Felvonás,  Jelenet

  1   1,  1|        hozának vissza ősi padunkhoz, te kedves bátya, tégedet. Ládd,
  2   1,  1|             keservt hoz az.~VIRGINIA~Te jó testvér vagy, halld hát
  3   1,  1|           név ez, Bátya, ugyebár? De te oly komoly vagy, nem is
  4   1,  1|              csak, mint elhagyottat. Te mindig komolyb leszesz?~
  5   1,  1|           árva dért s fagyot hozand. Te gyönge virág vagy, és ha
  6   1,  1|              Bátyám, minő viseleted! Te engemet ijesztsz, bátyám,
  7   1,  1|            nem lehet. (Virginiához.) Te oly kegyes vagy, e világ
  8   1,  1|             tüstént hozzád megyek, s te napként győzendsz szívem
  9   1,  1|             azoknak örömeit. S midőn te oly beteg valál, hogy lemondva
 10   1,  1|         pálya volt.~CONDIANUS~Öcsém, te mindig oly igen jó valál.~
 11   1,  1|         vágyd tudni titkomat, öcsém! Te még az élet rózsakorában
 12   1,  1|         mindenségben.~MAXIMUS~Látom, te nem szeretsz engemet, érzem
 13   1,  1|              minden, mi vagyok, azzá te tevél, és megfizetni érte
 14   1,  1|           Róma vére hát? De, szolga, te érzni, szólni mersz, fojtsd
 15   1,  1|              kedvetlensége, Maximus? Te víg fiú, nem áll neked a
 16   1,  1|      Commodus hallgatózva kilép.) És te, Condianus, mi túlvilági
 17   1,  1|              lenne tán.~LUCIUS~Ah! S te itt, Maternus? Örüljetek
 18   1,  1|              MAXIMUS (Commodushoz)~S te itt, Hilár? Mi észre sem
 19   1,  1|              öltözetnek beszéded is, te tetszesz nékem durcás arcodért,
 20   1,  1|            mint házi őrebem, bár azt te érted odadni, nem szeretném.
 21   1,  1|               El.)~MATERNUS (dühvel)~Te szolga! Gaz! Te átkozott
 22   1,  1|              dühvel)~Te szolga! Gaz! Te átkozott pribék! Mi áruló
 23   1,  1|               Mi áruló fajzatja vagy te eb, mert Róma ily fiút nem
 24   1,  1|        hontalan.~LUCIUS~Maternus, és te ily tűzbe vagy? Felengedél
 25   1,  1|        környeztek gyermek engemet, s te rab anyától rab születtetél,
 26   1,  1|           öntve két alakba.~MATERNUS~Te jó vagy, egy a sok kaján
 27   1,  1|      szívedre jobbodat. Lethe vizére te teteted magad; ezen könnyelmű,
 28   1,  1|               atyja halála miatt. De te letörleni jöttél szemiből
 29   1,  1|           szemiből keserve könnyeit. Te jövél nékünk vigasztalóként,
 30   1,  1|           hozhatsz vétségedre, szólj te is, s így megcáfolom, hogy
 31   1,  1|         libatiót hozánk. Mi ő neked? Te oly hatalmas úr vagy, ő
 32   1,  1|         zavarja soha se fergeteg, de te igen is jó vagy e világra,
 33   1,  1|           igen is jó vagy e világra, te mord körén boldog sose lehetsz,
 34   1,  1|              lény! E korban, Rómában te egyedül érzesz a hon leányi
 35   1,  1|     érzéketlenül elhagyják anyjukat. Te vagy egyetlen, ki megvetve
 36   1,  2|        kíséret.)~ ~COMMODUS~Lucilla, te távollétünk ólta hymennek
 37   1,  2|            Marciát be sem mutatod? S te néked is, Fadilla, távollétem
 38   1,  2|             hideg ajkain a halálban, te ígéréd, hogy Arriust hallgatni
 39   1,  2|                Commodushoz.) S mivel te a hazának egy reménye vagy,
 40   1,  2|    találkozánk, de hagyjuk ezt most. Te agg Arrius, te még ősz fejedre
 41   1,  2|             ezt most. Te agg Arrius, te még ősz fejedre pártütést
 42   1,  2|              és így nem vétkezik. De te, ki híved ellen szólni mersz -~
 43   1,  2|              más. Claudius Pompeius, te is elhoztad szép testvéredet,
