132-arulk | aruln-besze | beszi-csett | cseve-egyro | egysz-elszo | eltag-faba | fabos-folfo | folga-gondo | gondv-hazab | hazad-huzzu | idabb-kabat | kacsa-keser | keset-kital | kitan-korom | koron-leped | lepeg-megeg | megeh-megsz | megta-mozsa | mozsi-odaad | odaat-pantl | panyv-rende | rendi-szako | szala-szorn | szove-teket | tekin-tyuko | tyukr-varme | varna-zabba | zabla-zwei
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
11084 15, I | egyenes szavaitól, nyársként szaladának ezek keresztül félénk idegzetemen;
11085 3, II | volt tán a legelső, körül szaladgálták az utczát, az egyik ölre
11086 14 | mészárosokra akart rohanni.~- Szaladj, - mondja Simonyi a vőlegénynek -
11087 2, I | férjhez adom.~- Csak ne szaladjon kend vele, ... látom, kend
11088 9, II | ha a vad meg tudott volna szaladni, a kiséretben levő urasági
11089 15, I | kardszúrást kapott; a mint t. i. a szaladó nemességnek sorait megállitandó,
11090 7, I | nyakamba üsse az órát, megyek, szaladok.~- Ágnes? ... aztán elfeledte
11091 15, I | tüstént leugrottam és ide szaladtam ifju teins uramhoz, megmondani,
11092 4, I | mondja ő hirtelen egy fésüért szaladva, s anélkül, hogy én csak
11093 8, VIII | ügyvéd könnyebbült lélekkel szaladván meg emlékezetével a dolgot,
11094 9, V | ezüsttel kivarrott vastag zöld szalagon balról jobbra lógott bokán
11095 7, III | küzdelmet.~- Ugy látszik, hogy a szálak közé fonódnak az ön gondolatai
11096 12, IV | félig.~Hanem hogy ki ne szalassza a kötélnek végét, kikérdezte
11097 18, 3 | Szegedyt, hogy valamikép el ne szalasszák ám.~- Tudod mit, Zsiga? -
11098 18, 4 | meg az apa, - most ki nem szalasztalak, te kis csacska feleselő!
11099 12, II | mert én hazáig el nem szalasztom, meg jobb is, ha én érem
11100 13 | vállalt el tőled? de bizony szálat sem mondott. Kezdi az asszonynéni
11101 19, V | kiket én biróstul együtt egy szálig de soha sem láttam.~- Ki
11102 9, VI | a nemes állat páratlanul száll le merész ugrásából.~A vadászok
11103 14 | szolgáltatott.~A fiatal szállásadónak gyönyörü neje volt, ki férjét
11104 14 | kivezetteté egyik paripáját szállásának udvarán, hol a légyottra
11105 18, 2 | valamiképp eltagadhassa a jó szállásbérért, s a vendégek számára a
11106 15, I | hónapban egyszer, midőn szállásbért fizeték. Ilyenkor megesküdtem
11107 14 | fiatal és igen jó módu úrhoz szállásoltaték, mi annál kedvesebb lőn
11108 14 | azon kivül foglyok is.~- A szállásrendelvényt, ha szabadna kérnem, őrmester
11109 2, II | ballagott. Jóval előbb friss hó szállingózott, a töretlen havon nyúlnyomok
11110 9, VIII | négylovas várta.~Az egész szállitáshoz 728 ló kivántatott, mégis
11111 9, VIII | megtörténni; mert a vad a szállitási idő alatt nem evett, nem
11112 9, VIII | melyben föl is állittatott.~A szállitásnak gyorsan kelle megtörténni;
11113 9, VIII | összekötik, s emelőkön a szállitókocsikra rakják; a nem használható
11114 9, VIII | szekér a pankai középpontra szállította.~Ezen készülődés eléggé
11115 9, VIII | adott, hogy 12 szarvasbikát szállítsanak föl, és ha lehet, mocsári
11116 15, I | javait eladá, gépeit Pestre szállíttatá, hol nyakra-főre női kelméket
11117 19, II | mester volt, - áldás, béke szálljon rá a más világon, nem volt
11118 4, I | megelégedjék velem, meg a szállópajtás se lássa, hogy térdepelek,
11119 15, I | csináltam a lovaknak.~- Hova szállottál kocsiddal?~- A "fehér hattyu"-
11120 7, I | dicsekedni merjek; azért magamba szállván, mind saját, mind az ön
11121 19, I | kenyérnek való.~Két szekér szalma.~Egy pár fejelés és egyszeri
11122 13 | tested, hogyan szokja meg a szalmazsákot?~Ilyen evangeliumai voltak
11123 1 | helyett kenyerére piritván a szalonnabőrt. Egész hosszában pater András
11124 5, V | mutatja barátom, - íme, ez szalonnafolt; - emez itt kaporszag, bizonyosan
11125 15, I | ki reggelenkint fél font szalonnát megeszik, ki évenkint egy
11126 9, II | vadra, s ilyenkor a többség száma, vagy az alkalmazott csel
11127 8, III | bele tartozott Tamási Pál számadásába, ki az árvákat mindaddig
11128 2, I | állapotában, könnyebben végzendi számadását.~Mig az öregek egymásközt
11129 17 | fel, a mit talán a nagy számadásig az idő is lenyal: hanem
11130 9, II | vallott szégyenét szarvasainak számán akarta helyreütni, s meghivta
11131 4, I | siessen ebédelni, édes kis - szamaram!"~ ~
11132 11, III | teremtővel, hogy az ökröt, lovat, szamarat előbb teremtette, ... kevert
11133 17 | nevezetessé.~Sámson kinjában egy szamárnak az állkapczájával ezer filiszteust
11134 7, III | azt mondja: megy a juhász szamáron - s mondom, még hét esztendeig
11135 4, I | ellen bodzalé; hurut ellen szamártej!~- Jaj, - ne legyen olyan
11136 16 | ablak alól, mit ordit a számba?~- Már miért nem maradhatna
11137 5, II | még a pipa sem alszik ki a számban: az aztán a hidegvér!~-
11138 15, I | eltávoztatására.~Egy időben számiték halálára, mely nem kárkivánásra,
11139 15, I | diploma, gazdag örökség, a számitó világban megütik a tizenhárom
