Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|    Az embernek szíve nem kő, tudod, s egy elhagyott embertárs
 2   1,  1|  CONDIANUS~Virginiám, akkor, tudod, tündöklik az ég, és hízelegve
 3   1,  2| Virginiával mitévők legyünk? Tudod, kiről már szóltam én neked.~
 4   2,  1|    őt nekem, munkád jutalma, tudod, hogy nagy leend.~PERTINAX~
 5   2,  1|    kell; az Elyseum édesebb, tudod, ha tiltva vészeken érünk
 6   2,  2| Saturnus aranykora alatt, és tudod, azólta minden elveszett;
 7   2,  3|    nyelt le már. Cleander, s tudod valóban, hogy e hír igaz?
 8   3,  2|    te kérdezheted ezt? Midőn tudod, hogy éltem benned él!~COMMODUS~
 9   4,  1|       COMMODUS~Badar beszéd. Tudod, hogy szeretlek, visszaélsz
10   4,  1|   hogy gyomrod tele. Hát nem tudod, hegy vígnak tartja az a