Felvonás, Jelenet
1 1, 2| Lucilla, Fadilla, Arrius, Claudius, kíséret.)~ ~COMMODUS~Lucilla,
2 1, 2| virágot tudta kikeresni.~CLAUDIUS~Ámbár megtisztelésed egy
3 1, 2| elfoglalni, mint a hon java.~CLAUDIUS~Én is ezt felelem csak,
4 1, 2| önjavunkért kedves-e nekünk?~CLAUDIUS~Mi ez?~ARRIUS~Ha nem lenne
5 1, 2| melyhez korán szokik a fül.~CLAUDIUS~S a dőre szóból komoly való
6 1, 2| komoly való lehet. (Arrius és Claudius el.)~COMMODUS~Ez meglepett,
7 1, 2| azért ő bíró nem lehet. (Claudius, Arrius, Marcia és Lucius
8 1, 2| kívánnám, lenne más. Claudius Pompeius, te is elhoztad
9 1, 2| kinccsel nem bír földi más.~CLAUDIUS~S már üdvöm egészségéhez
10 1, 2| galambot, el ne tépje azt.~CLAUDIUS~Marciámat Lucius bírandja,
11 2, 1| Commodus, Lucilla, Perennis, Claudius, Arrius s többen asztalok
12 2, 1| megvetettenek. (Kifelé).~CLAUDIUS~Én csak hallgatva némán
13 2, 1| Virginia javára, bort nekünk! (Claudius felkel.)~COMMODUS~Claudius,
14 2, 1| Claudius felkel.)~COMMODUS~Claudius, hová sietsz, hogyan mered
15 2, 1| mered elhagyni ünnepünket?~CLAUDIUS~Bocsáss meg, óh, uram, rosszul
16 2, 1| javára, most jön eszembe, Claudius, hogy nékem tetszik ő, és
17 2, 1| mától honja e terem leend.~CLAUDIUS~Óh, fölséges úr! Ő testvérem,
18 2, 1| közül mindkit így észrevesz.~CLAUDIUS~Commodus, hamar eltompult
19 2, 1| menjetek! (Szolgák el.)~CLAUDIUS~Végre kérek és parancsolok.
20 2, 1| és parancsolok. Commodus, Claudius testvére az, szűnj meg,
21 2, 1| ott felém az éhező ebek?~CLAUDIUS~Néped az, mely áldja tetteid
22 2, 1| mind oly dicsőn megyen. (Claudius be.)~CLAUDIUS~Levethetéd-e
23 2, 1| dicsőn megyen. (Claudius be.)~CLAUDIUS~Levethetéd-e minden nemesb
24 2, 3| Terem Pertinaxnál, Pertinax, Claudius, Arrius.)~ ~ARRIUS~A bűn
25 2, 3| lépés és néki esni kell.~CLAUDIUS~Mire jutánk Rómában! Az
26 2, 3| az istenek könyörüljenek.~CLAUDIUS~Igazad van, Arrius, de haj,
27 2, 3| meggyőződésemnek szentelék.~CLAUDIUS~Távozzunk, mert ha együtt
28 3, 2| hallatik. ~Arrius, Commodus, Claudius, Marcia, vendégek.)~ ~COMMODUS~
29 3, 2| Javulásod új erőt önt belénk.~CLAUDIUS~Mi a sírig érted harcolunk.~
30 3, 2| fohászira a néma sír felel.~CLAUDIUS~Ártatlanul! De bátran várom
31 3, 2| Lucilla, Fadilla, Arrius, Claudius, mind elhagytatok, kisújtva
32 4, 1| ki látta, nyugodtan várta Claudius s kitépte nyelvét a porba
33 4, 1| kiadta nagy lelkét a jó Claudius, még halva is fogai közt
34 4, 2| Quintilián életét! Zsarnok! Claudius vére rád kiált! Gyermekinket!
|