Szín
1 1 | Istenünknek,~Dicsérje őt a föld és a nagy ég,~Ki egy szavával
2 1 | csillaggömböket, üstökösöket és ködcsillagokat görgetve
3 1 | világgömböddel,~Aki gyászt és fénypalástot,~Zöld s fehér
4 1 | lészen együtt:~Az Úr kedve és haragja.~A csillagok védszellemei
5 1 | változatlant egyesíted,~Végetlent és időt alkotva,~Egyéneket
6 1 | időt alkotva,~Egyéneket és nemzedéket:~Hozsána néked,
7 1 | testet öntudatra hozva,~És bölcsességed részesévé~Egész
8 1 | gyúrva,~Most vonzza, űzi és taszítja egymást,~Nehány
9 1 | megtelt, míg minden kihűlt,~És megmarad a semleges salak. -~
10 1 | Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,~És meg nem únod véges-végtelen,~
11 1 | eléggé e hitvány sereg,~És illik is, hogy ők dicsérjenek.~
12 1 | A fénynél árnyék, kétség és remény. -~Ott állok, látod,
13 2 | paradicsomban. Középen a tudás és az örök élet fái. Ádám és
14 2 | és az örök élet fái. Ádám és Éva jőnek, különféle állatok
15 2 | mily édes, mi szép! ~Ádám ~És úrnak lenni mindenek felett. ~
16 2 | hogy gondoskodnak felőlünk,~És mindezért csupán hálát rebegnünk,~
17 2 | patak zúgását hallgatám,~És azt találom, szintén így
18 2 | kedvesem,~E sokszerű szó és egy értelem. - ~Lucifer ~
19 2 | kitart,~Megmondja, végy ebből és félj amattól,~Óv és vezet,
20 2 | ebből és félj amattól,~Óv és vezet, mint gyapjas állatot;~
21 2 | A létezésnek édes örömét~És Istenemnek végtelen kegyét.~
22 2 | Bizván, hogy válassz jó és rossz között,~Hogy önmagad
23 2 | szellemország látköröd-kívül van,~És ember az, mi legmagasb neked.~
24 2 | úgy, miként te őt lenézed,~És állsz felette végzete gyanánt,~
25 3 | azt a kártevő vadaktól,~És kényszerítem nékem termeni. ~
26 3 | kéj s kín születni fog.~És e két eszme nő majd szüntelen,~
27 3 | szüntelen,~Amíg belőle hon lesz és ipar,~Szülője minden nagynak
28 3 | Szülője minden nagynak és nemesnek,~És felfalója önnön
29 3 | minden nagynak és nemesnek,~És felfalója önnön gyermekének. ~
30 3 | Önmagam levék~Enistenemmé, és amit kivívok,~Méltán enyém.
31 3 | szabad levék~Alkotni sorsom és újból lerontni,~Tapogatózva
32 3 | lelkemet.~Nézd, ugranám, és testem visszahull,~Szemem,
33 3 | űl,~Mi egy világot rendít és teremt,~Mert látásától megszédűlne
34 3 | Csak ember műve csillog és zörög,~Melynek határa egy
35 3 | enmagamban~Olyan különvált és egész vagyok. ~Lucifer ~
36 3 | Vagyok - bolond szó. Voltál és leszesz.~Örök levés s enyészet
37 3 | minden élet.~De nézz körűl és láss szellem-szemekkel. - ~
38 3 | el, hogy félek, elsodor,~És mégis érzem éltető hatását:~
39 3 | a föld.~Amit szilárdnak és alaktalannak~Tartottam eddig,
40 3 | megbizám~Nagy terveimben és nagy vágyaimban?~Te elkényeztetett
41 3 | csak,~Míg többi lényed víz és tünde lég,~Mely még imént
42 3 | Mely még imént piroslott és örült,~S legott voltammal
