Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|  Quintiliana porba térdepel, egy éltet esd, mi nem tiéd, Uram,
 2   1,  2|          nem tudsz adni majd egy éltet is. Szívedre száll az átok,
 3   1,  3|        lesz, maga tevé magát. Te éltet adtál, viselve gyermekedre
 4   1,  3|      annak hajnalában egy hosszú éltet tesz nyomorulttá. De én
 5   2,  2|    megfagyva nyugalmat lelek. Az éltet a természet adá, te tanítál
 6   2,  4|         keblem érzetén, és én az éltet úgy szerettem benne; mert
 7   2,  4|      orozva adnak életért, és az éltet nem ők adák nekik. Ezek
 8   4,  1|           te hoztál ennyire. Egy éltet vásároltam meg avval, egy
 9   4,  1| vásároltam meg avval, egy nyomor éltet, mi éltünknek egyetlen célja
10   4,  5|         semmi, kiölöm belőlük az éltet és majd a holttetemen könnyen
11   4,  5|         egy világba tudtak volna éltet lehellni, most kihalva,
12 Info   |      talál.~Másik: Csak egy órai éltet, valami cselt vagy véletlent,
13 Info   |         nő! - S mond Marcia: Egy éltet rontott el, én nem leszek