Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|      imám a hon, imádom azt még Marciám előtt. De a világ oly furcsa,
 2   1,  2|      hogy égi isten ő. De, szép Marciám, remélhetjük-e, hogy többször
 3   2,  1| birtokát, elfosztá szívem, mert Marciám az övé leve. Óh, szakadj
 4   2,  1|         kedves, engemet?~LUCIUS~Marciám, ah! Hogy eltűnél.~MARCIA~
 5   3,  2|            COMMODUS~Ide, kedves Marciám! Ide tölts bort nekem, kezeidből
 6   3,  2|   sikert. De ne többet erről. - Marciám, önts többet, el kell hajtanom
 7   3,  2|     COMMODUS~Azt tartod? És te, Marciám?~MARCIA~Ez álom egy nagy
 8   3,  2|        dicső e nagy temetkezés. Marciám, el, el nyakam közül. Szebb
 9   3,  2|     győzelembe dicsőülni fogsz. Marciám - az istenek veled! (Elvitetik.)~
10   3,  2|        maradsz, önts bort, szép Marciám!~MARCIA~Hah! Hát már annyi
11   4,  1|       agyamat. Jó reggelt, szép Marciám. Te Jupiter Iphigéniája
12   4,  2|      vér van csak mindenütt. Te Marciám valál, most kedvesem a halál.~
13   4,  2|     síron megtörik. Nézd, nézd, Marciám, a puszta utcákat, a halál
14   4,  5|         többi.)~ ~COMMODUS~Jőj, Marciám, jőj, önts be bort nekem!
15   4,  5|  Commodus, igyál!~COMMODUS~Úgy, Marciám. Ha szerelmedben is ily
16   4,  5|         sötét, sötét, - segély, Marciám, - ha, ha, sötét. (Egy párnára