 44   1,  2|          tőlünk elveszett. Pompeius, te gazdagabb vagy nálam, mert
 45   1,  2|              LUCILLA~Fölséges öcsém, te így beszélsz, nem bírhat-e
 46   1,  2|   túlvilágban egy boldogabb való. De te hatalmas vagy s mi kéne
 47   1,  2|         előtte rab a kis madárka is. Te vagy a sas, fölötted senki
 48   1,  2|            tenni bírsz.~ARRIUS~Igen, te hatalmas vagy, öcsém, a
 49   1,  2|         társaid közül, nem a nép van te érted, de te vagy népedért,
 50   1,  2|           nem a nép van te érted, de te vagy népedért, és számot
 51   1,  2|              bírák minden életért. S te nem tudsz adni majd egy
 52   1,  2|             sötét habjai fölötted és te elveszél.~LUCILLA~Jó testvérem,
 53   1,  2|            szent ígéretét. Lucillám, te egyetlen vagy, ki híven
 54   1,  3|            mi lesz, maga tevé magát. Te éltet adtál, viselve gyermekedre
 55   1,  3|           gondot, mint ezernyi szem, te szívet adtál, elmét és érzelmet,
 56   1,  3|             megtörik. (El.)~PERTINAX~Te jó fiú vagy, az ég megáldjon
 57   1,  3|             gyermekid vagyunk, s míg te tisztelve, fény között töltöd
 58   1,  3|         életperced már. Utat csinálj te is, nem látod-e, e világon
 59   1,  3|        világon minden helyet csinál? Te hasztalan foglalod el tiédet
 60   1,  3|             önmagatoknak. Atyám, már te nem élvezed jószágaid, kéjeket,
 61   2,  1|        között, tudom, hogy jól ítél. Te nem vagy gonosz, de gyönge
 62   2,  1|          egekbe hat! (Lucillához.) S te asszony, te megvetésre érdemetlen
 63   2,  1|           Lucillához.) S te asszony, te megvetésre érdemetlen már,
 64   2,  1|          iszonyú lesz akkor átkotok; te a gyöngédebb nemnek tagja
 65   2,  1|           életért? Perennis, segíts, te tetted mindezt. Segíts,
 66   2,  1|        számadást kér egy alattvalód, te neki számadással tartozol.
 67   2,  1|           hogy nyugton alhassék, míg te virrasztasz érte, most kéri
 68   2,  2|            vérezek. Járj boldogul, s te áruló, a sasnak körme közt
 69   2,  2|             fog.~MATERNUS~Virginiám! Te érted meghalok, érted szívesen
 70   2,  2|            Az éltet a természet adá, te tanítál élni éltemet, ha
 71   2,  2|           vezetni tengerén.~MATERNUS~Te úr valál bölcsődbe, átkozott,
 72   2,  2|          Úgy-e, jó madár, megfogánk! Te gyáva, éji lator, te csúf
 73   2,  2|      megfogánk! Te gyáva, éji lator, te csúf lázadó.~MATERNUS~Semmi
 74   2,  2|               PERENNIS~Itt van jele, te vakmerő hazug.~MATERNUS~
 75   2,  3|           engedé neki. Cleander, óh, te vélem egy kegyetlen tréfát
 76   2,  3|             az atyát, arcod mutatja, te eleget tudsz. Átkozott hát
 77   2,  3|          rossz vala. Most, Cleander, te vagy csak egy fiam. Két
 78   2,  3|          veled, már jó úton vagy, és te, atyám, majd véled számolunk.~ ~
 79   2,  4|          sugáritól? Mi vén kopó vagy te, vagy embernek nevez az
 80   2,  4| szerencsétlen? Jól kitaláltad, mától te lészesz istenem. Te jobb
 81   2,  4|            mától te lészesz istenem. Te jobb isten leszesz, mint
 82   3,  1|              szerencsétlennek lenni. Te menj csak, intsd a cethalat,
 83   3,  2|               Perennis jő.)~MARCIA~S te ihatsz, míg kint a nép dühöng,
 84   3,  2|            megsebesíteték?~LUCILLA~S te kérdezheted ezt? Midőn tudod,
 85   3,  2|              COMMODUS~Azt tartod? És te, Marciám?~MARCIA~Ez álom
 86   3,  2|             zsarnok ékszere, a por s te, győzelembe dicsőülni fogsz.
