Szín
1 1 | szolgál öntudatlan. -~Pislog e parányi csillag,~Azt hinnéd,
2 1 | Összehullni, szétsietni:~S e küzdés a nagyszerű fék,~
3 1 | Méltó-e ilyen aggastyánhoz e~Játék, melyen csak gyermekszív
4 1 | angyalokra mutatva~Dicsér eléggé e hitvány sereg,~És illik
5 1 | kényszerültél általa?~Lucifer volt e gátnak a neve,~Ki a tagadás
6 1 | a földre, Éden fái közt~E két sudar fát a kellő középen~
7 2 | Ahhoz, ki nyújtja mind e kéjeket. ~Ádám ~A függés,
8 2 | Éva, nézd, mi csábosan~Néz e gyümölcs ránk. ~Éva ~Majd
9 2 | földet neked~Adám, csak e két fát kerüld, kerüld,~
10 2 | komoly. ~Éva ~Miért szebb e két fa, mint más; vagy miért~
11 2 | magam szerethetem? ~Lucifer ~E lágy enyelgést mért is hallgatom? -~
12 2 | Ádám, oh mondd, érted-e~E kis bohó szerelmes énekét? ~
13 2 | csodás összhang ez, kedvesem,~E sokszerű szó és egy értelem. - ~
14 2 | felbátorodik~Lucifer félre ~E mintakép milljószor újuland
15 2 | végtelen kegyét.~Ki engemet tőn e föld istenévé? ~Lucifer ~
16 2 | képes tenni az arasznyi lét?~E két fa rejti mind e birtokot,~
17 2 | lét?~E két fa rejti mind e birtokot,~S ettől tiltott
18 2 | Szélroham, a dics elborul~E két fa az enyém. ~Ádám ~
19 2 | felhők közt kovályg,~Nézd e vakondot földet túrva lenn,~
20 2 | maradtál hát a fényes égben,~E porvilágra mért jöttél közénk? ~
21 3 | enyém. A nagy világ helyett~E tér lesz otthonom. Birok
22 3 | kéj s kín születni fog.~És e két eszme nő majd szüntelen,~
23 3 | gyönge szellem vagy igen,~Ha e láthatatlan pókháló, e semmi,~
24 3 | Ha e láthatatlan pókháló, e semmi,~Mit százezer lény
25 3 | Hagyd megtekintnem hát e működést~- Egy perce csak,
26 3 | jegek honába. ~Ádám ~Hát e két lángfolyam, mely zúgva
27 3 | jegec,~Emerre mint rügy. Oh, e zűr között~Hová lesz énem
28 3 | melegedjék hamvadásomon. -~El e látással, mert megőrülök.~
29 3 | lesz, mint a zord öreg:~E földnek szellemét, ismérem
30 3 | népesítik~Éva ~Ah, nézd e kedves testvér arcokat,~
31 3 | már határozátok -~Mint épp e kedves tünde alakoktól,~
32 3 | ideálja. ~Ádám ~Mit ér, mit ér e játék csillogása,~Előttem
33 3 | Keserves lesz még egykor e tudásod,~S tudatlanságért
34 3 | Csak azt ne hidd, hogy e sár-testbe van~Szorítva
35 3 | Éva ~Hadd lássam én is, e sok újulásban~Nem lankad-é
36 3 | Hogy csüggedés ne érjen e miatt,~És a csatától meg
37 3 | tünemény~Egész látás - s e sugár a remény. -~Ezalatt
38 4 | köszönhetem magamnak. -~De itt e művel, melyet alkotok,~Azt
39 4 | fáraó, mégis boldog vagy-é~E képzeletben? Tedd kezed
40 4 | érzés száll szivembe,~Ki e nő és mi bűve-bája van,~
41 4 | önhitedben lepkeként csapongsz.~E vékony szál, láttad már,
42 4 | hogy a tudás~Tagadja létét e rejtett fonálnak:~S kacagja
43 4 | felveszik~Fel, hölgyem, e trón pamlagán helyed:~A
44 4 | parancsolj. ~Ádám ~Ne többször e szót. Oh, hát birodalmam~
45 4 | ellentétel ez:~Törekvésinkre gúny e nyúgalom,~Vagy hivságunkra
46 4 | legyen;~De hogyha a nép, e milljókarú lény,~Korbácsolt
47 4 | Szívemben érzem szintén mind e kínt. ~Ádám ~És én veled. -
48 4 | árja von.~Kimegy ~Ádám ~E mű meg álljon bevégzetlenűl,~
49 4 | fáraó, tán már untatlak is~E hasztalan, e balga fecsegéssel?~
50 4 | untatlak is~E hasztalan, e balga fecsegéssel?~Hiába,
51 4 | hol elszáll,~Egy évben e por csak nehány vonalnyi,~
52 4 | még: milljók egy miatt.~E millióknak kell érvényt
53 4 | reménnyel~Ha megjösz, szíved e szűn menhelyet lel. ~Ádám ~
54 5 | fiam,~Hogy az ég védje e hon igazát,~S vezesse közénk
55 5 | míg elvérzik egyikök. -~Ha e szó benne túlerőre jutna,~
56 5 | kellene.~Ma reggel óta járom e helyet,~S szavazatomra nem
