisfaludy, - egy pillanatunk sem marad a késedelemre;
10226 2, II | a határárok, a mint oda pillant, róka látszék az árokparton -
10227 8, V | hanem addig is az ablakra pillantott, míg kanalával a tál közepéig
10228 4, II | Bocsánatot kérek, én a "Pilvax kávéházban" üldögélek, hol
10229 2, I | jól esik a jelenben holmi pimaszok hetvenkedésére visszagondolnom;
10230 5, V | néhány sornak olvasása után a pinczébe akart menni, detto új körmölés; -
10231 19, IV | vett le a szegről, hogy a pinczében megtöltse, és egy szijon
10232 1 | konyha-számvetésnek, mely a pinczebevétellel végződvén, az arczszinezet
10233 19, IV | mondtam, mikor kelmed a pinczéből jöttében ugy szemre szedve
10234 9, IV | mindenfélét, mig az ozorai urasági pinczékben száz meg száz hordóban somlyai,
10235 16 | a korcsmába?~- Add ide a pinczekulcsokat, lány! szólamlék meg végre.~-
10236 9, IV | butorokat hozott, a kismartoni pinczemester pedig hozta a finom borokat,
10237 4, I | belőlem valami, hogy egy pinczér engem úgy megemberel már.~
10238 18, 2 | bort itta a korcsmán, a mit pinczetokban magával hozott, valamint
10239 16 | olyan, mint a rózsa; de nem pingálja ám magát Örzse; azt sem
10240 15, I | gyöngy két asszonyképet pingált, hogy csak helyre. Gondold:
10241 17 | minthogy még ez sem használt, pióczákat rakott az egész testére,
10242 17 | és a mig a dohány faja a pipában égett, az a kapa tulajdonsága
10243 17 | dohánynyal van megfüstölve.~- Pipafüst az, öreg úr!~- Megint pipa, ...
10244 8, VI | lelkiösmerete is elaludt volna a pipájával, - mondom, meg sem hunyorodott.~
10245 17 | annyira szeretek mindenféle pipáló szerszámot, hogyha rajtam
10246 17 | hanem az az átkozott pipaszag csak úgy dől ki belőle!
10247 17 | reggel szidtam meg, olyan pipaszaga volt a köpönyegének, mintha
10248 17 | jer haza, majd kikapsz, ha pipaszagot érzek... mondá, s kihámlott
10249 17 | akkorban tanultunk leginkább - pipaszóval élni. A mely dohányt eleinte
10250 17 | az az átkozott kölyök is pipázni jár! Akarom mondani, - itt
10251 9, VII | mert mi két napon folyvást pipázunk, pipaszó mellett pedig arról
10252 6, I | nénémasszonynak az ura, a ki pipázva hallgatódzik a sarokban,
10253 18, 3 | ugyan a fiatalság, de e pirban az indulat is lerajzolta
10254 15, I | gondolod?~- De az ám... piritott vöröshagymával kell borogatni;
10255 1 | ajtósarok helyett kenyerére piritván a szalonnabőrt. Egész hosszában
10256 13 | asszonynéni reggel óta készülvén a pirongatásra, s mindaddig csavargott
10257 13 | szivesebben elállna, mint a pirongatást.~Még a parasztok közé is
10258 18, 3 | elhinni.~- Rossz ember! - pirongatja a leány. - Én kezemnek odanyujtásával
10259 4, I | mintegy kiokosodván jámbor pirulásomból, azt mondá:~- Na, ficzkó!
