Felvonás, Jelenet
1 1, 1| körnek édenét, de bocsássák meg házam Láresi, én a hazának
2 1, 1| gyanú bánt értem? Mondd meg, óh, nekem, mondd szíved
3 1, 1| hamar. Mostan tehát áldjanak meg istenim, tüstént hozzád
4 1, 1| kedves ajkaidra. Óh! Valld meg nékem, valld meg szerető
5 1, 1| Valld meg nékem, valld meg szerető testvérednek, kinek
6 1, 1| de búm okát ne kérdd, azt meg nem mondhatom.~MAXIMUS~Ne
7 1, 1| Ne szegd ily kegyetlenül meg a bizalom rózsapántjait,
8 1, 1| Rómát császárral áldják meg isteni?~MAXIMUS (Commodushoz)~
9 1, 1| ver a hon felé. Óh, valld meg, Lucius, hogy szívemhez
10 1, 1| szívemhez szoríthassalak; valld meg, hogy kettőt szeressek benned:
11 1, 1| Elvégezém.~COMMODUS~Halj meg tehát! De ki szolgája vagy?~
12 1, 1| parancsok isteninknek. Ne szegd meg azt, és áldom létedet, add
13 1, 1| venni bűn neked. Bocsáss meg, óh, ezen szolgának és legyél
14 1, 1| nép szerelme lesz. Bocsáss meg néki, óh, felséges úr!~COMMODUS~
15 1, 1| de mit is köszönjem én meg, nemes hölgy, tettedet.
16 1, 2| S szavad tetteddel úgy meg nem egyezik, midőn testvéredet,
17 1, 2| nem szabad?~ARRIUS~Bocsáss meg, bátyám, nem akartam a császárt
18 1, 2| nevetve)~Így csalt tehát meg fáma engemet, ki tégedet
19 1, 2| ha elveit tőled tanulta meg.~ARRIUS~Uram! Tetteim sorában
20 1, 2| mersz -~COMMODUS~Bocsáss meg, Arrius, igen hibáztam;
21 1, 2| férget a kis madár eszi meg, s a kis madár mindent magáénak
22 1, 2| mondd ki oly korán ítéleted, meg találnád bánni azt.~COMMODUS~
23 1, 2| szólj.~LUCILLA~Ígérd előbb meg, hogy megbocsájtsz neki.~
24 1, 2| soha trónom elébe, hogy meg ne törjem bocsánatom szent
25 1, 3| lángjaként. Óh, ne csaljátok meg, istenek, e szent remény
26 1, 3| mely annál inkább rögzik meg keblem belseiben, mentül
27 1, 3| megbocsájttak, rabgyermekim nekem, s meg nem vetették a kaján atyát!
28 2, 1| menj, Pertinax, kerítsd meg őt nekem, munkád jutalma,
29 2, 1| lázadó? Utána hát, fogjátok meg hamar! (Néhányan utána mennek
30 2, 1| ünnepünket?~CLAUDIUS~Bocsáss meg, óh, uram, rosszul vagyok.~
31 2, 1| hízelgéstől kebled, hallj meg mégis engem, és ha ember
32 2, 1| tán lehetlen is. De hadd meg Marciámat, ölj meg engem
33 2, 1| hadd meg Marciámat, ölj meg engem és áldni fog e vészletörte
34 2, 1| Claudius testvére az, szűnj meg, vagy átkom az egekbe hat! (
35 2, 1| purpurra, hogy fényben haljatok meg. (Kint újra zaj.) Hát újra
36 2, 1| könyörgő, menni én; ki tiltja meg ezt nekem? Én tisztelem
37 2, 1| előtt? (Letérdel.) Halljátok meg átkomat, istenek, itt esdek
38 2, 2| keblembe zártam, hagy azt meg ne fertőztesse az emberek
39 2, 2| üdvözlete.~MÁSODIK GYILKOS~Halj meg, vérengző zsarnok, vétkeid
40 2, 2| most siess tehát, és öld meg a hydrát, mely nézd, nézd,
41 2, 2| temetőnk átkos gyomra lesz. Öld meg őt!~CONDIANUS~Így kell egymást
42 2, 2| reményem, ez megöl. Gondold meg, keblemből kitépte szívemet
43 2, 3| CLEANDER~Ládd, tedd, atyám, meg gyermekednek első kérését
44 2, 3| eszközét rosszul választá meg. Egy jó atyának megveti
45 2, 4| által ismerteté magát velem meg, ő kegy egészen és kegy
46 2, 4| mutatja, még gyermek vagy, még meg nem értél a véghatárnak,
47 3, 1| LUCIUS (előlépve)~Mi ez? Aha! Meg akarnak dicső munkámban
48 3, 1| semmi, mondom. Én ölöm meg őt. Emberek, mit tett nektek,
49 3, 1| Emberek, mit tett nektek, hogy meg akarjátok fojtani őt? Nem
50 3, 1| hogy kiszárad a tenger, én meg nem fúlok, próbáltan könnyeimmel.~
51 3, 1| nehéz ítéleted! Óh, szakadj meg, szív, vedd, Isten, el elmém
52 3, 2| ez álnok barátokat! Térj meg! S az árva nép újra atyának
53 3, 2| kell, férfiak; kik osztják meg velünk a vészt? (E szókra
54 3, 2| most ez egyszer mentsetek meg istenim! Lucilla! Perennis!