11140 9, II | szarvasod olyan világcsuda, számitsd ki hamarjában, hogy egy
11141 7, IV | vezeték őt; kezdődött a számlálás:~- Itt van a bizonyitvány
11142 9, I | külföldi is eljő; s ha nem számlálom is előre, mennyi tallért
11143 14 | Felel Simonyi már tizig számlálva a verébfiukat. - Az irigység
11144 14 | a tizenkettedik verebet számlálván meg, mire a pajtásokat majd
11145 17 | sarkából.~Mi pedig a hetes számnak titkát fedeztük föl egy
11146 8, IV | öreg Tamási azonban rakta a számokat odább; szinte jól esett
11147 11, I | azt gondolja, ha ő meg nem számolhatja más ember pénzét, ráfogja,
11148 7, V | foglalt.~E pillanatra nem számolt, de érzé, mint a Dunába
11149 5, V | fogtam volna az illetőt, és számon kértem volna tőle e gyönyörüséges
11150 4, I | volt igen, hanem utána még számtalan apróbb betü következett,
11151 11, I | mértékét veszi; s nincs az a számtartó, ki azt úgy apróra föladná,
11152 6, II | háború óta megfogyott a számunk, én azt sem bánnám, hogy
11153 18, 2 | fejével akarta összeadni. E számvetésbeli hiba miatt aztán elcsapták,
11154 15, I | itt-tartózkodásom óta boldogabb számvetést tehetek.~Mi tagadás benne:
11155 1 | melybe minden falatot a szánakozás vetett és a bánat emésztett
11156 7, III | azt is megmondhatja, hogy szánandó ember.~- Ilyen kegyetlen
11157 18, 6 | később.~Sem nyugalma, sem szándéka nem volt a haragos hölgyet
11158 7, I | nem segíthetném ebben a jó szándékában? - ön úgy is tudom, hogy
11159 15, I | beszélhetek. Röviden előugrattam szándékommal, a leány szép is, gazdag
11160 18, 4 | még megvénit, holott ilyen szándékomról csakugyan nem beszéltem.~-
11161 15, I | mászhatnál érette.~- Eltökéllett szándoka urambátyámnak engem ez arczkép
11162 1 | jól tudá ugyan férjének szándokát, de ha a király gátul emelkedendik,
11163 10 | ételért, de már azon föltett szándokkal, hogy a csodaállatnak minden
11164 16 | Pál Istvánnak, mint ez a szánkázás! A mint szóhoz kapott, mindig
11165 19, IV | elmondtuk egymásnak, a mi szánkon egy hamar csak kifért.~-
11166 18, 3 | leány el nem tudta magát szánni többé, hogy e társas játékban,
11167 16 | Minek ez apám uram, ha szánon megyen?~- Annak lesz, -
11168 16 | megállt, és leszállt a szánról, nem is emlitvén, hogy a
11169 2, II | fekszik ám többet maga jó szántából árokpartra rókának. Szegény
11170 17 | is pedig magának zálogba szántam.~- Látom, kék, ... beh kár!
11171 12, V | meg az országúton, hanem a szántóföldeken is verekesznek, és még azt
11172 9, I | szebb, hogy melleinket jó szántunkból most már magunk verjük.~
11173 7, I | megérti a jónak sugallatát, és szánva-bánva veri mellét.~- Ugyan kedves
11174 9, II | egy szarvashim, daczosan szánván el magát szemközt nézni
11175 18, 1 | isteni áldásnak ilyetén szaporasága a gazdálkodást napról napra
11176 15, I | Csak még ifju teins uram szaporaságát látná, - aszongya - nem
11177 1 | nyugtalan éjszakáinak számát szaporitá, reménységének rovására.
11178 3, V | ember, hogy a faja jobban szaporodjék.~Ha egy borju szalad is
11179 18, 1 | minthogy a gond ekképpen ujra szaporodott, az asszony másodszor is
11180 18, 1 | történjék vele valami, megint a szappanhoz folyamodtak, s a köpönyeget
11181 7, I | kell azt se áztatni, se szapulni, elég tiszta az nekem; csak
11182 15, I | vigyázok se tyúkra, sem szapuló-sajtárra. - Jancsi helyett küldök
11183 8, III | padlásra hánytak, mostak, szapultak száraz kézzel, a megevő
11184 12, III | pedig Holló Péter fehérre szapulva, mert a képében nem látszik
11185 19, IV | ennek a dolognak képemen száradna, hanem majd fiskáriussá
11186 11, III | aztán Budai szűrének egyik szárát kiteríté, s most mind hárman
11187 5, IV | üvegpoharat rág össze, - kihozza a szárcsát a vizből, megtesz minden
11188 8, I | kötényével föl sem birja száritani, hanem szabadjára folydogál
11189 15, I | nem"-mel feleltem. Innét származnak öregemnek zsörtölődései,
11190 5, VI | meg József, hogy miképp származott ez a nyavalya? hogy az orvosnak
11191 9, V | megindítására.~Igy a két szárny mozogni kezdett, míg a középpont
11192 17 | árulójának. Szinte lebegett a két szárnya, a mint a barát elgyalogolt
11193 13 | körutat tett azok között, kik szárnyai alul szabadultak ki, hogy
11194 9, V | vadászok elugrattak illető szárnyaikra, és egy mozsárlövés adott
11195 1 | hirtelen felröppenni szerelem szárnyain a hetedik égbe, hol a rokonkebel
11196 9, III | borzalmas volt látni az egyes szárnyakból kivert lovakat tömegestől,
11197 9, VI | iránynak hosszában, egy szárnyas állatot vélnénk, mely repül,
11198 9, V | egynéhány lóháton vezetve a két szárnyat, míg a főbb vadásztisztek
11199 11, III | csipte-e meg, vagy mikor szárogatni kitették, tán a napon felejtették?~
11200 13 | ilyenkor cseréltek; virágmagot, szárogatott vargányát kináltak; bubostyukot,
11201 19, II | a szűrujjból, és a kurta száru pipát a kalap karimájából
11202 9, IV | és százhúsz darab vajas szarvacska kellett rendes táplálékul.