43 3 | részét költi el.~Elégek! - És a vészhozó tüzet~Talán rejtélyes
44 3 | Körültekintek a széles világon,~És égen-földön nem lesz egy
45 3 | hívtalak,~A föld nemtője gyönge és szelíd. ~A Föld Szellemének
46 3 | hová benéz~Erős vágyakkal és emelt kebellel.~Eltűnik~
47 3 | rovar.~Eszmél, örűl, szeret és elbukik,~Midőn napszámát
48 3 | egyénisége.~Látád a hangyát és a méherajt:~Ezer munkás
49 3 | alakban újolag felélsz.~És nem kell újra semmit kezdened:~
50 3 | Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,~Évmilliókra lesz
51 3 | Bűbájat, szállítok reátok,~És a jövőnek végeig beláttok~
52 3 | csüggedés ne érjen e miatt,~És a csatától meg ne fussatok:~
53 3 | remény. -~Ezalatt Ádámot és Évát kalibába vezeti, kik
54 4 | Az éjnek édes álomképeit,~És nem bizod gondját nagy terveidnek~
55 4 | vernek, hogy ez jajveszékelve és üldözötten egész a nyílt
56 4 | száll szivembe,~Ki e nő és mi bűve-bája van,~Mellyel,
57 4 | erős,~Kisiklik ujjainkból, és azért~Nem téphetem szét. ~
58 4 | illetlen, hogy egy bölcs és király~Alatta nyögjön. ~
59 4 | szép!~Ráborul ~Ádám ~Szép és halott; mi ellentétel ez:~
60 4 | ne ügyelj rá,~Csókolj meg és feledd el a világot.~Luciferhez~
61 4 | szintén mind e kínt. ~Ádám ~És én veled. - A milljók egy
62 4 | nagy fáraó!~Komor levél, és én vagyok oka,~Űzz el magadtól,
63 4 | ember~Milljók vesztével és milljók jajával,~Kikben
64 4 | eldobsz, ő meg nem nyeri,~És új urat keres holnap magának.~
65 4 | öntudattá~Nem ébred benne, és csak sejtelemkint~Zaklatja
66 4 | ragyog, mit színe fölvet,~És mely hullám esetleg ép te
67 4 | nehány~Kivált egyénnek láncot és gyürűt,~Adj más játékszert,
68 4 | tollak, ez teszen nemesbé -~És elhiszik, és a népet lenézvén~
69 4 | teszen nemesbé -~És elhiszik, és a népet lenézvén~Elszívelik,
70 4 | s ez érdeme.~Luciferhez~És mégis egy vágy ver föl mámoromból.~
71 4 | a célt, hogysem reméled,~És sírni fogsz majd, látva,
72 5 | találna. ~Második a népből ~És itthon is oly álmos minden
73 5 | Bérenc, le innét!~A nép kacag és tapsol ~Első demagóg ~Te
74 5 | Áldása rajtad! ~A Khariszok ~És a Khariszok~Oltalma véled! - - ~
75 5 | szemérmetessé,~A bűnt nemessé és a végzetet~Magasztossá teszi
76 5 | Előtte könyörögve a nép és a demagógok~A népből ~Éljen
77 5 | nép esdekel.~Nőm átkoz, és e mell vérzik hazámért. ~
78 5 | De jobban vérzik a hon és szivem.~Vagy mért jövél,
79 5 | olyan tiszta, mint uram!~És ellensége olyan korcs, miként
80 5 | hő kebel?~Éljen magának, és keresse a kéjt,~Mellyel
81 6 | Éva mint Júlia, Hippia és Cluvia kéjhölgyek, ledéren
82 6 | míg maga~Gúnyos mosollyal és hideg szemekkel~Kisér száz
83 6 | Júlia?~Körűlünk minden vígad és nevet,~Nem jól esik pihenned
84 6 | kivált ha még dalt hallok és zenét,~Nem hallgatom a szűk
85 6 | játszi, gyermeteg,~Nagy és nemes volt lelkem hívatása.~
86 6 | már szivem.~Boromba ürmöt, és fulánkot a~Piros ajakra,
