Felvonás, Szín
1 1 | Bérért. -~Vagy ékesebben, hogy legyen~Hová fejét lehajtni
2 1 | annyit hallottam susogni,~Hogy már ma éjjel messze-messze
3 1 | páratlan lenne a világon? -~Hogy kértelek, ne menjetek fiúk,~
4 1 | alig bír már sírni annyit,~Hogy meg ne szólják a rossz emberek.~
5 1 | Ostromba bírák - ahelyett, hogy által-~Szúrjátok, mért vesszőt
6 1 | Ah, én rég megtanultam,~Hogy a szabadság minden üdve
7 1 | szabadság minden üdve csak,~Hogy árvát, özvegyet s koldust
8 1 | hármat, s adj egyet nekem,~Hogy a világ kacagva azt ne mondja:~
9 1 | fiúk?~Nem hallottátok-e, hogy elmehettek?~Bűvölve vagytok-e
10 1 | Bűvölve vagytok-e ez óriástól?~Hogy átok zúzza szét minden reményit,~
11 1 | zúzza szét minden reményit,~Hogy légyen koldus ő meg a haza,~
12 1 | nevetsz Zách Bódog?~ZÁCH~ Azt,~Hogy amit tettünk, többé nem
13 1 | Virasztanom s küzdnöm kell, hogy megéljek.~ZÁCH~Légy éjiőr
14 1 | szürkületkor olyakat kiáltok,~Hogy felriad hangomra a magyar.~
15 1 | köztünk.~ZÁCH~S mi vagy te, hogy néhány kámzsát levontál,~
16 1 | lássa legalább buja veréb,~Hogy még az is egymásra tör.~
17 1 | és így többé nincs jogod,~Hogy bíráljad személyét. Vagy
18 1 | Ifjú, lélekdús és vitéz, hogy az,~Tapasztalád e téren:
19 1 | az,~Tapasztalád e téren: hogy nemes~Tapasztalod most,
20 1 | ZÁCH~Nem vagy mindenható, hogy így beszélj.~CSÁK~S tanácsod
21 1 | Ne bántsd,~Nem hallod-e, hogy pártosról beszél?~Ha tűzbe
22 1 | szeretni fogna és tanítna. -~Hogy mint vak eszköz, melyért
23 1 | Mert embert nem tűrsz, hogy feletted álljon~S e lány
24 1 | magyar s kiáltsa,~Ha korcs, hogy Árpád végső gyermekét~Apáival
25 1 | történt.~DOMOS~ Az való,~Hogy történt ott valami, ámde
26 1 | történt ott valami, ámde hogy mi,~Istenemre esküszöm,
27 1 | levénk. -~A nemzet ítélé, hogy pártütő~Leghűbb fia, s a
28 1 | eddig hű nép, merre látsz,~Hogy egykor azt ne mondd, ha
29 1 | szintén nem új -~De a nemzet, hogy Csákot megtagadta,~Hizelgve
30 1 | Sasfészkemből meglátom, hogy ki űz el,~S majd jő idő,
31 1 | ki űz el,~S majd jő idő, hogy a magyar megérti,~Nem jó
32 1 | ki könnyedet,~Számomra, hogy csak üdvadó mosoly~Maradjon.~
33 1 | azért vált éj s nap kétfelé,~Hogy a félénk ember párját keresse,~
34 1 | és ő nem szeret.~ERZSÉBET~Hogy azt, ki kard helyett rózsát
35 1 | és nem a honról beszél,~Hogy azt nem kedveli, nem is
36 1 | most nyújtsad jobbodat,~Hogy nem haragszol e heves beszédért.~
37 2 | reszkess, ha egyszer megkérd, hogy mit üldöd.~ERZSÉBET (fölkél)~
38 2 | fogytál. - Hát Trencséni hogy van?~E tetterőben oly gazdag
39 2 | nevetni,~Nem mertem sírni, hogy ne mondja senki:~Trencséni
40 2 | Trencséni izgat. Vártam, hogy mi jő.~Fogy-e Károly, ki
41 2 | bántja őt a lelkiismeret,~Hogy néhány korcsnak vérét ontni
42 2 | bírunk-e mennydörögni,~Hogy a felhőkből jó esőt csikarjunk. (
43 2 | Köszöntsed régi társaim, hiszem,~Hogy bár hallgatnak, meg nem
44 2 | kérges-e~Az udvaronc fül, hogy nincs tőle út~A szívbe.
