ÖTÖDIK FELVONÁS

A KÖLTŐ DIADALMA

ELSŐ SZÍN

(Színházi csarnok. A táblára ki van téve "Csak végnapjai".
Előadás közt, nézők ki-be járnak.)

ANDAHÁZY (Herédyvel jön)

Mit játszanak? - "Csak végnapjai", új darab.

HERÉDY

Mondják, hogy az elillant Zordy írta.

ANDAHÁZY

Nézzük meg, a szerető húny-e el,
Vagy házasságban a szerelem?

HERÉDY

   Ez
Egyik sem tréfa s címe ezt igér.

ANDAHÁZY

Van-é hirdetve, színi demagógul
Görögtűz, tánc, állat, szellem, vitéz?
(Olvassa a színlapot.)
"Hivatalnok               |
Gróf                                  |         (Mindenütt a játszó szinész nevét is mondja.)
Grófné                              |
Dalszinésznő                  |
Báró                                  |

Etelke, özvegy nő      |
Jolán, leánya                  |          (A szinész nevét nem mondja.)
Jenő, fia                           |
Barátja, költő. - Az utolsó felvonásban N. műkedvelő játszandja szerepét."
Ez furcsa - hogyha tetszik. (Az ajtónál kínálkoznak.)

HERÉDY

                                       Kérem önt.
(Bemennek. Bianka egy-, Váry a kritikussal másfelől jön.)

BIANKA

Készen van minden?

VÁRY

                               Kétszáz síp elosztva.

BIANKA

Jégszívű Zordy! Büszke álmaidhoz
Zenét készíték, hogy szűd megrepedjen!

VÁRY

Itt hoztam egy nagyérdemű urat,
Egy tintahőst - nagyobbat Toldinál,
Mert Toldi testet ölt, ez jó ügyért
Lelket tesz semmivé!

KRITIKUS

                                  Szolgálatára. -

BIANKA

És még szabad?

KRITIKUS

                         Miért ne, a haza
Rovásra nem húzhatja szellemünket,
Nem készítethet véle útakat,
S így gondja sincsen, túl e két szavacskán:
"Habeas corpus." -

BIANKA

Ön tudja kérésünket, bízhatunk?

KRITIKUS

Mint házasság- s papi szónoklatokban
Az ásitásra. - Zordyn nem marad
Tűhegynyi jó: a sánta jambusok,
Ha versben van, notandum. - Rossz irány,
Költőtlen szellem, vakmerő repűlés.

BIANKA

Elég! Elég!

KRITIKUS

                 Nem - összemorzsolom!
Elolvasom, ha tetszik - kész.

BIANKA

                                               Hogyan?

KRITIKUS

Miért ne, új név, g- és b-telen.
S oly vakmerő, hogy lágy birálatért
Nem is könyörgött.

BIANKA

                             Hallatlan dolog!

KRITIKUS

Tudom, dühöngni fog. (El.)

BIANKA

                                  Lecsendesítem,
Adok számára nyugtató porocskát. -
Holnap külföldre utazom.

VÁRY

                                          Miért?

BIANKA

A leg rosszat tesz. Még ma lesz szerencsém?
(El Váryval.)

LORÁN (jön)

A végső felvonás, - színpadra hát! -

PIROSKA (elibe jön)

Egy szóra kérem önt.

LORÁN

                               Hah! És te itt,
A fővárosban? - Úgy, kivert belőled
A nőtermészet. Tedd napszámodat;
Hisz rég mondtam: légy rossz, ölj csókjaiddal,
S a renyhe gondviselést pótolod,
Mely e gyalázatos fajt élni hagyja.

PIROSKA

Ezt hallanom! - Figyeljen ön szavamra,
A dalszinésznő múltkor e porocskát
Adá s könyörgött, vetném ételébe.
Oly lelkületnek, úgymond, mint öné,
Szerelem kell, s szerelmessé tesz ez.

LORÁN

Add csak Piroska! - (Nézi a port.)

PIROSKA

                             Isten áldja meg. (El.)

LORÁN (eszmélve)

Hol vagy? Mint angyal-álom szétfolyál!
Óh, lány! Embernek jó vagy, és azért
Közikbe rossz. De jó, hogy távozál,
Nem bírtam volna úgyis megköszönni,
Mert lelkem búval annyira tele,
Hogy enmagamnak sincsen benne hely. -
Az féli a halált, ki még veszíthet,
Én fájdalomnál mást nem veszthetek. (El.)
(A költő jön Kondor- és a kritikussal vitázva.)

KRITIKUS

Mit szólna rá a vén Arisztotel! -

KONDOR

Ifjaknak és a népnek tetszhetik,
De csak nem klasszikus, s így mit sem ér.

KRITIKUS

Ahhoz kevésb tárgy, cifrább jambusok
Titokdús méltóság kivántatik,
S mentől kevésb rokonság életünkkel.

KÖLTŐ

Óh, úgy te klasszikus vagy. - Azt hiszed,
Mint a vakand, hogy legszebb sártanyád,
S az ég pompás tekintete megöl.

KONDOR

Lorán nem is költő - oly nyegle csak
Mint ön, pedig sokat tanulhatott
Tőlem; például a "Falernusi
Fürt" - "Eros és a Chárisok" - dicsők!
Ki sem tagadja.

KÖLTŐ

                         Mert nem olvasá.

KRITIKUS

Rossz ízlés.

KÖLTŐ

                  Hogy nem tetszik múmiátok?
Te még emberségét is eltagadnád
Annak, ki nem penészlik - s él. -

KONDOR

                                                     Kölök!
Ne, itt az ellenok! - (Üti.)

KÖLTŐ

                              Füled megé
Írom fel az enyémet. (Üti.)

GERŐ (jön)

                                Héj, mi zaj?

KRITIKUS (ki elvonult, elébe megy)

Tudós vitatkozás!

GERŐ (közikbe megy)

                             Győző okok. -
Ezekhez én is értek egy kicsinyt. -

KONDOR

Megadom magamat - irgalom, Gerő.
(Súgva.) Adj tíz garast, csendes leszek, különben
Fütyülnöm kell, mert már a pénzt elittam,
S előre fáj a hátam.

GERŐ

                               Fogd - nesze!

KONDOR

Menjünk kolléga, sum capacitátus.

KRITIKUS

Hogyan?

KONDOR (Gerőre mutat)

                  Odi profanum vulgus. (El a kritikussal.)