57 5 | anyám, jőj, jőj velem,~Megóv e szentély minden bántalomtól.~
58 5 | templom felé fordulva~Csak e mindig megifjuló, örökké~
59 5 | rémület,~Hogy elriassza e káprázatot,~Mely küzdelmemben
60 5 | nép esdekel.~Nőm átkoz, és e mell vérzik hazámért. ~Éva ~
61 5 | kiséret?~Eljöttem, mert e súlyos seb nem enged~Továbbra
62 5 | nyugalmát.~S most én is e kardot, Athéné Pallasz,~
63 5 | érte hozzád eljövök. ~Éva ~E kettős áldozathoz az anya~
64 5 | Lucifer~Éva ~Miltiadész!~E szentélyben biztos vagy,
65 5 | is oszlatád szét a hadat?~E bűnbarlangot mért nem gyújtatád
66 5 | fel?~Csak láncot érdemel e csőcselék,~Mely érzi, hogy
67 5 | Ne lássa vérem - el, nő, e kebelről!~A villám, mely
68 5 | népből ~Halál reá! ~Ádám ~E gyáva népet meg nem átkozom,~
69 5 | Nem veszem igénybe~Tovább e szentélyt.~Levezetteti magát
70 6 | Lucifer ~Nézd, Júlia, e szép kövér halat:~Egyél,
71 6 | vagyok fukar.~Ki sajnálná e kis felzaklató~Jelenetet,
72 6 | Suttognak ~Lucifer ~Halld, e bolond még a szívről beszél! - ~
73 6 | Nagylelkü kedves! Ím javadra e bort.~Iszik. ~Catulus ~Jól
74 6 | pusztítja. - ~Ádám ~El vele,~E gyászos képpel. Pajzán dalt
75 6 | leverted Hippiát.~Szeretnék e dalnak költője lenni. ~Ádám ~
76 6 | pusztúlni, korcsúlt nemzedék,~E nagy világ most tisztuló
77 6 | Emelkedjél fel hozzá, ím e vízzel~Lelked kitisztúl
78 6 | nemes~Érzést találtál volna e kebelben,~Hol csak mulékony
79 6 | hallik~Lucifer magában ~E látvány kissé borzogatja
80 6 | föld újra kezd születni.~E medvebőrös barbár harcfiak,~
81 7 | polgár ~El hölgyeinkkel; e vad csőcselék~Isméri a szerájok
82 7 | kardjainkon, mink vagyunk hivatva~E ronda démont féken tartani~
83 7 | büszke emberek. -~Vagy nézd e kardot, hajszállal nagyobb,~
84 7 | apostolok utóda. ~Ádám ~S e meztelábas ronda csőcselék,~
85 7 | világot válta meg ezáltal,~De e gyávák csak Istent káromolnak,~
86 7 | hiszek. -~Szemébe nézek e káprázatoknak. -~A patriarcha
87 7 | fáradalmas útból megpihenni~E város népe még be sem fogad. -~
88 7 | harcot~Hozok a földre. - E gonosz hitűek~A szentháromság
89 7 | Egy szál választja csak e két fogalmat,~Egy hang a
90 7 | tünt csak szemembe mind e bűn!~E kisszerű harc büszke
91 7 | csak szemembe mind e bűn!~E kisszerű harc büszke tudományban,~
92 7 | harc büszke tudományban,~E gyilkos méreg mesterűl kivonva~
93 7 | legüdítőbb virágból. -~E szép virágot egykor ismerém,~
94 7 | tiszta egyszerűség~Dacol e síma kornak mérgivel,~Ha
95 7 | nem súgná szüntelen,~Hogy e kort nékem kell újjáteremtni. ~
96 7 | korbácsütéssel is. -~Vegyétek e becses könyvet, vegyétek! - ~
97 7 | Vonj kardot és verd szét e ronda vásárt! ~Lucifer zavarban ~
98 7 | Lucifer zavarban ~Bocsáss meg, e barát rég cimborám.~S nem
99 7 | Adj nékem egy jelt, tűznöm e kereszthez,~Hogy míg amaz
100 7 | pályabérem int. - ~Éva ~Im e szalag. - ~Ádám ~Ez éjsötét
101 7 | Lucifer ~És el fog zárni e fal téged is? ~Helene ~El
102 7 | beh szép elégiát faragnék~E bús esetről. - ~Helene ~
103 7 | mondottál először. -~Rövid volt e perc, még álomnak is,~Hogy
104 7 | égben. ~Ádám ~Isten veled. - E nap emléke vélem.~ ~~~ ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
105 7 | rám, mint reszketett,~Ah, e hős férfi reszketett előttem,~
106 7 | Mely tán az égből kísért e világra;~A lég hullámin
107 7 | Ádám ~S miért, miért! E rossz fal gátol-é?~Ki annyi
108 7 | Isten segíts! ~Csontváz ~El e szentelt küszöbről. ~Ádám ~
109 7 | társaságba~Juték. Mi régtől várom e szerencsét,~Ez illedelmes
110 7 | hiszem,~Hogy szellemed, e nyugtalan erő,~Pihenni hagyjon.
