1-500 | 501-592
Felvonás, Szín
1 Inc | Még a kéjhölgy is örömkönyűt sír, ~
2 Inc | erény~győzedelmeskedik.~ A nő élete a szerelem, ~a
3 Inc | győzedelmeskedik.~ A nő élete a szerelem, ~a férfiében egy
4 Inc | A nő élete a szerelem, ~a férfiében egy epizód.~ Óh,
5 Szem | a Zordy házban klubtagok~SZENDRŐDY,
6 1, 1| erényt,~Nincs pokla többé a mindenhatónak.~JENŐ ~Természetünk -
7 1, 1| féltékenyen kell őrzenünk~A külvilágnak kétkedő szemétől.~
8 1, 1| lehet csak, Ilka tán,~Ki a világtól írigyelve él?~ILKA ~
9 1, 1| Még kétkedel?~A szem lelkünknek tükre, nézz
10 1, 1| lelkem tűkörén.~ILKA ~S a képpel múlik-é emlékem is? - ~
11 1, 1| korlátolni lesz erőm,~De óh, a nő szeretni jő világra.~
12 1, 1| vagy!~S kell-é erő még több a sorscsatára,~Ha pályabére,
13 1, 1| engem nézett ki áldozatnak~A százados penészű jogviták~
14 1, 1| Megengesztelni házasságom által.~A lány csinos volt, művelt
15 1, 1| csinos volt, művelt és okos,~A nagyvilágból és ennek dacára~
16 1, 1| udvarlói sem.~Olymód, hogy néha a szegény hazáért~Ne fénylett
17 1, 1| indulatnak gúnya az okosság;~A lélek messze, messze fenn
18 1, 1| ég felé,~Túlnyargal rajta a végetlen űrben,~S önmagának
19 1, 1| ily salak~Ne vonja őt le a kicsiny világra;~Elég: igává
20 1, 1| Isten szikraját árú gyanánt~A többet ígérőnek adja el.~
21 1, 1| hágy választanom.~JENŐ ~A jobb kebelnek átka a csalódás.~
22 1, 1| JENŐ ~A jobb kebelnek átka a csalódás.~LORÁN ~Csak jobb
23 1, 1| volt kedvenc eszméje - ő~A férfiélet céljának hivé,~
24 1, 1| szerezzen. Gondnokul hagyá~A vén Herédyt, azt rendelve,
25 1, 1| meg szántni Pegazus.~JENŐ ~A tűrés és alázat is erény -
26 1, 1| tűrés és alázat is erény - A bölcs megnyugszik sorsa
27 1, 1| vonva testét, ámde fent~A lég e sártömegnek éteri:~
28 1, 1| sártömegnek éteri:~S harc támad a kettős elem között,~Harctér
29 1, 1| kettős elem között,~Harctér a szű, mely fáj, de békebért~
30 1, 1| egyikének veszte eszközöl; - ~A test halála: mit a pór remeg,~
31 1, 1| eszközöl; - ~A test halála: mit a pór remeg,~A léleké: megnyugvás
32 1, 1| halála: mit a pór remeg,~A léleké: megnyugvás végzetünkben.~
33 1, 1| végzetünkben.~De én, ki látom a roppant teendőt,~Keblemben
34 1, 1| roppant teendőt,~Keblemben a vágy, szív és értelem,~Mely
35 1, 1| értelem,~Mely föl bír vinni a csillagtanyához,~Át bírja
36 1, 1| látni: mily parány, kicsiny~A sárba gyúrott Isten, és
37 1, 1| Isten, és nyakán~Mi iszonyú a nyűg, mely földre vonja.~
38 1, 1| Hogy bizton hízhassék meg a salak? - ~JENŐ~Ha, ha, Lorán!
39 1, 1| JENŐ~Ha, ha, Lorán! Te még a régi vagy! - ~Mind elfonnyasztá
40 1, 1| elfonnyasztá e virágimat~A húsz hideg tél!~LORÁN~
41 1, 1| teszen.~JENŐ (gúnnyal)~De a hivatalt mégis elfogadtad.~
42 1, 1| titkosat kitudni;~Talán a tettetés nem tart soká,~
43 1, 1| nyíl~Elvharcra tér, majd a tett beáll.~JENŐ ~Most jő
44 1, 1| egyenlőn s céljának megfelelt.~A csillagász tudá csak igazán~
45 1, 1| Megmérni az időt s fejeskedett~A rossz órát követni, mindenütt~
46 1, 1| követni, mindenütt~Kacagták a javítót! - ~LORÁN~
47 1, 1| Kendőzd be képedet, takard el a~Könyűk nyomát; légy vidor,
48 1, 1| rendelém.~ILKA ~Világnak a szín, nékem a keserv;~Mert
49 1, 1| Világnak a szín, nékem a keserv;~Mert rendelésed
50 1, 1| Mert rendelésed az, hogy a napot~Éltem váltságaul gyilkoljam
51 1, 1| Mely hogyha elhunyt: sírür a világ is. (El.)~ANDAHÁZY (
52 1, 1| kardját ledobva)~Ez hát a népszerűség? - Díja ez,~
53 1, 1| Díja ez,~Mit küzdelmünkért a hon adni bír?~Új csillag
54 1, 1| őt~Csodálja mindenki; és a megszokott,~Tüzében lankadó -
55 1, 1| szerencse még;~Hogy eltaláltam a parányi ösvényt,~Mely a
56 1, 1| a parányi ösvényt,~Mely a tömlöc s jutalom közt vezet,~
