Felvonás, Jelenet
1 1, 1| éltemet? Vedd el, hatalmas úr! Úgyis, ha kívánod, bármi
2 1, 1| ő neked? Te oly hatalmas úr vagy, ő láncival csörgve
3 1, 1| Bocsáss meg néki, óh, felséges úr!~COMMODUS~Kinek szószólói
4 1, 2| ARRIUS~Itt áll fiam, fölséges úr, kinek szívében a hon szerelme
5 1, 2| hozasz.~ARRIUS~Fölséges úr, én nem értelek.~COMMODUS~
6 1, 2| Igen kegyes vagy, felséges úr! A gyönge repkényen örülni
7 1, 2| neked.~PERENNIS~Fölséges úr! Érzem e megtisztelés becsét,
8 1, 3| hasztalan keres sok hatalmas úr, a dőre fény között. És
9 2, 1| leend.~CLAUDIUS~Óh, fölséges úr! Ő testvérem, nem, ez így
10 2, 1| megszűnt a zaj, fölséges úr! Mi már megmenekedénk.~COMMODUS~
11 2, 2| vezetni tengerén.~MATERNUS~Te úr valál bölcsődbe, átkozott,
12 3, 2| CLEANDER~Pertinax, felséges úr, kinek rabszolgája vagyok,
13 4, 1| Marcia?~MARCIA~Fölséges úr, - többé már ki nem állhatom.
14 4, 1| ELSŐ GLADIÁTOR~Fölséges úr, tömlöcébe mentünk Arriusnak,
15 4, 4| boldogtalanon, elvevé az Úr elméje világát, betölt már
16 4, 4| jótékony fényét, melyet az Úr minden teremtményinek adott.
|