11203 8, III | belőled? előbb meglátom a szarvadat, mint más; mert én majd
11204 9, VIII | kötélhálóból.~A vadászok a szarvakat rögtön lefürészelték tőben,
11205 9, II | hogy neki háromszáz darab szarvasa van.~- Ma nem felelek, mondja
11206 9, II | juhain vallott szégyenét szarvasainak számán akarta helyreütni,
11207 9, VIII | teszi, mily vesződséges a szarvasbikának összefogása, ha már a hálónak
11208 9, VIII | parancsot adott, hogy 12 szarvasbikát szállítsanak föl, és ha
11209 9, II | jutalomkép vakmerőn áll ki egy szarvashim, daczosan szánván el magát
11210 9, II | anglius, aztán ha háromszáz szarvasod olyan világcsuda, számitsd
11211 9, VI | megint hozzákezdenek, a szarvasokat kopók nélkül lődözték; de
11212 9, VI | Halmokra gyült össze a lelőtt szarvastömeg; de róka és farkas nem mutatkozik,
11213 9, I | éppen nem tartozik tán azon szarvasvadászathoz, melyre mindene készen van,
11214 9, II | meghivta a magyar herzeget szarvasvadászatra.~- Most sem bámul ön? -
11215 6, IV | elegendő?~- Ne járjon a szátok, - kiálta a biró a lármázókhoz, -
11216 16 | kisértetbe! rémült el az asszony, szavába kapván a dühbe jött gazdának.~-
11217 19, IV | öreg asszonynak tulajdon szavaddal mondtad, hogy a mije elvész,
11218 15, I | irtóztam nyers, egyenes szavaitól, nyársként szaladának ezek
11219 7, IV | észszel, mely kibonyolítaná a szavakból azon lelki állapotot, melynek
11220 7, I | harmadnap egy kis sajtot. - Ezen szavaknál Varjas uram néhány lépéssel
11221 18, 4 | nem vesz, erőlködő nagy szavakra megmondja, hogy az ura ne
11222 15, I | érzelem, testem, lelkem, szavam, ruhám, mindenem hazai volt,
11223 18, 4 | sem beszél leánya előtt?~- Szavamat adom, többé nem emlitem! -
11224 19, III | biróhoz, hogy még jókor szaván fogjam, talán van még annyi
11225 17 | néma köpönyegre, mint a mi szavunkra.~Szép csendes este volt,
11226 9, III | szerint "Kula", melyben a század elején körülbelül nyolczszáz
11227 18, 6 | mindenkit érdekel.~A mult századbeli franczia hadjáratnak foglya
11228 1 | Honnét jössz, eltévedt századika az ur nyájának?~- A király
11229 9, III | komikuma is legyen a dolognak, századiknak egy ázsiai zebra (Onager)
11230 7, V | mint ön mondá - hogy ma a századiknál volnék.~- Hogy megkiméljen
11231 18, 2 | mellett volna, melyben néhány századunk bánata feküdnék, s azt fölneszezni
11232 1 | Öcsém, lekopott már azon a százesztendős kalendáriumnak fele; most
11233 11, V | egy pár szón, tudniillik a százezren annyira elbódult, hogy még
11234 11, II | a lovakat szerszámozta, százfélét kigondolt, miképp érje az
11235 9, IV | naponta másfél akó tejföl és százhúsz darab vajas szarvacska kellett
11236 16 | megvan!~A falun kivül néhány százlépésnyire az árok széléből emelkedett
11237 7, III | s ha valamelyiknek lelke százrétü lett volna, a századikat
11238 19, IV | álljunk egyet szemközt; talán szebben esik a szó, ha igy szembe
11239 17 | akkor történt meg, mikor már Széchenyi megirta ugyan a hitelt,
11240 15, I | okoskodol; a multkor is szecskavágó helyett deszkavágót hozattam,
11241 17 | földön, csakhogy azzal nem szed ám zálogot. Használt a szó,
11242 9, I | nem kellene a forgácsokat szedegetni!~No, de csak szedjük, és
11243 14 | s a verebeket egyenkint szedegette ki a fészkekből.~- Hány
11244 8, VI | fordulván.~- Én senkiért sem szedem le gunyámat, - mondja Keresztes, -
11245 3, V | előtte való nap más ember is szedett egy kis prédát, nagyon hitték,
11246 7, I | raktárára, hány mindenféle szedett-vett portéka rothad ott.~- Már
11247 14 | hogy a verebeket ingébe szedhesse.~A deszkát kinyujtották,
11248 19, V | most feleljen kend, hol szedi itt magát?~- Aztán kend
11249 18, 2 | lehetett az a nép, mely ily széditő magaslatból mert a mélységbe
11250 9, I | szedegetni!~No, de csak szedjük, és ezer szerencse, hogy
11251 19, IV(2)| tyukot, libát és tojásokat szednek. A hosszu szekérre nagy
11252 18, 2 | hasonló tréfával felel: Szednénk ám, ha Kisfaludy Mihály
11253 18, 2 | pedig az ördög tudja, hol szedték, s mivel az elhiszi: hát
11254 19, IV | az a régi jó rend, hogy szedték-vették egyet-mását, kit a keritésen,
11255 6, IV | István.~- Azt a kenyeret szedtem föl, a mit tegnap Jancsi
11256 16 | ilyen, olyan, meg amolyan, szedtevedte koldus kutyája, gyüttment,
11257 7, VII | se volt. Varjas el akart szédülni.~- Hát hol itt a tizezer
11258 5, II | hová?~- Garay árvái számára szedünk össze jó emberek körül néhány
11259 19, IV | pinczéből jöttében ugy szemre szedve nézett szét a házban, mintha
11260 18, 7 | vendégek is eltávoztak, kivévén Szegedyéket, - az unoka elbeszélte az
11261 17 | hágtunk.~Másnap már ismét a szegen lógott a köpönyeg, és egy
11262 3, V | gazdagabb bátran aludt otthon, a szegényebbet pedig, mint a csőszkévét,
11263 14 | szigoruságon megindulva.~- Hogy szegények-e az illetők, azt nem tudom,
11264 14 | az már mégis megmaradhat szegényeknek? kérdi az asszony e szigoruságon
