Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|         Uram, mire nincs joguk a föld hatalminak; mivel az ég
 2   1,  2|       szolgának, kinek semmije e föld körén, a rény eszméje az,
 3   1,  2|          úgy galambként szelíd e föld körén. Ő azt vitatta, hogy
 4   1,  3|     földi bilincsei, kacaghatá e föld ítéletét. De én itt maradtam,
 5   2,  2|         sugárza felém, mosolya e föld rózsahajnalán, a gyönge
 6   2,  3|     PERTINAX~Rossz előjelekkel a föld, és az ég tele; nem szokott
 7   2,  4| szivárvány gyanánt ez emberlakta föld borúiról; de megmaradt szívemben
 8   2,  4|      lesülyedve így? Miért bújna föld alá a nap sugáritól? Mi
 9   2,  4|          s nem volt gondja e por föld picinke emberire. Miféle
10   2,  4|    emberek vagytok tehát, hogy a föld alá bujtok? Nem elég tágas-e
11   4,  1|     szörnynek, hogy felhabzott a föld.~MÁSODIK GLADIÁTOR~S a nép
12   4,  1|   bilincsbe! Óh, ég, szakadj le, föld, meny, pokol, Isten, démon,
13   4,  4|       hogy könyörüljek rajtad? A föld alól is kiástok, nyomorúk!
14   4,  5|         csak hamar. - Nézd ég és föld, megvan, megtörtént, elhunyt
15   4,  5|     legyenek hamvaid és könnyű a föld csontjaidnak. Még nekem