Felvonás, Jelenet
1 1, 1| szíved megtörne kínodon.~MAXIMUS (kilépve)~Bátyám, miért
2 1, 1| azt meg nem mondhatom.~MAXIMUS~Ne szegd ily kegyetlenül
3 1, 1| mindig oly igen jó valál.~MAXIMUS~Lásd, bátyám, nem könnyebb-e
4 1, 1| szólt: Szeressétek egymást, Maximus, kövesd bátyádat, mert útja
5 1, 1| az élet a mindenségben.~MAXIMUS~Látom, te nem szeretsz engemet,
6 1, 1| ragad bátyád kedvetlensége, Maximus? Te víg fiú, nem áll neked
7 1, 1| császárral áldják meg isteni?~MAXIMUS (Commodushoz)~S te itt,
8 1, 1| között. (A nép gyülekszik.)~MAXIMUS~A díszmenet közelg. Anyám
9 1, 1| a Szenátus eleibe áll.)~MAXIMUS~Mi ez, Hilár és Commodus
10 4, 3| fogunk, nékünk élni kell. (Maximus bejő.)~MAXIMUS~Bátyám!~CONDIANUS~
11 4, 3| élni kell. (Maximus bejő.)~MAXIMUS~Bátyám!~CONDIANUS~Öcsém,
12 4, 3| Csalódik, engem készen talál.~MAXIMUS~Nem, óh, ezt Marcia eszközlé
13 4, 3| szívesen néked szentelem.~MAXIMUS~Ím, én ismeretlenül jöttem
14 4, 3| halál csak megváltást hoz.~MAXIMUS~Bátyám! Gondold meg, hogyha
15 4, 3| gyalázattal elhajtjuk a fegyvert.~MAXIMUS~Bátyám, hallgass meg engem!
16 4, 3| Condianus hajolni nem tanult.~MAXIMUS~Te egy kebellel bírsz, melybe
17 4, 3| bilincsek sulyokhoz képest.~MAXIMUS~Képzeld hát anyánkat, ha
18 4, 3| Erősítőm a drága öntudat.~MAXIMUS~Te maradsz? És én átéljelek?
19 4, 3| büszke leszek.~CONDIANUS, MAXIMUS~Anyám, drága jó anyám!~JULIA~
20 4, 3| Vizet önt fejökre és alél.)~MAXIMUS~Anyám, dicső anyám, ah,
21 4, 3| halni menni, vajh, mi kín!~MAXIMUS~Anyánk csendes álomba merült.
22 4, 3| legalább felejti kínjait.~MAXIMUS~És te, jó Virginiám, hogy
23 4, 3| állok itt s oly elhagyott!~MAXIMUS~Még álma is mi vagyunk neki,
24 4, 3| Honom! Fel új honba most! (Maximus Condianussal el.)~VIRGINIA~
|