11265 19, IV | módosabb másnál, kivált a szegénynek ugy elejbe teszi a szót,
11266 16 | Igy bánik kend azzal a szegénynyel, a ki szegénységében is
11267 16 | azzal a szegénynyel, a ki szegénységében is az istent dicséri.~-
11268 11, II | egyszer.~- Megbánom? - ha a te szegénységedet nem bántam, akkor a magamét
11269 11, II | hanem azt tudom, hogy a szegénységgel nem lakik egy konyhán.~-
11270 2, II | uram is, ha nem veti meg szegénységünket, vegyen részt a kurta vendégségben.~
11271 11, I | az én kenyeremet meg nem szegi semmi koldus maradék.~-
11272 8, IV | bármint huzódott eleinte egy szegletbe, az ösmerős szomszédok előre
11273 17 | maga itt lakik, ebben a szegletházban!~- Itt hát, ... mi van még
11274 9, V | fejükön ezüstrojtos három szegletü süveg cserfa-diszitvénynyel.~
11275 11, V | a lány pedig álmában sem szegődhetnék jobb helyre; - az apák szeme
11276 7, III | Változott a kor: ma nem szegődik el azért senki, hogy feleséget
11277 19, III | hallgatja meg.~- A padotokért szegődöm én, hugom; azért csak be
11278 19, I | faluéhoz mérték.~- Mi volt a szegődség?~- A milyen kevés volt,
11279 19, III | beszegődtem hugom...~- Hát a többi szegődséget nem is hallgatja meg.~-
11280 13 | kivel egyszersmind orvost szegődtethet a házhoz, mert a legjava
11281 17 | állapotban volt, hogy a búját szegre akasztotta, csakhogy lógott
11282 4, I | s minthogy letérdepelni szégyeltem, hát hogy mégis a jó isten
11283 6, IV | hirt.~- De nekem lesz az szégyen, ha meg nem kerül, megtisztelem
11284 9, II | angol lord juhain vallott szégyenét szarvasainak számán akarta
11285 2, I | bennmaradnak, igy aztán szégyenfejjel haza takarodnak.~A terv
11286 12, IV | nem azon törekszik, hogy a szégyenfoltra takarót teritsen; hanem
11287 7, III | feleleteknek kérdésjele. - Önök szégyenlenek egy visszavonulást tenni, -
11288 3, VI | mióta csak kiment.~- Nem szégyenlitek magatokat - bizony még elbóbiskolnak
11289 14 | mészárlást álltak ki, és nagy szégyennel huzódtak vissza, s Napóleon
11290 3, VII | országokban, ahol a sors széjjel hányta, s most a leányát
11291 19, II | uram - akadt ápolónk is, és széjjelhordtak bennünket, mint a jó fajta
11292 19, II | atyafiak, kit meg a jó emberek széjjelhordták, mert tudták, hogy jó ember
11293 7, IV | csak üljön le ide a nagy székbe, - mert úgy is hanyatt vágja
11294 19, IV(2)| a baromfiaknak. Egy-egy szekérrel rendesen három ember jár;
11295 7, V | mondja Sándor, mire Róza széket mutatván, Sándor a himzőkeret
11296 7, II | vette igénybe, nehogy a székhátnak dülleszkedjék.~Ezenkivül
11297 7, II | megcsinálta, alázatosan bevárta a székkel való megkinálást, mit aztán
11298 7, II | annyit használt, hogy a széknek felerészét vette igénybe,
11299 19, IV | mennyim lehet itt a nagy szekrényben.~Betoppant az öreg asszony,
11300 19, IV | tolvajnak?~- Azt, a ki a szekrényem elvitte! - mondá ijedten
11301 19, IV | de nyoma se kerekedett a szekrénylopóknak. Házitolvajnak kell itten
11302 7, II | Varjas, - de egyszersmind a székről is fölkelt, valamint az
11303 9, IV | hordóban somlyai, badacsonyi, szekszárdi és villányi bor volt.~Egyuttal
11304 8, VII | Sáros volt az országút egész szélben, és a sár ugyancsak belefogódzott
11305 3, V | faluvégre ér a hire, már szélcsorda lesz belőle; ennek az aranyos
11306 18, 6 | elmerülni.~Engem a sors forgó szele~Ez örvénybe csapott bele,~
11307 16 | néhány százlépésnyire az árok széléből emelkedett ki egy keresztfa, ...
11308 16 | jó ember, a ki ezt az ut szélére tette, a mostani fajtának
11309 9, III | képezik a padlásozatot. A szélesség tizenegy öl, megegyezvén,
11310 9, V | teknőnek közepén tiz ölnyi szélességben volt kihasitva a vadászsor,
11311 9, III | nevezetes, hogy egész nagy szélességében egy szál hosszú szlavóniai
11312 9, V | vadászkés, valamint arasznyi szélességü ezüsttel kivarrott vastag
11313 3, IV | mint a kés, kenyeret is szelhetünk vele, de ugyan azzal a nyakát
11314 5, IV | Mondják meg önök, melyik szelidebb dolog? ez-e, vagy a másik,
11315 7, VII | Ágnesem ... mondja Varjas szelidíteni akarván az asszonyt.~- Jól
11316 7, III | mondá ingerlőleg amaz.~- Szelidül a zsarnok, - mondja fölnézve
11317 19, VI | szólt az asszony neki szelidülve - az öregnek szokása már,
11318 19, II | országuton felém egy nagy szelindekkel. - A mint a gazda mellettem
11319 18, 3 | hittem, hogy a katona a romok szellemei után járjon, most ismét
11320 18, 3 | hanem élénk lelkével és szép szellemével, végre még jobban magára
11321 7, II | lehetett volna apróbbra szelni.~Átesvén a kölcsönös szerencsén,
11322 15, I | Miként mosolyg felénk az a szélső, mintha tudná, kire kell
11323 6, IV | földünk végénél az út mellé szelt, azért hajoltam le; aztán
11324 19, IV | szebben esik a szó, ha igy szembe mondjuk, mintha házról házra
11325 18, 3 | bolondját járja, s ámbár neki is szembetünt, hogy Sándor fia Szegedy
11326 12, III | ránézve a leányra, kinek szemében a könyük csillogának.~-