87 6 | nem ültek otthon,~Élvezve és feledve a világot,~Miért
88 6 | kivánja,~Cseréld meg őket, és ő von keresztre. ~Catulus ~
89 6 | vonul el tibiákkalfáklyákkal és jajveszékelő nőkkel. Az
90 6 | kivánsz?~Lucifer ~Öleld meg~És lopd ki szájából az obulust. ~
91 6 | meg -~Majd gyámolítlak én és a nagy Isten,~A szent szeretet
92 6 | után kutattál. - ~Ádám ~És önmagamban is. Mi kár, hogy
93 6 | emeli~Ha gondja van ránk, és hatalma rajtunk,~Új népet
94 6 | hoznak, a testvériséget,~És az egyénnek felszabadulását,~
95 7 | Fussunk, zárjunk be ajtót és kaput,~Nehogy rabolni jőjön
96 7 | szerájok kéjeit. ~Első polgár ~És hölgyeink is a győző jogát. ~
97 7 | dicsérete,~A nő védelme és a hősiség~Lesz kardjainkon,
98 7 | győzelem.~Lesújtom. - ~Lucifer ~És ha szellem nála is lesz?~
99 7 | világlott. -~Minden, mi él és áldást hintve hat,~Idővel
100 7 | tanai a tömegbe hatnak,~És akkor nincs veszély. ~Lucifer ~
101 7 | patriarcha fejedelmi pompában és kísérettel jő palotájából,
102 7 | Ádám ~Látok, miként Tamás, és nem hiszek. -~Szemébe nézek
103 7 | egyházatyátok is,~Mint Árius és a két Euséb? - ~Barát ~Hát
104 7 | miért hagytál el engemet, és miért távoztál el az én
105 7 | el az én megtartásomtól és az én jajgatásimnak beszédétől? ~
106 7 | Uram, az énvelem perlőkkel, és harcolj a velem harcolókkal. ~
107 7 | harcolókkal. ~2. Ragadj fegyvert és paizst, és kelj fel az én
108 7 | Ragadj fegyvert és paizst, és kelj fel az én segítségemre. ~
109 7 | az én segítségemre. ~3. És vedd fel dárdádat, és rekeszd
110 7 | 3. És vedd fel dárdádat, és rekeszd meg az én háborgatóim
111 7 | Valóban, elhajítnám kardomat,~És visszamennék északi honomba,~
112 7 | fog szenvedni a pokolban.~És megtanít, egy évi büntetést~
113 7 | Ádám ~Hah, rossz árus és még rosszabb vevők.~Vonj
114 7 | rosszabb vevők.~Vonj kardot és verd szét e ronda vásárt! ~
115 7 | A csattogányt hallgattuk és kisértük;~Midőn csillogni
116 7 | futni, míg utánunk~Lihegve és döbörgve négy keresztes~
117 7 | átszellemülve,~Ilyen nemes és íly imádatos. - ~Lucifer ~
118 7 | volna? Vagy hálás leszek~És ott vagyok, mintha elér
119 7 | Ádám ~De szerelem sem. És ahol te vagy,~Hogyan ne
120 7 | nőni látom. - ~Lucifer ~És el fog zárni e fal téged
121 7 | Menekvéséhez már nem volt remény,~És szent fogadást tőn Szűz
122 7 | eszközéül~Tekinti a nőt, és durvult kezekkel~Letörli
123 7 | istenűl oltárra helyezi,~És vérzik érte és küzd hasztalan,~
124 7 | helyezi,~És vérzik érte és küzd hasztalan,~Míg terméketlen
125 7 | csókja el. -~Mért nem tekinti és becsűli nőül,~Nőhívatása
126 7 | besötétült, a hold felkél, Izóra és Helene az ablakon~Éva ~Mi
127 7 | reszketett előttem,~De nőerényem és a hit parancsol -~Itt szenvedek
128 7 | méltóságot arcáról letépi,~És megvetetten sárban ténfereg.~