10260 12, III | meg is csókolta volna a piruló leányt, ha körülnézvén,
10261 8, VIII | Tamási Pálnét Örzsével a pislogó mécsnél hagytuk; talán eszünkbe
10262 17 | garasos gyertya mellett pislogott s oly prédaleső szemekkel
10263 15, I | zene, pasquil, lekiáltozás, pisszegés, megszokott változatai valának
10264 16 | nem mondván, hogy az apja piszkafával küldötte.~- Mindjárt gondoltam,
10265 16 | Hát mit csináljak azzal a piszkavassal? okoskodik a lány, eligazodni
10266 7, IV | negyedig tartott, Varjas piszkos megjegyzései után, mi közben
10267 11, IV | után, Vámody úr kimenvén a pitvar elejére, meglátja Budait, -
10268 8, V | s az öreg botlott be a pitvarba, lehuzott kalap alól alig
10269 17 | valami kis apró czédulára plajbászszal irja fel, a mit talán a
10270 4, I | I.~Az ozorai plébánia könyvében szóról szóra benn
10271 14 | is lett semmi, azaz sem plébános, sem ispán, sem fiskális,
10272 18, 2 | vendégek számára a sümegi plébánostól és egyéb ott lakó tekintetes
10273 19, II | De ez még hagyján, mert a plébánosunk mindig csititotta édes apámat,
10274 19, IV | házról házra ki s bejárkál pletykabeszédképen, - azért hát ki vele, kit
10275 19, I | Mondják, mondják, - a pletykát is mondják, aztán kend ezt
10276 8, VIII | kikisérjenek, s ha majd valami pocsék áron talál elkelni, hát
10277 15, I | álmában már háromszor is poczakos nyulat lőtt, és ez azt jelenti -
10278 4, II | bucsuzám pajtásaimtól, - podgyászom a gőzösön volt már, s magam
10279 12, V | napon estefelé megjött a pöcsétes levél biróuramhoz, s az
10280 7, II | mondja a nő, - önnek néhány pörét vitte ugyan, de az a néhány
10281 9, IV | inges-gatyás, vörös mellényes, pörge kalapu csikósok várták,
10282 7, IV | Tehát... hát... vége a pörnek?~- Egészen vége, ... többet
10283 7, IV | mondjon nekem valami jót, - pöröm hogy áll?~- De majd megüti
10284 7, II | hogy az ügyvéd úr néhány pörömet vitte.~- Tökéletesen igaz, -
10285 12, II | birónak választották, s kend a pörpatvarban addig halászott, hogy a
10286 6, V | czigánynyá, vagy valami pogánynyá változnék, míg ezen a dolgon
10287 16 | várja az apja!~Kitellett a pogánytól, - mérgében a dülőfélben
10288 15, I | nevettem a készet; a vig pohárnak sem valék ellensége, ha
10289 18, 6 | neked köszönhetem,~ Édes pokla szivemnek~ Kinos menyje
10290 18, 6 | anyaöledet.~Hogy elmentem poklom valál:~Jobb élet-e avagy
10291 12, II | venni, ugy bele illik a pokolba, mintha csak neki szabták
10292 1 | tollnak olcsóbb ára lesz, ha pokolban is esik vásár.~A végszavaknál
10293 10 | ugyan oda folyt; de minő pokoli gyomor lehet, mely ennyit
10294 10 | azon elhatározással, hogy a pokolig is elkiséri.~Mielőtt leérnének,
10295 12, II | földön, mint a mélységes pokolnak fenekén; mert hiába, némely
10296 17 | éppen azért a kevésért is pokolra kárhozott.~A mi diákkori
10297 15, I | az ördög ha kérdezné a pokoltól, mit határoz egy elkárhozott
10298 7, IV | goromba voltam.~- Mint a pokrócz, édes Varjas úr, - hanem
10299 18, 2 | tekintetes uraktól vagy jómódu polgároktól a legjava ágybélit kölcsön
10300 4, II | evett-ivott, koplalt, gyalogolt, politizált, adósságot csinált és letette
10301 3, III | lopott.~Felelet helyett, a pólyából keservesen ordított ki a
10302 18, 3 | kinek több talléra van mint polyvája, friss egészségü, mint a
10303 16 | volt a taplója; előkapta a Ponthiust, meg a Pilátust, pedig nem
10304 8, IV | perczegése is szép apró pontokkal teleczirógatván a papirost, -
10305 3, VII | való? mit hozott? s a mint pontonkint felele, mintha várt vendég
10306 9, IV | naponként pedig hatezer hajtó.~A pontosan utasitott vadászok térképileg
10307 17 | lóért.~Archimedes csak egy pontot kért a földön kivül, s azt
10308 9, VIII | fölhuzatott a sürüben.~A ponyva és kötélháló közt az a különbség,
10309 9, VIII | Miklósvárra két hétre, - a nagy ponyvahálót, melyről már emlékeztünk,
10310 16 | lepkéről is lemarad az aranyos por, ha az ember a kezébe veszi!~
10311 12, IV | alatt elrúgjuk a lakodalom porát!~Szegény öreg, nem is gondolta
10312 19, II | kert végénél egy lány a pórázon legeltetett.~Mondom a soványság
10313 19, III | megijedt, és ha magam is a pórázra nem kapaszkodom, ujra tovább
10314 19, II | lány is erősen tartotta a pórázt.~Nem sokáig néztem én a
10315 19, II | hanem a megijedt állat a pórázzal együtt elkapta a leányt,
10316 5, IV | és betakaródzol, hogy egy porczikád se látszik ki: akkor elviheted.~-
10317 17 | úrnak akkorára méri az ő porczióját, mekkorákat hazudni szokott,
10318 2, I | kitágult, hogy a nemesi porcziót könnyen felfalhatták. Némelyiknek -
10319 15, I | házra, mit veszendőbe, amugy pőrén - asszony nélkül nem hagyhatok!