57 1, 1| belépnek.)~INAS ~Méltsád! A cukrász mit sem ád hitelben.~
58 1, 1| ANDAHÁZY~ Hah! A gazember~Mondd, kérem őt,
59 1, 1| Nem ád~A szép szavakra semmit, pórias~
60 1, 1| Nem használhatja - mert a bibliát~Sátán terjeszti
61 1, 1| bibliát~Sátán terjeszti most a nyomtatással.~ANDAHÁZY~Hát
62 1, 1| gyanánt~Üdvözlésed csak a kisírt szemek,~S kerülni
63 1, 1| is, szívesen adá~Pénzét a lány, menyecskefőkötőért.~
64 1, 1| Mert már vénebb volt, mint a vőlegény.~ZENŐ~Két héttel. - ~
65 1, 1| ANDAHÁZY~Örömmel látta a nemes leány~A grófi vőlegényt;
66 1, 1| Örömmel látta a nemes leány~A grófi vőlegényt; s a lány
67 1, 1| leány~A grófi vőlegényt; s a lány családa~Nem tudta,
68 1, 1| meglássa-é, mi nagy~Házunkban a nyomor; meglássa-é,~A szükség
69 1, 1| Házunkban a nyomor; meglássa-é,~A szükség mily kis árért kényszerít~
70 1, 1| feljebb rugtat! S hogyha a~Vagyonbiztosság kormányán
71 1, 1| nem tekintnek,~Úgy, mint a jogtanárok, hogy minő~Következtetést
72 1, 1| minő~Következtetést von a jogelv magával. - ~Ki mondja,
73 1, 1| szerelmét?~Hatalmas ékszer az a főkötő,~Szabadalom, mely
74 1, 1| Gúnyolják bár az érzéketlenek,~A káröröm kacaja kínosabb
75 1, 1| ZENŐ~ Hát a szép menyasszony~Egészen
76 1, 1| elfelejtkezett reánk?~VÁRY ~A kis bohó oly boldog!~ZENŐ~
77 1, 1| Hátha ön~Tiltá el a világtól? - ~VÁRY~
78 1, 1| mért ne hajlanám meg?~Ki a világban él, cserélje el~
79 1, 2| MÁSODIK SZÍN~(A Zordy-ház. Szoba, asztalokon
80 1, 2| Eddig egy~Könyvem volt, a naptár, már az se lesz,~
81 1, 2| cimborákat, bölcs uram -~Ez a dolognak legjobb oldala. - ~
82 1, 2| fel neked!~HARS ~Megtelt a borkabak, s csurogni kezd.~
83 1, 2| elvből cselekszik mindent a bohó,~Nem nézve a következményeket.~
84 1, 2| mindent a bohó,~Nem nézve a következményeket.~Oly önfejű
85 1, 2| neve,~Mely méltóságot adna a fiúnak;~Ez mind elég, hogy
86 1, 2| azt, ki vélek nem brekeg~A copfos elvekért; s mintája
87 1, 2| óráimban, hidd, gyakorta~Sírnék a szép arisztokrácián,~Mely
88 1, 2| mentől több parát üvölt ki a~Koldúsoktól balúl értelmezett~
89 1, 2| Címeremre,~Szivesen áldozok vért a honért,~De már ez sok. - ~(
90 1, 2| hogy Zordy most követ;~A főnemesek jó barátaim,~Hisz
91 1, 2| vakul követ - ~S kivívtam a gyözelmet. - Bort, nosza!~
92 1, 2| Majd megtöröm hátadban a csömört.~Ördög, pokol! (
93 1, 2| GERŐ (földhöz üti)~Ládd, a parasztnak bőre még keményebb,~
94 1, 2| keményebb,~Nem tímárolt ki úgy a művelődés.~SZENDRŐDY~Óh,
95 1, 2| hernyóból fényes lepke; te,~Ki a nyarat nem állhatád ki,
96 1, 2| nyarat nem állhatád ki, mert~A nap korán kél, s üldéd a
97 1, 2| A nap korán kél, s üldéd a pacsirtát.~Mert hajnalt
98 1, 2| mégis egy tüdővel~Éljenzé a szabadelvű beszédet.~Azóta
99 1, 2| Valóban azt kell hinnem: a szabadság~Megszeretett,
100 1, 2| elhitették:~Miként imádom a kacér leányt.~BELÉNYI~S
101 1, 2| kitüntetésért.~S azért nyúzhatni a parasztot is. - ~De szólj,
102 1, 2| örvény- és hullámon át?~E párt a győzedelmes, én vele.~(Lorán
103 1, 2| honról, ez, mit ifjaink,~A büszke reptű lelkek, hon
104 1, 2| tudnak; és ezek közűl is~A hon csak könyvnélkül tanult
105 1, 2| piperéjén;~Vagy már felosztók-é a birtokot?~Megbüntetők-e
106 1, 2| birtokot?~Megbüntetők-e a nehány garázdát,~Ki bátraink
107 1, 2| MIND~Sokáig éljen Zordy, a követ! - (Fölemelik.)~JENŐ~
108 1, 2| Csak tudnám, mit parancsol a szabadság. - ~Én - én -
109 1, 2| Úgy! - Dúlházy, ön~A hitszabadság hírneves vitéze?~
110 1, 2| nekem,~Ha nem tartoznék épp a szenvedőkhöz,~Nem lenne-é
111 1, 2| ez is velek!~KONDOR~Sakk a királynak! (Elalszik.)~SZENDRŐDY~
112 1, 2| te vén bolond!~LORÁN~Sakk a királynak! - Óh, gúny részegen~
113 1, 2| Kivallom társimat: Lorán a fő.~LORÁN~Akasztófára véled!