45 2 | út~A szívbe. Megtekintem, hogy vajon~A nemzet hangja, míg
46 2 | virágnak árt.~Azért van férfi, hogy virasszon érte. (Indul.)~
47 2 | vérszomjas hadistent, s rettegek,~Hogy meg nem értsz, túljársz
48 2 | edzették alakját~Ne hidd azért, hogy vásott érzete.~ERZSÉBET~
49 2 | trónomig vezettél,~Nem hittem, hogy vér fesse bíborom,~S világitásul
50 2 | holttestekből trónt rakott magának,~Hogy egy kihalt országon úr legyen. -~
51 2 | Te győzni fogsz, kell is, hogy győzz velünk,~A nemzet lenne
52 2 | okkal győzesz is,~Én érzem, hogy jobb nékem a kolostor. (
53 2 | elé,~Csak azt ne kívánd, hogy nőt sírni lássak. -~Lovat,
54 2 | emennek~Olyat cselekszem, hogy fel fog kiáltni:~Ez a pokolnál
55 2 | könyörgni~Az alkotónál, hogy megáldja a pórt,~Kit istenítél. -
56 2 | gyermeket megváltóul nekünk.~S hogy volnál egymagad oly esztelen,~
57 2 | esztelen,~Oly korcs teremtés, hogy ne érzenél?~Igen tudsz szeretni,
58 2 | feledni még meg sem tanult,~S hogy érdekel őrült szerelme mégis,~
59 2 | szerelme mégis,~Ragaszkodása, hogy megveszteget. -~Éjfélkor. -
60 2 | önmagából.~Először van, hogy tenni nem tudok mit -~Mi
61 2 | halványítja. S oly sok-e az élet,~Hogy néhány évet tréfa csak kilökni.~
62 2 | Átkival felriasztja a világot,~Hogy nőnek hinni nem fog senki
63 3 | hervadó, ne azt;~Eszembe jőne, hogy mint dobjuk el,~Ha elhervadt
64 3 | Klárikám! Lám, lám ki hinné,~Hogy ajkad rágalmazni jobban
65 3 | és talán~Ejtett el olyat, hogy Kázmér - beszélj -~Ezért
66 3 | lánya olyan mélyen áll-e,~Hogy egy herceg trónjának zsámolyáról~
67 3 | idő jő és körültekintek,~Hogy leljek embert, árnyat vagy
68 3 | oly sürűet,~Olyan sötétet, hogy múltamba vissza~Ne légyen
69 3 | félig elmondott imámat,~Hogy megtanítál azt Csákért rebegni,~
70 3 | ládd, e gyermekkönyörgést,~Hogy felver éjjel, hogyha elmulasztom~
71 3 | elmulasztom~S most félnem kell, hogy meghallgatta Isten.~Végy
72 3 | ne bánts, hisz meglehet,~Hogy ami egykor jó volt, rossz
73 3 | lány, ki mondta néked,~Hogy ekként kínozz. - Valld meg,
74 3 | lányom, mondd, ki mondta,~Hogy elárultam Csákot?~KLÁRA~
75 3 | Mit nyert Trencséni, hogy kevély nyakát (Kürtszó.)~
76 3 | láttalak, de most ne bánd,~Hogy nyíltan szólok, nem szeretlek
77 3 | és remegsz.~Pedig miért, hogy régi cimborád~Vendégjogot
78 3 | szíverembe~És fél kijönni, hogy rabúl esik.~ZÁCH (félre)~
79 3 | jó, de tán nem is tudod,~Hogy Károly itt vadászik és legott~
80 3 | végső számadást,~Érzem, hogy ennélkül nem élhetek meg.~
81 3 | szem van-é megkérgesedve,~Hogy gyászlepelt lát a világ
82 3 | Isten mosolyt, könnyet,~Hogy bármikor elővehedd.~Szemtelen
83 3 | szelidek már a hölgyek,~Hogy szintúgy vadítni kellett.~
84 3 | Ismerlek-é? Hát nem tudod,~Hogy egy bolond a másikát megérzi?~
85 3 | CSÁK~Óh, fájdalom, bohóc, hogy szód igaz.~BOHÓC~Máté komám,
86 3 | is, ha én nem, -~Hiszed, hogy merné tán egy udvaronc?~
87 3 | törpét, ki órjást játszik,~Hogy lehessen valami,~Hosszú
88 3 | Most vettem épen hírt, hogy Csák megint~Feltámad és