10320 9, I | kivánni, hogy embereink porig alázzák magukat, mire aztán,
10321 5, VII | kiporoltattak, - s midőn a porolás körülményeit előadták volna,
10322 5, VII | annak felügyelete alatt poroltassanak ki a bundák.~A küldöttség
10323 8, III | is szépnek tartja saját porontyait, az olyan még könnyebben
10324 18, 1 | mint köpönyegét; tehát a poros portéka nem igen vásott,
10325 17 | majd én veszem be azt a sok port, a mit a kék köpönyegből
10326 11, III | mire tartja a mérnök minden portékáját?~- Nem mindent, csak egyet
10327 3, I | szeméből, hogy a talált portékának az is örül; mégpedig hogyan?
10328 5, VI | megírta, meg sem várta, hogy a porzót rádöntse, - vagy inkább
10329 9, II | követi őket a tengeren, postakocsikon, száz meg száz mérföldön,
10330 19, II | kifáradtál öcsém, gyalog postán jöttél!~- A mint látja kelmed,
10331 7, VI | választ.~- Majd elmegyek postának, - mondja Ágnes asszony
10332 16 | nem szaladt végig verni a postát.~- Megmondhatja kend neki, -
10333 18, 1 | megmutatta, hát még egy posztódarabon!~Az asszony lassankint azt
10334 17 | nézni!~- Mit lát rajt! Kék a posztója, selyem a bélése, bársony
10335 17 | nem vagyunk boltos, ki a posztójáról azt mondja: olyan, mint
10336 17 | az új vendéglőből, annak posztóját végig simogatván, - finom,
10337 18, 1 | mennyi szappan ráfért akkora posztóra, fölkenték és a köpönyeget
10338 11, I | gazdag közt, hogy az egyik posztóruhás úr volt, és cserépzsindelyes
10339 13 | mikor a kabátodnak való posztót megvette itt az ireghi vásárban,
10340 9, IV | s ha majd a gépek tömege pótolandja a kézi erőt, kimondhatlan
10341 4, II | ezután ki fogja ön ezt pótolni!~- Fájdalom, lehetetlen! -
10342 14 | körösztül ment lóért ennyi még potom ár.~A ló a herczegé lőn,
10343 11, III | szilvát, minőt annak idejében potyadékul egészséges ember a Dunába
10344 9, VIII | fölhúzott ajtón a vadat hosszú póznákkal a kocsiba kergetik.~Az öregek
10345 5, VIII | hajdanában kalapot tüzetett egy póznára, hogy az emberek azt süvegeljék.~
10346 3, I | asszony, mire egy piros, pozsgás, egészséges, szinte tiz
10347 15, I | megszokott változatai valának Pozsony napi eseményeinek.~A "kék
10348 15, I | teljes örömben hagyá el Pozsonyt; szorosan meghagyván nekik,
10349 9, VIII | ütnek.~1817-ben Bécsben a "Prater"-beni vadaskertben az árviz
10350 3, V | Egyik is, másik is, a maga prédája miatt nem igen feszegette
10351 17 | mellett pislogott s oly prédaleső szemekkel nézett ki, mintha
10352 9, III | hogy a vad mulhatatlanul prédára kerüljön.~A vászonfal zöldre
10353 3, V | ember is szedett egy kis prédát, nagyon hitték, hogy ez
10354 12, III | hagyott-e valamit a nagy prédikáczióból a fiának is, hogy itt a
10355 13 | néha nekem oly keserves prédikácziókat tartott.~- No, te, vásott
10356 5, IV | embernek, ki másnak böjtöt prédikál, de maga sunkát eszik; és
