Felvonás,  Jelenet

1   1,  1|     Virginiám, mi öröm hajnallott élted szép egén, mi bú felleg
2   1,  1|        valál, hogy lemondva máris élted, egész házunk gyászba borult,
3   1,  1|        szolga kezdi azt. Kívánom, élted rózsahajnalát ne zavarja
4   3,  1|   testvéredet magadtól, Commodus, élted szebb korányán s a testvér
5   3,  2| rabszolgája vagyok, több társival élted ellen összeesküdött, nékem
6   4,  2|      Átkozott zsarnok! Lement már élted napja, veszve vagy! Most
7   4,  2|           midőn tőrömet rántottam élted rejtekébe. De, polgárok,