114 1, 2| Rongy lelkek! Óh, vagy hát a népszabadság~Éhes kutyákat
115 1, 2| kutyákat bír csak lelkesítni,~A birtok ellen küzdelemre
116 1, 2| Megtanítalak. - ~Nos s folyt-e jól a munka, szép öcsém?~LORÁN~
117 1, 2| szeretnem; dalra szót,~S a szóra fogyhatatlan ár gyanánt~
118 1, 2| fogyhatatlan ár gyanánt~Láng-lelket a lány, s ősi fényed önt. -~
119 1, 2| tégedet, leány?~Kebledben a hon, ajkadon szava,~S a
120 1, 2| a hon, ajkadon szava,~S a kedves szó oly édes ajkadon~
121 1, 2| fiúval, kikkel társalogsz,~A józanabb résznek dacára,
122 1, 2| kereszt vagyon!~GERŐ~Megfogjam a tollrágót?~LORÁN~
123 1, 2| levette arcát. -~Vagy tán a fékért, melyt fejembe adtál,~
124 1, 2| nehogy mosolygjon?~Kiszúrjam a szemet: ne sírjon, és~Kiöljem
125 1, 2| lányt s hazát szeret, hogy a rideg~Szent csontereklyék
126 1, 2| ölte el még bölcsejében~A lelket, s még úgy jól lennék
127 1, 2| Cipeld e rongy irásokat~A tűzre!~HERÉDY~
128 1, 2| Leégetem~Rózsádról ezt a harmatot. - Hamis, te!~Nem
129 1, 2| itt is ég - ~S fáj, mint a bánat.~PIROSKA~
130 2, 1| Csak furcsa állapot ez a~Tiéd; két hétig engem is
131 2, 1| Bocsáss meg, legnagyobb~A bölcseség, mely mindenen
132 2, 1| láttam őt,~Első emlékem a verés, ha szép~Csipkéjét,
133 2, 1| levék, hogysem megérteném~A Júliában égő szenvedélyt.~
134 2, 1| is~Ád fejkötőt, megment a szolgaságtól.~ILKA~Ah, úgy
135 2, 1| visz,~S még átmerengném a szép életet.~ (Széphalminé
136 2, 1| ily ékesen?~SZOBALÁNY~Ma a kisasszony rendkivűl igéző.~
137 2, 1| mintha hangod~Gúnyolná a szót, mellyel megdicsértél?~(
138 2, 1| fénykörrel von körül.~Ki áll a déli napnak ellene?~Csak
139 2, 1| napnak ellene?~Csak azt a könnyü gyermekszendeséget~
140 2, 1| Felségesen tanulta ön be~A fesztelen természetet!~SZÉPHALMINÉ~
141 2, 1| mert illat ez, leány,~Mi a csinált rózsának még hiányzik,~
142 2, 1| homályosít~El lányom is, és a valódi szépet~Nem értő hódolókat
143 2, 1| A lányka oly hamar nő,~Szivesben
144 2, 1| Többé, miként imád, mert a nagy ég~Egy elcsábított
145 2, 1| beszélje rá gróf Andaházyt~Hogy a mondott feltételt elfogadja.~
146 2, 1| mondott feltételt elfogadja.~A jó sikernek díja szerelem - ~
147 2, 1| csak bábok vagyunk, kik a~Színen játszunk, de a szőnyeg
148 2, 1| kik a~Színen játszunk, de a szőnyeg mögött~Nőkéz vezérli
149 2, 1| varázs, - ~Hogy tartsuk a főt, míg ti szarvat adtok.~
150 2, 1| eltaláltam, - nője resteli,~Hogy a pamlag nem őtet illeti;~
151 2, 1| illeti;~S hogy így ne légyen: a derék barátné~A hon nevében
152 2, 1| légyen: a derék barátné~A hon nevében tart vadászatot~
153 2, 1| nevében tart vadászatot~A nem kellőleg szíves grófi
154 2, 1| jőnek.)~SZÉPHALMINÉ~Elment a vén bohó, ez jól mulat,~
155 2, 1| elhisz; tükre nincs bizonnyal~A pávián-pofát meglátni benne. - ~
156 2, 1| Hallom, zavart tesz, Zordy a neve;~E hóbortos fiút kell
157 2, 1| elvbarátom, lelke láng.~Lemondok a rang csillogásiról,~De elvem
158 2, 1| karzatvitézek~Lesik szájából a szót, én szivéből~Halászom
159 2, 1| megy át. Ne szóljon elvről,~A nő nem ismeri. - Tudom pörét~
160 2, 1| nem ismeri. - Tudom pörét~A Zordy-házzal, egyezést kiván. -~
161 2, 1| vagyon, tudom,~Szüksége a csatára, - van nekem;~Jelölje
162 2, 1| mért ne lenne?~Önért s a fényért, mellyel hódolat~
163 2, 1| Lám, fiam protestáns,~A hitszabadság zászlaját ütöm
164 2, 1| már oldalunkon; afelett~A hitnek kábitó pártszenvedélye,~
165 2, 1| rosszat szólni senkiről,~De a világban kissé balgatag.~
166 2, 1| szellem mindenikben?~Mi lenne a zöldség-, tű- és tehénből.~
167 2, 1| SZÉPHALMINÉ (gúnnyal)~Úgy, úgy! A drága nőcske tán pityergett,~
168 2, 1| hivőn követte egy szavára,~A nő-erénynek útját megtagadva.~
169 2, 1| barátném.~JOLÁN~Gyülekszik már a társaság, anyám!~SZÉPHALMINÉ~
170 2, 1| SZÉPHALMINÉ~Fejfájásomban a gróf ápola.~ANDAHÁZY~Önzésből
171 2, 1| belőled, mondd meg - szüntelen~A gazdaság körül kivánsz sürögni,~
172 2, 1| figyelmessé lesz és~Bátran terjeng a rosszalás is. Ám~Ha szó
173 2, 1| hallgat még, ki ismer is~S a jó siker mindent nyer vagy
174 2, 1| iskolákban létezik valódi,~A nagyvilág rögén ledörgölődik,~
175 2, 1| hogyha nem,~Mért hunyjon a nap, hogy ragyogjon a hold?~(
176 2, 1| hunyjon a nap, hogy ragyogjon a hold?~(Kifejezéssel.) A
177 2, 1| a hold?~(Kifejezéssel.) A sors gyeplője egyszer van
178 2, 1| belépve)~Óh, hála önnek a hon szent nevében,~Hogy
179 2, 1| Honom érdekéből~A kormány és ország közötti
180 2, 1| Különben, mink határzzuk a jogot~Is, mely szerént itélünk. -
181 2, 1| Meggyőztem keblemet~S a honnak oltárára áldzom őt.~
182 2, 1| Nagy lélek! Vedd pótlásul a barátért~Leányomat. (Félre.)