111 8 | Lucifer ~Ily hűvös estve e tűz jólesik,~Bizon, bizon
112 8 | nézetnek engedvén helyet,~De e közömbös korban nem leend,~
113 8 | parancsolod. - ~Rudolf ~Ha majd e klimakterikus napok~~~Elmúltak,
114 8 | kell nevetnem. -~Nézd, itt e két úr mily szörnyű komoly. -~
115 8 | szememből! Nem szenvedhetem~E fajt, mely oly epés, bús
116 8 | udvaronc ~Minket nem illet e vád, drága hölgy,~Ki vágyna
117 8 | ottan áll~Egy férfi, arcán e sötét jelek. ~Éva ~Férjem
118 8 | Második udvaronc ~Betegje tán e súgárzó szemeknek? ~Harmadik
119 8 | világitélet~Nem hat titkába e sötét lugosnak. ~Ádám merengve ~
120 8 | rend megszokott nyomát,~E megszentelt előitéletet~
121 8 | Megjött a kor, s mit ér, ha e kebelben~A lélek él - e
122 8 | e kebelben~A lélek él - e kínos szent örökség,~Mit
123 8 | kell, hogy feltüzeljem,~E törpe korban így kell lelkesülni~
124 8 | Ádám ~Oh, jő-e kor, mely e rideg közönyt~Leolvasztandja,
125 9 | másikát a bűnre mennydörögjük,~E szó: "reszkessetek!" - s
126 9 | visszatéve~Trónjára az észt, e rég üldözöttet.~De a másik
127 9 | két ifju arisztokratát,~E büszke arc, finom fehér
128 9 | Szerencsétlen, ne folytasd,~E guillotine is szinte hallgatózik. -~
129 9 | Márki ~S azt véled-é, hogy e nemes előjog~Csak titeket
130 9 | Megmentlek ellenedre,~S e jellemért egy higgadtabb
131 9 | Ádám ~Ne ily kemény szót e gyöngéd ajakról. ~Éva ~A
132 9 | illik. ~Ádám ~Az én világom e szörnyű emelvény.~Midőn
133 9 | mikor jő már reám a sor, -~E vér közt úgy gyötör az egyedüllét,~
134 9 | bárd alá fejem. - ~Éva ~S e rémvilágban még szeretni
135 9 | szeret,~Amint magával hozza e világra:~Én érzem, e szív
136 9 | hozza e világra:~Én érzem, e szív hogy rokon tiéddel,~
137 9 | üdvözölni a felkelt hatalmat;~S e hívatás nőt legjobban megillet. ~
138 9 | gyűrűt adva Dantonnak ~Imé e gyűrű a hon zsámolyára.~
139 9 | tartám késemet.~Azt tartja e faj, hogy rablók vagyunk. -~
140 9 | én ölém meg. ~Ádám ~Ha e helyet jobban megállta volna,~
141 9 | elfordúl szemem.~Nem bírom e szörnyű káprázatot.~Minő
142 10| mámorral, mesterem. ~Ádám ~E hitvány korban, megvénült
143 10| körűltekintve~Jobban megértsem e kor törpeségét,~Mosolygó
144 10| ünnepélyes színben nézve e~Hétköznapos ügyet. - Mi
145 10| oktalan bámúl és azt hiszi,~E szép szavakkal szellemet
146 10| lettem-é egyenlő,~És mind e munka elveszett hiába? - ~
147 10| férhet gyanú. -~Fogd hát e sárgult pergamenteket,~E
148 10| e sárgult pergamenteket,~E fóliánsokat, miken penész
149 11| Hiszi, hogy jól csinálta e világot.~De odalent másképen
150 11| rabok nyögése,~S mi istenik e nélkül művei!~Vagy Athenében
151 11| egy új világ közt. ~Ádám ~E korhadt álláspont se kell
152 11| zajgó tömegbe,~Mert így csak e helyen bírunk megállni,~
153 11| padokban,~Hallgatva Népost - e piros fiúk.~S ki mondja
154 11| Shakespeare neked,~Mint nékik e torz képű összevissza? ~
155 11| tavasznak. Vásároljanak!~E kis virág az árvának kenyért~
156 11| ékszerárus bódéjában ~Hogy e gaz mindig versenyez velünk,~
