Felvonás,  Jelenet

 1   2,  1|        kebled, hallj meg mégis engem, és ha ember ezred szikrája
 2   2,  1|    hadd meg Marciámat, ölj meg engem és áldni fog e vészletörte
 3   2,  2|        mert minden egyes ember engem megvetett, egy imám a hon
 4   3,  2|       vitess tömlöcbe, ölj meg engem is.~COMMODUS~Te maradsz,
 5   4,  1|    Filozófus, te eb, te ember. Engem igen megcsaltak az emberek,
 6   4,  3|  váljak el éltemtől! Csalódik, engem készen talál.~MAXIMUS~Nem,
 7   4,  3|        tőled várhatám! De nem, engem mondanak bűnösnek, én halok
 8   4,  3|   MAXIMUS~Bátyám, hallgass meg engem! Repül az óra, és majd későn
 9   4,  3|   öntöm malasztját. Ez erősíte engem viharos éltem tengerén.
10   4,  5| megcsókolna, ha odamennél vagy engem megölne? Óh, nem, ő most