 87   3,  2|           ölj meg engem is.~COMMODUS~Te maradsz, önts bort, szép
 88   3,  2|       szólanom, s ez végszavam lesz. Te gyönge vagy a pillanat benyomásának
 89   3,  2|             benyomásának ellenállni. Te nem vagy oly rossz, mint
 90   3,  2|           istenek adák, mely rajtad, te gyáva kényúr, megtörik!
 91   3,  2|          halál lesz, de ám legyen, a te javadért, nagy császár,
 92   3,  2|           hogyan mertél kardot vonni te is embereim ellen, ez büntetést
 93   3,  2|            ez büntetést érdemel! - S te szép Virginia, mert így
 94   3,  2|              Fölségesen beszélsz. És te, szelíd, kis gerlicém, te
 95   3,  2|            te, szelíd, kis gerlicém, te sírsz? Haragszol, hogy imádlak?
 96   3,  2|       bajnokon könyörültek szíveink, te édes szavakkal akarád a
 97   3,  2|            élnem vagy halnom egy! De te! De te! Védetlen galamb
 98   3,  2|           vagy halnom egy! De te! De te! Védetlen galamb a sas körmei
 99   4,  1|         hagyjatok.~MÁSODIK GLADIÁTOR~Te nékem nem tetszel, ember.
100   4,  1|            nékem nem tetszel, ember. Te jobban kitalálnád őt kérdezni,
101   4,  1|          néki felelni kedve van reá. Te nem vívhatsz vele.~LUCIUS~
102   4,  1|              elménkbe. Óh, Commodus, te hoztál ennyire. Egy éltet
103   4,  1|              vagyok magam. Jó napot, te felfordított villa, mit
104   4,  1|       kellene messze mennem! De hát, te jóllakott Filozófus, te
105   4,  1|              te jóllakott Filozófus, te világ csudája, te szélzsák,
106   4,  1|         Filozófus, te világ csudája, te szélzsák, ki úgy adod vissza
107   4,  1|             kebel oly szélzsák, mint te.~PERTINAX~Ah, itt egy esztelenre
108   4,  1|            vagyok, igen, ellenséged, te vén Filozófus, te eb, te
109   4,  1|        ellenséged, te vén Filozófus, te eb, te ember. Engem igen
110   4,  1|             te vén Filozófus, te eb, te ember. Engem igen megcsaltak
111   4,  1|              oly sima képek volt! De te vagy az, ki azt hitetéd
112   4,  1|        társaimat; ösmerlek, hydra, s te tudatlan eb vagy, nem ismered
113   4,  1|            Jó reggelt, szép Marciám. Te Jupiter Iphigéniája vagy?~
114   4,  1|             legyen ő türelmesb, mint te engedő és ne féld, hogy
115   4,  1|             A dologhoz csak.~JULIA~S te, Virginiám, oly néma vagy,
116   4,  1|       szótlan állok itt. Ah leányom, te nálam boldogabb vagy.~LUCIUS~
117   4,  1|             vagy.~LUCIUS~Nézd, nézd, te bőrzsák. Ezt szép lesz nézni,
118   4,  1|         benéz.~MATERNUS~Hah, bátyám, te ott nézed öcséd halálküzdését,
119   4,  1|        Virginiát.~COMMODUS~Hallgass, te nő vagy, nem értesz ehhez.
120   4,  1|        alkotsz és a törvény szolgája te vagy. Óh, mi boldog lenne
121   4,  1|          vetni magát. Mert a törvény te vagy.~COMMODUS~Hallgass,
122   4,  1|           szirt.~LUCIUS~Mit beszélsz te, filozófus? Hej, látszik,
123   4,  1|            Minden való. Isten veled, te egykor szép, oly szép, dicső
124   4,  1|             Anyám, drága jó anyám! S te, Commodus, szerelemre akarsz
125   4,  1|     szerelemre akarsz kényszeríteni, te gyilkosom, véghetlen a szerelem,
126   4,  1|              akarsz-e kényszeríteni, te por, te semmi! Óh, hatalmad
127   4,  1|      akarsz-e kényszeríteni, te por, te semmi! Óh, hatalmad a gyönge
128   4,  1|            LUCIUS (rádől)~Atyám, ah, te drága jó atyám! Igen, atyám
129   4,  1|              semmi, semmi e világon. Te szerettél engemet, atyám,
130   4,  1|         felemelhesse azokat ellened, te zsarnok, te semmirevaló,
131   4,  1|          azokat ellened, te zsarnok, te semmirevaló, és mégis bilincsbe!