10357 17 | tehát én fogtam a szerencse próbához.~Bementem az öreghez, kit
10358 4, I | jó úristen választottait próbakőre teszi, szállásra éppen egy
10359 17 | tudott, végtől-végig mindent próbálgatott, - ha nem használt, ő most
10360 16 | már olyan kérdés formában próbálgatta a mennyországot.~Láttam
10361 5, II | ezeket az agarakat mikor próbáljuk meg? - kérdi.~- Kapta? -
10362 18, 2 | mintha eleinte lovakat próbálnának, fölültették Kisfaludy Mihály
10363 2, I | gyenge oldalainkkal.~Sokfélét próbált ember vagyok, szinte látszik
10364 14 | uraim egy ilyen nevezetes próbán szerencsésen körösztül ment
10365 15, I | világban megütik a tizenhárom próbát; s igy én a Kelmen-családnak
10366 3, VII | hanem előbb szokd meg a prófontot.~- Nem mondta nekem senki,
10367 19, VI | pedig hozzá fogtam paraszt prókátorkép a vallatáshoz, és a házat
10368 7, III | hét esztendeig csinálta a promenadeo-t a juhok társaságában, hogy
10369 17 | hogy holtunk után szentekké publikáljanak bennünket, de a mennyire
10370 2, II | feldugta fejét a róka, ... puff - s az árokban hevert. Nem
10371 16 | viszonzást, és alig várta, hogy a puffanásokat hallhassa.~Hallotta is,
10372 1 | fejőket, de mindeddig a puhább fej kapta a horpadást.~Szikszóinak
10373 15, I | Elhamarkodni? azt gondolod, pulykapásztorod leszek koporsóm bezártáig?~-
10374 2, II | nem hiszed talán, hogy a puskaagyat tartsam a nyulnak?~- Ezzel
10375 2, II | gazduram - kell-e kakas? mondá puskája kakasát felhuzván, s fától
10376 2, II | puskát, másodszor ketyegett a puskakakas, lőni akarék.~- Meg ne lője
10377 2, II | kerékagy lobbot nem vetett.~Puskámmal bundám alatt, a vendégoldalok
10378 8, IV | csak nem tömték meg kendet puskaporral, hogy úgy rezzeget?~- No,
10379 9, IV | hogy a szeptember ötödiki puskázásra már augusztus 21-ik napján
10380 15, I | apám szokott urambátyámra puskázni, amúgy féloldalról megemlitvén,
10381 9, IV | megérintvén azon hires pusztákat, melyek egyenesek, mint
10382 9, III | mig a csikók a szomszéd pusztákra vannak fölosztva.~Ez alkalommal
10383 12, V | átjáró padlókat is el kell pusztítani, azért a mint besötétedett,
10384 15, I | leforrázott kuvaszoknak pusztitó hangját; ez mind semmi e
10385 18, 6 | emberben ellenállás nélkül pusztitott.~Meg kelle szabadulnia a
10386 19, IV | cselédség is egymásután pusztult. - Örzse a benyilóból egy
10387 19, II | gyóntató papnak mérjük, egy kis ráadást adunk a mennyországért is!~-
10388 12, IV | apja oly örömmel adja, ha ráadásul az anyját kérné, még azt
10389 19, III | az én szemem fénye, előbb ráakadt a tinó, mint én, csakhogy
10390 18, 4 | közte, mintha valóságos rabigában volna, - s egyedüli vigasztalódása,
10391 2, II | történetnek.~- Halljuk tovább!~- Rábirtam édes apámat, kérje meg számomra
10392 11 | ki ezt most olvassa, ha rábizná az úristen a maga dolgát:
10393 7, IV | küszöböt, - minthogy a főnök e rablónak ügyelt nagyon is megunta.