55 3, 2| cselszövényről, vitess tömlöcbe, ölj meg engem is.~COMMODUS~Te maradsz,
56 3, 2| CLEANDER (belépve)~Bocsáss meg, Isten, Hercules! Hogy egy
57 3, 2| CLEANDER~Úgy örökre verjenek meg Róma isteni, jutalmam uramtól
58 3, 2| nem hivém, s amint látom, meg is büntetéd már a vakmerő
59 4, 1| oldalról vérez, nem elől támad meg.~ELSŐ GLADIÁTOR~És ennek
60 4, 1| császár, mert félt, hogy meg találná látni, tette mily
61 4, 1| ennyire. Egy éltet vásároltam meg avval, egy nyomor éltet,
62 4, 1| ily áron kiváltva életem, meg kell mutatnom, hogy megérdemlé
63 4, 1| MARCIA~Ah, ne törj szív meg! E próba oly nehéz. S oly
64 4, 1| magad egy nő előtt s bocsáss meg Virginiának. Ládd, ne legyen
65 4, 1| Commodus, az istenekre, mentsd meg Virginiát.~COMMODUS~Hallgass,
66 4, 1| ez? Az istenekre, bocsáss meg Virginiának! Commodus, légy
67 4, 1| világon, még néki nem telt meg keserve mérője.~JULIA~Gyermekem,
68 4, 1| utolszor kérlek, bocsáss meg nekik.~COMMODUS~Rajta, a
69 4, 1| Hol van leányom? Ég, add meg őt nekem! Leányomat, Jupiter,
70 4, 1| Őtet ide nekem, hogy fojtsa meg őt a gyermekét vesztett
71 4, 1| Végszava volt: Mondjátok meg Commodusnak, hogy láncival
72 4, 1| hazádat. Te gyermek, öld meg atyádat, hogy örökölhess!~
73 4, 2| mindezekre vitt, büntessétek meg azt, és én igérem az istenekre,
74 4, 2| Maternus, ítéld el őt, bosszulj meg benne minket is, igen, igen,
75 4, 2| segítettelek. De, bátyám, gondold meg, ah, testvérem, könyörülj,
76 4, 2| jöttél-e fel csak? Ládd, engedd meg, ládd, már eleget kínlódtam.~
77 4, 2| LUCIUS~Te tréfálsz, te meg akarsz csalni, de tudom,
78 4, 3| kéréssel jövék, és ne tagadd meg szerető öcséd végkérését.
79 4, 3| öcséd végkérését. Ígérd meg!~CONDIANUS~Mi még hatalmamban
80 4, 3| Menj, Condianus, szabadítsd meg magadat, én érted meghalok.~
81 4, 3| mondanak bűnösnek, én halok meg. Te élj! Néked még oly kevés
82 4, 3| MAXIMUS~Bátyám! Gondold meg, hogyha én hon lettem volna,
83 4, 3| testvérünk vérével, vásárolánk meg? Minő lenne azon nyugalom,
84 4, 3| vigyorgana reánk? Ládd, sokszor meg lehet tartni e poréltet,
85 4, 3| MAXIMUS~Bátyám, hallgass meg engem! Repül az óra, és
86 4, 3| s szívem mégsem törött meg, mégsem húnyt alá a viharnak.
87 4, 3| menni kell. Az Isten áldja meg lépésidet. Ne sírj, dicső
88 4, 4| emberek, ők keresnek, ők meg akarnak ölni. Ők el akarják
89 4, 5| Készítem, zsarnok, hogy hűtse meg végkép tüzed. Szívd be véle
90 4, 5| irtózatra érzte van. De meg kell lenni, tudjátok istenim,
91 4, 5| tudjátok istenim, hogy meg kell lenni, én csak hatalmatok
92 4, 5| kevés kérésedet tagadandom meg, uram. (El.)~SZOLGA~A foglyok. (
93 4, 5| dacolok néked, zsarnok, én meg is vetem hatalmad, megszégyenítlek,
94 4, 5| közönséges zsinórral fojtom meg őt, s nem aranyossal? Megpróbáljuk.
95 4, 5| nézzétek emberek, ő meghalt, meg, mondom. Nincs benne már
96 4, 5| atyjának. Atyjának bocsájta meg, ha, ha, ezen világban,
97 4, 5| áldozatja lettél. Óh, bocsáss meg atyádnak, hogyha tudsz. -
98 Info | negyedik elejét kétszer írta meg; szövegünkben csupán a végleges
99 Info | Káromkodva, hidegen hal meg, szánva, hogy többet nem
100 Info | csak a bosszúra keményedik meg e kebel, s a bosszú nagy
101 Info | állat bőg (a nép), semmi, - meg kell verni.~Érdemlett bosszú
102 Info | egymásnak, hogy lepetnek meg egymás okossága s belátása
103 Info | Mark Aurélt Commodus ölte meg.~A kéj a nő legszentebb
|