Felvonás, Jelenet
1 1, 1| jöttöd elölé.~CONDIANUS~Óh, édesem, mi hosszú, hosszú
2 1, 1| rosszat tettem, szólj csak, óh?~CONDIANUS~Semmit, éppen
3 1, 1| gyanú bánt értem? Mondd meg, óh, nekem, mondd szíved rejtekét;
4 1, 1| Virginiám, Róma elveszénk; óh, ha tudnád, mily iszonyú
5 1, 1| mosoly kedves ajkaidra. Óh! Valld meg nékem, valld
6 1, 1| visszasugárzni.~CONDIANUS~Óh, öcsém, kettős tőr dühöng
7 1, 1| azt, és vétkem nem tudom. Óh, be fáj pedig a szívnek,
8 1, 1| porába fordulok még feléd. Óh! Én nyomorú, én! Úgyis sokkal
9 1, 1| nemesb szű ver a hon felé. Óh, valld meg, Lucius, hogy
10 1, 1| De a világ oly furcsa, óh, barátom, s indulatim legszentebbikét
11 1, 1| bűn neked. Bocsáss meg, óh, ezen szolgának és legyél
12 1, 1| lesz. Bocsáss meg néki, óh, felséges úr!~COMMODUS~Kinek
13 1, 1| neked hálálni nem tudok. Óh, égi lény! E korban, Rómában
14 1, 2| COMMODUS~Ha ez való lenne, óh, Lucilla! De érzem, nincs
15 1, 2| hozhatsz, de jól fogd fel, óh, mi szent e név, a hon.
16 1, 2| hogy visszalépni nem lehet. Óh, Róma, én öcsémmel gyászolandlak,
17 1, 2| Lakoljon az nekem.~LUCILLA~Óh, ne mondd ki oly korán ítéleted,
18 1, 2| híven szeretsz.~LUCILLA~Óh, bátyám, ez elismerés mi
19 1, 3| lobog oltárod lángjaként. Óh, ne csaljátok meg, istenek,
20 1, 3| végtére mind összetördösik. Óh, küldjétek el hát szívére,
21 1, 3| láttam bennek visszasugárzni, óh, de a világ nem így ítélt
22 1, 3| MATERNUS~Atyám, (Megölelve.) óh, nézd, mi hát az ember?
23 1, 3| érzelmet, mit esdne még fiad? Óh, Pertinax, most rajtam áll,
24 1, 3| vésznek éltem útjain.~PERTINAX~Óh! Mily soká lemondtam az
25 1, 3| CLEANDER~Ha szeretlek? Óh, igen! És éppen ez búsít,
26 2, 1| ünnepünket?~CLAUDIUS~Bocsáss meg, óh, uram, rosszul vagyok.~COMMODUS~
27 2, 1| e terem leend.~CLAUDIUS~Óh, fölséges úr! Ő testvérem,
28 2, 1| mert Marciám az övé leve. Óh, szakadj le ég, zúzd össze
29 2, 1| MARCIA~Lucius! Lucius! Óh, istenek! Lucius, óh, ébredj!
30 2, 1| Lucius! Óh, istenek! Lucius, óh, ébredj! Ládd, nekem, ládd,
31 2, 2| RABLÓ~Mi átkozott eset, óh, bocsánat!~COMMODUS~Őrangyalom
32 2, 2| ledérül elpazarla az.~JULIA~Óh, azért bír-e hát az ember
33 2, 3| nem engedé neki. Cleander, óh, te vélem egy kegyetlen
34 2, 3| talán.~PERTINAX~Dicsvágya! Óh, valóban e Charybdis mily
35 2, 3| valóban, hogy e hír igaz? Óh, ne szólj, a nyelv hízelgve
36 2, 4| mely kívül zsarolt.~JULIA~Óh, és mégis engedheti atyánk
37 2, 4| Mindeneteket elrablá a zsarnok? Óh, ő itt is megtalál. Elorzá
38 3, 1| próbáltan könnyeimmel.~ARRIUS~Óh, ég, mi nehéz ítéleted!
