Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jelzete 1
jer 2
jo 21
jó 73
jóbarát 1
jobb 7
jobb-e 1
Frequency    [«  »]
79 maternus
77 mely
77 óh
73 jó
70 azt
66 nép
65 itt
Madách Imre
Commodus

IntraText - Concordances


   Felvonás,  Jelenet
1 1, 1| keservt hoz az.~VIRGINIA~Te testvér vagy, halld hát 2 1, 1| körünkbe van, ő oly szelíd, oly s mi szeretjük őt; de úgy 3 1, 1| Öcsém, te mindig oly igen valál.~MAXIMUS~Lásd, bátyám, 4 1, 1| két alakba.~MATERNUS~Te vagy, egy a sok kaján között. ( 5 1, 1| vagyok, de esdem őt a szende Hilárt, kivel Laresinknek 6 1, 1| esdve lesznek vágyoktól égve testvéreim. (Szenátorok. 7 1, 1| fergeteg, de te igen is vagy e világra, te mord 8 1, 2| Fadilla, távollétem óta fiad nagyra nőlhetett, és őt 9 1, 2| és te elveszél.~LUCILLA~ testvérem, túlköri bírálatodat 10 1, 2| kajánság büszke rémalakja. , én megyek, ne hallja szóm, 11 1, 3| megtörik. (El.)~PERTINAX~Te fiú vagy, az ég megáldjon 12 2, 1| lehet?~LUCILLA~Miért ne, öcsém? Uroknak választottak, 13 2, 1| ezt nekem? Én tisztelem a fejedelmet, magára vessen 14 2, 2| összehoztanak, de hogy vagy, uram?~COMMODUS~Érzem, sebem 15 2, 2| helyemről, átkozott eset, de , igen jó, a reggel itt talál 16 2, 2| átkozott eset, de jó, igen , a reggel itt talál s innen 17 2, 2| MATERNUS~Én.~PERENNIS~Úgy-e, madár, megfogánk! Te gyáva, 18 2, 3| rosszul választá meg. Egy atyának megveti kegyét, 19 2, 3| CLEANDER~Kívánom, tréfa lenne, atyám, hisz ő olyvolt, 20 2, 3| lenne, jó atyám, hisz ő oly volt, oly szerény, és mérhetetlen 21 2, 3| Bátyám, Isten veled, már úton vagy, és te, atyám, 22 2, 4| akkor nem hivék, mert oly dolgom volt, hogy nem láttam 23 3, 1| kedveskedtek uratoknak, ti jobbágyok vagytok. S ha 24 3, 1| LUCIUS~Hallod! Hallod, anya, az ég üvölti, hogy 25 3, 1| LUCIUS~Anyám valál, tudom, , dicső anyám! Kebled oly 26 3, 2| Összeesküvének ők is tehát, ! Esküdjetek csak mind! Egész 27 3, 2| MARCIA~Mi ez újra? Jer, leányka! Jőj keblemhez, 28 4, 1| között kiadta nagy lelkét a Claudius, még halva is fogai 29 4, 1| azólta szüntelen fáj, emberek nekem!! (Kürt.)~ 30 4, 1| létedet. - Nem vagyok magam. napot, te felfordított villa, 31 4, 1| fájdalom, hogy a rossz s a egy, ki érzéketlenné teszed 32 4, 1| és nézte kiégeté agyamat. reggelt, szép Marciám. Te 33 4, 1| felel.~PERTINAX~Szegény, fiam. Így kell-e látnom 34 4, 1| könyörülj, ő oly ártatlan, oly , mint a felkelő napsugár.~ 35 4, 1| piroslik reád.~PERTINAX~Óh, fiú. Van-e oly végtelen 36 4, 1| könnyezel. Ne tedd, ismerem szívedet és ez nekem elég. - 37 4, 1| Commodus! Köszönöm néked, Hilár, hogy így megjutalmazod 38 4, 1| JULIA~Gyermekem, ah ég, gyermekem, többé már ezt 39 4, 1| hamar!~VIRGINIA~Anyám, drága anyám! S te, Commodus, szerelemre 40 4, 1| rádől)~Atyám, ah, te drága atyám! Igen, atyám valál. 41 4, 1| jutalom, Istenbüntetés. - Ah atyám, te meghaltál fiaddal, 42 4, 1| fürtjei véresek. Mi szép, atyám volt, és ő elveszett. 43 4, 2| Marciát, vagy Atyám, kedves atyám-at ejtve ki, ~Maternust 44 4, 2| melynél fogva végre győz a .~LUCIUS~Egy ország vére 45 4, 2| LUCIUS~Aha, halni hívsz, lélek, vagy sírodból ijesztni, 46 4, 3| Boldog élet! Mi ez? Mi a és rossz? Nincsen e közt 47 4, 3| közt különbség, óh, öcsém. a tömlöc a becstelenséghez 48 4, 3| és félik a jövő borúit. azoknak, kik ráunva láncok 49 4, 3| CONDIANUS, MAXIMUS~Anyám, drága anyám!~JULIA~Bírtam két 50 4, 3| gyermeket, oly szép, oly , oly dicső gyermeket, hogy 51 4, 3| CONDIANUS~Ne gondolj erre, anyám. Veszett a szép kor 52 4, 3| kínjait.~MAXIMUS~És te, Virginiám, hogy vagy te, 53 4, 3| lenne az, ha hordanom a Marcia nem segítne.~CONDIANUS~ 54 4, 3| Marcia nem segítne.~CONDIANUS~ leány, vedd forró hálaérzetim 55 4, 3| CONDIANUS~Értem jövétek? , én készen állok. Anyám, 56 4, 3| ébredés keserv leend. Te , dicső anya, én szólni nem 57 4, 3| szólni nem tudok, Marcia, te , nemes hölgy, te néked adom 58 4, 3| fénysugárokon.~JULIA (álmodva)~ gyermekem, hát elhágysz 59 4, 3| még alva sincs nyugtod, anyám!~CONDIANUS~Az ég tehát 60 4, 4| elhagyott, oly komoly. De , csak jőjenek rablói, megfojtom, 61 4, 4| Hallottam, hogy ti, könyrülő emberek vagytok, kik segítitek 62 4, 5| urak, és ti nem nevettek hasonlításomon? Én a császár 63 4, 5| szenved! mennyivel! Egy araszt, fölséges uram. Nigricius 64 4, 5| Maternus, te védő nemtőm, ember, Istenem veled. Nincs 65 4, 5| Megfizette vétkeit? S ha egy meghal, megszabadult a földi 66 4, 5| szemem világát. Én bírandom leányomat.~MARCIA~Szegény 67 4, 5| a halál hazáját.~MARCIA~ asszony, leányod meghalt. 68 4, 5| nehéz.~LUCIUS~Várhatsz, asszony, míg ő felel neked. 69 Info | ahhoz vezet.~Lucius: Mondd, fiú, most férgeidnek, hogy 70 Info | való. Egy porban hever a és a rossz, de éppen ez 71 Info | Nem taszítá-e el atyja a gyermeket, mert egy gonosz 72 Info | olykor nyomort adok, s a jól esik. - Hisz én nem 73 Info | megtagadja. -~Lucius s Maternus barátok, egymásban pihennek


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License