11327 15, I | hallanám, hogy kinyilott a szemed. Tapogasd körül a világot;
11328 8, V | Szereted ugy-e? látom a szemedből.~- Ha látja kend, hát érje
11329 18, 2 | minthogy karján a szép hölgy szemeiből a könyűk régen folydogálnak,
11330 4, II | látám, hogy hölgyem kendőjét szemeihez tartá.~- Nagysád! mi lelte,
11331 18, 5 | az uj vendéget; de midőn szemeik találkoztak, s a köszöntést
11332 18, 3 | de mig az égen jártatták szemeiket, várván a háznak háta mögül
11333 4, I | valamelyest hátra hajtván, szemeimbe nézett.~Majdnem remegni
11334 19, III | émasszony; pedig az én szemeimnek ókula... sem kell még!~-
11335 15, I | kimondhatatlanul tetszett; barna szemeinek átható tüze, szőke fürtös
11336 15, I | szobámból átnézhettem ablakára, szemeink sűrűen találkozának; a nézést
11337 7, III | virágágyaknak nézik... kik szemeitekben keresik azt a lángot, mely
11338 11, III | Ment, ment az idő, ... a szemek el-elfeledkezének, ... egy-egy
11339 4, I | hogy ez a faj minő alázatos szemeket mereget az ég felé, míg
11340 18, 3 | mintha a bizalmas igéretben személye iránti nagy figyelem mutatkozott
11341 19, IV | a nénémasszonynak drága személyeért, hanem szent igaz, hogy
11342 13 | szeretni tudna minden embert személyválogatás nélkül.~Haladnunk kell a
11343 18, 7 | teremben, éppen a szükséges személyzet az utolsó jelenethez, hogy
11344 18, 4 | Legalább egykor nem fogod szememre hányni, hogy ugy tartottalak,
11345 15, I | felkérem: kézben kéz, szem szemen valának, remegő jobbom karcsu
11346 15, I | inasomnak legkevésbé vethetem szemére. Egyébiránt ilyes apróságok
11347 6, VI | tied?~- Itt van! - szólt szemérmesen a leány Ferkó felé, s tisztelendő
11348 12, III | fiatalságának.~Megleli a szem a szemet, s az a nem mondott titok
11349 16 | koldus kutyája, gyüttment, szemétenhányt, zsellérmaradék... és a
11350 19, IV | mást nem láttam a magam szemétől, hanem oda állottam az öreg
11351 19, I | van uram; de mikor a magam szemével láttam, hogy a csillagok
11352 4, I | bizonyosan vagy a homlokom, vagy szemhéjam, vagy tán éppen az orrom
11353 4, I | megbotránkoztam, midőn az emberek közt szemlélődni kezdek, s látám, hogy ez
11354 4, I | pecsenyét érti.~Végre addig szemlélődtem, hogy már megállapodtam
11355 12, IV | keveselné az egy forintot egy szempillantatnyi munkáért, azért tehát ő
11356 5, I | Reguly?~- Utazott tudományos szempontból, és most ezt egy könyvben
11357 9, II | kényelemmel keríthetik kézbe.~A szemrehányás hangja meglepé az orvadászokat,
11358 9, I | megtagadja magát, hogy a szokásos szemrehányások- és korholásokkal is fölhagy,
11359 9, I | hogy a buzgalom megvan, és szemrehányásokat nem teszünk egymásnak, s
11360 9, I | e dolgot, mintha divatos szemrehányásul akarnám fölhasználni, -
11361 8, III | szerette lányát, egy kis szemrevaló czifraságot jó pénzért is
11362 9, IV | azért is, mert Szak úr, mint szemtanu jelen volt e ritka vadászaton
11363 9, III | hirtelen egy lángfolyammá lőn.~Szemtanuk előadása szerint borzalmas
11364 6, IV | nem is vihette el, de meg szemükkel látták, mikor jó darabig
11365 15, I | került; ajkaimat beharapám, szemüregeimben tűz égett, midőn a szenvedésnek
11366 19, I | kaszásból hiányzik-e?~- ...'Szen ahol van, ni, megvan valamennyi! -
11367 19, I | mendegélt; én pedig friss szénából rakott ülésemben fészket
11368 11, VI | otthon, szokott helyén a szénapajtában alszik vagy búsul.~- Hát
11369 10 | megemeli a kalapot, ha a szenátor neve a nyelvére kerül.~Sötét
11370 10 | Debreczenben, de vannak szenátorok, csakhogy nincsenek oly
11371 1 | határozott, boldogitani akarván a szende gyermeket. Szikszóihoz nőül
11372 15, I | felett a fülmile csattogott; szendén voná kelyhébe magát, saját
11373 8, I | ősz fej, csendes álomba szenderedett, megálmodja szegény az istennek
11374 8, III | nem egy leány volt, ki a szenes vizet itta, hogy a nézése
11375 19, IV | hogy nem bánná kelmed, ha a szennye ennek a dolognak képemen
11376 18, 2 | meszeltetett, hogy az esztendei szennyet valamiképp eltagadhassa
11377 18, 7 | ügetésben kurtitá meg az utat Szent-György felé, jobbról ülvén Kisfaludy
11378 18, 7 | másnap korán induljanak Szent-Györgyre; rendkivül fontos ügyben
11379 18, 2 | úr ő nagysága megindult Szent-Györgyről, Vasmegyéből vagy huszad
11380 8, VIII | nem csődültek volna úgy a szentegyházba imádkozni, mint ahogy a
11381 1 | segéljen, és istennek minden szentei!~- Komám, későn jártál ajándék
11382 17 | vitatjuk, hogy holtunk után szentekké publikáljanak bennünket,
11383 6, II | gróf úron, meg azon az apró szenten, - válaszolt a pap.~- Kell
11384 11, III | voltak, s mindhárman azt a szentet tarták patrónusoknak, a
11385 9, VII | hogy a herczegi főkormányzó Szentgály úr jelen van, minden tartózkodás
11386 18, 2 | boldogtalan úgy hallgatja, mintha szentirás volna; pedig az ördög tudja,
11387 18, 4 | köpönyeg titka.~Arról hires a szentiványi ének, hogy igen hosszú;
11388 1 | bolond.~- Komám, hetedik szentség a házasság?~- Igy tanultam