10394 5, V | mint azt, ki a padláson rabol.~ ~
10395 6, V | elkényeztette a vármegye bottal a rabot, hogy most már szép szóra
10396 18, 6 | Mulatságos gyülekezet,~ Te rabságom kezdete.~Ott tudtam meg,
10397 7, III | társaságában, hogy végre Rachelt megkaphatta.~Ezek azután
10398 5, VI | sem várta, hogy a porzót rádöntse, - vagy inkább döntötte
10399 17 | tehén bizonyosan a bornyura ráehült, érezte a szagát! ... Ez
10400 9, VIII | megadja árát; mert az ajtót ráereszti a vadász, ki a fának sürü
10401 16 | minthogy éppen olyan nagyon ráérett a parancsolás.~- Van-e piszkafa
10402 16 | valaha, hogy az még arra is ráérjen, hogy Pál Istvánnak, vagy
10403 13 | Haza, nagyasszonyom.~- Még ráérsz, otthon még a káposztát
10404 5, IV | bőrt kiteríttetem, ha aztán ráfekszel és betakaródzol, hogy egy
10405 12, II | Holló uramat ott, ahol van, ráfér a szappan csak legyen haszna;
10406 18, 1 | melléje, s a mennyi szappan ráfért akkora posztóra, fölkenték
10407 11, I | számolhatja más ember pénzét, ráfogja, hogy de maga sem tudja
10408 16 | egy rakásnyi követ, melyre ráfogod, hogy örökre fennáll!~Hát
10409 2, I | embert.~* * *~Lakhelyem egy ráfogott mezőváros volt, legokosabbnak
10410 2, I | volt semmi faggyú-species. Ráfogta Vakabi gazdára a rossz világ,
10411 3, V | Panaszkodhatott akárki, ráfogták, hogy csavargó vagy verekedő, -
10412 14 | Simonyi, különben mindjárt ráfojtom a kötelet.~A megrémült három
10413 5, IV | gyertyát nyel, üvegpoharat rág össze, - kihozza a szárcsát
10414 15, I | ellisztesedik; valami csak ragad reád; vedd hasznát, ne feledd:
10415 3, III | hogy a bölcsességből rád is ragadna valami. Ezzel odább mentek.~
10416 9, V | s így a fogadás annyira ragadós lőn, hogy a vidék legtakarékosabb
10417 18, 6 | kikerülni, ~A szív, minthogy ragadozó~ Könnyű benn elmerülni.~
10418 4, II | káromkodott, végre kalapját ragadva, ezen szóval vált el tőlem:~-
10419 9, III | ezredek óta fönnálló rut rágalmának megczáfolásául, szörnyü
10420 13 | hosszu nyelve éppen annyit rágalmaz le becsületedből, mennyivel
10421 13 | mondta négy szem közt, igy rágalom nem keletkezhetett belőle.~
10422 8, V | rögtön beragasztá.~- Csúfnak ragasztja kend oda azt a papirost?
10423 8, VIII | ügyvéd, - mi a patvarnak is ragasztották be ezt az ablakot, hisz
10424 8, VIII | az ablakra van egy irás ragasztva, melyen Keresztes András
10425 11, I | laknak nála; mert buzát rághatnak, míg nálam, hitvány zabban
10426 19, IV | akkor bátran a fülem is rághatnák, mégsem ébrednék rá; - de
10427 13 | mennek a malom alá becsületet rágni.~Uralkodó volt ő, meglévén
10428 12, VII | szivvel veti el az ember, mert rágondol a jobb időre, mikor azt
10429 6, V | volna a beszédet, egy szóig ráillett.~Nem győzte törölgetni magát,
10430 11, VI | Budaira és a korabeliekre ráillik, - mert ha egy megszürkült
10431 9, I | szurkosfonalat emlegetvén, ráismertek, hogy ő kigyelme varga!~
10432 3, IV | a feleletet nem hallotta rája. Nagyobb igazság okáért
10433 15, I | Vénülök, kedves urambátyám, rájár az idő az emberre.~- Igazad
10434 3, V | vájkálván, a kedves magzat, rájárván a keze az ilyen munkára, -
10435 18, 3 | czigány.~- De azt véled, rajkó, hogy ebben a szép vörös
10436 5, IV | ember az én szomszéduram, ha rájő a hipokhondria? milyen sajátszerü
10437 19, V | nyelvem könnyebben mozdulna, rajok is kiáltok, - legalább kiáltani
10438 15, I | átkától, vallásos eszméim rajongása könnyen foganatossá teheték
10439 15, I | venni.~- Isten áldása legyen rajtad; ez tán az első öröm, mit
10440 5, V | könyvkötőhöz, hogy segítsen rajtok.~- Szép dolgok ezek, édes
10441 16 | s az elmenőnek a szeme rajtuk akadt, ha leány volt, nem
10442 6, V | egyforma, gróf úr.~- De nagyon rajtunk van a világ szeme, - kedves
10443 13 | gyötrik zene, ének, varrás, rajz, táncz és sovány eledellel,
10444 9, VII | nyomott 593 fontot, - ennek rajza a fraknói várban ma is látható.~
10445 7, II | előzmények után hihetőleg a lelki rajzhoz alkalmas egyént már elképzeltük,
10446 12, VII | most már csak a képzelődés rajzolja ki az alakot, és csak a
10447 11, III | patrónusoknak, a melyiket úgy rajzolnak, hogy maga felé hajlik a
10448 7, I | annyira hiszem, hogy le tudnám rajzolni, ha tudnék.~- Mi lesz belőlünk?