183 2, 1| Leányomat. (Félre.) Hisz a pört megnyerém. -~JENŐ~Szép
184 2, 1| Mért áldoztál életeddel~A halhatatlanságnak, hogyha
185 2, 1| Nem voltak talán~Divatban a filiszterek. S miért?~Mert
186 2, 1| Emberek!~S ti sem pirultok a zászló alatt,~Mely annyiszor
187 2, 1| jajgatásuk~Csüggesztené a lágyuló kebelt.~De hittem,
188 2, 2| BIANKA (ifjaktól körülállva)~A házasság hamu, kinek nehány~
189 2, 2| ha, ha!~Ily foglalásból a gyémánt kihull. (Hirtelen
190 2, 2| Tőrként ragyog, s hegyén ül a halál. ~(Széphalminé, Váry,
191 2, 2| környezve belép.)~PIKÓ~Ön terme a müvészet csarnoka.~SZÉPHALMINÉ~
192 2, 2| Tapintatom hiányát~A buzgalommal nem pótolhatom.~
193 2, 2| Be jó, hogy a~Müvészetet pártolva, papjait~
194 2, 2| művészet- s erényre.~Kivált a nőkben. - Hol marad leányom?~
195 2, 2| nőkben. - Hol marad leányom?~A kis gazdasszony szűmnek
196 2, 2| észrevéte jó, mert nők, kik a~Gyermekszeretetről müvészileg~
197 2, 2| megnőtt lányukért csak a~Közös imádókkal vigasztalódnak. (
198 2, 2| ANDAHÁZY~Hát áll fogadásunk a száz aranyban. -~BIANKA~
199 2, 2| Zordon a neve.~Meglátjuk, szíve. - -~
200 2, 2| barátom, hogy vágytársad én,~A kényszerített vőlegény vagyok.~
201 2, 2| puszta páholyok~Gúnyolták a müvészet csarnokát.~SZÉPHALMINÉ~
202 2, 2| Annál szomorúbb, mert így a magasb~Köröknek honszerelme
203 2, 2| egykedvűen öltjük vállainkra~A muszka divatot, s nem fáj
204 2, 2| fáj szivünk,~Mert nem volt a hon vélünk összeforrva.~
205 2, 2| Vigasztalnák is érte hölgyeinket~A muszka tisztek udvarlásaik.~
206 2, 2| ön, nem szép díj-é az is~A művészetnek, hogy pór papjait~
207 2, 2| Gyermekkabát arisztokráciánk,~Mely a serdűlő ifjat nyűgözi~Szabad
208 2, 2| egészen.~JOLÁN~Divat most a szabadság; hőse ön is?~LORÁN ~
209 2, 2| fehér papíros;~Fogékony a legszentebb képzeletre;~
210 2, 2| ott oly hűn magát,~Mint a természet gyermeke, "szabadság".~
211 2, 2| arisztokráciája~Védsáncait a szép természetért;~S a büszke
212 2, 2| Védsáncait a szép természetért;~S a büszke ház leányán győzedelmes~
213 2, 2| leányán győzedelmes~Leendne a természet-szülte nő.~Szabadság
214 2, 2| Szabadság és nő oly rokon; nem-é~A nő világa úgyis a bal oldal?~
215 2, 2| nem-é~A nő világa úgyis a bal oldal?~Ő isten abban -
216 2, 2| miért~Vágytársak mindég a legjobb barátok?~LORÁN~Miért?~
217 2, 2| BIANKA~ Egy test a férj s nő bibliánkban,~Tehát
218 2, 2| s nő bibliánkban,~Tehát a férfinak szerelmese:~Szerelmese
219 2, 2| Nem úgy.~Midőn a nő éltének hajnalán~Szeret,
220 2, 2| üdvözül;~Hisz életünkben a remény legédesb.~JOLÁN~Én
221 2, 2| remény legédesb.~JOLÁN~Én a jelennel tartok és mivel~
222 2, 2| elme boncolásinak.~LORÁN~Mi a jelen? - Percszülte fuvalom,~
223 2, 2| hamvul szenderegni. Óh,~Kevés a perc, melyt élni érdemes,~
224 2, 2| nagy életen~Csatázunk és a percek is gyakorta~Csak
225 2, 2| kárpótolnak-e?~LORÁN~Ki a rózsát szakasztja, gondol-e~
226 2, 2| rózsát szakasztja, gondol-e~A gondra, mellyel ápolá? S
227 2, 2| vajjon mellyikünk szebb,~A férfinép önt védi, engem
228 2, 2| férfinép önt védi, engem a nők.~JOLÁN~Mentsen meg ön
229 2, 2| komolyan~Szándékom volna. Most a férfiak~Kelete sopra pari
230 2, 2| nem veszélyes.~VÁRY~De a könyűk - és gyilkos öntudat.~
231 2, 2| Megyek.~A tréfáért, hogy höl-, vagyis
232 2, 2| tudja?~LORÁN~ Ím a körmagyar! - Ha tetszik. (
233 2, 2| Egy bamba gyermeket? De a minap~Lépést tevék, hogy
234 2, 2| csinos. -~Hordd asztalodról a sok konyhakönyvet,~Költőket
235 2, 2| Tartsd jégveremben, mint a marhahúst,~Ha szükség lenne
236 2, 2| nézni,~Hizelgést súgni, míg a másikának~Lágy kézszorítás
237 3, 1| szobába vezető oldalajtókkal. ~A háttérben magas boltozat
238 3, 1| zene.)~ (Lorán és Bianka a boltozaton jőnek - álarcosan.)~
239 3, 1| megbocsátok; megbocsát ön is~A tévedésnek?~LORÁN~
240 3, 1| gyémánt. Én önt kárpótolhatom,~A csalfa szívért hőt, igazt
241 3, 1| nőerény,~Szép háziasság, sőt a szendeség is~Rút, bétanult
242 3, 1| cégérré aljasodnék,~S lehullna a nőnagyság glóriája. - ~Ott;
243 3, 1| vőlegény: négy szép lovat,~A hívatalnokot, pénzt látna,
244 3, 1| LORÁN~Valóban büntetné a nővilág,~Hogy ármányának
245 3, 1| csakhamar,~Ha majd körülnéz, és a nagyvilágon~Magához hűt
246 3, 1| és kellemes lány-ölet,~Ha a korál-ajk súgja, hogy szeret:~
247 3, 1| boldogítja egy tekintet is,~Mely a tükörnél nincsen bétanulva. -~(
248 3, 1| Hogy szét ne folyjon még a drága kép.~LORÁN~Nem, nem,
249 3, 1| írás,~Lángszó elég, de óh, a nő ki tudja~Ismérni a tüdő
250 3, 1| óh, a nő ki tudja~Ismérni a tüdő és szív beszédét.~Ismét
251 3, 1| Már jobban, mint előbb, a szív, s kivált~A nőszív
252 3, 1| előbb, a szív, s kivált~A nőszív nem viaszk álarc
