Felvonás, Jelenet
1 1, 1| nem szülhete! (Eszmélve.) Hah, de én is rab vagyok csak
2 1, 2| szent sugaltival.~COMMODUS~Hah, a vakmerő lakoljon, igen,
3 1, 2| szerelme ég.~LUCILLA (félre)~Hah, átkozott eset. (Commodushoz.)
4 1, 2| Ki merte bántni Luciát. Hah, átkozott! Lakoljon az nekem.~
5 1, 2| innen elfutott.~COMMODUS~Hah, Fadilla, ez volt tehát
6 2, 1| el, én nyugodni megyek. Hah, átkozott nép, lakolj e
7 2, 1| vessen tőlem így, ha fél. Hah, és ő nincsen itt, kikerüli
8 2, 2| megsebesítve leesik.)~COMMODUS~Hah, átkozottak! Segélyt! Segélyt!
9 2, 2| Be.)~MATERNUS (előlépve)~Hah, mi lesz ebből? Bent zaj
10 2, 2| elhal a távol lég között. Hah, nem lehet bemennem, és
11 2, 2| a hatalmas azt. (Betör.) Hah, átkozottak! (Kisvártatva
12 2, 2| ki, végre Julia.)~JULIA~Hah, ti szolgák! Gyermekem nekem,
13 2, 2| Condianustól követve.)~MATERNUS~Hah, átkozottak! Ez jól talált.~
14 3, 2| Fadilla berohan.)~ARRIUS~Hah, s ti még vigadtok? Átkozott
15 3, 2| őrök, be a vádlottakkal. Hah, átkozott, sima vipera,
16 3, 2| bort, szép Marciám!~MARCIA~Hah! Hát már annyi könyörület
17 3, 2| túl nem számolok.~COMMODUS~Hah! Ne tovább, cudar. Elmúltak
18 3, 2| békén nyugosznak!~COMMODUS~Hah, vakmerő! Vigyétek őt a
19 4, 1| ablakán benéz.~MATERNUS~Hah, bátyám, te ott nézed öcséd
20 4, 1| csók, semmi több.~MARCIA~Hah, iszonyú! Úgy hát az ég
21 4, 1| el nem födi rémalakját. Hah, Virginiám, nékünk halni
22 4, 1| mulattatja társait.~PERTINAX~Hah, e szegénynek kiége mindet
23 4, 1| zajong, Julia elvitetik.) Hah, én nekem szól, és szívem
24 4, 1| gaz ki kérni mer.~MATERNUS~Hah, Virginia! Commodus! Istenek,
25 4, 1| elrohan víva.)~COMMODUS~Hah, átkozott eset; ez rajtam
26 4, 2| setét, és én meghaljak, hah! Még magammal számot sem
27 4, 4| nélkül megfogják.)~MATERNUS~Hah, s nekem egy nyomorult tőröm
28 Info | hogy fájdalmát ne nevessék.~Hah, mi az! Az állat bőg (a
|