89 3 | KÁROLY~De nem tiéd ám, s hogy jutok belé?~BOHÓC~Foglald
90 3 | Óh, király!~Voltak napok, hogy ellened csatáztam,~És nem
91 3 | tartsunk meg minden illemet,~Hogy majd ne mondja késő nemzedék,~
92 3 | CSÁK~Valót beszél, hidd el, hogy nem hibás.~Várába jöttem,
93 3 | DRUGETH~Ne hidd király, hogy ellenséged az, kit~Perc
94 3 | Majd a harcmezőn~Meglátod, hogy nem verjük-é le őt?~KÁROLY~
95 3 | fia.~KÁROLY~E vár pokol, hogy percenként suhannak~Az ördögök
96 3 | Adj sor írást~Vezéridhez, hogy ne bántsanak.~És ezt sem
97 3 | bárgyú beszéden. -~Ne kérdd, hogy Csák Mátét miért gyűlölöm,~
98 3 | gyűlölöm,~Elég azt tudnod, hogy van rá okom.~A koldus koldusává
99 3 | megölni.~Ez nagy bűn lenne, s hogy felelne lelked?~S miért
100 3 | lelked?~S miért is tennéd? Hogy nehány követ~Kicsent koronádból? -
101 3 | Kiátkoználak a földről, az égből,~Hogy kóbor lelked a széllel zokogna,~
102 3 | káromkodást~Teszek az égben, hogy megúnva végre~Lesújt a földre,
103 4 | mást? - Nem tudók-e rég,~Hogy a bátor kevés, a gyáva sok,~
104 4 | győztesé.~Mért mondanám hát, hogy Bihar mit érez?~Hoztam magammal
105 4 | gazdag fél kiszállni síkra,~Hogy elkobozzák búzaföldeit.~
106 4 | kell, de azt nem tűrhetem,~Hogy Szent István trónján oly
107 4 | várfokra, fújd a harci kürtöt,~Hogy Mátra bérce visszhangozza
108 4 | siket,~De visszavertem, hogy velem ne jőjön,~Haszontalan
109 4 | bírtatok megvédeni?~Mert őt, hogy el nem küldtétek, tudom,~
110 4 | ellopták tán a szent angyalok,~Hogy a mennyekben légyen a halottak~
111 4 | oly meddő még, hála Isten,~Hogy új Árpádot nemzeni ne bírna.~
112 4 | földönfutó~Kivánja? Mért? - Tán, hogy Károly helyett~Svábot, csehet
113 4 | nem ismeri;~S nem tudja, hogy nem egy leány, de a hon~
114 4 | öljük-e magunkat a leányért,~Hogy új nép szállja meg Kanahánt? -~
115 4 | megrögzött szív gyülöl. -~Lehet, hogy úgy van minden, mint te
116 4 | S hogyha látod egykor,~Hogy síromon oszlop nem áll -
117 4 | S még fájóbban siratlak,~Hogy önmagadnak ástad sírodat;~
118 4 | voltam és nem is leszek soha.~Hogy is járhatna az véres kezekkel?~
119 4 | eggyé is lenni, s azt hivé,~Hogy a fejedelmi kegy, mely rámosolyg,~
120 4 | lealjasodnia. -~Azt hitte, hogy leánya szűzi bája~Az oltárkép
121 4 | és meghalt vak hitéért,~Hogy ott kereste a lovagerényt,~
122 4 | Nagy Isten!~Ki mondja még, hogy tűrni nem tudok.~CSÁK~Attól
123 4 | CSÁK~Attól remegtél, népem, hogy kiirtlak,~Van más kapás,
124 4 | Mit látok, óh, anyám! Jó, hogy nem ismer, -~Nincs is már
125 4 | Meghalni, élni - egy;~De élni, hogy meghaljunk százezerszer -~
126 4 | Nem félsz-e, kebleden, hogy a kiszenvedt~Megváltó átmelegszik
127 4 | ígérém-e meg?~Nem mondtam-é, hogy ahhoz nincs joga~Isten s
128 5 | Be meghűlt a vér bennem, hogy megállott~És rám tekintett,
129 5 | megállott~És rám tekintett, jó hogy meg nem ismert.~Bizony rég
130 5 | össze, mert már elhiszem,~Hogy latrok közt is van lélekrokonság.~
131 5 | lélekrokonság.~Hol jársz? - Örülök, hogy találkozunk! -~Hogyan vagy?