10449 1 | eljő bemeszelni a czifrán rajzolt képeket, letaszigálandó
10450 4, I | öcsém?~Vörös lettem, mint a rák, s kabátom alá dugván kezemet,
10451 2, I | sudarára a gyenge babszár rákanyarodik.~Vakabiné tudta, hányat
10452 5, IV | becsinálttal, mert már az inas is rákap, és mentségül azt hazudja,
10453 16 | akarnál? mert összehordtál egy rakásnyi követ, melyre ráfogod, hogy
10454 16 | alamizsnát várván, jó előre rákezdé:~- A mit nekem szánt kigyelmetek!...~(
10455 15, I | arczkép tulajdonosát - siettem Rákfayhoz. Otthon volt éppen; örült,
10456 19, I | nem énekelt, kályhát sem rakhatott; hanem mindent szépen egymás
10457 18, 2 | néhány lépésnyire álltak, - rákiált az egyikre: - Búsulj, gazember!
10458 9, VIII | emelőkön a szállitókocsikra rakják; a nem használható vadat
10459 9, IV | minden harmadik hajtó tüzet rakjon, s azt éjen át elaludni
10460 7, IV | a párbeszédet egymásután rakná; úgy Sándor nyugodtabban
10461 16 | emlékezet okáért egy kisebbet raknál.~Büszkén állsz! ne hidd,
10462 7, III | anélkül, hogy társzekérről raknám rá mindazon tárgyakat, melyek
10463 2, II | Dolog végeztével újra szánra rakodánk; szél úr elmaradt, hihetőleg
10464 19, VI | két előljáróval szekérre rakodtam, és az eltévedt holmikat
10465 9, II | Örvendenek a vadlopók a kocsira rakodva, s velük a vadász is, mutogatván
10466 19, I | szüret után kályhákat is rakok, - karácsonytájban sertésölő
10467 13 | kendertiprókat hivatott, s rakosgatni a gyanus asszonyt is elhivatta.~
10468 6, I | leánynak, pedig vacsora óta rakosgatod a zsákokat, hogy valamiképp
10469 3, VI | mosogatott, a lány pedig ott benn rakosgatott.~Talán tartott fél órát,
10470 17 | néni rókatuszlijába eleven rákot dugtam; - hát mikor a "Jó
10471 7, I | ha rágondolok arra a maga raktárára, hány mindenféle szedett-vett
10472 17 | kell, mert már három lóg a raktárban.~- Ez lesz a negyedik!~-
10473 2, II | agyonpuffantám a tyúkászt. Szánra raktuk a félig ebédelt rókát.~-
10474 6, I | tele gabonával egymás mellé rakva; de ha jól megvigyázzuk,
10475 3, V | házuk előtt, hogy az ablakon rálásson.~És hogy éppen Györkéné
10476 12, VII | megkezdett kocsonya, s nem akart rálépni; mert a lelkiismeret besugta
10477 19, V | itt bakter vagyok - mondám rámérgedve, - hanem kend kicsoda?~-
10478 9, II | bizonyosan; de legalább rámérném a fegyvert, és futni engedném
10479 18, 5 | de ez a sors nem lévén rámérve, a fájdalomnak ez orvosságát
10480 3, IV | megleczkéztették, elnyelte az igazat, rámondva, hogy: biró uram... én senkit
10481 6, V | az állók között lehet.~- Rámutathatnék, - mondá még odább.~- Egy
10482 1 | rovására. Margit asszony ránczaiban évtizedek töppedének; s
10483 8, V | volna, a mit te mondtál?~Ránézett a lány, de ezen pillanatban
10484 3, V | vénebb lett.~Nem igen kell rángatni, vagy húzogatni a gyereket,
10485 14 | van, a mint az egyik ló rángatta a kantárszárt, s a franczia
10486 9, V | frakk zöld hajtókával, és rangjuk szerint különböző tarkázatu
10487 2, II | váltott pénz. Az idő lassan ránk jár, az embernek olyan a
10488 4, II | ő erre számolva meg nem ránt, miközben aztán folytathatá:~- ...