253 3, 1| gyötörni jár,~Érzésnek hívják a közemberek.~Rossz szellem
254 3, 1| szellem s elfüstölni nem tudom~A társasélet síri balzsamával. -~
255 3, 1| balzsamával. -~SZÉPHALMINÉ (a levelet elkészítve indul)~
256 3, 1| Laissez nous faire, ez a kereskedők~S szerelmesek
257 3, 1| Ijesztem? Óh,~Nyomorult lény a költő, látja ön,~Szerelmét
258 3, 1| leroskad,~Győz újra, és átéli a világnak~Minden kínjával
259 3, 1| élveit.~S ha eggyé olvadt a szent ideállal,~Egy lelki
260 3, 1| lét-egészítője, fél-maga~A gyáva földre húzódó anyag:~
261 3, 1| csak, hogy ége egykor~S a percnyi fénye gyászrommá
262 3, 1| nekem?~LORÁN~Hát hogyha a költőnek vállait~Haldokló
263 3, 1| fáj, mert küzd és vérezik;~A megrepedt nyugodt a sírfenéken. -~
264 3, 1| vérezik;~A megrepedt nyugodt a sírfenéken. -~De így kétségben
265 3, 1| Bár üdv, mindegy, csak a szülés keserve ~Végződjék:
266 3, 1| megnyugszom. Csak világot:~A nőkebelnek titkait kitárni!~
267 3, 1| rútságtok közül~Mint állt vízből a nap, ragyog ki bájam. ~(
268 3, 1| Reménylem~A kislányt főkötő alá hozom,~
269 3, 1| Mily dicső!~A nagyvilág egyik fénycsillagát~
270 3, 1| hideglelésre.~SZÉPHALMINÉ~A többi közt újságát mondta-é~
271 3, 1| Nem.~Másképp beszélne a leány maga.~SZÉPHALMINÉ~
272 3, 1| cél tűzve életünknek,~Mint a leányt asszonnyá tenni.
273 3, 1| leányt asszonnyá tenni. Óh,~A férfi mégis jobb igaz: hazud~
274 3, 1| Hazát, erényt ez is, de a kenyérért;~És életünk csak
275 3, 1| férfiú-dac! Báb te, melyt imád~A gyáva, ím egy gyönge nőkebel ~
276 3, 1| Azt hivém,~Hogy a végsőkre is készen vagyok.~
277 3, 1| Jó vigasztalás,~Ha a világnak romján szól az
278 3, 1| ördög:~Ne sírj, magad vagy a világon úr,~Nem lesz, ki
279 3, 1| barátid hűtlenek.~Szép üdv a sírva mult üdők könyéből.~
280 3, 1| Ne bántsa ön;~Óh, szent a könny, mert szép múltért
281 3, 1| önt.~LORÁN~S köszönjek-e a természettanért,~Mely a
282 3, 1| a természettanért,~Mely a kék boltot csillagezredével~
283 3, 1| mosolygott, sírt örült,~Mint a perc ihleté: én szűk szobában~
284 3, 1| jött hozzám sok fényes úr, ~A lángkeblű, az ártatlan leány~
285 3, 1| is.~S még nem tudom jól a görcsös mosolyt,~Melyet
286 3, 1| Akármit visszaád, hogy a gyönyört,~A gyászt csak
287 3, 1| visszaád, hogy a gyönyört,~A gyászt csak úgy mutassa
288 3, 1| így meg. Ím, ezek tehát~A társaság gyönyörűségei,~
289 3, 1| gyönyörűségei,~Melyekben a szeszély kínpadra van~Feszítve
290 3, 1| hinném Zordyé az;~Oly más a többieknél! - Óh, anyám!~
291 3, 1| nevelni.~SZÉPHALMINÉ~Mit? A lányszív nem oly törékeny
292 3, 1| lányszív nem oly törékeny és ~A színvilági szíveket kivéve ~
293 3, 1| az élet borsa pénz.~Csak a csukott, a jégkebel ragyoghat ~
294 3, 1| borsa pénz.~Csak a csukott, a jégkebel ragyoghat ~Nem
295 3, 1| gondold most is, végzéd a regényt~És végy jókedvvel
296 3, 1| adtam. ~SZÉPHALMINÉ ~Adtad a követnek;~Földönfutónak,
297 3, 1| tőle, reszketek,~Mint bűnös a teremtő zsámolyánál,~Nem
298 3, 1| Vén csontjaid nem fájnak-e~A hajlongástól ifjú nők előtt? -~
299 3, 1| egy mellékszobába megy. A boltozaton jő: Jenő, Ilka,
300 3, 1| fáradalmait,~S lelket lehelt a sárból gyúrt kebelbe. -~
301 3, 1| őket,~S boszút forralva a magasba tört,~Megrázta termi
302 3, 1| fellegoszlopát,~S fölkérte a menny gyémántkulcsait;~Mit
303 3, 1| Parancsolá: mosolygjon a titánra~Szerelmet, és hazudjon
304 3, 1| érzni nem bír. -~Mit gondol, a lány mit cselekedett?~JOLÁN ~
305 3, 1| Mind el.)~BIANKA (Zenőt a mellékajtó elébe vezeti)~
306 3, 1| Megfogtalak, Etelke! Bosszut áll~A színésznő! - Zenő, ön itt
307 3, 1| reménylek?~ZENŐ (az ajtót a más mellékajtó kulcsával
308 3, 1| félre töredelmességeiddel.~A jóllakott hiéna könnyei~
309 3, 1| könnyei~Nem ingerelnek. Én a nőerényt,~Mert téged is
310 3, 1| Mert téged is nőnek hiv a világ,~Kivánom benned a
311 3, 1| a világ,~Kivánom benned a gúnytól megóvni.~SZÉPHALMINÉ ~
312 3, 1| jelen meg.)~BIANKA (jön a társasággal)~
313 3, 1| hogy gróf Andaházy~Mereng a nők e legrosszabbikával,~
314 3, 1| kit könyrületből~Maholnap a bűn elhágy, mert erőt~Nem
315 3, 1| tudná hagyni. Ím!~(Zenőt a szobából kivezeti s álarcát
316 3, 1| nagyon rövid leszek. -~Igy a szent képek híve; hát, ki
317 3, 1| látnom,~Most is feláldzá a bűnért magát~És nyugton
318 3, 1| szennytől híremet?~ANDAHÁZY ~A hír- s erénnyel ifjú kéjleányok~
319 3, 1| erénnyel ifjú kéjleányok~S a bűn utára indult nők dörögnek,~
320 3, 1| Isten!~(Ezalatt ismét mind a másik terembe vonulnak.)~
321 3, 1| Egymásnak nézeténk ki, de nekem~A házi üdv helyett egy puszta
322 3, 1| lett volna mindenem,~Mit a reménydús nőnek adhaték,~
