Felvonás, Jelenet
1 1, 1| te itt, Hilár? Mi észre sem vevénk.~LUCIUS~Hogy értem
2 1, 1| venni tudtok, adni percet sem már. Ha elrepült a mult
3 1, 1| térdelek, mit eddig nem tevék, sem ember, sem viszonyok előtt,
4 1, 1| eddig nem tevék, sem ember, sem viszonyok előtt, ím könny
5 1, 2| szépségéről híres Marciát be sem mutatod? S te néked is,
6 2, 1| betűnek hízelgésből egyet sem akartok tenni. Ti nyomorultak,
7 2, 2| lábad porába gördül, s ott sem cserélnék véled, gazkölök,
8 2, 3| szokott pedig figyelni egyik sem arra, ha egy nagyobb por,
9 2, 3| van, Arrius, de haj, még sem lehet elhagyni az udvart,
10 2, 4| kínjaim, s örültem, ha senki sem zavart. De most az ég malasztja
11 2, 4| már, halandót hát sehol sem lelek, felfalták-e már egymást
12 3, 1| illatozik felétek, s ki sem megy beléjek, imádni istenét,
13 4, 1| Kilöktek, én könyörületet sehol sem lelek. Most a gladiátorok
14 4, 1| embert, - és embert itt sem lelek.~ELSŐ GLADIÁTOR~Szegény,
15 4, 1| oly okokkal, minőkre senki sem felel.~PERTINAX~Szegény,
16 4, 1| Isten, - és én meghalok, ki sem leszen szeretni már, anyám!
17 4, 1| Ismét! Ez iszonyat! Sehol sem menekedhetem!~LUCIUS~Mind,
18 4, 2| hah! Még magammal számot sem veték. Borzadok, bátyám,
19 4, 2| napvilágot; én véled többé semmit sem akarok. Elhagyva állok,
20 4, 3| születés halálra? S akkor még sem borzadánk; és most a küszöb
21 4, 3| világot a túltól, hol ki sem tudja, mi rejtezik a homályban,
22 4, 3| anyánkat, ha már magadért mit sem teszesz? Szegény anyánkat,
23 4, 3| visszavonhatlanul. Másoknak még az sem adatott.~JULIA~Midőn legszebben
24 4, 5| UDVARONC~Jelesbet gondolni sem lehet.~HARMADIK UDVARONC~
25 Info | és nagyravágyó; egymásban sem hisznek, cselt gyanítva
26 Info | ily alávaló dög féregnek sem való. Egy porban hever a
27 Info | kímélik a kérőt, - te őket sem kímélted. ~Maga égeti le
28 Info | Commodusnak, mint láng.~Soha sem mondtam igazat, csak ha
29 Info | Tudom, nem könyörülsz, én sem tettem soha.~Lucillának
|