132 5 | barátom,~Hogyan van az, hogy nincsen tompa késed,~Törött
133 5 | mint enyém. -~MÁRIO~Onnan, hogy mint te kontár nem leszek.~
134 5 | magam.~ANTONIO~No, elhiszem, hogy eltalálod. Ámbár~Akár hasamba
135 5 | MÁRIO~Ne mondd tehát többé, hogy kis dolog~Csákot megölni.
136 5 | találkozám vele.~Az ég őrzött, hogy most elmondhatom.~MÁRIO (
137 5 | nekem van arra jó okom,~Hogy a Lajtán ne térjek vissza
138 5 | Aztán hisz az rég volt, hogy ott tanyázott.~Azért mondám
139 5 | tanyázott.~Azért mondám csak el, hogy ismerem.~Hanem mit ádsz,
140 5 | Azt ugyan nem.~Mondtam, hogy ketten vannak, s egyikök~
141 5 | vagy érzelem? -~Hiszem, hogy ez, - a láng magát emészti; -~
142 5 | mind. Keskeny, rideg. -~Hogy férek majd el benne? - Én
143 5 | Én csak én,~De a leány, hogy fér egy szűk gödörbe,~Mit
144 5 | hazája vájt.~És ahelyett, hogy milljó nép sietne~Bucsújárással
145 5 | nagyon?~Bohó, hisz látod, hogy birok nehány~Lépést feléje
146 6 | a zsidók elbízott vénei,~Hogy túlragadva földi büszkeségtől~
147 6 | tán.~ERZSÉBET~ Valóban,~Hogy szód komoly, én szinte elhiszem.~
148 6 | azt tanítja-é a szentírás,~Hogy élethez halálon át az út?~
149 6 | jaj, mi ez?~Tündér vagy-é, hogy nyom nélkül viharzik~El
150 6 | meg a szentelt pecsétet,~Hogy múltam a sírból újból kikeljen? -~
151 6 | kikeljen? -~Hisz tudhatám, hogy mindég ifju arcok~Az angyalarcok -
152 6 | Ki alkotott, uj életre, hogy ne hívjon,~Örökké sírni
153 6 | ah, s lány azt hiszed,~Hogy én is oly vak lény vagyok,
154 6 | ERZSÉBET~ Most ismerlek, hogy ki vagy,~Vad jellemed elárult. -
155 6 | talán~Azért lakott csak, hogy mozgassa azt,~Hogy fújjon,
156 6 | csak, hogy mozgassa azt,~Hogy fújjon, most megifjul, lángra
157 6 | tehettelek,~Most átkom az legyen, hogy élj soká,~Élj végtelen,
158 6 | a bosszú úgy összenőtt,~Hogy síron túl is fűzte képeit,~
159 6 | kiszenvedettel.~Azért lelénk-e csak, hogy eltemessük? -~ ~(Nehány
160 6 | Bocsásd meg Istenem, hogy életemben~Egyszer kinyúlt
161 6 | Élsz még, s mi régen élsz,~Hogy hozzám nem jössz. - Hah,
162 6 | el most nekem. -~ERZSÉBET~Hogy mondjak most mesét, midőn
163 6 | nagyszerű jelen veszi igénybe. -~Hogy sírjak a múlton, midőn szívem~
164 6 | felette.~MIKLÓS~ Mondd,~Hogy hítták a hőst? Átkozott
165 6 | nemzetéből~Itten hagy Isten, hogy sírjak felette.~ERZSÉBET~
166 6 | Miklós öcsém, te jöttél, hogy szemem~Barátilag befogd.
167 6 | magyar.~CSÁK~Óh, hála nemtőm, hogy megnyugtatál.~És nem fagyos
168 6 | volna már.~CSÁK~Megbántam, hogy hazulról eljövék,~Mert itt
169 6 | szittya fajt.~Szórd a Rákosra, hogy vigyázzak ott,~Mikor fog
170 6 | szabad.~S ha azt látnám, hogy nem lett, megvigyázom,~Miért
171 6 | nem lett, - s ki tette, hogy ne légyen! -~Keblem szorúl. - -~
|