39 3, 1| ég, mi nehéz ítéleted! Óh, szakadj meg, szív, vedd,
40 3, 2| Könyörület, csak ezt ne, óh, csak ezt ne! Meghalni és
41 3, 2| nemes önérzetnek nevezik. Óh, hol is lenne bűn, melyre
42 3, 2| VIRGINIA~Átkom reád, áruló! Óh, ismérlek! Adták volna az
43 3, 2| boldog családi körünkből. Óh, szégyeneld magad, nagy
44 3, 2| leányka, én védelek!~CONDIANUS~Óh, Virginiám! Így meghalnom
45 3, 2| körmei között!~VIRGINIA~Óh, bátya, én erős vagyok!
46 4, 1| LUCIUS~Én vívni fogok. Óh, üdv, óh, élemény, óh! De
47 4, 1| Én vívni fogok. Óh, üdv, óh, élemény, óh! De hát már
48 4, 1| fogok. Óh, üdv, óh, élemény, óh! De hát már ily alacsony
49 4, 1| melyet az ég gyújta elménkbe. Óh, Commodus, te hoztál ennyire.
50 4, 1| itt egy esztelenre lelék. Óh, ég, vedd nekem is így elmémet,
51 4, 1| hínak tégedet? Mi bú ért, óh, szegény fiú, mely ily hatalommal
52 4, 1| gyávának fognak mondani. Óh, nem, ők feledni fogják
53 4, 1| atyám keservbe eltaszíta. Óh, nem ezért, ezért mind felel
54 4, 1| piroslik reád.~PERTINAX~Óh, jó fiú. Van-e oly végtelen
55 4, 1| törvény szolgája te vagy. Óh, mi boldog lenne az elnyomott
56 4, 1| kényszeríteni, te por, te semmi! Óh, hatalmad a gyönge hölgyön
57 4, 1| látnom élve halni éltemet. Óh, segélj ég! Kő, szirt, emberi
58 4, 1| semmirevaló, és mégis bilincsbe! Óh, ég, szakadj le, föld, meny,
59 4, 2| Védséged -~CLEANDER~Védségem, óh, védségem, csak a testvéri
60 4, 2| Elhagyva állok, híveim sehol. Óh, hogy bíztam is beléjek?
61 4, 2| a halál.~MARCIA~Lucius, óh, ne taszíts el magadtól.
62 4, 3| átkait. De nem veszél el, óh, hazám, érzem azt, élsz
63 4, 3| készen talál.~MAXIMUS~Nem, óh, ezt Marcia eszközlé ki
64 4, 3| talán, hogy félem a halált? Óh, ne hidd! Nem ítélt-e már
65 4, 3| Nincsen e közt különbség, óh, öcsém. Jó a tömlöc a becstelenséghez
66 4, 3| sebhedél vad tornyok alatt. Óh, megtörne szíve kínodon.~
67 4, 3| meghalok! (Julia bejő.)~JULIA~Óh, dicső gyermekim! Gyermekim,
68 4, 4| bajt, keserveket adott. Óh, Isten! - de köszönöm, köszönöm,
69 4, 4| mindent, egész hazánk javát. Óh, de kinek reménye a nép,
70 4, 5| mily iszonyú különbség. Óh, vak emberi szem, hogy ezt
71 4, 5| UDVARONC~Kétség kívül.~MARCIA~Óh, nyomorult gazok, alávalók,
72 4, 5| a hollók.~MARCIA~Lucius, óh, kedves, szeretett Lucius,
73 4, 5| odamennél vagy engem megölne? Óh, nem, ő most ártatlan.~MARCIA~
74 4, 5| MATERNUS (berohan)~Való tehát, óh, ég, ajkai becsukvák, ajkai,
75 4, 5| árulás áldozatja lettél. Óh, bocsáss meg atyádnak, hogyha
76 Info | vagyok a bűnös, én nyomorú. - Óh, fiam, nem bocsánatot, de
77 Info | Commodus, Lucia haragja.~Kéjt, óh, spectáculumot a népnek,
|