129 7 | én lelkemet a fegyvertől, és az én egyetlenegyemet az
130 7 | az oroszlánnak szájából, és az unicornisoknak szarvaik
131 7 | öltöztessenek fel gyalázatossággal és szidalommal, kik felfuvalkodnak
132 7 | ellenem. ~27. Vigadjanak és örüljenek, kik akarják az
133 7 | akarják az én igazságomat; és mondják ezt mindenkor: Magasztaltassék
134 7 | mosolygtatok.~Mi itt valóság és mi itten álom?~Varázsotokra
135 7 | mit érek,~Ki vívni tudtam és lemondni tudtam,~Szégyen
136 8 | miatt,~Csak hallgatag néz és morog magában. ~Első udvaronc ~
137 8 | El a toronyba~Rudolf és Ádám az előtérre lépve~Rudolf ~
138 8 | Paracelsust,~Salamon kulcsát és más műveket,~Mig rátaláltam
139 8 | Mind elmennek. Ádám és Éva az erkélyre. Ádám zsöllyeszékbe
140 8 | Ádám ~Nem fáradok-e éjet és napot?~Elárulom tudásomat
141 8 | Eltitkolom mit lelkem felfogott,~És hirdetem, mit jól tudok,
142 8 | semmi a világon,~Csak az éj és tündöklő csillaga,~Csak
143 8 | rangodhoz csatoltam~Jövőmet, és nem általam jutál-e~Jobb
144 8 | az udvar oly csodálatos,~És hölgyei oly büszkék, gúnyosak,~
145 8 | mesterem? ~Ádám ~Időjóslatra és nativitásra~~~Vagyon szükségem,
146 8 | bántja senki, hol nyugodhatom~És egykedvű mosollyal hagyhatom~
147 8 | korban így kell lelkesülni~És elszakadni mocskoló porától. -~
148 8 | végtelen nagy ég,~Rejtélyes és szent könyvedet előttem;~
149 8 | ellesém,~Felejtém a kort és mindent körűlem.~Te örökös
150 8 | Bíróul lép fel, büntet és emel,~Felkél és tántorogva
151 8 | büntet és emel,~Felkél és tántorogva az erkély szélére
152 9 | rongyos újonchad jelenik meg, és az állványnál sorakozik.
153 9 | egyikét:~"Veszélyben a hon" - és ők ébredeznek.~A másikát
154 9 | nemesb rész tisztán megmarad.~És hogyha mindjárt vérengzők
155 9 | Csak a haza legyen nagy és szabad. - ~Újoncok ~Fegyvert
156 9 | Fegyvert nekünk, csak fegyvert és vezért! ~Ádám ~Helyes, helyes!
157 9 | Néptömeg ~Mutasd meg ujjal, és halál reá! ~Ádám ~Akit mutatni
158 9 | sans-culotte egy ifjú márkit és Évát mint ennek testvérét
159 9 | Megszűnt egyúttal ember lenni, és~Oly földfeletti lénnyé változott,~
160 9 | Csupán, mely mindig ifju - és ez a szív. ~Éva ~Az elhagyott
161 9 | szeretni,~Egy kisleánynál, és könny ég szemében:~Megjóslaná,
162 9 | Danton elbukik,~Kacagna, és nem félne senki többé. -~
163 9 | kibontakozik a sokaságból, és egyik kezében tőrrel, másikban
164 9 | hasonlót.~Azon vonások, termet és beszéd,~Minden, csak egy
165 9 | Robespierre, Saint-Just és más konventtagok új néptömeggel
166 10| szikráját nem érti,~Ha vérrel és sárral volt is befenve.~
167 10| befenve.~Mi óriás volt bűne és erénye,~És mind a kettő
168 10| óriás volt bűne és erénye,~És mind a kettő mily bámúlatos.~
169 10| egymást~Ezentúl is, mosolyogva és enyelgve,~S arról, mi történt,
170 10| Ádám ~Tehát csak álom volt, és vége van.~De nem mindennek.