157 11| Lucifer ~Tetszik nekem e filozófia.~Üljünk le itt
158 11| filozófia.~Üljünk le itt e szép árnyas padon,~S nézzük,
159 11| fesztelen.~Ez a döbörgés és e vad kacaj,~E bacchanális
160 11| döbörgés és e vad kacaj,~E bacchanális tűz felgerjedése,~
161 11| civódva jő~Első koldus ~E hely sajátom, itt van engedélyem. ~
162 11| színarany. -~Mi megható féltése e kamasznak!~Hogy őrzi lánya
163 11| mulatnak kurjongatva rajta.~E vad hang elhat álmaimba
164 11| fel a röpke ifjuságról? -~E lányka tudja, hogy nem az
165 11| s látni is talán. ~Ádám ~E gúny hideg, ne érintsd őt
166 11| Kivánom az előitéletet,~E szent poézist, múlt idők
167 11| Ádám ~Lehet-e más, mint e hölgy? - ~Lucifer ~Így beszél~
168 11| ifjú ~Kisasszony, kérem, e vásárfiát~Fogadja el kezemből
169 11| vágytársát se mellőzd,~Ki ma is e csokorral meglepett. - ~
170 11| elkisérjem,~Nehogy baj érje e tolakodásban. ~Éva ~Mi szemtelenség! ~
171 11| Tán azt hiszi, hogy olyan e leány,~Kinek akárki mondhat
172 11| tetszik magának;~De akinek e lányka báji nyílnak,~Az
173 11| el önmagától,~Ah, érzem, e szív nékem van teremtve. - ~
174 11| költészet, eltünél-e hát~E prózai világból már egészen? ~
175 11| utálom,~Korlátolt rendét, e kalmár világot. ~Harmadik
176 11| Ádám ~Kedves látvány ez e lapos világban,~Szebb kor
177 11| majd a tantermek porát.~E két gyáros, ki itt felénk
178 11| Ifjontan az volt, mik most e fiúk.~Két gyáros beszélgetve
179 11| bántalomra botlunk.~Ha sejtené e nép, hogy négy hajónk~Még
180 11| valószínű. ~Cigányasszony félre ~E felfödözés szép sommát megér.~
181 11| szavára.~El ~Ádám ~Lucifer! E banya rajtad kifog. ~Lucifer ~
182 11| Tankréd bűvös bájitalja;~E szépitőt használta Helene,~
183 11| vétel. ~Lucifer ~No ládd, e nép, mely közt már senki
184 11| Vehetne ön vásárfiát nekem,~E szépítőszer mint kinálkozik. - ~
185 11| Gyerünk mi is, oly izgató e látvány,~S szép alkalom
186 11| egy kicsinyt,~Hadd tűzöm e szentképhez csokromat. - ~
187 11| gátolom. - ~Éva ~Megszoktam e képről, még mint gyerek,~
188 11| Vezess, vezess Lucifer, e világba. - ~Lucifer ~Hiú
189 11| felett,~Más törvényt sejtek e küszöb megett. ~Nyegle ~
190 11| elriaszt:~A por hull csak belé, e föld szülötte,~Én glóriával
191 11| Nemtője tár utat örök honomba;~E földre csak mosolyom hoz
192 12| melyhez jövénk? ~Lucifer ~E régi eszmék többé nincsenek.~
193 12| lelkesülést,~Az emberszív e szent, örök tüzét,~Mit eddig
194 12| érkezünk,~Nem hinne bennünk e tudós világ,~S megsemmisülnénk,
195 12| Lucifer ~Már az nincs másképp e szellemvilágban. ~Ádám ~
196 12| vagyunk. - ~Ádám ~Szóljunk be e tudóshoz. ~Lucifer ~Üdvöz
197 12| ábránd,~Melyből ránk szintén e mese maradt. ~Ádám ~Ez a
198 12| Ádám ~Hát fennmaradt még e néhány levél~A nagy napokból,
199 12| Menjünk tovább. - Im itt e műszerek,~Műtárgyak mily
200 12| volt bűnös, aki ezzel ölt.~E kép szabad kézzel készűlt
201 12| hóbortos mese.~Ma a nap végzi e munkát helyettünk,~S míg