11389 1 | már a harmadik és negyedik szentségben?~- Bizonyosan, minthogy
11390 9, II | mindenkorra kimondván a tulajdon szentségét, az orvadász vétkét mégis
11391 9, I | az egészséges nyavalyában szenvedek, hogy egy bizonyos eszmét
11392 9, V | vad feküdt az előtt, ki szenvedélyében is mérsékelni tudta magát,
11393 7, IV | fájdalom, panasz, - ábrándok, szenvedélyek, - tiétek e kebel, osztozzatok
11394 7, III | lángját lobbantsa föl, vagy a szenvedélyeket szabadítsa el, hogy öljék
11395 9, I | vagyok én a multtal, mint a szenvedélyes vadász az akadályokkal,
11396 9, II | vadász, midőn ingerlékeny szenvedélyét föllármázza a kihivó állás,
11397 9, V | kielégítő a felizgatott szenvedélyre, melynek eloltására ritkán
11398 18, 6 | unokáját, Józsefet, kit a szenvedés már majdnem végképp kimeritett.~
11399 15, I | belvihart, a védnek megosztott szenvedései könyeiben patakzának.~Alig
11400 15, I | Alig mulának el fárasztó szenvedéseim, lelkem erőt vett, s mig
11401 15, I | szemüregeimben tűz égett, midőn a szenvedésnek kitöréseit elnyomni akarám,
11402 4, I | elkárhozottnak büneiért én szenvedjek, anélkül, hogy ő engem kinevethessen.~
11403 9, I | módi, ... tehát türjük és szenvedjük, hisz Angliából hozták.~ ~
11404 3, VI | szenvedhetnek.~- Hogyan ne szenvednénk, kedves lányom, - vigasztalá
11405 18, 6 | majdnem végképp kimeritett.~A szenvedő fiut karjaiba kapá Kisfaludy,
11406 18, 6 | Kisfaludyt, megdöbbent, a szenvedőt látva:~Láttam ismét! a régi
11407 5, V | ennyivel megveszek minden szépirodalmi és tudományos könyvet, -
11408 18, 6 | mint rég!~Miként nőttek szépségei,~ Nőni fognak szerelmim,~
11409 11, I | a mije annak a lánynak a szépségén kivül van, fölér tán annyival,
11410 2, I | látására magától is csiklandik. Szépségéről hihetőleg maga is tudott
11411 3, VII | meg volt irva, hogy milyen szépséges virágszál vagy öcsém, -
11412 2, I | Pál vala. Lánya hiresztelt szépséggel birt, kit annyival szeretett
11413 4, II | elhelyezkedénk, szomszédom egy kitűnő szépségű nő volt, de míg az a másik
11414 18, 2 | vezetvén az akkorban oly hires szépségü Szegedy Rózát, s a mint
11415 11, III | mit akarok? - hanem fránya szer ám ez az úri nép, nem kap
11416 18, 3 | nyilatkoztam; a leány szeret!~- Szerbusz! - mondja Szegedy, majdnem
11417 7, I | meggondolná magát, - ma hamvazó szerda van, - eléggé alkalmas idő
11418 7, I | borsózott föl a háta hamvazó szerdán.~- Akármitől, mi gondja
11419 18, 5 | kárpótlást keresni fájdalmáért a szerelemben, s igen jól gyanitá, hogy
11420 7, III | ember tizennégy esztendeig szerelemből juhokat őriz! Ilyen az izlés.~
11421 18, 6 | gondolata; hanem reménytelen szerelemnek gyötrelme élődött lelkén.~
11422 5, VI | Orvost! orvost! az isten szerelméért, orvost!~- Homeopatát?~-
11423 18, 6 | van olyan olvasó, ki Himfy szerelmeit nem ismerné, s éppen azt
11424 15, I | Hasztalan volt minden ábránd; szerelmemet megmondani nem volt bátorságom.
11425 18, 6 | vége életemnek~Lesz határa szerelmemnek,~ S ha siromon tul nincs
11426 18, 4 | badacsonyi szüretnek is, és a mi szerelmeseink boldogságának is. Hej, az
11427 1 | tévelygőknek elméjét!~- Szerelmeseknek ritkán van otthon az eszük.~-
11428 18, 3 | Rövid volt a két nap a két szerelmesnek, annál hosszabb Kisfaludy
11429 18, 6 | ott fejezé be a Kesergő szerelmet, melynek végére mindjárt
11430 1 | foglyomnak talpán lenne a füle.~- Szerelmét verd ki a fejéből; tanitsd
11431 6, III | nevetgélni akart Ferkónak szerelmetes voltán.~- A kútfelé megy, -
11432 4, II | nagysád, hogy barátom az első szerelmi vallomással fogja meglepni
11433 18, 6 | szépségei,~ Nőni fognak szerelmim,~Százszor többek kellemei,~
11434 9, IV | herczegi konyhához szükséges szerelvények Kis-Martonból megérkeztek,
11435 12, IV | leányos házhoz, mely a tulsó szeren feküdt.~- Csak kitörnétek
11436 3, II | hogy verekedni akarsz.~- Szerencséd, hogy nincs itt senki, hogy
11437 14 | csetepatéban részt ne vegyen, szerencséjére tudniillik Kecskeméten is
11438 7, II | szelni.~Átesvén a kölcsönös szerencsén, Varjas úr egy köhentéshez
11439 17 | melynek gazdáját ezennel szerencsénk leend bemutatni.~- Lajos, -
11440 17 | legjobb bizonyságunk; de hisz szerencsénkre akkor sem beszélt ám, mert
11441 1 | atyátoknak áldása őrködjék szerencséteken.~- Szép menyasszony, egy
11442 1 | királyodnak árnyékában futsz saját szerencsétlenséged után? ha nem kell, mondd
11443 13 | regényeknek, melyek már annyi szerencsétlenséget tálaltak be, hogy a lélek
11444 9, VIII | Ignácz adott szavát nagy szerencsével váltá be; mert a négy alsó
11445 13 | szokásos kétgarasos igen szerény jutalom lett volna a szörnyü
11446 5, VII | Dehogynem, neki van legtöbb szerepe, látja ön, hogy a tudósok
11447 5, VII | Hát Meczy úr nem fog szerepelni?~- Dehogynem, neki van legtöbb
11448 18, 7 | apámnak vásott köpönyege minő szerepet vitt! - mondja Sándor Rózát
11449 6, I | de hogy éppen a lány ezt szeresse, azt sem hihette el.~- Öcsém, ...