171 10| csinálni.~Az oktalan bámúl és azt hiszi,~E szép szavakkal
172 10| műhelyébe.~Felfogni mindent és élvezni jobban,~Uralkodván
173 10| Uralmat kérsz, élvet kérsz és tudást.~Ha súlyától nem
174 10| Mint reszketek vágytól és félelemtől. - ~Ádám ~Mit
175 10| Mert míg szorúlt kebellel és remegve~Kerűli minden a
176 10| lép helyébe,~Az egyszerű és a természetes,~Mely ott
177 10| hagyd pihenni.~Kiben erő van és Isten lakik,~Az szónokolni
178 10| butával lettem-é egyenlő,~És mind e munka elveszett hiába? - ~
179 10| lábunkon a járást velünk,~És megkimélnek a gondolkodástól.~
180 10| világba.~A tűzre vélök! És ki a szabadba.~Miért tanulnád
181 10| ifjuságod~Örömhozó napsúgár- és dalokhoz;~Engem vezess te,
182 11| SZÍN~Londonban. A Tower és a Temze közt vásár. Tarka
183 11| tenger zúg,~Zajg tovább is és nevet.~Hagyd zajongni, majd
184 11| Bármily rekedt hang, jajszó és sohaj~Dallamba olvad össze,
185 11| nem zavarnak~Nő-könnyek és egyéb hitvány fogalmak. ~
186 11| szellemvilágban~Tagadásul költészet és nagy eszme. -~De mondd,
187 11| felkötteti magát. -~Ádám és Lucifer félreállnak. Egy
188 11| virág az árvának kenyért~És a szegénynek is szép éket
189 11| dőzsölő munkások. Hátrább zene és tánc. Katonák, polgárok
190 11| polgárok s mindenféle nép mulat és ácsorog~Korcsmáros vendégei
191 11| padon,~S nézzük, mi olcsón és mi jól mulat~Savanyú borral
192 11| ültetem,~Lássuk, ki az úr, és ki tud mulatni. ~Korcsmáros
193 11| fesztelen.~Ez a döbörgés és e vad kacaj,~E bacchanális
194 11| Bamba, aki nézi, nézi,~És letépni nem merészli.~Egy
195 11| munkáltok nekem!~Áldásom a bűn és nyomor legyen. ~Második
196 11| szívvel, dal között~Csókot és bort elköszönt,~Kacagja
197 11| Szép gyermekek, egészség és vagyon.~Pénzt kap ~Lucifer
198 11| Csak oly finnyás ne légy,~És ábrándozni van még tárgy
199 11| próbáljunk összetűzni,~Ez izgató és férfias mulatság. ~Első
200 11| velök,~Nehány pohár sör- és zenére van pénz,~S estélig
201 11| Ily alkalom még nem volt és nem is lesz. ~A tömegből ~
202 11| Éva nagy örömmel nézeget és próbál ~Éva ~Mi szép, mi
203 11| jószivű,~Meglelték egymást és mindent feledtek. - ~Első
204 11| Könnyű itélni a felűletesnek,~És mily nehéz, ki a szivet
205 11| irgalom!~Szemfényvesztők és egy rút vén boszorkány~Így
206 11| s míg lent a csoportozás és zavar növekszik, ismét megjelennek
207 11| tudomány eszmél magának,~És melynek rendén értelem virraszt. -~
208 11| percre szellemi szemekkel,~És lásd a munkát, melyet létrehoznak.~
209 12| egyenlően vannak öltözve. Ádám és Lucifer az udvar közepén
210 12| szétterül;~Ragaszkodik a múlthoz és jövőhöz;~Félek, nem lelkesűl
211 12| így van?~Él, ami hasznos és mit ekkorig~A tudomány pótolni
212 12| pótolni nem tudott:~A disznó és a birka, de korántse~Olyan
213 12| aranyat is,~Oltárain jólétet és jogot,~Mindent, mi szent
214 12| csak embergyilkoló szer -~És nem volt bűnös, aki ezzel
215 12| emberéltet vett talán igénybe,~És tárgya, nézd, csak hóbortos
216 12| legegyszerűbb alakban,~És a tökélyről az kezeskedik,~
217 12| műben. -~Hol leljen tért erő és gondolat~Bebizonyítni égi
218 12| származását?~Ha küzdni vágyik és körűltekint~Ezen szabályos,
219 12| hipotézisekben~Keresni ingert és költészetet.~De már nekünk,
220 12| rég,~Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk.~Négy ezredév
221 12| üvegben,~A vegyrokonság és ellenhatás~Mind összevág,
222 12| ellenhatás~Mind összevág, és kényszerűlve lesz~Engedni
223 12| rokon,~Ne vonja egymást, és ne lökje el~Az ellentét. ~
224 12| látjátok-é,~Egy szikra kell csak, és életre jő? - ~Ádám ~De azt
225 12| lombik nekem~Nagyon szűk és nagyon tág. - Hisz te ismersz,~
226 12| hiánytalan.~De véred oly forrongó és szilaj!~Gyógyítni fognak,
227 12| mindig széklábat csináltam,~És azt is a leghitványabb alakra.~
228 12| mennyi ismerős mindenfelé,~És mennyi szellem, mennyi őserő.~
229 12| várja őket,~Elő, elő!~Éva és még egy nő gyermekeikkel
230 12| senki még~Szeretni nem bírt, és ez így megyen~Néhány évezred
231 12| Hogy elvessz a tömegben, és szemem~Fürkésző gonddal
232 12| Véleményed? ~Tudós ~Rajongó férfi és idegbeteg nő:~Korcs nemzedéket
233 12| Hisz, mi a világon~Nagy és nemes volt, mind ily őrülés,~
234 13| vész el, azután~A nagyság és erő, míg nem marad~Számunkra
235 13| érzek akadályt.~Szerelem és küzdés nélkűl mit ér~A lét?