10489 1 | bizonytalan végzetig.~Szikszói sem ránthatá ki dereka alól csiklandó
10490 12, II | hogy a másik felét is mikép ránthatná be.~Hanem annak a másik
10491 8, IV | fogadásképpen" azt a darabot rántotta ki, a melyikre legnagyobb
10492 18, 3 | veszedelem elmult, s olyan vigat rántottak elő, hogy a nagyságos úr
10493 15, I | egyik ló alól még jókor rántottam ki egy gazdag öltözékű hölgyet,
10494 13 | pedig meglódul, akkor is ne rántsd vissza erőszakkal, hogy
10495 6, III | országuton menni Örzsét, mintha ráolvastak volna, fölkelt s a maga
10496 16 | be, ... a ki vizet mert, rárivallt: nincs más dolgod? cselédet,
10497 2, II | csás csikó meglett... - itt rásuhintott ostorával - azt gondoltam
10498 9, I | tapasztalás kedvéért is rászántam magamat; de már nem tudtam
10499 13 | valamelyik ismerősnek konyhájára rászokott, s az ilyent nehéz volt
10500 6, V | vagy az! - mondja Ferkó rászólva Jancsira.~- Oda vagyok! -
10501 18, 5 | minek nyitjára nem tudok rátalálni.~- Beszéltél valakinek e
10502 13 | Hát máskor?~Máskor a leány rátartósabb volt, ámbár a tulság itt
10503 11, III | volna pusztán, hogy a nap rátok süssön. - Nem, nem! jól
10504 16 | mostani fajtának pedig nincs rávaló pénze. - Ilyen világ van
10505 9, VI | farkas nem mutatkozik, a ravaszabb állat még mindig tájékozza
10506 11, IV | meglett úgy-e? - mosolyga ravaszul Budai.~- Hát mit csináljon
10507 9, V | legközelebb eső vadász fegyvere rávillant.~A nézők nem győztek eltelni
10508 2, I | a feleségére néztem, őt rázta a hideg.~- Jó egészséget -
10509 9, IV | Lichtenstein herczeg és herczeg Razunovszky.~ ~
10510 19, II | azért mégis elfeledünk reája gondolni! de ez hagyján,
10511 14 | harsány lármával csapott reájuk.~Egyszer azonban oly merészen
10512 15, I | felszedtük, s mentünk a redoute-épület felé.~- Ugy-e, eszed ágában
10513 15, I | hát még ha meglátod!~A redoutenak nagy lépcsőzetén felhaladván,
10514 7, I | asszony, ezt én mondom.~- Régebben mondhatta volna már, jegyzé
10515 7, VI | egy fillért sem adott, sőt régebbi néhány száz forintját is
10516 3, VII | egyszer beszegődtetik a regementbe, kéredzkedhetik őkelme,
10517 11, III | ruganyos párnák hőse ásitozva regényekből olvas ki.~És ez a faj, melyet
10518 13 | legyen hála a franczia regényeknek, melyek már annyi szerencsétlenséget
10519 9, II | buja élvet találtak azon regényes kalandban, hogy a nagy erdőséget
10520 9, I | midőn késő őszszel, hideg reggeleken, vékony vörös frakkban kergetik
10521 15, I | csalódásomat: mert ember, ki reggelenkint fél font szalonnát megeszik,
10522 5, V | káposztába ejtették, míg amaz reggelijét a hátáról ette meg. Ezek
10523 17 | kölyök, várj; majd adok reggelit - s ezzel a benyilóba sétált.~-
10524 1 | kifáradván, az erdő mélyén reggelizni akart; a széles vágáson
10525 19, II | ment ez az én két lábam ma reggeltől fogva, ha a kelmed nyelve
10526 7, II | minthogy Varjas úr kiválólag régimódinak mondhatta magát.~- Alázatos
10527 15, I | kijöttem, ott voltam a réginél, - egy kukkot sem szóltam.~
10528 3, VII | tekintetes urat, s addig is azt a regrutának valót küldjük be ide a vármegye
10529 17 | köpönyeget mint egy bakancsos regrutát végig tapogatta, ha ez akkor
10530 4, I | lett, egy könyv lapjai közé rejté.~- Volt ön tavaly tánczvigalomban?~-
10531 9, II | reggel lelőtt vadat estig is rejtegetik, és várják az alkalmat,
10532 15, I | szelid nőtől arczom nem rejtheté el a belvihart, a védnek
10533 19, III | ebek miatt és az utczaajtó rekeszét nyitotta meg. A mint kimentem,
10534 9, VIII | lombjai közt leskelődik.~A rekeszték belső része számos osztályra
10535 3, V | csavargó vagy verekedő, - ezen rekomendáczióval szent, hogy katona lett.~
10536 15, I | borogatni; nekem is azt rekomendálták odaát a konyhában.~Alig
10537 7, III | más irányt adna.~Izgalom, remegés, - remény, boldogság, félelem
10538 7, III | zsarnok; csak az kellene, hogy remegjek és valljak, nemde?~- Vallomásait,
10539 15, I | Megkérte?~- Meg hát! mit remegsz? gondolod, kosarat kaptam?