323 3, 1| reménydús nőnek adhaték,~Kit még a szenvedélyek hajnalában~
324 3, 1| hála önnek!~LORÁN ~Mig a pör tartott, nem birám kiállni~
325 3, 1| veszejtni kezd,~Mint fergetegben a kalmár hajós~Egymásután
326 3, 1| áruit,~Hogy még megmentse a maradtakat;~Amíg hajója
327 3, 1| marad,~S üres hajóján véle a nyomor. -~Szivem kihalt,
328 3, 1| megtagadtam.~Egyetlen társam a szülői átok,~Egyetlen hasznom
329 3, 1| megtanultam. -~Nem bánom a világ itéletét, ~Mely mindent
330 3, 1| az eget, hogy ön~Megértse a hitetlen férfiút,~Ki csak
331 3, 1| tűn fel szent álmain,~Mert a világ is ily kristály-kebelben~
332 3, 1| mely nem volt csalárd,~S a Judás-csókok közt egy volt
333 3, 1| Köszönöm.~BIANKA (a kárpitot széttaszítva az
334 3, 1| Honáruló, megállj!~Őrséget a honárulót befogni. -~LORÁN ~
335 3, 1| fajunk~Bűn-mikrokozmosza a lány. - Jenő,~Hát csak tömlöcbe
336 3, 1| Mégis hitellel bír, mert a világ~Éhezni lát koldust
337 3, 1| vannak hű s igaz barátim,~Kik a koldúsért is jót mernek
338 3, 1| Viszket a nyakam.~LORÁN~
339 3, 1| Már divatlan a szabadság.~HARS ~Mit is
340 3, 1| mind megcsalátok,~Hadd lám a föld legföldiebb leányját! ~
341 3, 1| majd ölelkezünk~S kacagjuk a magas rényt - nos, siess!~
342 4, 1| színműben. - Ön nem ösmeri~A nő-kebel szép tükrű tengerét. ~
343 4, 1| Könnyül lélegzetem, melyt a kigyók~Nehézzé tettek. -
344 4, 1| illenék már élnem egy kevéssé,~A társaság nyügétől is megmenekvém,~
345 4, 1| rothadó fát, és beéri;~De a müértő néz örömtelen,~Mert
346 4, 1| mi gyémántként ragyog, ~A szőnyegen túl könny volt,
347 4, 1| mi elrabolta~Virányimat, a fagy jéggé töri; és~A jég
348 4, 1| Virányimat, a fagy jéggé töri; és~A jég nem hervad. Én nyugodt
349 4, 1| Most szén. De mindegy! A bölcső s koporsó~Szűk; csendes
350 4, 1| Urad már nem vagyok. -~(A képeket széttaszítva.)~Mit
351 4, 1| szín, erő, mosoly?~LORÁN ~A szint s mosolyt megette
352 4, 1| LORÁN ~Éj! Hol tanultad ezt a cifra szót?~Ismerlek jól,
353 4, 1| Ah, de jól teszed, ~Az a bolond, ki ennyi szent igére ~
354 4, 1| igére ~Gondolja: még maradt a szívben is ~A jobb érzésnek
355 4, 1| még maradt a szívben is ~A jobb érzésnek némi kis salakja.~
356 4, 1| lesz, s hizelkedő ez is, ~A dúsat áldja csak.~GERŐ~
357 4, 1| lehetsz,~Gyermek vagy, mert a gyermek még örül;~Hogy tudna
358 4, 1| Még nyughelyét kivívni, a koporsót!~Tudod mit? Menj,
359 4, 1| ha hatni nem tudsz,~Ki a világba, tüstént megtanúlod,~
360 4, 1| kell, rosszul jövél,~Mert a koldus kockáját nem tudom~
361 4, 1| ajánlata~Még rosszabb semminél a nagyvilágban.~PIROSKA ~Elismer.~
362 4, 1| nem fér nyűgöző körébe - -~A nő addig jó, míg rossz nem
363 4, 1| fog.~Én megfagyék. Mit ér a lángkebel hát?~Ti hosszú,
364 4, 1| által, ön tanítá~Imádni a szendergő érzeményt:~Hon
365 4, 1| mert az üdvöt~Melyt Ormuzd, a költészet alkotott,~Feldúlja
366 4, 1| alkotott,~Feldúlja Ahriman, a közvilág.~KÖLTŐ ~Ön lelke
367 4, 1| krajcárt bocsát~Zsíráért a szegények perselébe - ~Haszontalan
368 4, 1| kigúnyolák?~Hogy is ne, több a béka, mint kesely~És kevesebb
369 4, 1| Nem rontá-é meg rímeit~A rab hazának haldokló nyögése? -~
370 4, 1| lelkesít költőt danolni a pénz.~LORÁN ~Akassza fel
371 4, 1| addig tartanak csak,~Míg a lepének szárnya boldogít.~
372 4, 1| S most visszajöttök még a törzsökért. -~HARS ~No,
373 4, 1| Délceg férfiak!~LORÁN (a költőhöz, hidegen.) ~Im,
374 4, 1| Hogy lágyszivűnek hívja a világ. -~(Nyugodtan.) Ne
375 4, 1| jött könyörgni;~Ne hidd a papnak, hogy hivén keserg,~
376 4, 1| vagy: bibliánk hazug:~Hogy a díj tetteinkhez méretik. -~
377 4, 1| körülmény kap fel, és ~A lélek s elme oly hitelveszített,~
378 4, 1| kell élni és gyalázat,~Ha a rágó erőmű egy nap is, ~
379 4, 1| helyettem is,~Mivel különben a könyű megöl. (El Piroskával.)~
380 4, 1| El Piroskával.)~LORÁN ~A költőt gúnyolám, s ő hű
381 4, 1| Hogyan?~S én eltagadtam a költészetet?~Ez egy világot,
382 4, 1| világot, melyben rény honol.~S a megcsalott, mint Isten,
383 4, 1| iszonyún ~Döröghet átkot a bünös világra.~Láncát szakasztott
384 4, 1| Mely még imént ingerlé, a csoportot. - ~Igen, megírom
385 4, 1| Talán~Ezért tépé le mind a fergeteg ~Életvirágimat,
386 4, 1| alkothassanak színvilágot,~A gyöngyöt megteremjem, mint
387 4, 1| megteremjem, mint csiga, ~S a gyöngy fényébe menjen életem,~
388 4, 1| Költhetek. - Munkára hát. -~(A kalibába megy. Váry, Jolán,
389 4, 1| untass - térjünk vissza a ~Városba.~VÁRY~
390 4, 1| VÁRY~ Úgy? Te a világba vagy ~Csak jó, nem
391 4, 1| Szét kell hányni, érted-é?~A dalnok jő eszedbe?~JOLÁN~
392 4, 1| ha volna~Szánnám, hogy a pokolra nincs talán még~
393 4, 1| Nem, nem, tudom, megítélt a világ~Barátlan tettemért.