202 12| szellem maradt el. - ~Tudós ~E százszerű tárgy, milyen
203 12| azon pohárból,~Kényelmesb-é e széken az ülés?~Most gépeink
204 12| körűltekint~Ezen szabályos, e rendes világban~Még a veszély
205 12| lombikom,~Mert én is épp e tárgyban dolgozom. ~Lucifer ~
206 12| alakok mozognak,~Ezen meleg, e jól elzárt üvegben,~A vegyrokonság
207 12| menti koponyád~Alakzata sem e rossz hajlamot,~Mert az
208 12| műhelyet.~Visszalép ~Aggastyán ~E rendbontásért a szobába
209 12| szobába mégy,~S nem élvezed e szép, meleg napot. ~Ádám ~
210 12| jerünk;~Nem bírja lelkem e látványt tovább. - ~Aggastyán ~
211 12| ragyogó jelenség!~Megvan hát e rideg világnak is~Költészete! ~
212 12| Vizsgáld fejalkotásukat~E gyermekeknek.~A tudós észleli
213 12| Oh, mi vár reám! ~Ádám ~E hang! ~Lucifer ~De mit kapsz
214 12| Lucifer ~De mit kapsz e közsorsu nőn,~Ki Semirámis
215 12| évezred óta szüntelen. ~Tudós ~E gyermeket orvosnak kell
216 12| ellentáll~Éva ~Hozzá ne nyúlj! E gyermek az enyém:~Ki tépi
217 12| Hol van az erő,~Mely e szent kapcsot elszakítni
218 12| gyermekét elviszik ~Aggastyán ~E két nő pártalan,~Jelentkezzék,
219 12| vele rokon,~S megvetjük e földnek hitvány porát,~Keresve
220 13| képzelém feléjök útamat.~E tér oly puszta, olyan idegen,~
221 13| csöpp vizében~Fickándozik. - E csepp a föld neked. - ~Ádám ~
222 13| feszűl, csak~Kisugárzása e csoport anyagnak,~Mit földednek
223 13| Szellemének szava ~A vén hazugság e hiú szavát~Ne mondd, ne
224 13| Ádámot eltaszítja magától~E báb-istenség most már elkeringhet~
225 13| Szellemének szava ~Korán e káröröm még, Lucifer!~Csak
226 13| boldog leszek. ~Lucifer ~S e sok próbára mégis azt hiszed,~
227 13| hasztalan?~S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen~Gyermekkedély
228 13| küzdelem,~S az ember célja e küzdés maga. ~Lucifer~Valóban
229 14| Luciferrel~Ádám ~Mit járjuk e végetlen hóvilágot,~Hol
230 14| Lucifer ~Ottan vagyunk. E vérgolyó napod.~Lábunk alatt
231 14| fókavadászatra felkészülten~Ádám ~E korcs alak, e torzkép volna-é~
232 14| felkészülten~Ádám ~E korcs alak, e torzkép volna-é~Nagyságomnak
233 14| Ádám ~Sokan tengődtök-é még e vidéken? ~Eszkimó ~Sokan
234 14| csupán.~A nő, ez eszmény, e megtestesült~Költészet,
235 14| ismerősre?~Öleld meg hát, hisz e becsűletes~Ember halálba
236 15| szétbomoljon?~Miért, miért e percnyi öntudat,~Hogy lássuk
237 15| Nem egymagam vagyok még e világon?~Előttem e szirt,
238 15| vagyok még e világon?~Előttem e szirt, és alatta mély:~Egy
239 15| lépteim után?~A férfiúnak, e világ urának,~Más dolga
240 15| mondd, minő sors vár reám:~E szűk határu lét-e mindenem,~
241 15| erény leszen tehát vezéred,~E két szó, mely csak úgy bír
242 15| Nagyon hideg volt ottan e kebelnek. -~De, oh Uram!
243 15| Zajában elnémúl ez égi szó,~E gyönge nő tisztább lelkűlete,~
244 15| Költészetté fog és dallá szürődni.~E két eszközzel álland oldalodnál,~
245 15| Szégyenelve tenni másképp;~És e szégyen öntudatja~A hitványat
|