236 13| keringeni~Amint értelmet és kifejezést~Keres hiába,
237 13| S nem érez többé semmit és nem ért,~Megborzadnál. Mert
238 13| Megborzadnál. Mert minden felfogás~És minden érzés, mely benned
239 13| A szépet, rútat, üdvöt és pokolt~Csak szellememtől
240 13| világban az tán képtelen,~És a lehetlen tán természetes.~
241 13| hasztalan,~Csatázzam újra, és boldog leszek. ~Lucifer ~
242 13| megbukott szabadság védletében,~És Constantinnal nem küzdél-é
243 13| mégis lelkesített.~Emelt, és így nagy és szent eszme
244 13| lelkesített.~Emelt, és így nagy és szent eszme volt.~Mindegy,
245 14| TIZENNEGYEDIK SZÍN~Hóval és jéggel borított, hegyes,
246 14| nehány korcs nyír, boróka és kúszófenyő-bokor között
247 14| ízrül ízre,~Nagyság nélkül és könnyre érdemetlen. ~Lucifer ~
248 14| erőt, mely a vért lükteti~És ifju keblet eszményért dagaszt:~
249 14| hát el a magasban,~Erőm és lelkem teljes érzetével.~
250 14| Közönye tart, ki harcaimban és~Halálomban nem osztozik
251 14| Eszkimó ~Látom, haragszol, és érzem, miért.~Inségemben
252 14| nagy Isten,~Tekints le és pirulj, mi nyomorúlt,~Akit
253 14| az állat első bennetek,~És csak midőn ezt birád csitítni,~
254 14| késő származékban,~Alakban és szellemben önmagát?~Hányan
255 14| hogy számoltak magukkal,~És felköték egy fára magukat.~
256 15| csak, vagy most álmodom,~És átalán, több-é, mint álom,
257 15| örökös betűit~Nyugodtan nézi, és nem zúgolódik~Miattuk az
258 15| Lucifer ~Ha a felejtés és örök remény~Nem volna a
259 15| házasságot, halált,~Bűnt és erényt arányosan vezet,~
260 15| arányosan vezet,~Hitet, őrűlést és öngyilkolást. - ~Ádám ~Megállj!
261 15| világon?~Előttem e szirt, és alatta mély:~Egy ugrás,
262 15| Rettentő látások gyötörtek,~És nem tudom, mi bennök a való.~
263 15| kitisztúlt,~A földre öntsd, és béigya porond?~Vagy a nemes
264 15| korlátozni az arasznyi lét.~És biztosítva áll nagyság,
265 15| testesűlni,~Ha babona, előitélet és~Tudatlanság álland mellette
266 15| összegyúrva~Tudásra törpe és vakságra nagy. - ~Ádám ~
267 15| távolabbb,~Meghallja azt, és szíverén keresztül~Költészetté
268 15| keresztül~Költészetté fog és dallá szürődni.~E két eszközzel
269 15| mit rontni vágyol,~Szép és nemesnek új csírája lesz. - ~
270 15| Angyalok kara ~Szabadon bün és erény közt~Választhatni,
271 15| kegyelme.~Tégy bátran hát, és ne bánd, ha~A tömeg hálátlan
272 15| Szégyenelve tenni másképp;~És e szégyen öntudatja~A hitványat
273 15| Isten~Dicsőségére te végzed,~És ő éppen rád szorúlna~Mint
274 15| Ádám ~Gyanítom én is, és fogom követni.~Csak az a
275 15| Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!~Vége~
|