394 4, 1| nem-é~Dicső, barátját adni a hazáért?~SZENDRŐDY~Csak
395 4, 1| hibás, mint minden lángkebel~A közvilágra ha kilép: legelső~
396 4, 1| csalni, mit nem érzünk,~Mi a szótár- s költőknek képzetéből ~
397 4, 1| azt, ~Minő szerelmet érez a szinésznő,~Ki eljátszá minden
398 4, 1| hogy mi csókját lelkesíti,~A koldus művészet kenyérhiánya.~
399 4, 1| míg különbséget nem ösmért~A szív és más egyfontnyi hús
400 4, 1| között.~Jól ismerem, minő a szenvedély,~Melyt égi szerelemnek
401 4, 1| szőnyeges termeknek csarnokából~A szende lakba vonz. - Azért
402 4, 1| Mindegy, mi föld termé meg a virágot. (Váry el.)~S ha
403 4, 1| nem, sötét szemekkel~Néz a gladiátor, ha győz, hiszen~
404 4, 1| hiszen~Barátát gyilkolá a tapsokért,~S helyette bűntudat
405 4, 1| LORÁN (írásokkal kijő a kalibából)~Nem várom, hogy
406 4, 1| kihajtsatok, megyek. -~Így, kész a terv, meglátom, sírnak-é~
407 4, 1| terv, meglátom, sírnak-é~A hős felett, kit tréfából
408 4, 1| tréfából megöltek.~Felköltöm-é a szikra jót szivökben,~Mi
409 4, 1| keblében él,~Mint földedényben a bornak szaga,~S e bort teremtőnk
410 4, 1| lehullnak szó-villámaim~A bűnkéregről? - Óh, hisz
411 4, 1| bűnkéregről? - Óh, hisz a nagyon~Gonosz s ártatlan
412 4, 1| egyező,~Hogy nem pirul, s a bűn súlyát nem érzi.~Mit
413 5 | ÖTÖDIK FELVONÁS~A KÖLTŐ DIADALMA~
414 5, 1| SZÍN~(Színházi csarnok. A táblára ki van téve "Csak
415 5, 1| írta.~ANDAHÁZY ~Nézzük meg, a szerető húny-e el,~Vagy
416 5, 1| húny-e el,~Vagy házasságban a szerelem?~HERÉDY~ Ez~Egyik
417 5, 1| szellem, vitéz? ~(Olvassa a színlapot.)~"Hivatalnok | ~
418 5, 1| Mindenütt a játszó szinész nevét is
419 5, 1| A szinész nevét nem mondja.)~
420 5, 1| Bemennek. Bianka egy-, Váry a kritikussal másfelől jön.)~
421 5, 1| Miért ne, a haza~Rovásra nem húzhatja
422 5, 1| nem marad~Tűhegynyi jó: a sánta jambusok,~Ha versben
423 5, 1| Miért?~BIANKA ~A leg rosszat tesz. Még ma
424 5, 1| El Váryval.)~LORÁN (jön)~A végső felvonás, - színpadra
425 5, 1| Hah! És te itt,~A fővárosban? - Úgy, kivert
426 5, 1| fővárosban? - Úgy, kivert belőled~A nőtermészet. Tedd napszámodat;~
427 5, 1| rossz, ölj csókjaiddal,~S a renyhe gondviselést pótolod,~
428 5, 1| Figyeljen ön szavamra,~A dalszinésznő múltkor e porocskát~
429 5, 1| Add csak Piroska! - (Nézi a port.)~PIROSKA~
430 5, 1| sincsen benne hely. - ~Az féli a halált, ki még veszíthet,~
431 5, 1| mást nem veszthetek. (El.)~(A költő jön Kondor- és a kritikussal
432 5, 1| A költő jön Kondor- és a kritikussal vitázva.)~KRITIKUS ~
433 5, 1| KRITIKUS ~Mit szólna rá a vén Arisztotel! -~KONDOR ~
434 5, 1| Arisztotel! -~KONDOR ~Ifjaknak és a népnek tetszhetik,~De csak
435 5, 1| vagy. - Azt hiszed,~Mint a vakand, hogy legszebb sártanyád,~
436 5, 1| tanulhatott~Tőlem; például a "Falernusi~Fürt" - "Eros
437 5, 1| Falernusi~Fürt" - "Eros és a Chárisok" - dicsők!~Ki sem
438 5, 1| Fütyülnöm kell, mert már a pénzt elittam, ~S előre
439 5, 1| pénzt elittam, ~S előre fáj a hátam.~GERŐ~
440 5, 1| Odi profanum vulgus. (El a kritikussal.)~ ~
441 5, 2| MÁSODIK SZÍN~(Színház belseje, a színpad hátteréből tekintve.
