Szín
1 1 | mindent,~S pillantásától függ ismét a vég.~Ő az erő, tudás,
2 2 | vigyázz! ~Ádám ~Mi hang ez ismét? ~Lucifer ~A szél gallyakat
3 3 | hunyászkodottan~Leszállni ismét a tiprott anyaghoz. ~Lucifer ~
4 4 | magához? -~Felkel ~Lucifer ~Ez ismét a szálaknak egyike,~Melyekkel
5 4 | Együtt öröklé az igával azt.~Ismét jajszó, Éva felsikolt, Ádám
6 6 | varázsa~Mindez. - Csókollak ismét - ébredek. ~Ádám ~El a zenével,
7 7 | Első polgár ~Im itt jön ismét egy barbár csapat.~Fussunk,
8 7 | szerteszét.~Néhány polgár ismét megjelen~Ádám ~Barátim!
9 7 | s akkor már te csaltál.~Ismét szerettél - hősödet megúntad;~
10 7 | zárda ajtajához lépett volt, ismét megállt, a tornyon egy kuvik
11 8 | udvaronc ~Nézd, mint mereng ismét a csillagász. ~Negyedik
12 9 | sans-culotte ~Imé, itten hozunk~Ismét két ifju arisztokratát,~
13 9 | s a nép, tudom, barátom.~Ismét zúgás a nép között~Saint-Just ~
14 10| nyolcadik színben volt. Ádám ismét mint Kepler íróasztalára
15 10| ezentúl! ~Az udvaronc ~Ez ismét túlzás. Gúnytárgyúl leszünk~
16 11| lesz.~Meglátja, itt lesz ismét nemsokára.~Emlékezzék bár
17 11| csoportozás és zavar növekszik, ismét megjelennek a bástya tetején~
18 11| megjelennek a bástya tetején~Ádám ~Ismét csalódtam, azt hivém, elég~
19 12| Itt vagyok. ~Aggastyán ~Te ismét~Mértéktelen fűtötted a kazánt.~
20 14| osztozik velem. - ~Lucifer ~Ismét fajodra ismerek könnyedben,~
21 15| pálmafás vidékévé. Ádám ismét mint ifjú, még álomittasan
|