10540 9, III | nagyon későn.~A lovarda ma is remeke a magyarországi ritkább
10541 14 | volt a mészárosoknak, s a remekelő legény ez uttal lakodalmát
10542 18, 3 | hangoztatva, hogy a hadnagy remélni mert, mintha a bizalmas
10543 18, 6 | irám ki e verseket, itt sem remélt még, kivált pedig akkor
10544 11, III | leltél otthon?~Mid van még?~Reményed? Ne bántsd, ... ne nyúlj
10545 15, I | bizonyára nem az öröklés reményeért, hanem a béke malasztjául
10546 15, I | zsörtölődései, s bennem helyezett reményei nem bokrosulának.~Pozsonyba
10547 15, I | jelenben, és biztositása a jövő reményeinek.~Karom ujra bekötözteték;
10548 13 | vagy a hátbavágásokat? de reménylem, fönn a magas mennyországban
10549 1 | átkot, mint áldást lehete reményleni a megtérő apától.~Szétszakasztani
10550 2, II | fák mellett megállván jó reménység fejében. Vagy száz lépésnyire
10551 15, I | ehhez az egy örömhöz nincsen reménysége; pedig ha tudná, milyen
10552 19, IV | se hire, se hamva.~Az én reménységem apránként elolvadt és vacsoratájban
10553 1 | éjszakáinak számát szaporitá, reménységének rovására. Margit asszony
10554 18, 6 | kutatni.~Ez volt az első reményszikra; de mindössze is csak szikra,
10555 18, 6 | viszontlátásnak édes gondolata; hanem reménytelen szerelemnek gyötrelme élődött
10556 1 | legfényesebb oldala volt.~A remetelaknak tölgyajtaja nyikorogva fordult
10557 4, II | elbeszélnek, hazugságnak rémítő sok volna, fele legalább
10558 17 | megvallotta, hogy egy ütközetben rémitőn elfutott, és hogy csak azért
10559 12, V | találá ott.~Azonban volt rémülés a faluban, mindenki holmija
10560 9, VI | följajdulást hallanak, melynek rémületessége megállitá őket.~- Ez a prefektus
10561 14 | franczia előőrsöknek, kik rémülve nyargalának a vad fiu elől,
10562 14 | Megengedi az ur, hogy én rendbeszedjem azt a lovat? kérdi Simonyi
10563 1 | parancsoltalak!~- Szakácsnét nem rendelél, koplalni nem akaránk, szakácsnéról
10564 9, V | elosztva huszonnyolczezer juh.~Rendelkezés történt, hogy esténkint
10565 7, III | leányuk érzelmeiről csak úgy rendelkezhessék, - hogy ime: ez még ráadás.~
10566 9, VII | behűtése miatt elég jégről rendelkezheténk, így a vérnek folyása meg
10567 15, I | örökségemről ugyan szabadon rendelkezhettem; de sajnálám, a bátyám utáni
10568 18, 5 | tette magát, és fölöttem rendelkezni akar.~- Ezt a hangot nem
10569 14 | Az asszony az ebéd iránt rendelkezvén kérdi, hogy a három ember
10570 11, IV | Budai.~- Ha az isten így rendelte, szomszéduram - akár mennyit
10571 14 | szétzilálására Simonyit rendelték.~A franczia gránátosok temérdek
10572 4, II | mindenem a gőzösön, és rendeltetésem helyén várnak.~- S mikor
10573 9, IV | kétszáznál több urasági vadász rendeltetett ide a távolabb eső uradalmakból.~
10574 9, VII | vadászok bámultára czélszerü rendet hozott be, és hogy az erdőnek
10575 8, II | s ilyenformán gyakran a rendetlent nem csak fenyegette, de
10576 4, I | hölgy néhányszor a tükörnél rendezé magát, - panaszolkodék,
10577 15, I | lépésemet. Lakomat eszélyesen rendezem, számitva bátyámnak eljövetelére,
10578 15, I | orvosságaimat, tapaszaimat rendezgeté az orvossal; Ninával együtt
10579 14 | padlásról, és Simonyi maga rendezte el, hogyan tartsák a deszkát,
10580 9, V | Borsiczkynak vezénylete után rendezték a hatalmas menetet.~Nem
10581 15, I | lepjen, két szobát legényesen rendeztem, minden gyanu eltávoztatására.~
10582 9, IV | hogy az egész műértők által rendeztessék, kétszáznál több urasági
10583 18, 3 | nagyszerü tűzijáték volt rendezve, s egy falusi asztalosból
|