132   4,  1|       tegyetek egy borzasztó kegyet. Te erényes hölgy, légy kerítő,
133   4,  1|            Mi nehéz ítéleted.~LUCIUS~Te honfi, add el hazádat. Te
134   4,  1|            Te honfi, add el hazádat. Te gyermek, öld meg atyádat,
135   4,  1|        Istenbüntetés. - Ah jó atyám, te meghaltál fiaddal, és nincs,
136   4,  2|           átkozott! Szégyen fejedre. Te igának születél, igába görbede
137   4,  2|           addig tennem, tűrnöm kell. Te már boldog vagy a semmiben,
138   4,  2|         szíved ezernyi cselszövényt, te oly nyugodtan szenvedsz
139   4,  2|              vér van csak mindenütt. Te Marciám valál, most kedvesem
140   4,  2|            reánk. Ez nem való nekem. Te megcsaltál, kegyetlenül,
141   4,  2|      Luciusom, édes mindenem.~LUCIUS~Te tréfálsz, te meg akarsz
142   4,  2|        mindenem.~LUCIUS~Te tréfálsz, te meg akarsz csalni, de tudom,
143   4,  3|              az őröknél. Én maradok, te menj, az istenekre! Menj,
144   4,  3|              bűnösnek, én halok meg. Te élj! Néked még oly kevés
145   4,  3|              tettem volna-e azt, mit te tevél? Gondolj anyánkra,
146   4,  3|          hajolni nem tanult.~MAXIMUS~Te egy kebellel bírsz, melybe
147   4,  3|             a drága öntudat.~MAXIMUS~Te maradsz? És én átéljelek?
148   4,  3|          felejti kínjait.~MAXIMUS~És te, jó Virginiám, hogy vagy
149   4,  3|              jó Virginiám, hogy vagy te, édesem?~VIRGINIA~Sokat,
150   4,  3|             az ébredés keserv leend. Te jó, dicső anya, én szólni
151   4,  3|            szólni nem tudok, Marcia, te jó, nemes hölgy, te néked
152   4,  3|          Marcia, te jó, nemes hölgy, te néked adom által mindenem,
153   4,  3|             drága hölgy. Utána jössz te is majd egykoron. S akkor,
154   4,  5|            Nőbeszéd! Ne zavarjon ez. Te halálmadár vagy, ki mindig
155   4,  5|      Nigricius, vagy én? Mérkőzzünk. Te légy a bíró, Micilius. (
156   4,  5|        nagyobb?~COMMODUS~Azt hiszem, te - nincs még - (Nigricius
157   4,  5|             magasb helyen állt, mint te, Augustus, - itt, ezen eltépett
158   4,  5|       komédiás lőn?~COMMODUS~Készíts te csak nekem egy pohár hűtő
159   4,  5|           Nem hiszed, Commodus, mert te féled a halált, mert néked
160   4,  5|           lerázni földi láncait, hol te, zsarnok, őket nem zavarhatod,
161   4,  5|             várom a szabadító napot. Te nem fogod fel, úgy-e ezt,
162   4,  5|      Háládatlan skorpió. - Maternus, te védő nemtőm, jó ember, Istenem
163   4,  5|       örömzaj.)~LUCIUS~Mit beszélsz, te szép démon? Megfizette vétkeit?
164   4,  5|            én élek.~MARCIA~Néked is, te boldog, csak néhány perc
165   4,  5|              perc van még életedből. Te Commodus borából ivál. Csak
166   4,  5|              Virgi -~MARCIA~Nyugodj, te nagy lélek. Levetetted láncidat.
167   4,  5|         kíván. Fiam, dicső nagy fiam te, itt heversz porban, égi
168   4,  5|        kizárva minden szent reményt. Te az árulás áldozatja lettél.
169 Info   |       Maternus: Mindenki ebnek hitt, te szépen szólítál, s tudja
170 Info   |         Érdemlett bosszú hideg kéje, te szörnyű vagy, nő! - S mond
171 Info   |          ugyan nem hiszek Istent, de te hiszesz, ígérj, tudom megtartod,
172 Info   |        istenek is kímélik a kérőt, - te őket sem kímélted. ~Maga
173 Info   |        Cleander! de mi itt lakunk. - Te mondtad, vesszen a nép,