Szín
1 1 | féregben öntudatra kél,~Míg minden megtelt, míg minden kihűlt,~
2 1 | Míg minden megtelt, míg minden kihűlt,~És megmarad a semleges
3 1 | eszméid közt az űrt,~Mely minden létnek gátjaul vala,~S teremtni
4 1 | de nem teszem,~Száműzve minden szellemkapcsolatból~Küzdj
5 2 | hagyjatok fel az okoskodással,~Minden dolognak oly sok színe van,~
6 3 | kettes mozgatója,~Melytől minden kéj s kín születni fog.~
7 3 | hon lesz és ipar,~Szülője minden nagynak és nemesnek,~És
8 3 | leszesz.~Örök levés s enyészet minden élet.~De nézz körűl és láss
9 3 | voltammal a felhőbe gőzölt?~Minden szavam, agyamban minden
10 3 | Minden szavam, agyamban minden eszme~Lényemnek egy-egy
11 3 | sietésre int. ~Lucifer ~Minden, mi él, az egyenlő soká
12 4 | már úgyis a széles világon~Minden dicsőség, úralom tiéd~S
13 4 | eltakarlak s testemmel fogok fel~Minden csapást? ~Ádám a betóduló
14 4 | arra ítélt állata,~Mely minden rendnek malmán húzni fog,~
15 4 | bár nem tudja, mi.~Mert minden ember uralomra vágy.~Ez
16 4 | csak sejtelemkint~Zaklatja minden olyasért, mi új~S mi tagadása
17 5 | polgárerényt.~Ez költ életre minden szép s nagyot,~De hogyha
18 5 | És itthon is oly álmos minden ember,~Tán senki sem kohol
19 5 | néphangulat:~Ki kockáztatja minden birtokát,~Dacolva a felgerjedett
20 5 | velem,~Megóv e szentély minden bántalomtól.~Felmennek az
21 5 | előtted. ~Ádám ~Ah, ép azért minden haszontalan,~Önszégyenét
22 6 | szerelemmel~Eltelni sosem kell;~Minden pohárnak~Más a zamatja,~
23 6 | szerelemmel~Eltelni sosem kell;~Minden leánynak~Más a varázsa,~
24 6 | búsongsz, Júlia?~Körűlünk minden vígad és nevet,~Nem jól
25 6 | tizedeli,~Az isteneknek minden végzetét.~Új jajszó~Ádám
26 7 | ledűl a gát, mert tiszta minden. -~De ílyen napnak jöttét
27 7 | Indúljatok, követni foglak én is,~Minden lovag felel népségeért.~
28 7 | mely sosem világlott. -~Minden, mi él és áldást hintve
29 7 | voltuk érzetében~Pokolra űzni minden élvezőt? ~Ádám ~Látok, miként
30 7 | vezeklésnek tanát~Kalauzúl minden kétségetekben,~Ez megtanít,
31 7 | győzedelmem. ~Ádám ~Izóra! Minden szód fullánk szivemben.~
32 7 | ezreit~Testvéri csókkal minden lomb mögűl,~De hozzánk többé,
33 7 | Én az vagyok, ki ott lesz~Minden csókodban, minden ölelésben. - ~
34 7 | ott lesz~Minden csókodban, minden ölelésben. - ~Boszorkányok
35 8 | parázsra,~S én fázhatom. - Minden nagy gondolatnak,~Hiába,
36 8 | a szülők,~Nem messiás-é minden újszülött,~Fénylő csillag,
37 9 | börtönökbe. -~Addig szedd össze minden áruló~Nevét, Danton!~ ~~~ ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
38 9 | vonások, termet és beszéd,~Minden, csak egy kicsinyke semmiség,~
39 10| kebellel és remegve~Kerűli minden a por-rajzokat,~Itt-ott
40 10| Bár nem tanúlja senki, minden érti. ~Tanítvány ~Ez a nyelv
41 10| az apostolok. -~De hogyha minden más merő lom is,~Ne vedd
42 10| jogot~Most már megvetni minden csábjait.~Ki még nem nézett
43 11| jaj hogy kihalt,~Helyette minden úgy el van lapúlva. -~Hol
44 11| táplálja a madarakat,~S minden hiúság, mond a biblia. ~
45 11| bacchanális tűz felgerjedése,~Mely minden arcra rózsa-árt idéz,~Mint
46 11| szivet kutatja,~Méltányolván minden redőzetét. ~Lucifer ~Ily
47 11| Cigányasszony ~Jövőjét vágyta látni minden:~S szemét behunyja most
48 12| Köz cél felé társ már most minden ember.~S a csendesen folyó
49 12| nevezvén.~Rég megcáfoltuk már minden sorát.~A másik Tacitus Agricolája,~
50 12| úgy kilestem~Az organizmus minden titkait,~Ki százszor boncolám
51 12| hagyjuk, rögtön összedűl~Minden vívmánya a szent tudománynak. ~
52 13| lapult.~Mi érdekes volt, minden elmosódott.~Most már a szirt
53 13| Mely a földhöz csatol, minden kötél. -~De hajh, mi ez,
54 13| ért,~Megborzadnál. Mert minden felfogás~És minden érzés,
55 13| Mert minden felfogás~És minden érzés, mely benned feszűl,
56 13| földet, - elmulik~Az is, mint minden, ami hívatását~Betölté,
57 14| hozzád, Lucifer, ez,~Ki minden szentet kárörvendve vonsz~
58 14| vonsz~A föld porába. Hát minden nagy eszme,~Nemes cselekmény
59 14| issza édes mámorát~Kelet minden kéjének? Vagy talán~Brutus
60 15| hová levétek?~Körültem minden úgy él, úgy mosolyg,~Mint
61 15| mily badar beszéd!~Hiszen minden perc nem vég s kezdet is?~
62 15| fogamzott,~Az hoz földedre minden bűnt s nyomort. ~Éva ~Ha
|