442 5, 2| színpad hátteréből tekintve. A színpad templom előtti tért
443 5, 2| ábrázol, ~Lorán s koldusok a templom ajtajánál. - A kárpit
444 5, 2| koldusok a templom ajtajánál. - A kárpit felszáll s a háttérben
445 5, 2| ajtajánál. - A kárpit felszáll s a háttérben a színházi ~közönség,
446 5, 2| kárpit felszáll s a háttérben a színházi ~közönség, többi
447 5, 2| megint.~Vagy, úgye, szépem, a darab hatott meg?~Eszedbe
448 5, 2| meg?~Eszedbe jött ismét a szép kalandor,~A sápadt
449 5, 2| jött ismét a szép kalandor,~A sápadt arc, költői szerelem! - - ~(
450 5, 2| költői szerelem! - - ~(A színpadon nászmenetben Etelke,
451 5, 2| nászmenetben Etelke, Jolán a báróval, Jenő és mások jönnek.)~
452 5, 2| Isten frígyedet."~(Jolán a színpadon pénzt oszt, Lorán
453 5, 2| asszonyom?~Nos, mit csodálom, a müvelt világ~Naptára oly
454 5, 2| Annyi szép~Virág terem a rossz tuskó helyén,~Hogy
455 5, 2| mellyet, ím,~Használsz a gúny ellen villámfogónak.~
456 5, 2| derék! Hát én nem aszinte a~Szerelemnek istenét imádom.
457 5, 2| én nem érzem. -~"LORÁN" (a színpadi Jenőhöz)~"Te hallgatsz,
458 5, 2| ha van ~Lélekrokonság, a baráti az,~S föláldoznád
459 5, 2| baráti az,~S föláldoznád a női szerelemnek,~Melynek
460 5, 2| testvéredet:~Kiölték kebléből a jellemet,~Ő nem tanult mást,
461 5, 2| Körültekint s rideg keblében a~Családi kéj érzése nem honol:~
462 5, 2| Hazátlan, félszegen barangoland~A semmiségben. - Lám-e, ő
463 5, 2| menyasszony, cifra köntöse, ~S a harmatot, mely fénylik szép
464 5, 2| játszi sírja van."~(Jolán a színpadon s a páholyban
465 5, 2| van."~(Jolán a színpadon s a páholyban alél.)~JENŐ ~Vizet,
466 5, 2| mert meghal különben. ~(A közönség fütyül és tapsol,
467 5, 2| fütyül és tapsol, nagy zaj, a színészek kifutnak.)~KÖLTŐ (
468 5, 2| színészek kifutnak.)~KÖLTŐ (a közönség közül)~Elégtétellel
469 5, 2| Ez ármány! - (A kárpit legördül.)~LORÁN ~
470 5, 2| csillogott.~Bohó! Mi vágatjuk le a juhot,~S lágyszívüségünk
471 5, 2| drágább főkötő~Volt, mint övé, a szomszéd páholyokban.~Szebb
472 5, 2| Harstól követve)~Lorán! A rossz barátban meggyaláztál,~
473 5, 2| barátban meggyaláztál,~Ha a szinész tetszett, én hívatám.~
474 5, 2| Jőj, Dúlházy, te,~Könnyű a munka, s pénzbe sem kerül.~
475 5, 2| csolnakunk~Csak egyet bír, a másnak halni kell.~LORÁN ~
476 5, 2| kell.~LORÁN ~Ne erről, mert a múlt üdők könyűje ~Szemünkbe
477 5, 2| S nem tudnók megcélozni a barátot.~JENŐ ~Nem adsz
478 5, 2| Nem én.~Nem olyan a barátság, mint tea,~Hogy
479 5, 2| sincs reményem~Ismét találni a kedveseket -~Hisz az álnoknak
480 5, 3| Váryéknál terem. Két inas a világítással foglalkozik.)~
481 5, 3| Mondják, hogy anyja itt, a házban él.~MÁSODIK [INAS]~
482 5, 3| mogorva, büszke nő,~Kitesz még a gután is, múltkor a~Táncvigalomban
483 5, 3| még a gután is, múltkor a~Táncvigalomban s most színház
484 5, 3| után~Ütötte meg, s kiállta a sarat.~ELSŐ [INAS]~Nem!
485 5, 3| csinálnak.~MÁSODIK [INAS]~A csók parasztos, úri a hidegség,~
486 5, 3| INAS]~A csók parasztos, úri a hidegség,~Mit bánod, hogyha
487 5, 3| mint kutyák, hizelegtek a ruhának~Ha jó, ugatjátok,
488 5, 3| kötést, s ha Kotzebue,~Vagyis a rongy Shakespeare helyére
489 5, 3| vigadni úgy,~Mint egykor a kedves szülői házban.~Oly
490 5, 3| gyászosan jön, s merengve a háttérben leül.)~Szörnyű
491 5, 3| de nem lehet,~Mert mint a füst, ha fergeteg közelg,~
492 5, 3| füst, ha fergeteg közelg,~A földre visszahull a szent
493 5, 3| közelg,~A földre visszahull a szent könyörgés. -~Óh, másképp
494 5, 3| könyörgés. -~Óh, másképp volt ez a szülői házban.~A gyermek
495 5, 3| volt ez a szülői házban.~A gyermek félné megnőtt önmagát,~
496 5, 3| hibás,~Mért keveredett költő a nagyvilágba?~Hol átok minden
497 5, 3| barátról,~Minden reményt a lányért bécserélve,~Rábízva
498 5, 3| Vezérlő csillagára, s Istenére~A hív? - Mivel ki hitte volna,
499 5, 3| Mivel ki hitte volna, hogy ~A nap sugáritól is óvt virágban ~
500 5, 3| virágban ~Már mélyen űl a féreg.~JOLÁN~
1-500 | 501-592 |