Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|      Sötét gyanúk váltják fel egymást keblem éjjelén, s mindenütt
 2   1,  1|   vezetve, szólt: Szeressétek egymást, Maximus, kövesd bátyádat,
 3   2,  2|    meg őt!~CONDIANUS~Így kell egymást viszont látnunk? Ez kegyetlen,
 4   2,  2|     kevéssé s közös keservünk egymást ölje el.~LUCIUS~Nem, nékem
 5   2,  4|    sem lelek, felfalták-e már egymást mind, hízva a rokon szű
 6   3,  1|       az emberek mint kerülik egymást vérengző vadakként, bennek
 7   3,  2| maradsz. Hisz mi már ismerjük egymást, ne oly visszatartólag,
 8   4,  1|     Mind, mind, mind, öljétek egymást, emberek! A barmok élnek
 9   4,  2|    embereknek ismerendik mind egymást, testvérileg. (El. Marcia
10   4,  2|    zavartalanul örökre bírjuk egymást. Lucius, higgy nekem, szeress,
11   4,  3|      még véresen csókolandják egymást, ezt mondani büszke leszek.~
12   4,  3|  gyermeki, melyeknek úgy kell egymást szeretni, mint ti szeretitek.
13   4,  3|    akkor, zavaratlanul bírjuk egymást a fénysugárokon.~JULIA (
14   4,  5|      legyen, ha viszontlátjuk egymást, letöröljük bánatkönnyeinket. (
15 Info   |       én nyerjek nevet.~Mikor egymást akarják csalni, hogy ravaszkodnak,
16 Info   |   által - s hogy feketítik be egymást.~~Jelenetek~Jól esik a szenvedés,