11450 18, 3 | ő megbámult köpönyegébe szeressen valaki; mert itt annál különbeket
11451 6, I | azt kérdezem; ez a leány szeret-e valakit?~- De meg azt sem
11452 11, V | állok, s a pap azt kérdi: szereted-e azt a lányt, hát azt mondjam,
11453 1 | kelt; szállt, győzött, - a szeretetben is kölcsönösen osztozkodának.~
11454 11, III | hogy megviseljen a föld.~Szereteted? ösmerem kedvencz agaraidat...~
11455 11, III | lányom, legyen eszed! A lány szeretetéről beszél, elmondja, hogy véghetetlenül
11456 11, III | bizonyosan a legtisztább szeretetnek véli; s elválásról beszélni,
11457 2, II | nyomoruság a felebaráti szeretetnél melegedett, uj házasok a
11458 12, VII | ünnepnapon minő gonddal és szeretettel ölté magára az ember. Mint
11459 11, II | tudja.~- Hát kit, vagy mit szerethessek mást?~- Apja gazdagságát.~-
11460 13 | tudtak egymással, hogyan szerethették egymást?~- Bolond Istók,
11461 6, I | Örzse leányt azt tom, hogy szeretik.~- Nem tudom, édesapjukom,
11462 12, III | fiam, édes leányom, - ha szeretitek egymást, - az én áldásom
11463 6, I | szereted, tudom; mert ha szeretnéd, nem mondanád meg, ... ki
11464 13 | nagy fönn, ... tudom, nem szeretnél koplalni, jól van, tudd
11465 13 | tulajdonságokkal biró férjet szeretnének, találkozhatni itt vagy
11466 4, II | egyik pajtás, - hol lakik szeretőd?~- Nincs! - válaszolék oly
11467 1 | világ szélén egy kunyhó szeretőknek elég tágas, a kedvesnek
11468 16 | asztalnál felejtettem, s a szeretőkről is akarok mondani valamit.~
11469 4, I | hanem most már mégis van szeretőm, még pedig - kettő!~Hirtelen
11470 13 | el-elkérdeztem, hogy Schneller bácsit szerette-e?~- Hogyne szerettem volna?~-
11471 13 | csibéi fölött, ugy őrködött szeretteinek sorsán, és akárhogy is megtudta
11472 18, 3 | mondanom, miért?~Szinte szerették volna békiteni az öreget,
11473 3, VI | szeretnek; mert viszont szerettetnek.~ ~
11474 7, V | Férjem és nem uram!~- A kit szeretünk, azzal szivesen osztozunk, -
11475 19, IV | magamban, azért mig szép szerével, becsülettel lehet, akármint
11476 13 | mert a mennyecskét is ő szerezte el férjének; tehát ki nem
11477 14 | egyenesen a csatamezőről szerezzen egy franczia keresztet,
11478 19, IV | a huga közeléből könnyü szerrel odább állithasson.~Tudtam
11479 16 | a gyeplüst megrohanván, szerszámon elkapta.~Csititani kezdék
11480 11, II | ólálkodni, - s mig a lovakat szerszámozta, százfélét kigondolt, miképp
11481 4, I | is!~- Bátyám! én sok házi szert tudok, - fejfájás ellen
11482 15, I | fejének bútlan homlokáról szerte lövelének; - feselt mint
11483 9, I | engedjék meg önök nekem a szertekalandozást, tán az a bizonyos (engem
11484 19, I | De hogy hiába volt a sok szertenézés, szótalanul ballagott felfelé
11485 19, I | sokan voltunk testvérek, szerteszéjjel mentünk, - a mi kis czókmókom
11486 15, I | urambátyám benyitott.~- Szervusz, édes Andris öcsém!~- Isten
11487 19, IV | nyomoruság fészke, mikor szerzek annyit, hogy a magaméból
11488 9, II | várják az alkalmat, hogy a szerzeményt el is tudják vinni, mégpedig
11489 9, I | áldozatot sem kiván a netalán szerzendő élvezet, mint a mennyibe
11490 18, 6 | elragadt az engemet:~ A szív szerzi vesztemet.~71. dal:~Édes,
11491 15, I | bátyám utáni vagyont csupa szeszélyért elveszteni, arról pedig
11492 1 | képeket az erősebb játszva szétdöntögetheti - nem a legkellemesebb pillanat.~
11493 6, I | apjuk, - hogy úton útfélen széthányjuk, vagy az asztal alá szórjuk.~
11494 7, I | asszony összetett kezei széthúzódtak.)~... édes Ágnes asszony,
11495 4, I | egy gyönge szellő fürteit szétkuszálta, egy pillanatra a szoba
11496 6, III | gondolván, a mit akart, szétmentek, kiki a dolgára. Örzse azon
11497 17 | élő bizonyságok vagyunk; szétmentünk ugyan, mint az anyányi verebek;
11498 6, I | apja mondását, vigyázva szétnézett, hogy meglásson minden morzsát,
11499 6, III | Kötényre szedte a lány, aztán szétnézve a láthatáron, ballagott
11500 5, VII | e fontos tárgyalás után szétoszlik.~- Hát Meczy úr nem fog
11501 8, V | gazda dult-fult, majdnem szétpattant.~- Holnap itt lesznek a
11502 6, I | még valami megnézni vagy szétrakni valója volt, csak egy jól
11503 11, III | berontson egy család életébe, szétszaggatni talán a gyengéd érzelmeket:
11504 1 | reményleni a megtérő apától.~Szétszakasztani sem akará a kedves rokonulhatást,
11505 11, III | erőteljes törzset, míg amaz szétterjesztett ágaival hajlik alá minden
11506 14 | seregek Vandomme táborát szétverték, a szerteszét futamodott
11507 14 | üldözésére, valamint méginkábbi szétzilálására Simonyit rendelték.~A franczia
11508 5, IV | hogy magába oltasson?~- Szha magam tettem volna a bolondot.~-
11509 18, 1 | verébmadárban, hogy mennél jobban szidják, annál tartósabb lesz.~Az
11510 11, V | hanem kárpótlásul Budait szidta magában; valamint egy párszor
11511 17 | vásott fiút, pedig ma reggel szidtam meg, olyan pipaszaga volt
11512 18, 5 | katona, jól tudja, hogy ott a szigornak nem adják okát: én is adós
11513 9, VI | teljesittetett-e?~- A legnagyobb szigorral. - Felel a kérdett.~A herczeg
11514 9, VII | szerencsétlenség is történt, daczára a szigoru rendnek, mely szerint állomását
11515 9, VI | sajgóbb fájást okozott, minél szigorúbb volt az utasitás és szolgálati
11516 7, III | alkalmazkodni, még pedig annál szigorúbban, minthogy a nő, kiről szólni
11517 3, IV | Ilyen ez a mód nélküli szigoruság, hogy csupa félelemből az
