Felvonás,  Jelenet

 1   1,  2|      bizalmat megérdemelni, légyen éltem főcélja csak.~COMMODUS~Hogyan?
 2   1,  3|             a dőre fény között. És éltem jelen Elyseumomat, mert
 3   1,  3|           érzetét, dacolni vésznek éltem útjain.~PERTINAX~Óh! Mily
 4   1,  3|         nehéz fellegként elborítja éltem fény egét, s abból a gondolat
 5   2,  1|        atyámtól, anyámtól, elorzta éltem végső birtokát, elfosztá
 6   2,  2|           vala. Megvetve, kisújtva éltem az emberektől, és szívem,
 7   2,  4|          kánya elvivé; elorzták ők éltem tavaszát, nekem a tél maradt,
 8   3,  2| kérdezheted ezt? Midőn tudod, hogy éltem benned él!~COMMODUS~Úgy?
 9   4,  1|            emberré teszi, - nyomor éltem feltartásáért. Eltitkolám
10   4,  1|          feltartásáért. Eltitkolám éltem tüzét, melyet az ég gyújta
11   4,  1|          mutatnom, hogy megérdemlé éltem, hogy élet legyen. De föl
12   4,  1|            Nem azért szidlak, hogy éltem elvevéd, hogy beárulál,
13   4,  2|             Én meghalok! Reményim, éltem, minden! Átok reátok! Átok,
14   4,  3|        átéltem én! Átéltem kisírni éltem csillagit, üvöltni, a hon
15   4,  3|            akkor, akkor miért adám éltem, üdvöm, boldogságomat, egy
16   4,  3|          az ég s világ. És én újra éltem gyermekimben, és üdvöm,
17   4,  3|           Ez erősíte engem viharos éltem tengerén. Ez tartá fel hajómat
18   4,  5|          itt üdőm, még nékem borús éltem útjain ezer vihar között