Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|            fel s alá, midőn hon jövet azon setétesb utca szegletén
 2   1,  1|              nem kerülheti ki a hajós azon szirtet, melyt nem ismér,
 3   1,  1|          vívtál az ősi Dunánál, esdve azon időt, mely borostyániddal
 4   1,  2|               igen, de mord testvérei azon rideg, bezárt keblű hősök,
 5   1,  2|         népnek foglalatosságot adunk; azon nép, melynek magával dolga
 6   2,  1|            létezik. Ti rontottátok el azon nemes csírákkal telt kebelt,
 7   2,  1|           tenni nem akartok; átkozott azon fiú, ki éhezni látva a szülőt,
 8   2,  2|              kell ám, mert magasan ül azon sas, melyet le akarok szúrni,
 9   3,  2|            mint tetteid, de nem látod azon kör cudarságát, mely vezet;
10   4,  1|             mutat.) Nézd, nézd, látod azon égi nemtőt? Ne higgy neki,
11   4,  1| vendégszeretetünket, visszaadva nékem azon hazát, hol újra zavaratlanul
12   4,  2|           tudják, nem átkom által. De azon szent törvény után, melynél
13   4,  3|            vásárolánk meg? Minő lenne azon nyugalom, melyet testvérünk
14   4,  3|              tenszívetekben van. S ha azon órákat, melyeket ti elém