11518 14 | szegényeknek? kérdi az asszony e szigoruságon megindulva.~- Hogy szegények-e
11519 19, IV | pinczében megtöltse, és egy szijon lógó kulcscsomóval lassan
11520 18, 5 | csakhogy a bizalom egy szikrányival sem lőn több, mint előbb.~-
11521 19, V | verte; s a mint olykor a szikrától láttam, lámpást akart gyújtani
11522 1 | akarván a szende gyermeket. Szikszóihoz nőül adni magában eltökélette.~
11523 1 | csinnal rendezett szobában Szikszóit látjuk kedvesével; ez sirt,
11524 2, II | nem látja; róka ül ott a szilfaderékon.~Kézre kapom a puskát, másodszor
11525 11, III | üvegházakból faljatok oly éretlen szilvát, minőt annak idejében potyadékul
11526 1 | tekintvén a pásztorkodási szimbólummal ellátott marokra.~- Ha el
11527 17 | köpönyeget, melynek kék szine komoly aggodalomra szolgáltatott
11528 19, IV | csakhogy aztán az egész föld szineig nem találtam padot. Körülnézek,
11529 7, III | lehetetlen tovább nézni a hímzés szineire; vagy az indulat, vagy a
11530 11, III | adják, bizonyos lehet a szinész a karzat egetverő tapsairól:
11531 7, II | sem akarnók eltörölni azon szinezést, melyet az első pillanat
11532 9, III | vászonfal zöldre kifestett szinfalnak lenne mondható, s a vadat
11533 5, II | bukfenczhányó!~- De a nemzeti szinház! - ismétlem - nemzeti.~-
11534 15, I | Nyelvünket alaposan érté, magyar szinházba jártunk; és tanulási szorgalmát
11535 5, II | szinháznak 4000 frtot adott, a szinházi nyugdíjintézetnek pedig
11536 5, II | Gruber György, ki a nemzeti szinháznak 4000 frtot adott, a szinházi
11537 15, I | behunyván, nyugodtságot szinlék, az orvos kiáltásom okát
11538 11, III | őket az ember, s ha ezt szinpadon adják, bizonyos lehet a
11539 11, III | Láttuk a mérnököt?~- Szinről szinre, nagyságos szomszéduram.~-
11540 11, III | Láttuk a mérnököt?~- Szinről szinre, nagyságos szomszéduram.~-
11541 17 | ijedtében kapta volna e szint, mikor a zálogházból nem
11542 4, II | kártya, mely arra vár, hogy színt adjanak reá.~Ahány szép
11543 10 | meghozá a fáczánadagot, mely szintoly kevés tartózkodással, és
11544 9, II | vadlopókat, kik önvédelmükre szintúgy fegyvert emeltek, mint az
11545 16 | Mindezekre csak egy árva szitok nem jött ki a száján; pedig
11546 17 | állana, minden dohányzónak a szivar égő felét adnám a szájába.~
11547 7, VII | nyugtatvány volt a gombolyagban, szívdobogva várta Sándort.~Sándor bejött.~
11548 1 | kieszközlének a szerető anya szivében.~- Ám legyen meg akaratod;
11549 15, I | a világot; hát neked se szived, se tüdőd, érezni, szólni?
11550 18, 6 | tégedet!~Te, kit mindig sziveltelek,~ Nyisd meg anyaöledet.~
11551 18, 6 | szereti s őt tiszteli~ Szívem, s elmém egyedül.~Csak a
11552 18, 6 | Feldulá már mindenemet,~Mind szívemet, mind eszemet,~ Békét
11553 18, 6 | köszönhetem,~ Édes pokla szivemnek~ Kinos menyje lelkemnek.~
11554 19, III | leesett ugyan a malomkő a szivéről, de merte is volna mondani,
11555 5, VII | hazánkfia nekünk beküldeni sziveskedett.~Itt következett aztán az
11556 18, 5 | akad valaki, ki viszont szivességből engemet is megöl.~Az apa
11557 11, II | megköszönvén a nagyságos úr szivességét, hazafelé indult.~A kapuban
11558 8, VI | asszonyt.~Megkeseredett szivével odadült a jó lélek a fiú
11559 17 | A mely dohányt eleinte szivogatni kezdtünk, abból a fajból
11560 1 | történhetnék, kedves gyermekének szivszakadtával kétes jövőt láttatott. A
11561 5, II | száz forintot nyer el.~3-or szivtelen ember; mert sem a koldusnak
11562 4, I | megfésül; bizonyosan jó szivü lélek, s nem akarja, hogy
11563 15, I | marad. Napról napra huzódott szivügyem is; panaszaimat a falaknak
11564 15, I | okunk félni attól, hogy szivünk megreped.~Felépültem; napjaim
11565 9, III | szélességében egy szál hosszú szlavóniai gerendák képezik a padlásozatot.
11566 7, III | magyarázgat a lány.~- Én ezen szobáig még gondolni is óvakodva
11567 10 | Az udvarmester az őrtiszt szobájába ment, s elmondá a furcsa
11568 18, 2 | engedék a legkényelmesebb szobákat, a házigazda vezetvén az
11569 7, II | odahagyja helyét, s a szomszéd szobákba ment el, az öregebbik pedig
11570 15, I | következetességből imádottamnak szobalányába szeretett. Észrevehettem
11571 14 | ugy, mint legényének is, a szobaleány egy nagy üveg bort tett
11572 15, I | bukott meg minden bátorságom.~Szobám ablakaiból imádottamat minden
11573 15, I | egy kukkot sem szóltam.~Ha szobámból átnézhettem ablakára, szemeink
11574 5, IV | hájfejüeket, kik minden harmadik szóban "búsul"-nak, és meggyalázzák
11575 9, VIII | tölgyfakarókból van elkeritve egy szobanagyságu tér, melynek közepében egy
11576 14 | Éppenséggel azt akarják, a mint a szóból értettem; mert hogy én a
11577 11, III | hogy azt fölemelje azon egy szócskáért, hogy: szeret.~Repkény ilyenkor
11578 5, I | hét mulva.~- Egyetlen egy szócskát sem halottam, édes szomszéduram.~-
11579 1 | gondoskodánk, s hogy meg ne szökjék, apródodat megesküdtetem
11580 17 | elkiáltja magát, hogy már ötször szökött; tudom hogy majd én veszem
11581 2, II | fellármázta, mely nagyokat szökve, rugta maga után a havat,
11582 18, 2 | törődni velük. Kisfaludy a szörnyű magaslatról rendre mutogatá
11583 11, IV | van.~- De még milyen, - szörnyülködék Budai.~- Aztán a meglevője
11584 19, II | miséz, nem állja ki azt a szörnyüséges hangot, ... azért mondtam,
11585 6, V | Jancsi a lábáról; de még szörnyüt is ijedt, mikor hangosan
|